Tolnai Népújság, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-28 / 23. szám

1991. január 28. KÉPÚJSÁG 3 A szülők még nem tiltakoztak... „Bűnbarlang” vagy játékterem? Műtrágya-értékesítési akció: „fizess és vidd!” (Folytatás az 1. oldalról.) „Tuti-lutri” - a cégtábla a Piccolo drinkbár mellett, egy régi tanya be­járata fölött látható. Bent játékauto­maták sikoltoznak, körülöttük tíz év körüli gyerekek nyüzsögnek. Szor­gosan nyeli a gép a tízeseket, a kis­pénzűek passzív szemlélődök ma­radnak, legfeljebb egy-egy üdítőt engednek meg maguknak. A sa­rokban magányosan árválkodik a legfőbb bűnbak, a pókerautomata, mellette a hamutartóban a cigaret­tacsikkek arra utalnak, hogy gyak­ran akad játszótársa. A felső szin­ten videojáték teszi próbára az ügyességet. A pincehelyiségbe is bekukkantunk, egyelőre még ki­használatlan. Már felmerült a ven­déglátóipari célokra való haszno­sításának lehetősége, a házigazda egyelőre társat keres. Kerekes Ti­bor üzemeltető széttárja a karjait.- Korábban a TÁÉV-nél autósze­relőként dolgoztam, novemberi­én vágtam ebbe a vállalkozásba. Megítélésem szerint a fiatalok a ta­nulás, a napi munka után igénylika hasonló jellegű szórakozást. Ter­mészetesen én is városközpont­ban szerettem volna üzlethelyisé­get, de a mai viszonyok között ez lehetetlen. A véletlennek köszön­hető, hogy végül is itt „horgonyoz­tam le”. Mondjam azt, hogy nem örülök az iskola közelségének? És ostobaság lenne, hiszen a vendé­geim nagy része tanuló, nekik kö­szönhetem a nagy forgalmat. Gu­lyás Tamástól bériem az ingatlant, az önkormányzattól beszereztem a szükséges engedélyeket. Cigaret­tát valóban árulok, de ezt semmi nem tiltja, a fiűk nem itt szoktak rá a dohányzásra. Mivel felnőttkorú vendégeim is vannak, természete­sen sör is kapható, de szigorúan Tv-jegyzet: Kanada lányai A múlt hét csütörtökétől szombat­jáig érdekes és értékes filmsorozattal tette gazdagabbá a nézőket a tévé 2- es csatornája. Kanadai filmek dolgá­ban nem vagyunk elkényeztetettek. Ha a többi is ilyen, úgy ez kár. A „Ka­nada lányai" líraian reális családtörté­neti sorozat, mely kezdődik a XVIII. század végén és kizárólag csak női sorsokon keresztül eljut egészen a XX. század derekáig. Néptörténeti­nek is lehetne nevezni, hiszen elkép­zelhetetlenül tárgyilagos és önkriti­kus bemutatása az indiánok életé­nek. Kezdve attól a pillanattól, hogy az első fehér bőrű prémgyűjtő megér­kezik és befejezve ott, ahol az indiá­nok és félvérek már megvetett, lené­zett kisebbségnek számítanak a saját földjükön. Az első prémgyűjtő még megfele­lő számú puskáért és fejszéért vásá­rol magának feleséget. Az utolsó rész egyik női főszereplője már amolyan kanadai módon nyomorog, többszo­bás, tévével és hűtőszekrénnyel fel­szerelt faházban, családjának tulaj­donában légiónyi gépkocsi. Ami azonban mit sem változtat azon, hogy a személyükben egyébként bátor pionírok ivadékai nem tekintik őket teljes értékű embernek. Az indiánok és félvérek pedig maguk is eldöntik, hogy a fehérekkel nem létezhet meg­békélés, ez az állapot lehet bár kese­rű, ám örök. Magyarországon nincs oka senki­nek se azt hinni, hogy a kanadaiak nem ismerik a saját viszonyaikat. Hi- hetően adják elő mind a négy rész­ben a feltehető igazságot. Sosem hallott nevű színészek nagyon jó játé­kával, makulátlan rendezésben, elbű­völően szép - a benne élő emberéle­ténél sokkal szebb - tájon. Nem tűnik valószínűnek, hogy hasonló mélysé­gű film alkotására, belhoni problé­máinkkal, például a cigányságéval kapcsolatban, mi idehaza képesek lennénk. Sajnos... (Ordas) Sokan csak üdítőt inni járnak ide csak 18 éven felülieknek. A szeren­csejátékról szóló mendemondák pedig egyszerűen nevetségesek, valóban játszanak a gépen a gye­rekek, de tét nélkül. A gépeket bér­be adó olasz cég, az Ungarn Kft. éppen ezért elégedetlen, mert nem produkálok velük nyereséget. Egyébként nagyon sokat invesztál­tam az üzletbe.- Jól érezzük itt magunkat - mondja a 12 éves Karip Krisztián. - Különösen a videojátékot csípem. Naponta 10-20 forintot vesztek, ha üres a zsebem, csak nézelődöm. Az osztálytársaim nagy része már nem jár ide, mert az iskolában tilt­ják. Az ipari tanuló Szentesi Attila már „nagymenőnek” számit a ne­bulók között. Neki több a pénze, többet is veszíthet.- Nem a pénznyerés, hanem a játék itt a lényeg - hallottuk Attilát. - A játékos kedvűek eddig is meg­találták a számításukat, hiszen a Piccolóban és ezenkívül még na­gyon sok presszóban van automa­ta. A pincehelyiségben már tartot­tunk bulit, természetesen piát is hoztunk magunkkal. Tibi bácsinak gyakran könyörgünk egy kis sö­rért, de ő csak a nagykorúakat szolgálja ki. Közeledik este 8 óra, lassanként bezárják a boltot. Néhány tiné­dzser veszi a kabátját és irány a Gemenc bár játékterme. A szeren­csejáték szerelmesei itt találják meg igazán a számításukat -, es­ténként nagy tétek forognak. Közben az iskolában aláírásokat gyűjtenek a játékterem ügyében, ahelyett, hogy a vállalkozóval meg­beszélnék a gondokat. Egyébként Kerekes Tibornál még egyetlen szülő sem tiltakozott. A srácokat pedig cseppet sem zavarja a hát­térben dúló „kereszteshadjárat”. Különben is, a tiltott gyümölcs édesebb. - km ­Fotó: Gottvald Készülnek a tejtüntetésre Mivel a kormányzat részéről az utóbbi napokban sem történtek olyan intézkedések, amelyek elkerülhetővé tették volna a korábban beharan­gozott tejtermelői demonstrációt, Jász-Nagykun megye tejtermelői is csatlakoznak az országos megmozduláshoz. A Jászság, a Nagykunság, a Tiszazúg és a Tiszavidék tíz pontjáról külön autóbuszokat indítanak a fővárosba, a Parlament elé. A tervek szerint négyezer gazda vesz részt a megyéből e tüntetésen, és fejenként egy liter tejet, összesen négyezer litert visznek magukkal, amelyet ingyen osztanak szét. Döntés született arról is, hogy az ingyenes tejosztást a megye különböző pontjain is megszervezik, a Budapestre küldött mennyiségnek a többszörösét fogyaszthatja el így a lakosság. A mezőgazdasági termelők mű­trágyavásárlásainak lényeges csök­kenése miatt nehézségekkel küzdő szolnoki Tiszamenti Vegyiművek le­hetőséget biztosít arra, hogy a ko­rábbi kötött utas nagykereskedelmi rendszer helyett termelői áron köz­vetlenül a gyártól is vásárolhassanak a gazdaságok. Mivel a műtrágya­használat állami támogatása meg­szűnt, a termelők ilyen módon meg­takaríthatják a teljes kereskedelmi árrést. A vállalat telepe kész a kisgazdák kiszolgálására is, és várhatóan már­ciusban „fizess és vidd” akciót indít. Megnyílik a vállalat első szolnoki szakboltja, amely a kialakítandó sa­ját üzlethálózatának első láncszeme lesz. A TVM reméli, hogy a jelenlegi gazdasági bizonytalanság ellenére is szilárd műtrágyából százezer ton­na felett, folyékony szuszpenzióból pedig legalább 30 ezer tonnát érté­kesít. A vállalat helyzetére jellemző, hogy műtrágyaeladása tavaly - a megelőző évihez képest - a felére mérséklődött, ezen belül is a granu­lált szuperfoszfát értékesítése 42 százalékkal csökkent. Az idei fűtési szezont még nem érinti az energiahordozók árának emelkedése, a következőkben azonban magasabb fűtési számlá­ra számíthatnak a háztartások. Ha­zánk lakosságának körülbelül egyötöde él távfűtött lakásban, ugyanakkor ezeknek kevesebb mint a felében lehet csak közvetle­nül szabályozni a hőmérsékletet. Mivel hazánk is liberalizált áron im­portálja az energiahordozókat, el­kerülhetetlen, hogy ezek világpiaci árához felzárkóztassák a lakossági felhasználás árait is. Ez egyúttal azt jelenti, hog megszűnik a lakossági díjak - eddig helyenként csaknem 60 százalékos - állami dotációja, vagyis jelentős áremelésre kerül sor, ami 635 ezer háztartást érint. A tervek szerint az első lépcsőben a távfűtött lakásokba felszerelnék az MMG Automatika Művek termékét, a termosztatikus radiátorszelepet, amely alkalmas arra, hogy egy he­lyiség hőmérsékletét adott értéken tartsa és a kívánt hőmérséklet elő­re beállítható. A termosztatikus radiátorszelepek összeszerelése az MMG-ben Önkormányzati érdekekhez illesztett építkezés Alternatív autópálya Kedvező kilátások a déli autópálya ügyében (Folytatás az 1. oldalról.) A Bonyhád és Dombóvár közötti vonalon elhelyezkedő települések önkormányzatainak képviselői ta­lálkoztak Mágocson, hogy megvi­tassák a készülő autópálya útvo­naltervét, de gyakorlatilag itt ismer­hették meg a vállalkozás filozófiáját is. A déli autópálya, amely az észak-olaszországi autópálya-há­lózatot kötné össze a Szovjetunió­val és Balkánnal, 400-500 kilomé­ter hosszan húzódna Magyaror­szágon. Amerre az út halad, ugrás­szerű gazdasági fejlődés várható, mivel egy autópálya nemcsak a ké­nyelmes és gyors autózást teszi le­hetővé, hanem gazdasági csator­naként is működik. Az útvonal tiz megyét fűz föl hazánk nyugati ha­tárától a keletiig. Ezek között jó néhány gazdaságilag elmaradott megye található, amelyeken átha­ladva, a pálya környékén, elérhető közelében beinduló, vagy létező vállalkozások, természeti kincsek jelentősen felértékelődnek. Átla­gosan tizenöt kilométerenként ter­veznek le- és ráhajtási lehetőséget az útra. Az európai autópályához csatlakozó, nyugati színvonalú és felszereltségű útvonal jelentős for­galomra számíthat, hiszen az első autópálya, mely összeköti a Keletet a Nyugattal. így, mint vállalkozási infrastruktúra is jelentős bevételi alapnak tekinthető. A déli autópálya 1,3 milliárd dol­lárba kerülne, ami jelenleg hozzá­vetőleg 100 milliárd forint. Elkép­zelhetjük, hogy egy ilyen volumenű munkához mennyi munkaerő kell. Az építkezés, valamint a kiegészítő, kiszolgáló, üzemeltető létesítmé­nyek, illetve az autópálya miatt lét­rejövő, ahhoz kapcsolódó vállalko­zások jelentős mértékben enyhíte­nének a térség munkaerő-problé­máin. Na persze! - mondhatnánk. Ter­veket hallhattunk eddig is, de jól tudjuk, hogy nincs ennyi pénzünk! Csakhogy nyugaton nagyon sokan tudják, hogy ez egy jó üzlet. Van olyan vállalkozó, aki finanszírozná a beruházást az ötlettől az átadá­sig. Ez azonban nekünk magya­roknak nem sok hasznot hajtana, elesnénk az összes járulékos ha­szontól. Ez a vállalkozás mely je­lenleg a Co-Nexus Rt. szervezésé­ben indul, magyar vállalkozás lesz, mely külföldi tőkével társul. Az el­képzelés jó példája annak, hogyan kell fogadni az oly misztikusan em­legetett külföldi tőkét! Először is készül egy úgyneve­zett „megvalósíthatósági tanul­mány". Ez a komoly munkát és pénzt igénylő tervezet a beruházás életképességét hivatott bizonyíta­ni. Alapvetően megtérülő a befek­tetés, részben az autópályadíjak­ból, részben nemzetközi pénz­alapokból, részben a koncesszió­ba bevont - az autópálya miatt lét­rejött - vállalkozásokból. Termé­szetesen tartalmazza a tanulmány a pálya környékének természeti, gazdasági adottságait, az ott elhe­lyezkedő települések önkormány­zatainak tulajdonosi viszonyait, gazdasági vállalkozásait, terveit, érdekeit. Ez az úgynevezett „meg­valósíthatósági tanulmány” a do­log lényege, kulcsa. Ennek birto­kában lehet kérni a koncessziót a pálya építésére és üzemeltetésére. Ha ezt egy magyar vállalkozás bir­tokolja, akkor magyar koncesszió alapján fog a tőke vállalkozni (pél­dául egy versenytárgyaláson azo­nos feltételek mellett a magyar cég juthat megrendeléshez), minden­kinek becsületes részt juttatva a közvetlen és közvetett haszon­ból. Egy ilyen magyar társulást kíván létrehozni eszmei tagként a Co- Nexus Rt. Az autópálya mentén és körzetében lévő önkormányzatok­nak egyenként 100 ezer forinttal egy kft-t, az Autópálya Kft-t, kellene létrehozniuk a megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére. Egy év múlva természetesen rt-vé kell ala­kulnia, hogy fogadhassa a tőkét. Ennek az Autópálya Rt-nek egy szindikátusi szerződést kell kötnie a Co-Nexussal, és együtt pályáz­nák meg a koncessziót. Ennek bir­tokában a szindikátus már meg­szervezhetné a tőkét, elkészítheti a kiviteli terveket, kivitelezheti és üzemeltetheti a pályát. Mindehhez arra van szükség, hogy az önkormányzatok előbb megalakítsák a kft-t. Erre a mágo- csi tárgyaláson komoly hajlandó­ságot mutattak. Itt került még az is szóba, hogy a Tolna megyei szaka­szon feltétlenül lesz egy leágazás Szekszárdnál, Bonyhádnál és Dombóvárnál, ami az érintett váro­sokra jelentős hatással lesz. Dr. Debreczeni Ferenc elmondta az elképzelt ütemezést, miszerint e hónap 31-ig elkészülnek a megyei elvi nyomvonaltervek, április 30-ig meghatároznak egy kilométer szé­les építési sávot a nyomvonalon, s megkezdődhetnek a tárgyalások a területek megvételére, átvételére, apportosítására. Július 31-ig a komplett megvalósíthatósági ta­nulmány elkészül. 1992 nyaráig a kiviteli tervek készülnek, tehát 1992 őszén megindulhat az építke­zés. Olasz kivitelezők az időjárás függvényében 28-36 hónap alatt építenék meg az ország első „alter­natív” autópályáját.- kesu ­A földrengés­károsultak tiltakozása Az önkormányzatokat ostromol­ják segélyért, támogatásért az 1985-ös földrengés károsultjai, akik annak idején lakóházuk újra­építéséhez, kijavításához rendkí­vüli kölcsönt kaptak. A megnöve­kedett fizetnivaló óriási terheket ró Berhida, Balatonkenese, Litér, Ki- rályszentistván lakóira - és az ön- kormányzat rendelkezésére álló alapból a rászorultaknak csupán évi 1500-2000 forintot tudna juttat­ni. Legfeszítőbb a helyzet Berhi- dán, ahol öt évvel ezelőtt az 1126 la­kásból 1100 megsérült, megrongá­lódott. Ott máris csaknem 200-an jelentették be, hogy nem tudják fi­zetni a megnövekedett részleteket. Berhidán, Balatonkenesén már aláírásokat gyűjtenek, hogy ily mó­don adjanak nyomatékot tiltakozá­suknak. Az önkormányzatok csak a törvénymódosításban látják a megoldást, azt szeretnék, ha a földrengés sújtotta vidéken - az adósok - a kedvezményezettek körébe tartoznának. Állást foglalt az ügyben a megyei önkormányzat is, megbízásából annak elnöke le­vélben kéri a pénzügyi államtitkárt, hogy kezdeményezze a törvény- módosítást, mert ezzel e teherrel az önkormányzatok nem tudnak megbirkózni. Gyakorló analfa­betizmus... Számtalanszor olvashattunk már arról, hogy a kötelező iskolát végzettek nehezen birkóznak meg édes anyanyelvűnkkel. Élő beszé­dük pongyola, az írott betűvel pe­dig úgy állnak szemben, mintha egy bonyolult keresztrejtvény vo­nalait kellene kitölteniök, vagy ér­telemmel megtölteniük. A szek­szárdi autóbusz-pályaudvaron jön egy eléggé fiatal asszony. Megkér­di, hogy a mellettem álló busz Ta­másiba megy-e? Nagy betűkkel ír­va vagyon rajta a tábla, hogy Pécs- váradon át Pécsre. Figyelmet se szentel neki, sőt kissé riadtan fo­gadja azt a javaslatomat, hogy bal­lagjon be a várócsarnokba és ott, bal oldalon, a félfalnyi táblán min­den indulási időpontra vonatko­zóan felvilágosítást talál. Nem talál. Tamási nevét ugyan kibetűzi, de ezután félve megkérdi:- Mi a 840? 840 nincs, csak egy ponttal elvá­lasztott 8.40, ami ugyebár órát és percet jelent. Főleg, ha valaki tudja, hogy egy óra hány percet rejt ma­gában. Nem sokkal később az előbbi­hez kísértetiesen hasonló történik a Holsten étteremben. Hárman birkóznak az étlap rejtelmeivel. A különböző ételek gasztronómiai fedőnevét nincs bátorságuk meg­kérdezni, így olyasmi iránt érdek­lődnek, amiről tudják, hogy micso­da:- Pörkölt van? Pörkölt nincs, pacalpörkölt sincs, halászlé még kevésbé. Sze­retném rábeszélni őket valamilyen viszonylag elfogadható árú táplá­lékra, de nem állnak kötélnek. Pe­dig az élő szónak még van valame­lyes varázsa. Az írott betűé a semmivel azo­nos. Tessék megfigyelni, hogy há­nyán képesek megbirkózni a vas­úti menetrend logikusnak tűnő rubrikáival... Sokan nem. Jól van ez így...? O. I. Fűtésszabályozók - távfűtéshez

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents