Tolnai Népújság, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)

1991-01-17 / 14. szám

4 képújság 1991. január 1 Rádiójegyzet Magyarországról jövök, Európába megyek? • Magyarországról jövök címmel új sorozatot indított a rádió pár hónapja. A péntek délutáni műsorban hétről hétre a vidéki Magyaror­szágon történt, közérdeklődésre számot tartó eseményekről számol­nak be a szerkesztők. A vidék magazinjának legutóbbi adásában is több érdekes riport hangzottéi, melyek közül kettőt emelnék ki. Mindkettő a hazai közálla­potainkat tükrözi. * Sírástól elcsukló hangú asszony meséli a riporternek, hogyan szült a lánya otthon, a türdőszoba kövén, orvosi segítség nélkül, mivel az ügyeletes orvost hiába hívták. A tőlük pár háztömbnyire lévő ügyeletén ugyanis kijelentették, hogy nem rájuk tartozik a dolog, hív­janak mentőt. Hiába mondták, hogy azt már megtették, de szerintük nem fog ideérni a mentő időre, mivel a babának már látszik a feje. Az orvos hajthatatlan volt, a gyerek megszületett a fürdőszoba kövén, mindenféle segítség nélkül, csak úgy, ahogy száz évvel ezelőtt. Azaz még úgy sem. Mert annak idején azért mindig kéznél volt ilyen esetekben egy éjjel-nappal hívható bába, vagy egy sokat megélt, ta­pasztalt szomszédsszony. Ma viszont ilyen esetben ki tudna segíteni? Az édesanya, aki maga is kórházban szült? A bába, akit szülésznőnek hívnak és nyolc órát dolgozik három műszakban, de csak a szülőott­honban? Az újszülött él és egészséges. Az orvost a balatonalmádi önkor­mányzat az ügyeleti rendből kizárta, egyben feljelentést tett ellene az orvosi etikai bizottságnál. Egyebet nem tehettek, az ügyeletet ellátó doktor ugyanis a szomszéd város Balatonfüred főorvosa és a városi rendelőintézet igazgatója... Ügyében így az almádi önkormányzat nem illetékes dönteni. Terror, antidemokratikus diktatúra születik a magyar iskolákban, mondta a következő interjúban egy hosszú ideje külföldön élő hölgy, aki előbb Olaszországban, majd Svédországban ismerkedett meg a polgári demokráciákkal. Mondta ezt felelőssége teljes tudatá­ban, hiszen pedagógusként dolgozott itthon és dolgozik most pár ezer kilométerrel odébb. Svédországban bármilyen hihetetlen szá­munkra, már az óvodában gyerektanács működik - hallhattuk - amely a királyi tanácshoz hasonlóan hetente tanácskozik. Hogy egy óvodáskorú gyerek miben tud dönteni, mibe van beleszólása? Ké­rem, hiszik -nem hiszik, még az óvódai beruházásokba is. Azaz jelen esetben arról dönthetnek a csemeték, hogy vásároljanak-e az óvoda részére új játékokat a felnőttek, vagy nem, mert van elég, és inkább ezt a pénzt kirándulásra fordítsák. Az óvodai tanácsnak a tagjai termé­szetesen azok a gyerekek lesznek, akik ezeket a kérdéseket meg tud­ják ítélni és társaik alkalmasnak tartják erre őket. Persze ehhez hozzá­tartozik, hogy ezt a döntést az óvodapedagógusok szó nélkül elfo­gadják.