Tolnai Népújság, 1990. december (1. évfolyam, 204-227. szám)

1990-12-12 / 213. szám

990. december 12. Farba rúgott törvények Nagyszokolyban (Folytatás az 1. oldalról.) Példaként álljon itt néhány részlet a november 19-i képviselő-testületi ülés egyzőkönyvéből. ...dr. Biró Ferenc polgármester el­mondta, hogy az igazgatási előadói mun­kakört Gulyás Istvánná töltötte be idáig. Véleménye az, hogy emberi magatartása olyan rossz és összeférhetetlen, hogy a munkakör betöltésére a jövőben nem al­kalmas. Mosberger Sándor - a volt ta­nácselnök-helyettes (a szerk.) - vélemé­nye szerint továbbra is alkalmas a feladat ellátására. A többi hat képviselő-testületi tag is hasonlóan nyilatkozott mint dr. Biró Ferenc polgármester... Nagyszokoly község képviselő-testülete határozata: Nagyszokoly Község Polgármesteri Hi­vatala Gulyás Istvánné igazgatási előadó munkájára 1990. december 31. után nem tart igényt.” N ézzük csak tovább a racionalizálási programot továbbra is a jegyzőkönyvre támaszkodva. „Fejes János felvetette - ő volt a tanácselnök (a szerk.) -, hogy nem­csak az igazgatási ágazatban kell a lét­számot csökkenteni, hanem szerinte az egészségügyben is. Szerinte védőnőre nincs szüksége a községnek. Dr. Biró Ferenc polgármester elmond­ta, a védőnő kb. 200 fő 0-14 éves korig lévő gyermeket lát el a munkája során, így szerinte igenis szüksége van rá. A képviselő-testület ekkor megállapodott abban, hogy az orvosirnokra nincs szük­ség, azt a munkát el tudja látni az orvosi asszisztens is.” Még egy lényeges - jellemző! - dolog a jegyzőkönyvből: „Liziczai Imre jegyző felhívta a képviselő-testület figyelmét ar­ra, amit már az elmúlt ülésen is hangsú­lyozott, hogy a jogszabályi lehetőségek nincsenek a hozott testületi döntésekre.” „ Ennek ellenére ésszerűsítettek Nagy­szokolyban. Gulyás Istvánnénak szó- ban(!) felmondott a polgármester úgy, hogy jogszabályra sem hivatkozott, az igazgatási előadói munkakört átminősí­tették adminisztratívvá, így nyolc osztályt végzett, gyakorlat nélküli személyt alkal­maztak érettségizett, szakvizsgával, anyakönywezetői képesítéssel rendel­kező, gyors- és gépírni tudó szakember helyett. Gulyásné a munkaügyi bizott­sághoz fordult, december 4-én tárgyal­ták volna az ügyet, ám azt későbbre kel­lett halasztani, mivel „a dolgozó nem ka­pott írásos felmondást”. A polgármestertől megtudtuk, ezt technikai okok gátolták, ugyanis beteg volt a jegyző, s a polgármesteri hivatal­ban nincs olyan, aki meg tudna írni egy jegyzőkönyvet, egy felmondást, és aki gépelni tudna... 2. Nem véletlenül keseregGulyás István­né, hiszen 24 évi, fegyelmitől mentes, vi­szont elismeréssel jutalmazott munka után egyik napról a másikra az utcára ke­rült. December 8-án erről most már írás­ban is megkapta a határozatot: „emberi és magatartásbeli problémák miatt nem kívánják alkalmazni”. Azt mondja, a pol­gármester elismerte anyakönywezetői munkáját, és kérte, mivel csak a jegyző­nek van ilyen képesítése, Gulyásné lássa el később is, kifizetik. De a felmondás oka nehezen érthető és nehezen emészthető meg. Csak talál­gatni lehet. Az MSZMP-s múlt, a jelenlegi pártérdekek felülkerekedése az önkor­mányzaton belül, a képzetlen, de patro­nált munkaerő - szomszédasszony - magatartása az ok? Akármi is, egy tény, több jogszabály figyelmen kívül hagyá­sával - magyarán: törvénysértéssel! - Gulyásné kezéből kitörték a kenyeret. Ne feledjük azt sem, az állást betöltötték képzetlennel, csak nem 8900, hanem tíz­ezer forintos fizetéssel. Nesze neked, ésszerűség! 3. Dr. Biró Imrét a körzeti orvosi rendelő­ben keressük. Négy óra körül jár az idő. A szomszédos óvodából gyerekeiket ha­zavivő szülők közül átszól az egyik fiatal­ember:- Fia nincs itthon, akkor nézzék meg a polgármesteri hivatalban, vagy a presz- szóban. Mindig ott szokott lenni. De ne itt szemben, mert az még nincs nyitva, ha­nem a másikban. A beszédre kinyílik az emeleti ablak és egy szakállas fej jelenik meg, ami nem éppen vendég-, illetve betegváró hangot bocsát ki:- Mit akarna^? - kérdezi.- Fia lejön, eláruljuk. Nem kell ezt az egész utcának hallani... - válaszoljuk. Lejön az orvos-polgármester, s miköz­ben tüdőgyulladására hivatkozik, bete­lepszünk a rendelőbe. Győzködjük egy­mást, a doktor egyik cigarettát szívja a másik után, s közben arról beszél, hogy nem folyik Gulyásné ellen semmiféle hadjárat, csupán Nagyszokoly demokra­tikusan választott képviselő-testülete döntött úgy, csökkentik az apparátus lét­számát. Szakmai munkája ellen semmi kifogás nem merült fel, de 24 év alatt annyi ellenséget szerzett magának, hogy a képviselők megelégelték, felmondtak neki.- Nem volt vita - állítja a polgármester-, egyedül a jegyző mondta, hogy ez jog­szabályt sért.- A jegyzőkönyvből úgy tudom, ön hozta elő a felmentést, doktor úr.- Nem én. Mentünk sorban, név sze­rint. Az összes dolgozóval demokratiku­san járunk el. A falu fogott össze, s nem valószínű, hogy visszavonják a döntésü­ket. Egyébként én tartózkodtam a szava­zástól. Felsorolom a figyelmen kívül hagyott, érvénybven lévő törvényeket az orvos­polgármesternek, de mihaszna, hiszen úgy tűnik, a testület elfogadja a létüket, de nem kíván azok szerint élni. Válasz, magyarázat, mentegetőzés, másra muto­gatás van, de elfogadható érv nincs. Ezért búcsúzunk. Az orvos-polgármester kér, hogy ezek ellenére keressünk meg egy képviselő-testületi tagot, beszéljünk vele is. Elköszönünk. A doktor a szemközti presszóba, mi Szabó Emilékhez me­gyünk. 4. Flázigazdánk meglepődik egy kicsit, amikor egyenesen kimondjuk, a törvény- sértés ügyében járunk, ám aztán először az önkormányzat hatalmára utal, vagyis ha már rájuk bízták a falu sorsát, akkor ők dönthetnek ügyekben, aztán leszögezi: egy személy körül nem foroghat a vi­lág.- Flonnan lesz pénz, januártól ki fizeti a bérüket? - kérdezi. Mert ha erre adnak pénzt, akkor nem kell elküldeni senkit. Egyébként a testület döntött, de miért így és mit jelent az, hogy emberileg nem felel meg, arról ő nem nyilatkozik, mondja. Ne­ki „az Ilonka ellen” semmi kifogása nem volt - állítja, de a képviselő-testület ezt a döntést hozta, és mellette ki is tart. Fia csak az Alkotmánybíróság nem változtat rajta. Lényegében pedig a polgármester­nek kell eldöntenie, hogy kivel dolgozik és kivel nem. Sok mindenben egyetértünk Szabó Emillel - ezt mondjuk is neki, ám egyben nem, és ez az alapvető. A nagyszokolyi képviselő-testületnek azt kéne belátnia, hogy logikusnak képzelt határozataik nem mondhatnak ellent a jogszabályok­nak. Mert, ha ebben az országban min­denki azt csinál, amit akar -, olyan saját törvényt hoz - akkor itt sohasem lesz rend. Ezért nem árt a törvénytudók vélemé­nyét kikégii és figyelembe venni Nagy- szokolyon is! Egyébként ugyanis farba rúgták a de­mokráciát! ÉKES LÁSZLÓ NÉPÚJSÁG 3 Majoson elkészült a szennyvízcsatorna Befejeződött a