Tolnai Népújság, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-21 / 17. szám

991. január 21. NÉPÚJSÁG 3 Alapítvány a II. világháború áldozatainak emlékére Bertalan Sándor és Juhos László felajánlása Bonyhádon több alkalommal is almerült már annak igénye, hogy a . világháború áldozatainak méltó imléket illene végre állítani. Az el- ;épzelések egyeztetésére a közel- núltban megtartott összejövetelen ;erült sor, melyen részt vett Barcza mre országgyűlési képviselő, )roszki István polgármester, Kráh- ng Dániel evangélikus lelkész, Jó­lás János katolikus esperes, az /ISZP, az MSZMP, az FKgP, az 5ZDSZ, a KDNP képviselője, vala- nint Bertalan Sándor szobrászmű- ész és dr. Vidor György, akik egy izándéknyilatkozatot írtak alá és negszövegezték a felhívást. Berta- an Sándor és Juhos László közcé- ú felajánlásként elkészítette az imlékmü tervét, melyet a Képző-és parművészeti Lektorátus szakmai :sűrije elfogadásra javasolt. Abban s megegyeztek az összejövetelen, logy bonyhádi művészek készít­ek el az emlékművet, de a müvé- ;zek által javasolt helyet vitatták, ■gyetértettek abban, amennyiben tz alapítvány alaptőkéjének egy észe is felhasználható, akkor ala- iltványi formában kívánják ennek az emékműnek a megépülését szorgalmazni. Barcza Imre képviselő 50 ezer forintot ajánlott fel az emlékmű megépítésére, míg az MDF felaján­lotta a* már e célból elkülönítet számláját. Javasolták, a képviselő- testület kezdeményezze az alapító okirat kimunkálását és bejegyezte­tését. A kuratóriumban állandó tagként az önkormányzati testüle­tet a polgármester képviseli, míg alapító tagként Barcza Imre és az egyházak képviselői kerülnek. A háborús időszak emlékeit fel kell kutatni, az utókornak tovább kell adni - javasolták, s elmondták az emlékműre mindenki neve fel­kerülhet, akinek családtagja a II. vi­lágháborúban vagy az azt követő megtorlásban életét vesztette vagy eltűnt. Mindezt azért szorgalmaz­zák, hogy pótoljanak egy, a nemzet önbecsülését sértő, az előző hata­lom által elkövetett mulasztást, elő­segítsék a nemzet megbékélését, az ifjúságot a béke szeretetére ne­veljék. A következő felhívás közlésére kérték lapunkat: FELHÍVÁS Felhívunk minden jelenlegi és volt bonyhádi lakost, akinek hoz- átartozója, vagy - élő hozzátartozó híján - bonyhádi ismerőse a . világháborúban vagy az azt követő megtorlások következtében Hetét vesztette vagy eltűnt, az alábbi adatokat közölje. Az adatközlés célja emlékmű felállítása, az emlékek megörökí- ése és továbbadása. E célból Bonyhád II. Világháborús Áldozatai Imlékalapítványt kívánunk létrehozni. Megőrizni kívánjuk mindazon halottaink nevét és emlékét,- akik elestek, eltűntek vagy hadifogolyként pusztultak el,- akiket munkaszolgálatra elhurcoltak (zsidók, németek, ma­gyarok, cigányok),- akik Bonyhádon estek el és nevük nincs megörökítve,- akik a megszállás áldozatai lettek,- akik Bukovinából, Erdélyből, a Felvidékről Bonyhádra költö­zésük közben meghaltak vagy eltűntek,- és akiknek szerettei egykor Bonyhádon éltek vagy most él­nek Bonyhádon. A tervezett emlékműre a Magyar Demokrata Fórum bonyhádi izervezete arra elkülönített számlán már gyűjtött adományokat, szt folytatja. Ezért aki adatlapját az MDF vagy az egyházak képvi­selőinek már átadta, ismételten ne küldje el. Az alapítvány céljára Barcza Imre országgyűlési képviselő 50 szer forintot ajánlott fel. Az MDF rendelkezésünkre bocsátotta elkülönített számláját, de várjuk továbbra is az adományokat: Országos Kereskedelmi ís Hitelbank Rt. Bonyhádi Kirendeltsége 4689-0030. f(ARAK/ER SZJA-ELSZAMOLAS ES ADATSZOLGÁLTATÁS SZÁMÍTÓGÉPPEL! PC-s szoftver dokumentációval, bemutatóval. Ára: 30 000 Ft + áfa Igény szerint:- beoktatás,- üzembe helyezés,- rendszerfelügyelet. A program bérelhető különböző megoldásokká IBM PC kompatibilis számítógépek, nyomtatók, leporellók, szünetmentes tápegységek és egyéb számítástechnikai kellékek kedvező áron! KARAKTER Műszaki Szolgáltató és Kereskedelmi Kft. Szekszárd, Beloiannisz u. 7. Telefon: 11-311/57 „Épeszű ember ma nem vesz fel beruházási hitelt” Interjú az Iparbank Rt. vezérigazgatójával (Folytatás az 1. oldalról.)- Az Iparbank az ipari szövetke­zetek pénzintézeteként jött létre 1984-ben. Mennyiben kötődik még ma is a szövetkezetekhez?- Önálló kereskedelmi bank­ként működünk ma már, ugyan­úgy mint a többi hasonló pénzin­tézet. Az indulásunk, a hagyomá­nyaink miatt azért persze mi job­ban kötődünk a szövetkezetek­hez, hiszen 60 százalékban szö­vetkezetek a bank tulajdonosai, és a partnerkörünk 70-80 száza­lékát is ezek alkotják. Amióta azonban - egy éve - megkaptuk a kereskedelmi banki jogosítványt, bármilyen kisvállalkozásnak vagy állami cégnek is szívesen ál­lunk rendelkezésére és hamaro­san a lakossági betétgyűjtést, de­vizaszámlák vezetését is vállal­juk.- Felteszem, hogy az Iparbank számára fontos az ipari szövetke­zetek sorsa. Ön szerint hogyan alakul a jövőjük?- Erről csak a személyes véle­ményemet tudom elmondani. Va­lószínű, hogy a szövetkezetek sorra átalakulnak majd különbö­ző társasági formákká. Lezajla­nak a vagyonnevesítések konkrét személyekig lebontva, és ezzel komoly értékű részvényekhez juthatnak a szövetkezeti tagok. Ha így történik, akkor ez erősen irritálja majd mondjuk egy állami vállalat dolgozóját, aki eddig ugyanolyan alkalmazottnak érez­te magát, mint a szövetkezeti tag kollégiája. Attól tartok tehát, hogy a szövetkezeti vagyon még sok probléma forrása lesz. A bank szempontjából sem mellékes, hogy a jelenlegi néhány nagy részvényes helyett így elképzel­hető, hogy több száz kis részvé­nyesünk lesz. Hogy ez milyen pénzmozgásokat eredményez­het, azt ma még nehéz lenne megjósolni.- Mit várhat mondjuk egy vállal­kozó az új szekszárdi bankfióktól? Például milyen hitelekkel tudnak a rendelkezésére állni?- Hasonlóan a többi bankhoz, mi is egy évnél nem hosszabb le­járatú forgóeszközhiteit tudunk nyújtani a termelés finanszírozá­sára. Esetenként elképzelhető hosszabb futamidejű beruházási hitel is, de ezt alaposan meggon­doljuk, mert nagyon nagy a koc­kázat. A mai kamatszint mellett a felvett hitel összege 2-3 éven be­lül megduplázódik, véleményem szerint épeszű ember ma nem vesztei beruházási hitelt. Egyéb­ként sokszor többet segíthetünk személyes tanácsadással egy vállalkozónak, mintha adnánk neki kétmillió forintot. Sajnos, nemegyszer tapasztaljuk hogy főleg a kezdők - az alapvető vál­lalkozói ismereteknek sincsenek birtokában. Nagyon fontosnak tartom a folyamatos, személyes kapcsolattartást. Akinek mi ve­zetjük a számláját, mi intézzük az üzleti ügyeit, kezeljük személyes forintbetétjét és devizaszámláját, akivel szinte nap mint nap talál­kozunk, ismerjük, mint embert és üzletembert egyaránt, vagyis va­lóban szoros a kapcsolatunk, an­nak hitelt is könnyebben adunk, hiszen tudjuk, hogy hová tesszük a pénzünket. Hosszú távon, kis­városi környezetben ilyen klien­seket szeretnénk.- Mi van az Egzisztencia Alap­pal és az MNB privatizációs hitel­lel? Ezek folyósításában az Ipar­bank is részt vállal?- Igen, jeleztük ezt a szándé­kunkat, de azt ne kérdezze, hogy a gyakorlatban ez mikor műkö­dik. Még mindig nem világosak a részletszabályok, és van egy sú­lyos probléma, ami hátráltatja ezek kidolgozását. Két, egymás­nak ellentmondó törvény szüle­tett, és csak akkor lesz E-alap és privatizációs hitel, ha ezeket kor­mányzati szinten sikerül szink­ronba hozni. Arról van szó, hogy az év végén elfogadott költségve­tési törvény szerint a tanácsi ala­pítású vállalatok privatizációjából befolyt összeg fele az önkor­mányzatoknál marad, így viszont működésképtelen az E-alap, mert erre az 50 százalékra nem nyújtható hitel.- Mekkora az új fiók hatásköre és miért pont a szekszárdi Kiszöv­Dr. Kollarik István vezérigazgató FOTÓ: ÓTÓS RÉKA székházat választották ennek he­lyéül?- A hatáskör nincs pontosan meghatározva: nagyjából Dél- Dunántúl területe. Bízunk abban, hogy a Kiszöv-székházban bérelt irodákban hosszú ideig marad­hatunk majd, hiszen többszörö­sen is előnyös hely ez a számunk­ra. Először is a klasszikus szövet­kezeti kapcsolataink miatt, aztán a nagy forgalmú 56-os úton utazó sok külföldi miatt, akik nálunk vál­tanak majd pénzt, és az sem mel­lékes, hogy a városközpontban van. Nem véletlenül esett a vá­lasztásunk Szekszárdra és ezen belül is a Kiszöv-székházra.- áa­Beszámoló Kisgazdák között Mindennapjaink a postás­klubban A Postások Szakaszerve­zete Babits-klubjának szek­szárdi nyugdíjascsoportja január 25-én, pénteken dél­után három órakor Szek- szárdon, az új posta emeleti tanácskozójában tartja ösz- szejövetelét. A rendezvé­nyen Horváth Mihály, a klub vezetője beszámolót tart a végzett munkáról. W/m/M/i KÖZÖS AKCIÓJA! minden BRAMAC-cserép 1,50 Ft-tal olcsóbban a MOZAIK Építőanyag­kereskedés szekszárdi telepén, Palánki úton. (65) Szekszárd polgármestere nem ismert kényes kérdést (Folytatás az 1. oldalról.) íme, néhány felvetés a legérde­kesebbek közül. Bíró Bálint: Mi lesz a sorsa azok­nak, akik a létszámleépítés miatt kénytelenek voltak eltávozni a pol­gármesteri hivatalból? Válasz: az irodai réteget az ezt megelőző időszakban rendkívüli módon felduzzasztották, nemcsak -az önkormányzatoknál, hanem másutt is. Az idős korban bekövet­kező elbocsátás tragédia, ezt a megrázkódtatást csökkentheti a szociális háló. A fiatalabbak eseté­ben megoldás lehet az átképzés. Az igazi segítséget természetesen csak a gazdasági fellendülés hoz­hatja meg, ám erre még várni kell. Török Pál: Miként javíthat az ön- kormányzat Szekszárd romló köz- biztonságán? Válasz: A polgármesteri hivatal ez ügyben nem sokat tehet, mivel nincs beleszólása a rendőrség munkájába. Ugyanakkor támogat­ja az önvédelmi csoportok létreho­zását, amelyek más településeken már bebizonyították eredményes­ségüket. Horváth József: Ki képviseli a képviselő-tesületben a mezőgaz­daságból élő réteget? Mi várható a borforgalmi adót illetően? Válasz: Közvetlenül mezőgazda­sággal foglalkozó képviselő nincs a testületben. Az idetartozó bizottság munkájába viszont gyakorta bevon­nak szakembereket. A borforgalmi adóról a testület dönt, mindenesetre az adó önkormányzathoz való utalá­sa kellemetlen tény. Nagy Pál: Nem gondolja azt a pol­gármester úr, hogy a Tartsay utcai benzinkút létesítése elhamarkodott döntés, hiszen annak létrehozása a tűzvédelmi szempontokkal ellenté­tes? Válasz: Az üzemanyagtöltő állo­mást a Shell cég létesíti, s tudvalé­vő, hogy a világ legszigorúbb tűz­védelmi előírásaival a Shell rendel­kezik. Görcsös János: Ilyen illegális va­gyonszerzés még a világtörténe­lemben nem volt, mint most nálunk. Milyen jogon adja el az önkormány­zat azt, amit a marxisták elvettek? A Béres Vilmos (a Szekszárd-Sárköz és Vidéke Áfész elnöke - a szerk.) milyen jogcímen adja el apáink va­gyonát? Válasz: Az áfész és a vendéglá­tóipari vállalat ügyében a polgár- mesteri hivatal a megtehető lépé­seket megtette. Farkas Sándor: Mi lesz a Babits Mihály művelődési központ sorsa? Válasz: Hamarosan a testület elé kerül a művelődési központ kérdé­se. Összesen 17 millió forint ki­adást kellene a városnak átvállal­nia, s ebben az esetben jól meg kell fontolni a döntést. Elgondolkodta­tó, hogy a szekszárdi Művészetek Háza négymillió forintos támoga­tással működik, a Babits Mihály művelődési központ több mint 20 millió forintos támogatással, még­is, az ebből várható többlet még­sem jelentkezik a művelődési tevé­kenységben, azaz a város lakói nem ismerik jobban a művelődési központot. Míg a szekszárdi Német Színház egy szervezővel évente kettőszáz-háromszáz előadást tart az országban, addig a művelődési központ négy-öt szervezővel mi­lyen teljesítményt nyújt? Tóth Zoltán: Mikor készül el az új szeméttelep, és mikor valósul meg a várost kikerülő út? Válasz: A városi szeméttelep jö­vőre valóban megtelik, egy új létre­hozása 80-160 millió forintba ke­rül. A kerülő útra az idén több mint valószínű, hogy nincs remény. Ám az elkövetkező négy évben meg kell épülnie, mert a jelenlegi, a vá­rosközpontot átszelő út forgalma által okozott környezetkárosodást képtelenség elviselni. - szeri ­Röhögök Manapság ritkán adódik ok a nevetésre, ám én mégis kacagok. Nem mosolygok, kérem, mint a jóllakott napközis, hanem vigyor­gok szemtelenül, szemérmetle­nül, s ha kell, hahotázok isésve- lem együtt kacag jelenleg leg­kedvesebb munkatársam úgy, hogy kicsordulnak a könnyei. Nem, kérem, nem az „emele­ten” van a baj nálunk. Még csak nem is a mi készülékünkben. Más az oka. Az, amikor ennek a soro­zatnak egy darabja célba talál. Célba talál K-ban, de D-ben meg M-en is magukra veszik, s aztán szidnak, minta bokrot, meg üzen­nek, írnak is. Az igazság pedig az - ezt jól tudjuk említett kollégám­mal -, hogy nem K-ról, nem D-ről, nem M-ről írtam azt a kis történe­tet, vagy ahogy tudós barátom mondaná, szösszenetet, hanem (esetleg) T-ről. Ugyanis ott történt meg. Ám, ha ennyi helyen talál, az már nevetséges és ugye, érthető az is, ha egyikünk vigyorog, a má­sik pedig könnyeittörölgeti a rea­gálások olvastán, hallatán. Azért nem mindig röhögök és nem mindig kacag a kollégám sem, hiszen ha ennyi helyen talál egy írás, az már egy jelenséget ta­kar. Ha annak a tartalma pozitív, akkor jó, ha nem, akkor viszont el­keserítő. És manapság - sajnos - ebből van a több, főleg kisebb helyen. A tenni akarás nem min­dig párosul az ismerettel, s így bi­zony nem ritka a melléfogás. No, de maradjunk a vidámság­nál, a szurka-piszkánál! Szeret­ném egyszer megérni, hogy ne kelljen csipkelődni, élcelődni, s ne kelljen röhögni, vihogni, csak mosolyogni, nevetni, kacagni. Hogy ilyen nem lesz, azt biztosra veszem, hiszen a komikum forrá­sa mint mindig,most is kitermelő­dött. (ékes)

Next

/
Thumbnails
Contents