Tolnai Népújság, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-21 / 17. szám
4 NÉPÚJSÁG 1991. január 21 Plakett az életműért Az Események kitüntetettje Erdőrészlet (olaj) dig több mint tíz kiállítása volt a megyében, munkáit legutóbb az ART ’999 csoportkiállításán láthattuk a Babits Mihály művelődési központban. De kórházban is rendezett kiállítást, a szekszárdi SM- klubülésen is bemutatta festményeit betegtársainak. Terveiről elmondta, hogy szeretne sokszor, sok helyen kiállítani, a szépség örömét nyújtani embertársainak. Akár mint az ART ’999 csoport tagja, akár mint diagnózisával bátran szembenéző alkotó ember. Ezzel éppúgy példát mutat, éppúgy hozzájárul betegtársai morális tartásának megerősítéséhez, akár az Események egyik előző kitüntetettje, az amerikai antropológusnő, Barbara Kerewsky-Hal- pern, aki módszert dolgozott ki arra, hogyan lehet akaraterővel, speciális tornagyakorlatokkal a gyengült izmokat újra lendületbe hozni. Mint orvosi antropológus egyetemi tanár volt. Tizenöt éve szenved ebben a betegségben, de munkáját tolószékben is ellátta. Módszerével, melyet ma már oktat, egy év alatt két botra váltotta a tolókocsit, majd a két botot elhagyva egyedül közlekedett. Kétszer járt Magyarországon, hogy betegtársainak átadja módszerét. Az Események-plakett a bátorság és a töretlen alkotókedv elismerése. Gratulálunk Újvári Györgynek, aki életművével nyerte el ezt a hasonlíthatatlan erkölcsi értékű kitüntetést. d. e. A Sclerosis Multiplexben szenvedő betegek szervezetének, a magyar SM Klubok Koordinációs tanácsának lapja az Események. A kis formátumban, 16 oldalon kéthavonta megjelenő folyóirat kitüntetettjeinek száma minden megjelenéssel gyarapodik, ugyanis Szakáll Antal székesfehérvári szobrász művészeti díjat ajánlott fel azoknak a betegeknek, akik munkájukkal, teljesítményükkel annak példáját adják, hogy a betegség okozta nehézségek ellenére is lehet alkotni. A díjjal járó bronzplakettet negyedik alkalommal szekszárdi teljesítmény nyerte el: az ART ’999 tagjának, Újvári Györgynek ítélte oda az Események szerkesztőbizottsága. Újvári György asztalosként dolgozott, munkája mellett festegetett, majd egy időre letette az ecsetet egyéb elfoglaltságai miatt. Betegségét 1987-ben fedezték fel, harminckét éves korában. Azóta ismét kezébe vette az ecsetet, minden idejét a festészetnek szenteli. EdUjvári György A verseny haszna Úgy tűnik, hogy mintha versengő, vállalkozó korunkra egy furcsa kettősség lenne jellemző. Egyrészt rengeteget írunk, beszélünk, hallunk a vállalkozások fontosságáról, hiszen amire még sose volt példa Magyarországon, a vállalkozóknak saját pártjuk is van. Másrészt nagyon sokan nem vállalkoznak, mert egyrészt alkalmatlanok rá, másrészt nincs pénzük. Ók a többség, melyet hovatovább és egyáltalán nem jogtalanul a „hallgatag” jelzővel is szokás illetni. Tetemes részük minden bizonnyal a bérből és fizetésből élőkhöz, netán a nyugdíjasokhoz tartozik. A vállalkozókkal kapcsolatos viszonyukat elsősorban az irigység határozza meg. Csillagászati jövedelmek híre kering közöttük, adj uram isten, de tüstént jelszóval kiszipolyozó vámpírokról és nyomban meggazdagodni akaró cápákról beszélnek, minden bizonnyal nagyon sokszor egyáltalán nem jogtalanul. Egy nemrég olvasott közvéleménykutatás adatai szerint a világ leginkább pesszimista népeinek élvonalába tartozunk, akik akkor is kesergünk, amikor az orrunk előtt lévő jót kellene észrevennünk. Pedig az egymással és főleg az egyedárusító kereskedelmifelvásárlási hatalmakkal vívott versenyükből nemcsak a vállalkozóknak van hasznuk, hanem nekünk is, akik az előbb említett okokból ilyesmire'alkalmatlanok vagyunk. Beláthatóan rövid idő leforgása alatt hírt adtunk lapunkban arról, hogy Szekszárdon - az éjszakai Bagolyról elnevezve éjjel-nappal nyitva tartó kis élelmiszerbolt nyílt meg. Ilyesmi Budapesten már nagyon sok helyütt található. Jánosmajorban, mely igazán nem világváros, vagy a tolnai Alkotmány utcában hasonló időbeosztású vendéglátóhelyekről tudunk. Dombóvárott a Family üzletház nagykereskedelmi áron árusít és nem szezon után, hanem szezonban tart árleértékeléseket. Csak nemrégiben hirdetett nálunk a ki tudja hányszor, de most végre ízlésesen átépített Szekszárd, Zrínyi utcai Halászcsárda. Hasonlókról számolhatnánk be a siófoki országút Harc utáni szakaszáról, Kétyről és még sokfelől. Egy sárpilisi hentes - nem az egyetlen az országban - azért tudja olcsóbban adni a húst, mert saját kezébe vette a jószág felvásárlását és nem vágat, hanem vág. A különböző pártok - persze kortesfogásnak se rossz - tojás- , zöldség-, edény- és ki tudja milyen akciói mögött se a pártkasszák milliói, hanem hasonló megoldások állnak. Mindefféle versenyből kinek van haszna? Természetesen a vállalkozóknak is, hiszen nem jótékonysági intézmények. De a vásárlóknak legalább ennyire, akik közül az idősebbek még emlékeznek olyan ánti- világbeli egyéniségekre, akik tisztességes munkával kívántak meggazdagodni és nem kereskedelemnek álcázott rablással. Követésre érdemes példa... O. I. Művészet-e a rock? Néhány évvel ezelőtt ez a kérdés fel sem merülhetett volna senkiben, mivel a rockzene hosszú időn keresztül a silány tömegigényeket kielégítő alantas műfaj volt a kulturális vezetés szemében; ugyanakkor a kevés számú kiadott rocklemezt olyan komoly giccsadókkal sújtották, amelyekből támogathatták bizonyos művészi kiadványok megjelenését, melyek iránt nem mutatkozott olyan tömegigény, mint az előbb említett „fércművek” esetében. Változtak az idők, megváltozott a rock megítélése is. Bár továbbra is maradt a giccsadó - csak szebb nevet adtak neki - de sorban megalakulhattak azok a lemeztársaságok, amelyek révén lehetővé vált, hogy ne csak a kivételezettek jussanak nagylemezhez, hanem minden arra érdemes zenész lehetőséget kapjon a korongkészítésre. Igaz, jelenleg mintha felhígult volna a lemezpiac, és sok olyan hanglemez is kapható, mely kevés művészi értéket hordoz - igaz viszont, hogy eladható. A lényeg az, hogy aki a magyar rockzenéről képet akar kapni, az a jelentősebb zenekarok, előadók lemezeit és kazettáit bármikor megvásárolhatja a szaküzletekben. Ez a dolog üzleti oldala. De vajon hogyan válaszolhatunk a címben feltett kérdésre? Úgy gondolom, hogy bár határozott igent szeretnénk rá mondani, mégsem tehetjük. Legalábbis nem minden rockzenéről állíthatjuk, hogy művészet. A magyar zenekarok között sokan vannak, melyek igénytelen zenét játszanak, már ha tudnak egyáltalán zenélni. Sajnos ez utóbbira is van jó néhány példa! Azonban szerencsére van sok jó magyar rockzenész, akik évek - vagy évtizedek óta - színpadon vannak és elfogulatlanul állíthatjuk róluk, hogy minden fortélyát ismerik saját hangszerüknek. Van néhány igen képzett muzsikusunk is, de a többség önmagát képezve tanult meg zenélni. Ez egyáltalán nem baj, sőt dicséretre méltó, ha a tehetség mellé tudást is kívánnak ragasztani a rockzenészek. A baj akkor van, amikor a tehetség és a tudás közül valamelyik - vagy mindkettő - hiányzik... A televízió nemrég portréfilmet sugárzott Vikidál Gyuláról, aki a hazai rock műfajának jeles képviselője. A fizikai munkásból énekessé vált - ma már tinikorúnak nem nevezhető - sztár mozgalmas, küzdelmes életútját rajzolta meg a film, mely igyekezett megmutatni a tehetség kibontakozásának útját, s közben felvillantani életének jelentősebb állomásait. A portréfilmből még azok számára is nyilvánvalóvá lett, hogy ez a szerény, sztárallűröktől mentes rockzenész művészi fokon énekel, akik nem kedvelikezt a műfajt. Az „István a király” című rockopera Koppány szerepében nyújtott kimagasló alakítása óta bizony musicalszínésszé is vált az egykori P. Mobil, Dinamit és P. Bo> énekese. Vikidál Gyula példája bizonyíték arra, hogy lehet a rockzenét is művészi fokon művelni. De említhetnénk a hajdan vol Korai együttes vezetőjének, Báláz; Ferencnek a nevét is, aki néhánv évvel ezelőtt Johann Sebastiar Bach műveit ültette át szintetizátorra, és bár nem teljesen rockstilus- ban szólaltak meg ezek a zenei alkotások, de a műfaj jellegzetes vonásait magukon hordozzák. A híres-nevezetes sittkei kápolna-koncertek is jól példázzák hogy a különböző művészeti ágal- között ma már helyet kapottá rockzene is. A komoly műfaj művelői közü sokan műsorukra tűznek klasszikus rockműveket, világszerte ismert operaénekesek, neves szimfonikus zenekarok rockoperáka állítanak színpadra, rockoratóriumokat adnak elő, ezzel is bizonyítva, hogy az igényes rocknak igenis helye van a művészetek között! Hogyan válaszolhatunk tehát i feltett kérdésre? Lehet művészet e rock, ha önmagukkal és a közönséggel szemben igényes zenészek szólaltatják meg ezt a muzsikát é; természetesen az is csak használ £ műfaj művészeti rangra emelésének, ha a koncertlátogató, hanglemezt vásároló rockkedvelők is a2 értékeket keresik, s nem elégszenek meg a dilettánsok által produkált zenebonával. KOMPÁN ZSOLT Csomagolás - egykoron Manapság az üzletekben négyzetcentiméterekbe mérhető papírt lehelnek a kenyérre, azonnal kiszakadó zacskóban vihetjük el az illatszerboltból a drága kozmetikumokat, vékony selyempapírba tekerik a csipkés fehérneműt. Bezzeg hajdanán! Nagyanyáink a tanúk rá, kultusza volt a vonzó, csillogó, díszes csomagolásnak, az aranyozott nyomású, selyembélésű, képekkel díszített dobozokban. A kereskedők mindent megtettek, hogy vásárlásra csábítsák az utca népét. Ezért aztán nemcsak a drága holmikat csomagolták selyembe, bársonyba! Az első, a 18. század közepéről ismert kartondobozok még könyvkötők munkái voltak, s gyógyszer- tárak számára készültek. Később, a 19. század során vált önálló iparrá a doboz- és kartonázskészítés. Az 1873-as bécsi világkiállításon színesen nyomott, aranyozott, papírborítású vagy más luxusanyagokból formázott dobozok árasztották el a standokat. S hogy mi mindent csomagoltak ezekbe a cifra dobozokba? Levélpapírt, a múlt században oly divatos emléklapot, társasjátékot, kártyát, zsetont, gyerekjátékot, babát. Aztán pipát, bőrborítású, selyem- és bársonybélésű fából készült pipatokban szivarokat, cigarettát, „a legfinomabb, „különleges” feliratokkal, a forgalmazó címével és változatos rajzokkal, arcképekkel díszítve. Külön műfaj a cukorkák, csokoládék csomagolására tervezett doboz. Gyerekek számára kedves mesejelenetekkel, felnőtteknek ínycsiklandozó torták, habos sütemények rajzával. Az egyik doboz fából, a másik szalmafonatból, a harmadik bádogból készült - valamennyi színes vagy arany borítással, olyik fémlábakon - selyem- ripsz szalaggal átkötve, köztük Kugler Henrik császári és királyi udvari cukrász Gerbeaud felirati szecessziós díszdoboza. (A dobozt egyszerűsített változatban me is használja a nagyhírű cukrászda.) Aztán az illatszerek! Micsoda gazdagsága üvegcséknek, pud- riés dobozoknak, parfűmös flakonoknak, metszett üvegből, ólorr foglalattal, sárgaréz dugóval. Amúgy a praktikus holmik és magakellető dobozokban jelentek meg - a cipők, a gyógyszerek, a nő fehérneműk, a kalapok, a kesztyűk a gallérok, a nyakkendők, a legyezők. Mindezek mai világunkban is követésre méltó példák lehetnének. KÁDÁR MÁRTA Pipereszerek Szász-változások Szekszárdon 1976 táján jól mulattunk az akkori Vendéglátóipari Vállalaton, melynek irodái alatt, egy volt szenespincéből sörözőt fabrikált az áfész. Ez volt a Szász, az időközben ismét ősi nevére visszaváltozott Chemnitz Karl-Marx-Stadt-i formájával való testvériesülésünk egyik dekoratív bizonyítéka. A dekorációról az akkori NDK- beliek gondoskodtak. Birtokomban az első étlap, élvezet olvasni: a bableves füstölt csülökkel 13,60, a cigánypecsenye sült burgonyával 23,10, egy korsó NDK sör 8 egész forint. Nagyon sokkal együtt ismertem a Szász sörözőt Puxler Mihály vezette formájában, akinek nyugdíjba vonulásáról lapunkban is hírt adtunk. Utána beosztottja, Heckl József következett, január 17. óta pedig Ifjú Gyula aki a tulajdonos város főbérlőjének, az áfésznek albérlője. A bonyolult jogviszonyt nagy összegű átalakítás, légelszívó berendezések (rég várt) felszerelése előzte meg és egy neo-ma- kovecziesnek is mondható belső térkiképzés. A folytatása pedig az létt, hogy a megyeszékhely egy éjfélig meleg ételekkel szolgáló vendéglővel gazdagodott. Ami Magyarországon nem ritkaság ugyan, de nálunk idáig az volt... KEDVEZMÉNYES BÚTORVÁSÁRLÁSI LEHETŐSÉG a Szekszárdi Bútoripari Vállalat mintaboltjában! (Szekszárd, Epreskert u. 5.) TERMELŐI ÁRON VÁSÁROLHATÓK A VÁLLALAT TERMÉKEI. Kárpitozott garnitúrák, heverők, gyermekheverők, fotelágyak, fotelek széles választékát kínáljuk. Nyitva: hétfőtől péntekig 8-16 óráig. (131) GAZDASÁGI MUNKAKÖZÖSSÉGEK, BETÉTI TÁRSASÁGOK, KERESETI TÁRSASÁGOK, TÁRSASHÁZKÖZÖSSÉGEK, ÜGYVÉDI ÉS JOGTANÁCSOSI MUNKAKÖZÖSSÉGEK ÉS MÁS JOGI SZEMÉLYISÉGŰ TÁRSASÁGOK, FIGYELEM! Az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Tolna Megyei Igazgatóságának belföldi társas vállalkozások osztálya január folyamán új helyre költözött, a továbbiakban a Tolna Megyei Adófelügyelőség Szekszárd, Arany János utca 5-11. szám alatti irodaházában működik, az adófelügyelőség 216-219. és a 221. számú szobáiban. Levelezési cím: 7101 Szekszárd, Pf. 108. Telefon: 74-16-711- s. - n. -