- A gyerek: ember, akármilyen kicsi is, figyelembe kell venni jogait, mondja az idegenbe szakadt tanárnő. Rosszul vagyok, ha hazajövök és hallom ezt a nagy úrázást, mint ahogy rosszul voltam régen az elv- társozástól is - jelentette ki. - Hosszú évek óta tanítok Svédország­ban, de soha nem hallottam, hogy egy gyerek azt mondja, tanár úr! Itt nincsenek urak, itt demokrácia van, a királyt is a keresztnevén szólít­ják és tegezik. Ettől nem veszti el a tekintélyét. Soha nem hallottam azt, hogy „az ember, a gyerek, a legfőbb érték”, itt ilyet nem kell hangoztatni, mert ez egyszerűen így van. Hát kérem, hölgyeim, uraim, régiek és újak ez a demokrácia. Van mit tanulnunk. F. KOVÁTS ÉVA Az új S. 0. S. gyermekfalu „őrző szellemei’1 Hogy a nemrégiben megnyílt kecskeméti S. O. S. gyermekfalu kis lakói igazán otthon érezzék magukat, ahhoz a kitűnő építé­szek, képző- és iparművészek ál­tal tervezett, kellemes, inspiráló környezettől megkapnak minden külső segítséget. A második hazai gyermekfalu derűs, vonzó élette­rének kialakításában jelentős részt vállalt több nemzetközi hirű keramikusművész is. Nemcsak a különféle funkciókat betöltő de­koratív munkáknak van közük a Nemzetközi Kerámia Stúdióhoz, hanem a környezet „humanizálá­sára” hivatott akció ötlete is a kecskeméti műhelyben született. Pályázatukra 35 alkotó több mint hetven (többféle műfajú) tervezet­tel jelentkezett. A szakzsűri mind­ezekből kilenc művész pályamű­véttalálta megfelelőnek a kivitele­zésre. Alapfeltétel volt, hogy a ter­vezők tiszteletben tartsák, kiemel­jék az épületegyüttes szellemisé­gét. A két tehetséges fiatal mérnök által tervezett jellegzetes épület- együttes - az alföldi építészeti ha­gyományokat felmutató tizenkét házzal - valóban egy kis falut al­kotó „fésűs” település. A nagy egységen beiül olyan apró rész­letekre is gondosan figyeltek, mint például az alföldi motí­vumokat felhasználó, ácsolt, minden eset­ben más és más hom­lokzati díszek, vagy a hasonlóképpen válto­zatos kémények. Kerámiakeret az ablakok körül Igen sokféle műfajú kerámiatárgy a gyere­kek lakótársa. Nagy Mária keramikusmű­vész, főiskolai tanár ki­fejezetten az épületek homlokzatára készí­tett érdekes, az egy­kori állatbélyegzők, Tóvölgyi Katalin pedig növényi motívumok inspirálta megkülön­böztető jeleket. Pataki Tibor virágtartókat, Ludmány Mária színes tálakat, Geszler Mária a lakótérbe elhelyez­hető tárgyakat terve­zett. Az alkotások kö­zött szép számmal vannak olyanok, ame­lyek nem csupán az épületek jellegzetes­ségeit veszik figye­lembe, hanem lakóik, a gyerekek szellemi­ségét, életkori sajá­tosságait is. A leglát­ványosabbak ezek közül Stüssel Nanda szobrászművész nagyméretű figurális alkotásai; a szecesz- sziós ihletésű vizkút, és a mesébe emelt, szürreális állatfigurák. Az alkotó - a régi kínai Han-kutyák stílusá­ban - két lenyűgöző „őrző szellemet” helyezett a kö­zösségi ház bejáratának két olda­lára. Stüssel Nanda vízköpője Ugyanennekavilágnakalakójaa vízköpő. Zavadszky Éva és Kemény Péter keramikusművészek - egy kultikus fa beépítésével - ötletes szabadtéri tüzrakóhelyet terveztek. Az izlandi iparművészeti főiskola ta­nára, Jona Goudvardottier és Probstner János gyermekfórumot, vagyis egy színes, különlegesen komponált játszóplasztikát tervez­tek. Kádasi Éva keramikusművész, főiskolai tanár a játékra mindig ke­vés térből nem elvett, hanem beéf tette, kihasználta azt A művészt mindannyian igyekeztek, hogy ingerszegény környezetből