Tolnai Népújság, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-29 / 24. szám

1991. január 29. NÉPÚJSÁG 3 (Folytatás az 1. oldalról.)- Mondjak véleményt a földosz­tásról? - kérdez vissza Nagy János a téesz elnöke, miközben nagyot sóhajt. Négyezer hektár szántónk van. Ebből a mai napig tíz hektárnyi területet kértek vissza egykori tu­lajdonosok. Volt egy nagyobb terü­letű földigénylő, de ő a jelenlegi gazdasági helyzet miatt vissza­mondta. Nem látja biztosnak a me­zőgazdaság jövőjét. Olyan igény­lők is akadtak, akiknek ma még nem lehet visszaadni a földet, mert nincs jogszabály. Az egészről egyébként az a véleményem, hogy amíg ilyen kilátástalan a helyzet a gazdaság minden területén, sem a magángazdaságok, sem a szövet­kezetek nem élnek meg a mező- gazdaságból. Az állatokat nem veszik át... na, nem folytatom... Legegyszerűbb munkanélkülieket teremteni, de az nagyobb dolog, ha munkát tudok adni valakinek. De térjünk vissza a földosztásra. Tavasszal kimértünk már egy területet az egykori tulaj­donosnak. Mi ott száz mázsa kuko­ricát termeltünk, de ő azon a két holdnyi földjén jó ha három mázsát termelt. Nagyobb volt a gaz, mint a kuko­rica. Szerettük volna a faluhoz kö­zel kimérni a most osztott földeket, hogy mások is lássák az ered­ményt... * Pörnyi Pál valamikor a falu bírója volt. Most leánya Balogh György- né, Pörnyi Éva igényel földet:- Az édesanyámat több év óta ápolom. Otthon a ház körüli gazda­ságban állatokat tenyésztek, ezek­nek takarmányt kell venni. Úgy gondoltam, hogy visszakérem a másfél hektár földet, pontosan egy hektár, hatezer-kétszáz négyzet- métert. Kukoricát, vagy árpát akarok be­le, de gépeket kell fogadnom a mű­veléséhez. Nem tudom még ponto­san mi lesz vele... * Bédika László és felesége, vala­mint Kovács Géza elvből nem nyi­latkozott a Népújságnak. Utóbbi megkeseredett hangon tudatta, hogy mondana ő olyanokat, amit nem tenne bele senki az újságba. Ha neki is húsz, harmincezerforin­tos havi fizetése lenne és az évvé­gén száz, meg kétszázezer forintos prémium, mint a téeszben egye­A kannás tej visszatér Kis, kétliteres piros kannákban hordtuk a tejet a boltból a hatvanas években. S most, a kelet-európai kényszer úgy tűnik visszakozára késztet: megismételjük a szép, szegényes múltat. Tolna megyében is több téesz jelezte már, hogy kimért tejet fog árulni. Józan János a tejipari vál­lalat kereskedelmi osztályvezetője elmonta, hogy ez a vásárlóknak legalább 1 forint megtakarítást je­lenthet literenként. Dr. Kiss Mária, a Köjál közegész­ségügyi felügyelője arra hívta fel a figyelmet, hogy a kimért tej árusítá­sának külön feltételei vannak. Fon­tos, hogy a tejcsarnoktól a bolt ne legyen 500 méternél távolabb, hogy a lehűtött tej ne melegedjen fel. Követelmény az is, hogy az üz­letben a kimérés elkülönített he­lyen történjen, és lehetőleg két órán belül osszák szét a készletet. A pasztőrözetlen tejet a vásárlók fogyasztás előtt forralják föl! Lesz-e elég kannánk, ha a kan­nás tej visszatér? A kérdésre Au brecht László a bonyhádi zománcárugyár igazga­tási osztályvezetője válaszolt. Cé­gük, a kereslet hiánya miatt körül­belül 10 éve nem gyárttejeskanná- kat. Egyelőre nem is gondolnak e termék újbóli gyártására. Viszont megkereste őket egy kaposvári, zománcozással foglalkozó ktsz. Szeretnék megvenni a bonyhádiak régi húzószerszámait és technoló­giáját. Kis cég - kis kanna. Úgy lát­szik, nekik megéri.- Wy­Békésen kértek - békésen kaptak Földosztás Decsen Nem hordják szét a téesz birtokát Tárgyalóban: a földre várók seknek, akkor könnyen nyilatkoz­na, de így tekintsünk el tőle. * Szívós László fiatalember, a nagyapával jött. A bátyja, az anyja és a nagyapa részét kérték vissza, egy helyen. Ez alig másfél hektár. Saját gépeikkel akarják művelni és megtermelni az állatoknak való ta­karmányt. Csakúgy, mint Száraz György, aki a háztáji kiegészítésé­re kéri vissza a földjét. Ők Decsen laknak valamennyien. A hosszú tárgyalóasztalnál ül még egy em­berpár, Kiss Lajos és felesége, akik Bajáról érkeztek. Valamikor a szü­lők, illetve nagyszülők hagyták rá­juk az egy holdnyi földet. Ezzel akarnak gazdálkodni Bajáról. A földosztó téesztagok képvise­letében Bocz István az ellenőrző bizottság elnöke, Deák Pál üzemi földmérő és Ruppert József föme- zőgazdász van jelen. Ők ülnek te­repjáró gépkocsikba, hogy Kiss Lajosnak és feleségének a térkép szerint kimérjék a decsi határ déli részében - ami közelebb van Pör- bölyhöz, mint Decshez - a ma még reményt termő földet. * Míg a hét-nyolc kilométerre levő helyszínre érnek, Ruppert József elmondja:- A téesz vezetősége azt a dön­tést hozta, hogy a földigénylőknek azokat a területeket ajánljuk fel, amelyek nagyüzemi módon nehe­zen művelhetők. A jelenlegi igény­lőkkel sikerült megállapodnunk, és kölcsönös megelégedésre adtunk, illetve kaptak földet. Kivéve egy gazdát, aki nem fogadta el a kínála­tunkat. Később még hozzá vissza­térünk. Mi a földeket ősszel felké­szítettük, ezt az igénylőknek meg kell fizetni. * Havazni kezd, mikor Kiss Lajos és felesége megáll az örökség mel­lett. Nézikaföldetésaföldmérőket. Gyerekkori élmények hangosod­nak a beszélgetésben, a lóról, ami a tanyáról egy darabon elvitte a két gyereket az iskolába, aztán maga hazament. A mezőgazdász fiú is szóba jön, aki nem tudott a szak­májában elhelyezkedni, mire vég­zett a tanulmányaival. A fölszántott és havat váró föld szélén most még bizonytalanul fogalmazódik: meg­éri-e egyáltalán Decsre utazni... vagy adják bérbe..., ha a téesz töb­bet fizetett volna, eszükbe sem jut, hogy mit kezdjenek a földdel, de ők is próbálkoznak. A havazás erősö­dik, aztán hirtelen eláll. Valami tör­tént a decsi határban, de csak pá­ran, pár napig beszélnek róla, az­tán feledik, mint a hóesést, dkj-gk Hirt adtunk arról, hogy Szek- szárd díszpolgárává választják a 70 éves Mészöly Miklós írót és Hu- sek Rezsőt, a zeneiskola nyugal­mazott igazgatóját. Mi a díszpolgárság? A polgárjog valamikori jelentő­ségére visszautaló elismerés. Tud­juk jól, hogy római polgárnak lenni megkülönböztetett helyzetet jelen­tett a birodalomban. Olyannyira, hogy Pál apostolt azért nem ítélték keresztre feszítésre, hanem „csak” fővesztésre, mert római polgár volt. A középkori városállamok sorsa fölött - például Firenzében - csak a teljes jogú polgárok dönthettek. Ők voltak választhatók és választók, ami manapság már minden nagy­korú honfitársunknak jár. A „díszpolgár” lényegét a múlt század végi Pallas-lexikon így fog­lalja össze: „A közélet kitűnő férfiait egyes városok tiszteletük kifejezéséül úgynevezett díszpolgárokká szok­ták megválasztani. A megválasztott ezáltal a városban, habár tényleg ott nem lakik is, polgárjogot nyer.” A díszpolgári titulus adományo­zásának természetesen nagyon sokszor van.perc-politikai össze­függése is, amiről az illetékesek később bizonyára szívesen feled­keznének meg. így a szabadságharc bukása után a főváros díszpolgára lett Haynau, Jellaőic báró és Win- dischgraetz herceg. Jó lenne biz­tosan tudni, hogy azóta valakiknek eszébe jutott-e a megtisztelő cim visszavonása...? Szekszárd díszpolgárairól a pol­gármesteri hivatalban Szivér Béla szolgált felvilágosítással. Ezek sze­rint ezek a legutóbbi években a kö­vetkezők voltak: dr. Szabópál Antal ny. megyei ta­nácselnök K. Papp József, az MSZMP ny. megyei I. titkára Dr. Kelemen Endre egyetemi ta­nár Dr. Esze Tamás történész Matthioni Eszter képzőművész Jaques Léser bezonsi polgár- mester Jurcsik Károly építész-tervező Diófási Lajos tudományos kutató és a bevezetőben már említet­tek... Sose lett viszont Szekszárd dísz­polgára Wosinsky Mór, Hollós László, vagy Babits Mihály... Ordas Iván A császárhű Augusz Antal báró egyik díszpolgári oklevele FÉNYKÉPEZTE: KISPÁL MÁRIA „Akit tudunk, visszavezetünk az életbe” Rehabilitációs intézet Pálfán Várják a jelentkezőket (Folytatás az 1. oldalról.) A rehabilitációs munkahely kialakításának célja, lehetősé­get biztosítani 14 éves kort be­töltött, kisegítő iskolát végzett többnyire állami gondozott fia­taloknak, hogy az itt szerzett is­meretek alapján felkészüljenek az önálló életvitelre.- Minden gyereknek munka­könyvé van, a Fővárosi Kéz­műipari Vállalat 7. számú üze­mének dolgozóiként tevékeny­kednek itt a műhelyben, - tájé­koztatott bennünket Siklósi Mi­hály igazgató. - Az ide beutalta­kat arra készítjük fel, hogy egy­két év múlva a kinti életben is megállják a helyüket. Napi­rendjük ehhez igazodik, 8-tól délután 3 óráig dolgozunk, egyórás ebédszünettel, dél­után irányított szabadidős tevé­kenység van. Ez utóbbi alatt be­vásárolnak, kerti munkát vé­geznek, sportolnak, kézimun­káznak. A gondozottak maguk mossák ruhájukat, takarítják szobájukat. Ezzel a tevékeny­séggel az állapotuk szinten tartható, nem épül le a szemé­lyiségük, sőt fejleszthetők. Ad­dig maradnak itt, amig a mun­kaképességük fennáll, akit tu­dunk, visszavezetünk az életbe. A rehabilitációs részleg de­cember 10-e óta működik. A beutalt gyerekek ellátásáról 870 forint gondozási díj fejében az intézet gondoskodik. Ezt az összeget a fiatalok keresetéből vonják le. A kézműipari tevé­kenységet egy művezető irá­nyítja, teljesítménytől függően alakulnak a keresetek, de a 9 forint 50 filléres órabért min­denki megkapja. A munkán kívüli tevékenysé­get egy gondozónő irányítja. Hét végén akinek van családja, hazautazhat, illetve megláto­gathatják. Az intézetben ugyanis nem­csak állami gondozott gyere­keket, hanem családban élőket is nevelnek. A Tolna megyei rászoruló fia­talok közül azok jelentkezhet­nek ide, akiknek hozzátartozó­ja, gyámja a helyi polgármesteri hivatalnál bejelenti igényét. Ezt követően kell megkeresni a megyei gyermek-ideggondo­zónál dr. Papp István főorvost és az így megszerzett orvosi szakvéleménnyel, valamint a párhuzamosan elvégzett spe­ciális pályaalkalmassági vizs­gálateredményével lehet a pál- fai intézetbe jelentkezni. A 30 fős rehabilitációs rész­legnek jelenleg mindössze ki­lenc lakója van. A17 éves Gás­pár József Tolnáról érkezett. Két testvére van, az egyik isko­lás, a másik férjnél van már. Édesapja, mostohaanyja dol­gozik. A fiú eddig napközben egyedül volt otthon, mosoga­tott, takarított, házimunkát vég­zett.- Két hete vagyok itt, lassan kezdem megszokni - mondja szégyenlős mosollyal. - írtam már levelet haza, de még nem jött rá válasz. Nagyon várom, hogy jöjjenek a szüleim meglá­togatni. Zukor Judit és Kanalas Esz­ter a szekszárdi GYIVI-böl ér­keztek Pálfára.