Tolnai Népújság, 1991. január (2. évfolyam, 1-26. szám)
1991-01-15 / 12. szám
4 NÉPÚJSÁG 1991. január 15. Hagyománygyűjtés Sióagárdon Siógárd kisközség területi fekvéséből adódóan önálló hagyományokkal, népművészettel rendelkezik. Ezeknek a hagyományoknak, szokásoknak a fennmaradásáért dolgozik Doszpod János nyugdíjas tanító. Összegyűjti, rendszerezi ismereteit, bemutató- v, kát tart. Most január 13-án videofelvételt készített özv. Szilágyi Ist- vánnéról, akit a faluban mindenki csak Kata néniként ismert. A videofelvétel bemutatja életét, munkásságát és a népművészet remekeit. Kata néni 60 éve rajzolja a lányok, asszonyok ruháit, a gyönyörű sióagárdi rózsákat. A most elkészített videofelvételen, a sióagárdi lakodalmas és szüreti napok hagyományőrző szokásain kívül a népviselet készítésének módját is rögzítették. A tervek szerint a farsangi szokások képi rögzítése következik. így Doszpod Sióagárdi gyerekek tánca János munkájának köszönhetően a sióagárdi szokások, hagyományok nem merülnek feledésbe és munkássága révén kultúránk megőrzését segíti. A népművészeti alkotások készítőjével történt videofelvétellel is (ARCHÍV FELVÉTEL) szeretnénk megköszönni Kata néni több évtizedes munkáját. E sorok írója itt, a Tolnai Népújság hasábjain kíván Kata néninek soksok boldogságot és hosszú életet. KÖKÉNY VIKTÓRIA Sióagárd, 5. oszt. tanuló Az új illetékrendelkezések a bírósági eljárásokban i. Az 1990. évi XCIII. törvény rendelkezik az illetékekről, amely megtalálható a Magyar Közlöny 1990. évi 132. számában, és 1991. január 1. napjától alkalmazandó az illetékezés alá eső ügyekben, illetőleg kezdeményezett eljárások esetében. Úgy véljük, hogy a bírósági eljárásokkal összefüggő illetékekről szükséges tájékoztatást adnunk, mert ha e jogszabály kivételt nem tartalmaz, akkor az eljárást kezdeményező ügyirateaz illetéket az ügyfélnek le kell róni. Az illetékfizetési kötelezettség alapját pedig az az érték képezi, amellyel összefüggésben akár peres, akár nem peres eljárást kezdeményeznek. Illetékek általános mértéke Peres eljárásban 6%, de legalább 600 Ft, legfeljebb 300 000 Ft. Nem peres eljárásban (fizetési meghagyás, bírósági meghagyás elleni ellentmondás, végrehajtás) 3%, de legalább 300 Ft, legfeljebb 150000 Ft. Egyéb nem peres eljárásban 3%, de legalább 300 Ft, legfeljebb 50000 Ft. Egyezségi kísérlet, szóbeli kereset azonnali tárgyalása esetén 1 %, de legalább 200 Ft, legfeljebb 5000 Ft. Fia a fizetési meghagyással ösz- szefüggésben per lesz, akkor az illetékekre a peres eljárásra vonatkozó rendelkezések az irányadóak. Fia az eljárás értéke nem állapítható meg, akkor városi bíróságoknál 100 000 Ft, megyei bíróságoknál 200000 Ft az illetékfizetési kötelezettség alapja, és ehhez viszonyul a fent megjelölt illeték összege. Tételes illetékek Flázassági bontóper előtti meghallgatás illetéke 1000 Ft, a házassági bontóper illetéke 5000 Ft, amelybe az előző összeg nem számítható bele. Házassági perben a lakáshasználat rendezése, egyező akaratnyilvánításon alapuló bontóperben a házastársi közös vagyon megosztása iránti igény nem képezheti külön illetékfizetés alapját. Egyéb vagyoni igény érvényesítésénél csak a házassági per illetékét meghaladó részt kell megfizetni. Birtokháborítás megszüntetése iránti per illetéke 2000 Ft, amelyben egyes eseteknél az államigazgatási illetéket be kell számítani. Ha kártérítést is érvényesítenek, akkor az általános 6% meghatározásánál a 2000 Ft-ot már számításba kell venni. Mindezek a rendelkezések irányadóak a szomszéd- jogi perekre is. Államigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata során az adó-, illeték-, vagy vámkötelezettséget megállapító határozat esetében 2000 Ft, ha a jogalapot támadják, egyébként az összegszerűséget támadó vagy a jogalapot és ösz- szegszerüséget egyaránt sérelmező keresetnél az általános 6% az irányadó, de a legkisebb mérték legalább 2000 Ft, egyéb államigazgatási határozat felülvizsgálatánál mind a peres, mind a nem peres illeték 1000 Ft.' Atársadalmi szervezet tagja által a szervezet szervének határozata ellen indított perénél 2000 Ft. A határozat jogerőre emelkedése utáni részletfizetés, vagy annak módosítása, valamint kiszabott pénzbírság megfizetésére halasztás, vagy részletfizetés iránti eljárás illetéke 1%, de legalább 200 Ft, legfeljebb 5000 Ft. Soron kívüli eljárásra irányuló kérelemért - munkaügyi eljárás kivételével - polgári perben és nem peres eljárásban 500 Ft, cégeljárásban, gazdasági ügyekben 2000 Ft a külön illeték, az alapeljárás illetékén felül. Hitelesített, vagy hitelesítetlen másolat, illetőleg kivonat illetéke az első oldal után 30 Ft, minden további oldal után magyar nyelv esetén 20 Ft, idegen nyelv estén 30 Ft. A nem hitelesített fénymásolat illetéke oldalanként 20 Ft, a jegyzőkönyvvel egyidejűleg készült átütéses másolat oldalanként 10 Ft, de legalább 30 Ft. Ezeket az illetékeket a másolat átvételekor az eredeti iraton illetékbélyeggel kell megfizetni. A jogorvoslatok illetéke ítélet elleni fellebbezésnél a vitássá tett követelés minden megkezdett 1000 Ft után 30 Ft, de legalább 300 Ft, legfeljebb 150 000 Ft. Házassági bontóperi Ítélet esetén 1000 Ft, egyéb igényeknél pedig - a lakáshasználatra vonatkozó rendelkezések kivételével - az előző összeg az irányadó. Birtokháboritási és szomszédjogi ítéletek esetén, ha a fellebbezési érték nem állapítható meg, továbbá az államigazgatási határozat felülvizsgálatára vonatkozó ítéleteknél is 1000 Ft. ítélet indokolása elleni fellebbezés, vagy a meg nem határozható érték esetén 500 Ft. Csatlakozó fellebbezés illetéke 300 Ft. Végzés elleni fellebbezésnél a vitás minden megkezdett 1000 Ft után 25 Ft, de legalább 200 Ft, legfeljebb 50 000 Ft. A végzés indokolása elleni, vagy meg nem határozható érték tekintetében az illeték 200 Ft. Ugyanezek a rendelkezések az irányadók a cégbírósági határozatoknál, valamint a beavatkozó által előterjesztett fellebbezéseknél is. Ha a fellebbezés csupán részlet- fizetés engedélyezésére, vagy e kedvezmény módosítására irányul, akkor 1 %, de legalább 200 Ft, legfeljebb 2000 Ft az illeték összege. Perújítási eljárásban e törvény szerinti illetéket kell megfizetni, tekintet nélkül az alapeljárásban teljesített illetékfizetésre. Ha a másodfokú bíróság új eljárást rendelt el és az a fél, aki fellebbezésére az illetéket lerótta, az új eljárás esetén benyújtandó fellebbezésénél az előző fellebbezési illetéket beszámíthatja. DR. NYÍRÓ GÉZA megyei bírósági elnökhelyettes, bírósági főtanácsos Hol volt az állatorvos? Egy szekszárdi olvasónk - akinek neve és címe szerkesztőségünkben - megkeresett bennünket panaszával. Elmondta, hogy munkájuk mellett odahaza - jövedelmük kiegészítésére - állattartással is foglalkoznak. Az történt, hogy a kora reggeli órákban észrevették, hogy egyik anyadisznójukat már csak néhány óra választja el a fialástól. Mint jó gazda azonnal fogta a telefont és elkezdett állatorvost keresni. Sajnos hosszú órákon át hiába. Az egyik orvos arra hivatkozott, hogy ő már nyugdíjas, a másikat nem találta otthon, a harmadik nem ért rá, és további eredménytelen hívások... Az idő eközben vészesen rohant, az anyaállat egyre gyengült és percről percre rosz- szabb állapotba került. A végtelennek tűnő nap kora estéjére fél öt tájban végre megérkezett Bony- hádról egy állatorvos. Beavatkozása szakszerű volt ugyan, de ez már nem segített sem az anyaállaton sem 13 kismalacán. Mind elpusztultak. Kár a gazdának, de talán nem is csak neki. Összegszerűen mintegy 30 ezer forint, mivel az állatorvos nem töltött ki biztosítási igazolást. Miért nem érkezett előbb állatorvos? Miért kell a gazdának szaporulat helyett a kárt viselnie? Talán túl nehéz vagytúl könnyű a válasz? Hogy felelőtlenség történt az biztos...- géjé A privatizációról I. A kiskereskedelmi, a vendéglátóipari és fogyasztási szolgáltató tevékenységet végző állami vállalatok vagyonának privatizálásáról (értékesítéséről, hasznosításáról) szóló törvénynek tavaly szeptemberben történt megjelenése óta fokozott érdeklődés mutatkozik a címben megjelöltek iránt, indokoltnak mutatkozik tehát, hogy a vonatkozó jogi szabályozásról e hasábokon megjelenő néhány cikk keretében rövid tájékoztatást adjunk. A privatizálás magántulajdonba adást jelent. A magántulajdon biztosítja a vállalkozókedvet, magán- tulajdon nélkül igazi piacgazdaság nem képzelhető el, a kormány tehát feladatának tekinti az állami tulajdon minél nagyobb arányának magánkézbe adását. Az említett jogszabály célja annak előmozdítása, hogy a magán- vállalkozás meghatározóvá váljon a kiskereskedelemben, a vendéglátóipar és a fogyasztási szolgáltatások területén a piaci és a versenyviszonyok kibontakoztatása érdekében. Az állami kiskereskedelmi, vendéglátóipari, fogyasztási, szolgáltató tevékenységet folytató üzletekre vonatkozó privatizációs eljárás röviden a következőképpen folyik le:- A törvény a vállalatok rendelkezési jogát az üzletei, illetőleg az azokban lévő vagyon tekintetében felfüggeszti, a vállalat azonban az üzletet, annak elvonásáig - üzemeltetni köteles.- A vállalatok kötelesek az Állami Vagyonügynökséget tájékoztatni a privatizálás alá eső egységeikről.- A vagyonügynökség a vállalatoktól kapott tájékoztatást követően az üzleteket értékesítésre előkészíti, ennek keretében az üzlet értékét szakértővel megbecsülteti, ennek alapján megállapítja annak kikiáltási árát, amelynél alacsonyabb összegen nem kerülhet sor az üzlet értékesítésére.- Maga az értékesítés nyilvános pályázat alapján tartott árverésen, vagy versenytárgyaláson történik.- Amennyiben az értékesítés sikertelen marad, s az ismételt pályázatra sem volt jelentkező, akkor a vagyonügynökség pályázat nélkül bárki számára értékesítheti az üzletet. Ahhoz, hogy az üzlet értékesítése megtörténhessen, azt természetesen előzőleg a vállalat vagyonából el kell vonni. Kihangsúlyozandónak tartjuk, miszerint a törvény nem zárja ki, s ezért lehetőség van arra, hogy egy- egy vállalkozónak saját üzlethálózata alakuljon ki, tehát egyazon személy több üzletre is pályázhat, s ha a legkedvezőbb ajánlatokat tette, több üzlete is lehet. Utalunk még arra, hogy az ismételten említett jogszabály az 1990. évi LXXIV. törvény, amely a Magyar Közlöny tavalyi 95. számában jelent meg. A következő alkalommal az e törvény alapján a privatizálás körébe tartozó egységekről és arról adunk tájékoztatást, hogy milyen üzletekre nem kötelező a privatizálás. DR. DEÁK KONRÁD A medinai figaró Negyvenhat év a szakmában Medina. Fodrászüzlet a főutcán. A szokásos üzleti cégjelzést nem lengeti a szél. A falubeliek, a szedre- siek, meg a szőlőhegyiek tudják, hogy a két utcai ablak mögött tevékenyen borotvál, hajat vág, göndörít és bodorít a figaró: Csizmadia János.- Megvannak ám a réztányérok is... csak fönt a padláson. Hát az igazság akkor szép, meg akkor reklámja a cégnek, ha ragyog. Minden héten szidolozni kellene... így, hát padlásre került. A kuncsaftok azért tudják, hogy hol dolgozom, aki akar, az mindig megtalál.- Hogyan kezdte a szakmát?