érk zett, sokszorosan hátrányos hel zetű, 1-14 éves korú gyerekekre egy lényegesen szebb, a vizuá nevelést is segítő környezetet t remtsenek. Mivel a lektorátustól t a többi szponzortól kapott támog tások nem fedezték a tényleg' költségeket a munkák végül is 1 részben az alkotók és a stúdió f< ajánlásaként társadalmi műnk ban készültek. KÁROLYI JÚL A 17. századból, pontosabban 1624-ből maradt fenn egy írás, amely szerint a meghívott katonatisztek­nek, mielőtt asztalhoz ültek, a bécsi Hofburgban a következő tudnivaló­kat olvasták fel: „Az asztalnál nem szabad a nadrág szíját megereszte­ni; a mustárhoz, sóhoz kézzel nyúlni; a kenyeret nem szabad harapdálni; a tányérból nem szabad inni; ebéd után nem szabad a tányért kinyalni; csámcsogni, tele szájjal beszélni és csettenteni; nem illikaz asztalkendő­be köpni; az asztalra ülni, más elől a falatot elvenni, elkapni; verekedni és a fogakat villával piszkálni nem sza­bad.” * Az Akadémiai Könyvtár alapjait 1826 márciusában Teleki József adománya vetette meg: a tudós tár­saság számára felajánlotta a család 30 ezer kötetes könyvtárát. Az alapí­tólevél arról is intézkedett, hogy a könyvek nemcsak az Akadémia, de a „haza összes polgárainak” is hasz­nálatára szolgáljanak. A könyvtár 1844. december 23-i ünnepélyes megnyitásának szép emléke Vörös­marty Mihály Gondolatok a könyv­tárban című verse. Az intézmény ak­kori állományát 50 ezer kötetre be­csülték. Napjainkban a 600 ezer könyv mellett 20 ezer kézirat és 1100 ősnyomtatvány található, orienta­lisztikai gyűjteménye pedig európai hirű. * Lengyelország és Svédország kö­zött 1654-ben az adott okot a hábo­rúra, hogy egy lengyel nemes, aki bűncselekményt követettel, Svédor­szágba menekült. János Kázmér lengyel király levélben kérte Károly Gusztáv svéd királytól a bűnös ki­adatását. A svéd király azonban ész­revette, hogy címeinek a felsorolásá­ból két titulus, rang kimaradt. így hát megsértődött, és hadat üzent a le gyeteknek. A háború csak1660-b ért véget Szórványos, szétszórt lakossá helyeken vásár vagy búcsú alkalrr val a régebbi időkben a környék r pei nemcsak azért jöttek össze, ho termékeiket áruikat kicseréljék, ú kát vegyenek, hanem azért is, ho eladósorba került lányaikat bem tassák, férjhezmenetelüketelősec sék. A Bács-Bodrog megyei Zoi borban minden év október máso< vasárnapján tartottak leányvásárt fiatalok egy kijelölt helyen, nagy k alkotva táncoltak. A házasulandó gények szülei a kör közepén álh fiuk részére kiszemeltek egy tána lányt, majd bankóval, ezüstpénz teli almát nyújtottak át neki. Ha a Iá az almát elfogadta, rövidesen me tartották a kézfogót is. Diana Ross mint Josephine Baker Diana Ross az annak idején nagy felháborodást kiváltott lenge öltözetben alakítja Josephine Ba­kert, a második világháború előtti évtizedek amerikai születésű nagy párizsi revűsztárját a róla készült televíziós filmben. A Kincskereső januári száma „Hótalan a tél / barnazöld a rét, / a szürke égen / vadlibák sötét gyöngysora lendül...” - Weöres Sándor verse jól jellemzi az idei egyelőre enyhe, mégis komor tetet, a Kincskereső januári számában. Lengyel Dénes történelmi mondája olvasható a Hunyadi életét