- Itt jobb, Szekszárdon sem­mit sem lehetett csinálni, min­dig csak bent voltunk - állítják egyöntetűen a lányok. - Egy­szer voltunk ugyan moziban, de inkább csak egész nap bent hülyéskedtünk. Meg aztán itt a felnőttek is jobbak - fűzik még hozzá. A műhely, a hálótermek be­rendezését bármely iskola megirigyelhetné. A fiúszoba heverőjén drapp takarók, a lá­nyokén égszínkék. A szobák­Gáspár József most ismerkedik a pálfai környezettel FOTÓ: KISPÁL MÁRIA ban mosdókagyló, fogmosó poharakkal, mindenkinek kü­lön, zárható szekrény. A hálók mellett ebédlő. Mindenhol rend, tisztaság. * A nyolc általánost végzett fia­taloknak egyre nehezebb ma elhelyezkedniük, munkát talál­niuk, a kisegítő iskolát végzet­tekről nem is szólva. Az értelmi fogyatékos fiata­lok, ha nem történik semmi ér­dekükben 18 éves koruktól szakosított otthonba kerülnek. Ehhez képest Pálfán önálló életre nevelik őket. Az otthon­ban még van hely, - várják a je­lentkezőket. F. KOVÁTS ÉVA Lesz-e helyi adózás Simontornyán? A helyi adózás bevezetésének feltételeiről és lehetőségeiről is döntenek Simontornyán január 30-án - szerdán -14 órakor a köz­ségháza nagytermében sorra ke­rülő önkormányzati képviselő-tes­tületi ülésen. Ezen készítik elő szervezeti és működési szabályza­tukat is. Állást foglalnak meghatá­rozott ingatlanok belterületbe, illet­ve zártkertbe csatolásáról. Ezután tájékoztatást hallgatnak meg a rendőrőrs létrehozásának helyze­téről, továbbá a rendkívüli segélye­zés elveiről és tervezetéről. A KIS0SZ 1991-ben A KISOSZ Tolna Megye Szerve­zete csoportgyűlést rendez szek­szárdi székházában január 29-én - kedden -18 órai kezdettel. A ren­dezvényen jelen lesz Kocsis Imre Antal Szekszárd város polgármes­tere, továbbá külkereskedelmi, vám- és adószakemberek. A gyű­lésen tájékoztatják a tagságot az 1991. évi jogszabály-változásokról és egyéb a szervezetet érintő ak­tuális kérdésekről. Alapítvány nemzetiségi nyári táborra A Magyar Nemzetiségi Alapít­vány pályázatot hirdet az alapít­vány szervezésében 1991. július 20. és 28. között megrendezésre kerülő nyári táboron való részvé­telre. A pályázaton részt vehet minden külföldi állampolgárságú magyar nemzetiségű személy egyéni vagy csoportos formában egyaránt. Az alapítvány kuratóriuma várja mindazon külföldi magyar nemze­tiségű diákok és fiatal tanár pályá­zók jelentkezését, akik rövid, 5-10 gépelt oldalas dolgozatot készíte­nek az ezredforduló társadalmá­nak problémáiról. A nyári tábor költségeit (szállás, étkezés) és a rangos előadókat az alapítvány biztosítja. A pályázatok benyújtásának ha­tárideje 1991. május 15., ezeket az alapítvány kuratóriuma 1991. má­jus 31-ig bírálja el. A pályázatot postán az alábbi címre kell eljuttat­ni: Magyar Nemzetiségi Alapítvány; Budapest, 1067 Eötvös u. 34. fsz. 5/A. Pénzügyi­gazdasági helyzet Dunaföldváron Dunaföldvár város önkormány­zatának képviselő-testülete január 31 -én - csütörtökön -14 órai kez­dettel tartja következő ülését. A testület tagjai elsőként polgármes­teri beszámolót hallgatnak meg az elmúlt időszak közéleti eseményei­ről és a lejárt határidejű határoza­tok végrehajtásáról. Ezt követően tájékoztató hangzik el az 1991. év várható pénzügyi-gazdasági hely­zetéről, valamint a város lakáshely­zetéről. Az időszerű feladatok között a képviselő-testület megállapítja a közterület-használati díjakat, kine­vezi a városi könyvtár vezetőjét. Végül tájékoztatást hallgatnak meg egy későbbi időpontban felállítás­ra kerülő Beszédes János-szobor előkészületeiről. Díszpolgárok

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents