Tolnai Népújság, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-24 / 20. szám
4 NÉPÚJSÁG Paks és környéke 1991. január 24. Privatizáció? Külföldi tőke? Szovjet piac? Erős kötődés a városhoz Konzervgyári kérdések Átmeneti időszak - átmeneti problémák? Gyárudvar üres üvegekkel. Töltelék, nyersanyag van bőven, a vevőért már küzdeni kell. Konzervgyár. Valaha, mint legnagyobb munkaadó, meghatározó volt Paks életében. Ma, az atomerőmű árnyékában már ritkábban esik róla szó. Pedig sok száz embernek ad munkát, megélhetést most is, jövője tehát bizonyosan fontos a város szempontjából. De mit hozhat a jövő? Mit hoz a dollár- elszámolás a Szovjetunióval? Képes lesz-e úrrá lenni a gyár a mostani változó, zűrzavaros gazdasági helyzet nehézségein? Ezekkel a gondolatokkal kerestük fel a Paksi Konzervgyárat, ahol Kródiné Dávid Mária főmérnök válaszolt kérdéseinkre:- Milyen arányt képvisel termelésükben az export és ezen belül a Szovjetunióba történő kivitel?- A korábbi években a teljes termelés 85-90 százalékát exportáltuk, ebből mintegy 20 százalék ment tőkés országokba, a többi keletre, túlnyomó részt a Szovjetunióba. Ez utóbbi tehát a legnagyobb, stabil partnerünk volt hosszú ideig. Komoly vevőnk volt még az NDK a német egyesítés előtt, a Csehszlovákiába, Lengyelországba történő szállításaink viszonylag jelentéktelenek.- Hogyan érinti a konzervgyárat a rubelről dollárelszámolásra való áttérés?- Sajnos, súlyosan. Eddig - termékcsoportok szerinti bontásban - államközi szerződések szabályozták a szovjet exportot, az idén azonban először nincs ilyen szerződés. Ezzel a Szovjetunió piaca teljes mértékben bizonytalanná vált számunkra, az új helyzet alapjaiban más üzleti kapcsolatokat, más felfogást követel. Ennek az a lényege, hogy nekünk kell vevőt találnunk a termékeinkre, meg kell küzdenünk a megrendelésekért, ugyanúgy, mint nyugaton. Itt kezdődnek a problémák, hiszen egyrészt nekünk nincsenek komoly tapasztalataink a marketingben, önálló külkerjogunk sincs, de a legsúlyosabb gond maga a szovjetunióbeli helyzet. Pillanatnyilag igen nehéz ott tárgyalóképes embereket találni, ők maguk sem tudják, hogy kihez kell fordulni, kivel lehet üzletet kötni. Különösen nem könnyű olyan partnert találni, aki fizetni is tud dollárral, vagy áruval. Barter ügyletekben is gondolkodunk, ha a másik fél tud ajánlani olyan csereárut, amire itthon van kereslet.- Eddig tehát valamilyen külkereskedelmi vállalaton keresztül kereskedtek. Terveznek ebben változtatást?- Korábban a Hungarofruct bonyolította az exportunkat, ennek megfelelő volt a kereskedelmi osztályunk felépítése, létszáma. Ezt feltétlenül fejlesztenünk kell, a marketingre, piackutatásra kell a hangsúlyt helyezni. Az NDK változások lényegében modellként szolgálhatnak, hiszen ott korábban megtörtént ugyanez, vagyis az átállás konvertibilis elszámolásra. Sok kicsi és rugalmas kft. vállalkozik ma már külkerbonyolításra, ezek segítségével tudtuk megtartani az NDK-beli vevőink egy részét. Talán a szovjet piacon is ez lehet majd a megoldás. Mindenesetre nekünk létszükséglet, hogy bentmaradjunk ezen a piacon. Ilyen nagy volumenben átállni nyugati exportra, ez képtelenség. Közismert, hogy a tőkés piacokon elért minden egyes százalékbővülésért igen keményen meg kell küzdeni.- Mennyiben számíthatnak a hazai piacra?- Ez nem jelenthet megoldást a problémáinkra, hiszen belföldi értékesítésünk a termelés 10-15 százaléka körül mozog. Ismerve a körülményeket, örülhetünk, ha ezt a szintet tartani tudjuk.- Folyik egyáltalán termelés ebben a pillanatban?- Igen, hiszen a tavalyi államközi szerződés január 31-ig érvényes, tehát most még rubelért szállítunk a Szovjetunióba.- Milyen a dolgozók hangulata?- Aggódnak, mert tisztában vannak a vállalat bizonytalan helyzetével. Egyébként nemcsak mi, az egész magyar élelmiszergazdaság ugyanezekkel a problémákkal küzd. Úgy gondolom, hogy ez a zavaros, átmeneti időszak előbb- utóbb rendeződik, megtörténik az átállás és mindenki újra megtalálja a helyét. Ezt az átmeneti időszakot kell valahogy nekünk is átvészelnünk.- Ez az átállás jelenthet-e a konzervgyár esetében privatizációt, külföldi tőke bevonását?- Igen, mindkettőt. Tervezzük a részvénytársaság- vagy kft.-formába történő átalakulást, ez ügyben folynak a tárgyalások a Állami Vagyonügynökséggel. A vagyonértékelés már megtörtént. Emellett tárgyalunk nyugati cégekkel is a tőkebevonásról, amely a technológia-megújítás mellett új piaci pozíciók megszerzését is jelentheti. Nálunk is megindultak tehát azok a folyamatok, amelyek révén a Paksi Konzervgyár beilleszkedhet egy piaci alapokon nyugvó gazdaságDr. Blazsek Balázs Paks jegyzője „Ez nem hatósági munka, hanem közszolgálat” Az új év, új állást, új feladatokat hozott dr. Blazsek Balázsnak, ugyanis Paks képviselő-testülete tavalyi utolsó ülésén öt pályázó közül őt választotta a város jegyzőjévé. De ki is ez a 28 éves fiatalember? Olvasóink többségének nyilván ismeretlenül hangzik a neve. Éppen ezért elsőként rövid bemutatkozást kértünk tőle.- Paksi születésű vagyok, itt töltöttem a gyerekkoromat, itt jártam gimnáziumba is, ezután viszont elkerültem a szülővárosomból, mivel felvettek a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Állam és Jog- tudományi Karára. 1987 elején végeztem, majd visszatértem Paksra, a városi ügyészségen dolgoztam, itt szakvizsgáztam ’89-ben. Ekkor ismét elhagytam Paksot, mivel itt az ügyészségen nem volt hely. Szekszárdi mentem, egészen mostanáig ott dolgoztam a városi ügyészségen, illetve a megyei főügyészségen. Onnét pályáztam meg ezt az állást.- Miért?- Legfőképpen azért, mert szerettem volna hazakerülni. Végül is paksi maradtam, az elmúlt két évben nem költöztem Szekszárdra, hanem innét jártam dolgozni a megyeszékhelyre és közben itt építkeztem. Azért a többes szám, mert családom is van, még az egyetemi évek alatt nősültem, vagy egy kislányunk és most várjuk a második gyermekünket. Megszerettem Szekszárdot is, amíg ott dolgoztam, de azért mindenképpen Paks- hoz kötődtem. Ezenkívül szakmai szempontból is feltétlenül előrelépést jelent a jegyzői állás.- Gondolom, ez egészen más jogalkalmazási feladatokat ad, mint az ügyészségi munka, első feladata tehát nyilván a tanulás.- Igen, számomra ez új terület, valóban szinte éjt nappallá téve tanulok. Az is igaz viszont, hogy a már régóta a közigazgatásban dolgozó kollégáknak is ezt kell tenniük, hiszen szinte valamennyi jogszabály megújult mostanában. Mindenesetre más munkastílust kíván ez az állás tőlem is, hiszen az ügyészségi dolgozó az állam büntető hatalmát képviseli, míg a jegyző közszolgálatot teljesít a város alkalmazásában.- Különbözik-e - és ha igen, mennyiben - a jegyző munkája attól, amit a volt tanácsrendszerben a vb-titkárok végeztek.- Jelentős különbségek vannak. A vb-titkárok alapfeladata a tanács munkájának törvényességi szempontból történő vizsgálata, felügyelete volt, míg a jegyző egyszemélyi szakmai felelős vezetőként napi operatív munkát végez. Úgy gondolom, ez feltétlenül közvetlenebb kapcsolatot jelent az apparátus dolgozóival és a lakossággal is.- Hogyan fogadták itt, mint új főnököt?- Idegen voltam mindenkinek, tehát voltak kölcsönös gátlásaink egymás iránt. Úgy érzem, hogy ezek már kezdenek feloldódni.- Vannak már kialakult elképzelései az apparátus jövőjét, szervezeti felépítését illetően?- Az biztos, hogy szervezeti egyszerűsítés lesz, de nem a közeljövőben. Meg kell várnunk az önkormányzatok feladatait, határkörét meghatározó jogszabályok megszületését, csak ezután lehet szó az új szervezeti felépítés kidolgozásáról. Ehhez figyelembe vesszük a hasonló nagyságrendű hazai városok gyakorlatát, de például a német közigazgatási szervezésmintákat is tanulmányozzuk. Mindenesetre döntően a már itt dolgozó, gyakorlott munkatársakra számítunk a jövőben is.- Politizál?- Nem. Ezt az ügyészségen nem is tehettem volna, azonkívül éppen építkeztem,, amikor a politikában lezajlott a rendszerváltás, így időm sem jutott volna rá. Egyébként korábban sem politizáltam, nem voltam politikai szervezet tagja. Aki pedig közszolgálatra vállalkozik, az végképp nem vihet politikát a munkájába. Furcsa is lenne, ha például azt néznénk, hogy egy építési engedély kérelmezője milyen pártállású.- Megfogalmazott-e önmagának valamilyen ars poeticát, amikor elfoglalta az állást?- Nem. Én egy hivatal vezetője lettem, a feladatom világos: a lehető legtökéletesebben ismernem kell a közigazgatást érintő jogszabályokat és ezt a naprakész tudásanyagot alkalmazni az apparátus irányításában. Ezt pedig nem főnöki diktátummal, hanem a dolgozók szemében kivívott szakmai tekintéllyel szeretném tenni.-áaPaksi vállalkozók Egy üzletasszony - több üzlettel . — .Üzleti negyed” a paksi lakótelepen Szinte üzleti negyednek is nevezhető, amit a paksi vállalkozók a lakótelepen létrehoztak. Esztétikus üzletsorok szebbnél szebb áruval, kirakatokkal csábítják a vevőket, javítják az itt élők ellátását. Nagy Sándorné a tengelici téesztől bérelt épületegyüttesben húsboltot, snack bárt, fagyizót és kenyérboltot üzemeltet tavaly május óta.- Bevált-e a számítása, amire alapozta ezt a vállalkozást?- Nagyjából igen. A húsbolt népszerű a vevők körében az erős konkurencia ellenére. Nálunk mindig találnak olcsó termékeket, különleges vadhúsokat, baromfit, gyakran adunk árengedményt és természetesen a kuncsaft kívánságára csontozunk, darálunk, szeletelünk. A snack bár is felkapott hely lett, bár ez a téli időszak kicsit holtszezon. A fagyizó pedig nyilván még inkább idényjellegű, most nem is működik, ilyenkor ezzel a helyiséggel is a snack bár bővül. A kenyérbolt sajnos nagyon veszteséges pillanatnyilag, a szomszéd ban nyitott ugyanis üzletet egy madocsai pék, aki jobb kenyeret kínál, mint amit én be tudok szerezni. Igazából a különleges termékekre - szezámmagos kenyér, bécsi zsemle, különféle „pelyhes” kenyerek - szerettem volna alapozni ezt az üzletet, de ezekre mindmáig nem találtam gyártót Ezért jó, hogy több lábon áll a vállalkozás, igy az egyik üzlet - reméljük átmeneti - veszteségét ellensúlyozta a többi nyeresége. A kereskedők közötti egészséges vereny pedig egyre inkább hozzátartozik a hétköznapjainkhoz- Érezhetö-e itt, hogy az embereknek kevesebb a pénzük?- Hogyne. Ez az év nagyon gyengén indult, szinte alig van forgalmunk. Pedig a kolbász-, szalámitöltés szezonja a január, mégis sorra mondják vissza a húsrendeléseket Ebben nyilván szerepet játszanak a nagy áremelések, az év végi kiköltekezés és főképpen az, hogy rengetegen fizetik vissza most - utolsó tartalékaikat mozgósítva - a lakáshiteleket Tárlat A városi művelődési központban hétfőn paksi alkotók kiállítása nyílt, amely a hónap végéig tekinthető meg. Amatőrök és profik közösen állították ki munkáikat, köztük zsűrizett alkotásaikat is. Halász Károly szervezte a tárlatot, aki maga is kiállította egy munkáját. Mint elmondta, a művészek maguk válogatták a bemutatásra szánt alkotásaikat és a jövőben minden évben szeretnék megrendezni ezt a kiállítást. ESZI-évkönyvek Ezentúl minden tanévről Nemrégiben megjelent az Energetikai Szakképzési Intézet évkönyve, amely az iskola első három évének legfontosabb eseményeit, tényeit, adatait foglalja össze és örökíti meg az utókor számára. A 200 oldalas mű az 1986- ban kelt alapítólevéllel indul, majd sorra veszi az 1986-89. közötti időszak legfontosabb történéseit, az intézet fejlődésének állomásait fotókkal illusztrálva. Ez - amint Kováts Balázs igazgató elmondta - természetesen hagyományteremtő célzatú lépés volt, vagyis az ESZI ezentúl minden tanévről ösz- szeállítja és kiadja az évkönyvet. Az 1989/90-es tanév évkönyve is elkészült közben, már a nyomdában dolgoznak rajta, hogy e hónap végére „az utcára kerülhessen” az ESZI- évkönyvek újabb kötete.