meg­mentő Kemény Simonról, majd Ril­ke Gyermekkor című klasszikus verse egy „friss” klasszikus, a né­hány éve elhunyt Kálnoky László fordításában. A NEVETŐ IRODA­LOMÓRA is klasszikus értékkel, Tamási Áron kacagtató novellájá­val (Barátom, a medve) jelentkezik. NEVETŐ RAJZÓRA is van ebben a számban - Kaján Tibor karikatú­ráin mulathatunk. Murphy, aki felfedezte, hogy ami elromolhat, biztosan el is romlik, fo­galommá - a murphység fogalmá­vá - vált nemcsak az angolszász nyelvterületen, hanem immár az egész világon, tehát nálunk is. Újabb törvényeit gyűjtötte össze Arthur Bloch, s ezekből válogatott a Kincskereső. Akinek a rekeszizmai még elviselnek némi megpróbálta­tást, az folytathatja: Kun Erzsébet skót vicceivel... (Hogy mennyi hu­morérzékre tesz szükség az új esz­tendő elviseléséhez, arra előbb- utóbb a lap gyermekolvasói is rá­jönnek.) Lázár Ervin tündén írása arról szól, melyik virághoz hasonlít legjobban Varga Julcsa kék sze­me. A vitát - ki más? - Mikkamakka dönti el... Kerék Imre versei (Téli hó, Hómondóka) egy igazi tetet idéz­nek fel: Kosztolányi Dezső Esti Kornél rímei című bökverssorozata viszont a világ városneveiből csihol rímeket. Az Amerika felfedezését követő időkről, Mexikó meghódításáról szól Passuth László regényrészle­te a VILÁGVÉGE AZ ÚJVILÁGBAN sorozatban. Janikovszky Éva-Ré- ber László felújított AZ ÚGY VOLT...-ja egy elmaradt korcsolyá­zás (egyben elmaradt randevú) története. Folytatódik Lem fantasz­tikus regénye, A világűr csavargó­ja. Iljon Tichy ezúttal a halóták boly­gójára kerül, akik nyakig vízben él­nek, de mintha nem örülnének iga­zán ennek az „önként” választott, haladó életmódnak... Mohás Lívia könyvrészlete (Ma­gányosnak születtem) a kapcso­latteremtési nehézségekkel küzdő kamaszoknak ad hasznos taná­csokat. Az ÍGY ÍRUNK Ml egy békéscsa­bai kislány és egy budapesti fiú írá­sait mutatja be, a Ml ÚJSÁG, SU­LIÚJSÁG a szigethalmi Sulihíradó­ból közöl szemelvényt. A folyóirat új rovatában, a KLUB- TÜKÖR-ben Kovács Lajos író-ta­nár számol be az általa vezetett dorogi Kincskereső-klub munká­járól. Illyés Gyula esszéje (Bölcsőku­tatók) a finnugor rokonság első utazókutatójának, Reguly Antalnak emlékét idézi. Az OLVASÓLÁMPA rovatban a rádiós szerkesztő Sza­bó Éva beszélget a népszerű íróval, Hegedűs Gézával. A TESTVÉRMÚ­ZSÁK rovat korabeli elemzést kö­zöl Repin híres képéről, a Hajóvon­tatókról. A Kincskereső kisgalériájában Van Gogh csodálatos csendélete, a Sárga napraforgók látható. A ja­nuári számot Barczánfalvy Ferenc, Csala Károly, Magyar Mihály és Szávay Gergely illusztrálta. DOmiNÓ Használt bútorok és műszaki cikkek, háztartási gépek vétele és eladása. DOMINÓ RAKTÁRÁRUHÁZ Szekszárd, Beloiannisz u. (főiskola mellett a Mátyás kir. utca elején). Telefon: 12-234 (97) A Tolna Megyei Kórház-Rendelőintézet Szekszárd FELVÉTELT HIRDET üzemfenntartási (tmk) csoportvezetői állás betöltésére. A munkakör betöltésének feltétele: épületgépész, gépész üzemmérnöki, vagy technikusi végzettség, 10 éves szakmai gyakorlat. Pályázatot írásban az intézet műszaki osztályára kell benyújtani. (mi Érdekességek innen-onnan

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents