Tolnai Népújság, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-24 / 20. szám

1991. január 24. képújság 3 Bútoráruház vagy zeneiskola? Két választás Tolnán Szétválás után a Közúti Igazgatóságon Sötét felhők az utak fölött Interjú Rikker István igazgatóval A művészet értéke pénzben kife- jezhetetlen. Nem is fejezik ki - a be­vált magyarországi gyakorlat szerint. Nehéz gazdasági helyzetben hall­gatnak a múzsák. Az, hogy a tolnai zenei élet mégis felmutathat némi eredményt, mégis kapott valamit, csak a szerencsének köszönhető. A szerencsének és a történelemnek. Az MSZMP darabokra hullásával, mint annyi más helyen, Tolnán is üres kísértetkastéllyá lett a pártház. Önkormányzati tulajdonba került. Míg hasznosításáról végleges dön­tés nem születik, helyet kaptak ben­ne különféle kiállítások, klubok, egészségügyi és más szolgáltatá­sok. Itt talált új otthonra a helyi ze­neiskola is. De tanárok és diákok egyaránt tartanak attól, hogy ez csak átmeneti állapot. Kiköltöztethetik őket, ha azépületet eladják vagy bér­be adják, ha áruházat rendeznek be benne. A polgármesteri hivatal még nem határozott. Döntésüket nagy­mértékben befolyásolhatja az a tény, hogy a város „működtetéséhez" szükséges pénzt egyelőre nem helyi adók kivetésével, hanem ilyesfajta (Folytatás az 1. oldalról.) Ezzel kapcsolatban a Földműve­lésügyi Minisztériumban elmondták: az állampolgárok körében köztudott, hogy az ingatlanok tulajdonjogát ko­rábban közhitelesen a bíróságoknál vezetett telekkönyv igazolta. A telek­könyv helyébe lépő ingatlannyilván­tartást - mint az ugyancsak köztu­dott - a földhivatalok vezetik. A föld- hivatali szervezet keretében dolgozó szakemberek az állampolgárok jo­gos igényét elégítik ki akkor, amikor a mai ingatlanforgalomban bekövet­kezett változásokat a közhiteles in­gatlannyilvántartáson vezetik. Ugyanennek az apparátusnak lesz a feladata az is, hogy segítséget nyújt­son az állampolgároknak, és a kár­pótlási, kártalanítási eljárásokhoz szükséges tulajdonjogot igazoló ok­iratokat és kárpótlási eljárást lebo­nyolító szervek rendelkezésére bo­csássa. A volt tulajdonjogot igazoló okiratokat, telekkönyvi betéteket hosszú és fáradságos munkával le­het olyan állapotba hozni, hogy al­kalmas legyen a korábbi tulajdonjog igazolására, bizonyítására. Ahhoz, hogy ez a munka megnyugtató mó­don elkészüljön, a földhivataloknak időre és az állampolgárok részéről további türelemre van szükség. Mind forrásokból (értékesítésekből, bérle­ti díjakból, kisvállalkozásokból stb.) kívánják előteremteni. Schmidt Zoltánná zenetanár el­mondta, hogy hosszú ideig, több he­lyen szétszórva folyt az oktatás. Most végre megfelelő körülmények közé került a 75 tanuló: tágas, központi fű- téses termekbe. De sajnos a zeneis­kola nem rúghat labdába egy tőke­erős vállalkozással szemben. Nem ígérhet több bevételt, mint egy áru­ház.- Fia mennünk kell, hova me­gyünk? - kérdezte. Keszthelyi Márton polgármester ígéretet tett arra, hogy egy hónapon belül végleges döntés születik eb­ben az ügyben. A gazdasági bizott­ság meg fogja vitatni az épület hasz­nosításával kapcsolatos elképzelé­seket, s ha költözni kell a zeneiskolá­nak, gondoskodni fognak az igények mind teljesebb kielégítéséről. A pártház hasznosítására eddig csakegy ajánlat érkezett- igaz, hogy még nem hirdették meg a jelentke­ző vállalkozó bútoráruházként üze­meltetné. - Wy ­a lakosság, mind a hivatalok érdeke, hogy a földhivatalok fel tudjanak ké­szülni ezeknek az okiratoknak a szolgáltatására. A korábbi politikai torzulásokból eredő sérelmek orvoslására, a föld­visszaadásra, vagy a volt ingatlantu­lajdonosok másfajta kártalanítására az Országgyűlés erre kötelező felha­talmazása alapján nyílik mód és le­hetőség. A földhivatalok kérik az ál­lampolgárok megértését, szíves tü­relmét. Az egyelőre teljesíthetetlen kérelmek megválaszolása a földhi­vatalok és a minisztériumok munka­terhét növeli, a földtulajdoni viszo­nyok reformjával kapcsolatos érde­mi tevékenységtől von el erőt és energiát. Különösen áll eza megálla­pítás a fővárosi kerületek földhivata­lára, ahol a tulajdon és egyéb jogvál­tozásból adódó napi ügyintézés meghaladja a hivatal teljesítőképes­ségét. Ezért javasolják, hogy a ko­rábbi tulajdonjogot igazoló telek­könyvi betétekről, térképekről, okira­tokról másolatot ne kérjenek a föld­hivataloknál, mert ez egyrészt a fo­lyamatos munkát gátolja, másrészt az említett kérdéseket szabályozó törvények megnyugtató módon fog­ják rendezni az okiratokkal össze­függő kérdéseket. (Folytatás az 1. oldalról.)- Az évszakok mennyire befo­lyásolják az utak állagának felújí­tását?- A mostani tél nagyon rossz a mi szempontunkból. Nekünk az lett volna a jó, ha leesik a hó de­cemberben, tart márciusig, elol­vad és vége. Mi történik ehelyett? Hideg, meleg váltja egymást, ol­vad, meg fagy, közben esik az eső a megrepedt burkolatba be­jut a víz. Hosszú kilométerek van­nak, ahol várható, hogy teljesen kifordul a burkolat. Ezek javításá­ra ma nem látok lehetőséget. Technikai akadálya nincs, csak pénzügyi. A tavalyi minősítésünk szerint közel száz kilométer volt az az úthálózat, ami nem megfe­lelő, kátyús, repedezett, lassítja a forgalmat, nem lehet rajta bizton­ságosan haladni. Ebből egyet­lenegy kilométert nem tudtunk javítani. Nem volt rá pénz. Ha az idei romlásokat hozzáveszem, a szám csak növekedik. A lemara­dásunk nő. Halmozódik a hátrá­nyunk.- Romolhat annyira a helyzet, hogy némely helyeken forgalom- korlátozás is lehetséges?- Nem akarok vészjósló lenni, de az is előfordulhat, hogy bizo­nyos buszforgalmat leállítunk. Nem azért, mert az út nem bírja, hanem a biztonságos közleke­dés miatt. Borzalmas, ha egy te­herautó felborul, de ha ugyanez történik egy autóbusszal, az hal­mozott tragédia.- Gondolom, ezt nem nézik öl­be tett kézzel. Mit tudnak tenni?- Felkészülünk minden lehe­tőségre, ha valahonnan a pénz­ügyi csatornák közül egy csurra- ni kezd, akkor az ne érjen várat­lanul. Helyzetfeltárást végeztünk, a hibaelhárítás módját megter- veztü k. Van egy olyan tízéves ter­vünk, ami arra szolgál, hogy álta­la megteremtődik 2000-re az az állapot, amilyennek ma kellene lenni.- Tehát leküzdhetetlen a tíz­éves lemaradás?- Igen. A társadalomnak be kell látnia, hogy nem szakem­bereken múló dolgok ezek. Ép­pen olyan infrastrukturális probléma, mint a telefon. Ha nincs, az nagy baj. Ecseteljem, mit jelent, ha egy beteget az út­viszonyok miatt nem lehet kór­házba juttatni?- Melyek azok az útszakaszok megyénkben, ahol a legrosszabb a burkolat?- Nem lehet leszűkíteni egy- egy szakaszra. Ez az egész megyét jellemzi. Múlt évben még azt mondtam volna, hogy a főutak nagyon rossz állapotban vannak, az alsóbbrendűek a jellegük miatt kisebb terhelést hordoznak, nincsenek annyira igénybe véve. Sajnos, ezt ma nem mondhatom. Kész ter­veink vannak a 65-ös útra Ta- mási-lregszemcse között. Évek óta nem nyúlhattunk hozzá pénzhiány miatt. A 63-as úton Bikács térségében három­négy éves problémát kellene megoldanunk. Az olcsó mód­szereinkkel már tudunk rajta segíteni.,Az 56-os úton 1973- ban újítottuk fel a Furkópuszta és Báta közötti szakaszt. Göd- rösödést és mindenféle forgal­mat akadályozó dolgot talá­lunk. A Paks-Cece, vagy Ko- csola-Szakcs közötti utakat ugyancsak a nagyon rosszak közé kell sorolni. Kurd-Hő- gyész között sem jobb a hely­zet, de azt hiszem, hogy mind­ezt az utazók is tudják. Ha mondjuk az 1989-es állapoto­kat szeretnénk elérni, akkor 30-40 kilométeres burkolat­megerősítésre volna szükség. Legnagyobb gondja az útjaink­nak, hogy gyenge a teherbírá­suk.- Ez a burkolat vastagságától függ?- A kellő vastagságban kiépí­tett út az időjárás viszontagsá­gainak is jobban megfelel. Gon­doljunk a fagyhatárra és a mi út­jaink 25-30 centiméter vastag­ságára. A kötött talaj víz hatására elkezd duzzadni, és kész. Nem részletezem.- A világbanki hitelek nem se­gíthetnek?- Eddig is használtuk, de az út­hálózatfenntartása hosszú távon állami feladat. Az autó, a gumiab­roncs, az egyéb alkatrészek ára magában hozdozza az utak fenntartásához szükséges forin­tokat is. Az államnak bevétele van, tehát a közúti igazgatóságot nem az állam tartja el. Az úthasz­nálatra szánt díjaknak kellene fe­dezni a teljes fenntartási költsé­get.- A közvélemény befolyásol­hatja-e a kormány utakra vonat­kozó elképzeléseit, elosztási rendszerének korábbi módosítá­sát?- Nem akarok tippeket adni, hogy mi módon. Mi a közvéle­mény mggértését kérjük, hogy amikor tavasszal jobban érzé­kelhetővé válik az utak minőségi romlása, akkor gondoljanak ar­ra, hogy az nem a szakemberek hanyagságán múlik, hanem a pénztelenség következménye mindez. DECSI KISS JÁNOS Az állami nyelvvizsga új rendje A Házi Jogtanácsadó legújabb száma a szokásostól eltérően nemcsak egy témát dolgoz fel. Elsőként az idegennyelv-tudás igazolására rendszeresített álla­mi nyelvvizsga új rendjét ismer­teti a kiadvány az Idegen Nyelvi Továbbképző Központ közre­működésével. Az ismertető feldolgozza a sze­mélyi igazolványról szóló bel­ügyminiszteri rendelet módosí­tását és közreadja a munkajogi anyagi felelősség szabályait is. Többek között ismertetést olvas­hatnak az amerikai hadifogoly­utalványokkal kapcsolatos al­kotmánybírósági határozatról, a helyi önkormányzatok által kivet­hető helyi adófajtákról, és még sok érdekességet, hasznos in­formációt megtudhatnak a leg­újabb, januári számból. Jótékonysági bál Faddon A faddi művelődési ház ad ott­hont annak a jótékonysági bál­nak, melyet a helybeli szülők és vállalkozók közösen szerveztek január 25-én, este 8 órára. Ajóté- konysági bál teljes bevételét az óvoda felújítására fordítják. Nincs körjegyző Szakos, Várong és Lápafő ön- kormányzati képviselő-testülete együttes ülést tartott. Ezen az ülésen szándékoztak körjegyzőt választani, ez azonban sikertelen volt. A várongi és a lápaföi képvi­selők egyhangúan szavaztak a jelöltre, ellenben a szakcsiak öt­három, arányban nemmel. Az eredménytelen szavazás után most újabb pályázatot írnak ki, várják a jelentkezőket. Azonos feltételekkel a korábbi pályázó is indulhat. A földhivatalok türelmet kérnek (1. rész) Mi lesz a dombóvári költségvetési üzem sorsa? Harckocsik Gödöllőn Átszervezések szükségesek (Folytatás az 1. oldalról.) A gondok megoldására, a helyzet feltárására a dombóvári képviselő- testület bizottságot hozott létre. A testület január 17-i ülése tárgyalta a témát. Mint dr. Kovács Anna jegyző elmondta, legsürgetőbb feladatnak az üzem szervezeti formájának meg­állapítását, és a tevékenységi kör meghatározását tartják. Az átalaku­lás elősegítése érdekében fontos a teljes körű vagyonleltár, a jelenleg munkaviszonyban lévő dolgozók to­vábbi foglalkoztatásáról történő gondoskodás, a lakásgazdálkodás áttekintése és az újonnan meghatá­rozott feladatokhoz feleslegessé vált eszközök hasznosítása. A képvise­lő-testület az üzem további működé­si formájának minkéntjéről nem dön­tött, azt elhalasztotta a következő tes­tületi ülésre. * Szabotin Károly hét éve áll a költ­ségvetési üzem élén. A kérdésre, hogy milyennek látja jelenleg a válla­lat helyzetét, némi homlokráncolás után a következőket válaszolja:- Az önkormányzatnak döntenie kellett volna, nem pedig elodázni a kérdést, mivel január elsejétől mint költségvetési gazdálkodási forma­megszűntünk működni. Jelenleg ló­gunk a levegőben, de tesszük a dol­gunkat. Ami az üzem belső ügyeit il­leti, gondjaink elsősorban az építő­ipari részlegnél vannak. Megszűnt a tanácsi lakások építése, pénzszűke miatt nagyobb tatarozásokra nincs keret, csak a legszükségesebb javí­tásokat, hibaelhárításokat tudjuk el­végezni nyilatkozta az igazgató. Mint a továbbiakban kifejtette, a korábbi 220 dolgozó közül január­ban 35 főnek felmondtak. Elsősor­ban az építőipari részlegtől küldtek el embereket, ezenkívül az adminiszt­rációból. Amennyiben az építőipari részlegnek a továbbiakban nem si­kerül munkát szereznie, további lét­számleépítések várhatók. Az üzem megszűnéséről szó sincs, hiszen a kommunális szolgáltatásokat a to­vábbiakban is valakinek el kell látnia. A köztisztasági, parkfenntartási, sze­métszállítási, asztalos-, üvegesrész­legek el tudják tartani magukat, eze­ken a területeken nincs gond. Kér­dés, hogy az ingatlankezelés ho­gyan tehető nyereségessé úgy, hogy az üzemnél csak az állami tulaj­donban lévő lakások kezelése ma­rad, mivel az egyéb, nem lakás céljá­ra szolgáló bérlemények bevételi di­jából befolyó összeg felett ezután a polgármesteri hivatal fog rendelkez­ni a képviselő-testület döntése alap­ján. * Az üzem területén érződik a bi­zonytalanság, az emberek nem szí­vesen nyilatkoznak. A lakásgazdál­kodási osztály két dolgozója is csak név nélkül hajlandó elmondani a vé­leményét azután, hogy erre előbb te­lefonon az igazgatótól engedélyt kért. Bizonytalan a helyzetünk, sem­mi nem tisztázott, nem hallottuk, hogy bármiféle döntés született volna a költségvetési üzem sorsáról. Ilyen rosszul még sosem éreztem magam -, mondta az egyik, 20 éve itt dolgozó hölgy. - A város minden gazdálko­dóhelyiségénél leépítések vannak, ha itt felmondanak nekünk, nehezen találnánk másik helyet.- A munka maradt ugyanannyi, mint volt, de a létszám nálunkafelére csökkent, pedig az üzemben, még ez a legstabilabb részleg, mivel a taná­csi bérlakásokban továbbra is be kell szedni a bérleti díjakat, a szeme­tet el kell szállítani, ezt senki nem fog­ja elvégezni helyettünk -, nyilatkozta az adminisztratív ügyekkel foglalko­zó másik dolgozó, aki szerint ha ne­tán az átszervezések után ezekkel az ügyekkel a polgármesteri hivatal kí­ván foglalkozni, akkor az ő munká­jukra biztosan nem lesz szükség. Az építőipari részleg dolgozóival a folyosón találkoztunk. A kérdésre, hogy nem félnek-e az elbocsátások­tól, készségesen válaszolnak.- Féltünk, hogyne féltünk volna, hogy elküldenek, bennünket, de tisz­tában voltunk azzal is, hogy 50 fős építési részleghez nem kell 30 irányí­tó -, mondta Tanner János építésve­zető. - A korábbi gazdálkodási for­mában elment, hogy sok volt az ad­minisztratív dolgozó, de épp emiatt vagyunk ma versenyképtelenek. Az utóbbi időben alig van munkánk, magas a rezsiköltségünk, nem tu­dunk konkurálni az építőipari kisszö­vetkezetekkel, magánvállalkozókkal, még mindig nagy apparátussal dol­gozunk. Ettől függetlenül bizakodó vagyok, szerintem rajtunk is múlik, hogy maradunk, vagy felmondanak nekünk. Ha tudunk munkát szerezni, akkor lesz munkahelyünk. Az üzemnél kialakult helyzetet Görcs János szállitásvezető is kollé­gájához hasonlóan látja.- Attól, hogy elküldték embereket, még nem javult a helyzet, nem jobb a hangulat, egyéves problémát nem lehet egy hónap alatt megoldani - halljuk a véleményt. - Nincs könnyű helyzetünk, mert egyelőre még a föl­mondás alatt lévők bérét és a kor- kedvezménnyel nyugdíjba menőkét is nekünk kell megtermelni. Már hó­napokkal ezelőtt jeleztük, hogy ma­gas rezsiköltséggel dolgozunk, emiatt veszítjük el a versenytárgyalá­sokat, de nem történt semmi. Jelen­leg kisebb a költség, hogy felmond­tak néhány embernek, de most meg munka nincs. Ha egy évvel ezelőtt lépték volna meg ezt a dolgot a veze­tők, akkor még lehetett volna mit kez­deni, de most már késő. A kérdés, hogy milyen formában működjön tovább az üzem továbbra is nyitott, nem eldöntött még az sem, mi az, hogy a költségvetési üzem húszéves nyereséges működés után miből fog részesülni, és mi lesz az önkormányzaté. Amennyiben az átalakulás nem gyorsul meg, árbe­vételek nem realizálódnak, az üzem fizetőképtelenné válhat, az idő múlá­sával a problémák halmozottan fog­nak jelentkezni. Ami bizonyos, a vá­rosban a kommunális szolgáltatást valakinek el kell végeznie. Hogy mi­lyen formában, az a polgárokat nem érdekli. F. KOVÁTS ÉVA ________ A haderőcsökkentési megállapodások alapján fölöslegessé vált harc­kocsik teljes megsemmisítését végzik a Gödöllői Gépgyárban.

Next

/
Thumbnails
Contents