- Az édesapám is fodrász volt. Mint afféle fiúgyermek, ott sündörögtem körülötte. Egyik-másik jó kedélyű vendég már heccelődve biztatott: „no gyerek, nincs bátorságod az ilyen vagy olyan bátyádat beszappanozni!” A nagy biztatástól erőre kaptam, s nekifogtam. Megfigyeltem az apám minden mozdulatát. Majd mikor kedvemet is látta, már biztatott és közben magyarázgatott. Sajnos, ez a tanítás, az az apai türelem, és jó szó nem tartott sokáig - mert 44-ben bevonult katonának! Úgy történt akkor, mint a mesében: a legnagyobb fiú lett a kereső, a családfő. Négyen maradtunk itthon: Laci öcsém kétévesen, Tibor öcsém hatévesen, édesanyám, meg én. Hogy mit jelent apa nélkül, én tudom csak igazán! Igaz, anyánk igyekezett mindent előteremteni, meg amit én a fodrász - kerestem, azzal tengettük az életünket. Ami eddig szórakozás, kedves hecc volt -, az verejtékes munka lett. De nagyon meg- értőek voltak a vendégek. Senki el nem hagyott, kitartóak, hűségesek maradtak. Mondhatom úgy, hogy ez időre az alapfogásokat már tudtam, de... de... kevésnek éreztem. Szedresben, akkoriban dolgozott a Nagy Jani bácsi -, ő hozzá fordultam segítségért, tanácsért. Hetente egy-egy alkalommal fogadott és tanított Amikor segédvizsgára mentem Tolnára -, a biztos úr egyből kipécézett, s azt mondta: „a kis kolléga levágja az én hajamat”. Az Ipari Kamara előtt tizennyolc évesen tettem mestervizsgát. A gyakorlati bemutatóra egy jó barátomat, a Domokos Józsit vittem el, nagy hajjal, és jócskán borostás állal. De a „baj” nem jár egyedül -, a szakállas vizsgabiztost, Husi Károly bácsit is meg kellett borotválnom. Mielőtt a székbe ült, azt mondta: „mutassa a borotváját!" Aztán elfoglalta a helyét. Még meg sem száradt a tinta a mesterlevelemen, iparengedélyért folyamodtam. „Akkor adhatok, ha 24 éves lesz” - volt Bors Pista bácsi válasza. Utána már gyorsan peregtek az esemétoynak kS'eSen- Csizmadia János bácsi, a fodrász deig - ott is bo- - mur,ka közben, a tükör előtt rotváltam. Egy évet irodistaként lehúztam a tanácsnál, majd Dunakömlűdön - mintiparos, mivel oda szólt azen- gedélyem. A legnehezebb időktől 1955. november 25- től vagyok itthon. Véglegesen. Mivel a faluban olyan igény is mutatkozott, hogy ünnepek előtt, egy-egy nevezetescsaládi eseménykor még a női hajat is illik bebodo- rítani -, már jócskán felnőtt fejjel - kitanultam a női fodrászatot is. A kettő szépen kiegészíti egymást. A női hajmunka sokrétűbb, igényesebb -, követi a divatot a vágásban, a festésben, a szőkítésben...- Ma már nyugdíjas. Mennyiben megnyugvás ez?- Nyolcvannyolc január 1 -jétől vagyok nyugdíjas. Hetente három és fél napot vagyok az üzletben. Ebben a korban már egyszer itt fáj, máskor ott hasogat, de megszívlelem egyik kollégám, Máté Pista bácsi tanácsát: „Ja- nikám, dolgozz tovább, abba ne hagyd” -, bölcs igazságnak tartom. Időm sincs a lustálkodásra: jelenleg öt disznót tartok, afiammal szőlőttelepítettünk, aföld másik végében gyümölcsfákkal -, meg itt vannak az unokák!- Egy régi fényképen a szüreti bálosok közt ül, mint valamikori kisbíró...- Hát akkor még volt fiatalság a faluban. Nem okozott gondot hogy kik leszneka csőszlányok, csőszlegények. Mind 18-20 évesek voltunk. Korban sokan egyivásúak: Lengyel Sándor, Varga Lajos, a Varga Jani, Gagyi Sanyi, Papp Jani, Mester Lajos, Mészáros Adám... volt olyan tél, hogy négy-öt színdarabot is előadtunk. A közönség js, de magunk is a vígjátékot szerettük. A kultúrházat majd szétfeszítették a kíváncsiak, mikora Ludas Matyit játszottuk... KONRÁD LÁSZLÓ Ha építkezik gondoljon a zsebére. Hívjon, s jövünk az Ón segítségére. Beton, sóder, cement, mész és egyéb építőanyagok rakodása, szállítása. Költségkímélő szállítási módok ismertetése- Ön választ, mi teljesítünk. Érdeklődni: Sióagárd, Sióvölgye Mgtsz Papp Zoltán. Tel.: 37-055, 37-034 Telex: 14443 Gyógyászati segédeszközöket árusító üzlet nyílt Budapesten „A rák ellen az emberért, a holnapért!” Alapítvány kuratóriuma az Innofinance Általános Pénzintézet Rt. és az osztrák Anita dr. Helbig GmbH Kufsten cég kft-t hozott létre, hogy a magyarországi daganatos betegek is hozzájussanak jó minőségű gyógyászati segédeszközökhöz. A protéziseket, melltartókat, speciális fürdőruhákat, blúzokat, fűzőket árusító boltjuk megnyílt a Kékgolyó utcában. A későbbiek során a választékuk bővülni fog.