majosi csatornamű-be­ruházás, így 400 lakásnak és a majosi közületeknek oldódott meg a szenny­vízproblémája. Nincs már probléma sem az iskolában, sem az áfész-üzletek vagy a termelőszövetkezet és az óvoda körül, hiszen mindet bekötötték abba a köz­ponti elvezető rendszerbe, mely a bony­hádi szennyvízteleppel van összekötte­tésben. December 11-én megtartották utolsó küldöttgyűlésüket is a csatorna­mű-társulás tagjai melyen kimondták megszűnésüket, hiszen amire alakultak, az megoldódott. A rendszer üzemelteté­sét a Tolna Megyei Csatornamű Vállalat bonyhádi üzemmérnöksége látja el. A 10 éves visszafizetési kötelezettség pénz­ügyi feladatait a bonyhádi polgármesteri hivatal vállalta magára, így további költ­ségek nem terhelik a társulatot. A teljes beruházási költség 20,2 millió forint volt, s a kivitelezési munkákat 15 hónap alatt a bonyhádi városi költségve­tési üzem végezte el. - szs ­Szegénység és segélyezés Pakson A gazdasági válság súlyosbodásának egyik következménye, a lakosság mind szélesebb rétegének elszegényedése. A fokozódó terhek elviseléséhez szükség van a legrászorultabbak számára kifizetett „biztonsági hálóra”. Magyarországon ma az ún. nagy rendszerek (pl. társadalombiz­tosítás) képtelenek kezelni a tömeges el­szegényedést, ezért ez a feladat a helyi szervekre, önkormányzatokra hárul, akik több-kevesebb sikerrel, de egyre nehe­zebben birkóznak meg ezzel a feladattal. Azt hihetné az ember, hogy Pakson,7 eb­ben a bizonyos vonatkozásban speciális helyzetű, fejlődő városban ezek a problé­mák kevésbé feszítőek. Az életszínvonal romlása következtében Pakson is egyre nő azon családok száma, akik alapvető létfeltételeik biztosításához szociális támogatásra szorulnak. A megol­datlan szociális problémák zöme az önkor­mányzat által nyújtott támogatásoknál csa­pódik le. A létbizonytalanság és a szegény­ség növekedésének hatására hihetetlen gyorsasággal felerősödött a segélyezés. A segélyezés jellege a korábbi évekhez ké­pest annyiban változott, hogy egyre több rendszeres jövedelemmel rendelkező csa­lád kerül a rászorulók közé. Mind többen vannak tehát azok, akiknél a munkabér vagy nyugdíj nem elég a minimális megél­hetéshez sem. Ezt igazolja, hogy míg 1989-ben a kifize­tett segélyek összege 5,8 millió Ft volt, ad­dig 1990-ben 7,1 millió Ft a költségvetési előirányzat. Ebből gyermekvédelmi célra rendszeres nevelési segélyként 1377 ezer Ft, rendkívüli segélyként pedig 1413 ezer Ft az előirányzat. A fennmaradó 4338 ezer Ft felnöttvédelmi célokat szolgál úgy, hogy rendszeres szociális segélykeret 1721 ezer Ft, az eseti segélyre előirányzott ösz- szeg pedig 2617 ezer Ft A Családsegítő Központ további 300 ezer Ft-ot használ fel a krízishelyzetben lévő családok támoga­tására. Ezenkívül a nyugdíjkorhatárt betöl­tött személyek, akiknek jövedelme nem éri el a havi 5000 Ft-ot egyszeri 2000 Ft támo­gatásban és egyéb kedvezményekben (szemétszállítási díj és házadó elengedé­se) részesültek. Az év eleje óta meglévő feszültségeket tovább erősítette a számítottnál magasabb infláció. Ezt elismerve a kormány 500 millió Ft többlettámogatást hagyott jóvá, melyből Paks 910 ezer Ft-tal részesedik. Ez a költ­ségvetési támogatás a többletfeladatok fi­nanszírozásán túl lehetőséget teremt arra, hogy a legnehezebb körülmények között F élő családok, nyugdíjasok részére, mint­egy 400 fő számára anyagi segítséget nyújtson a polgármesteri hivatal. Tehát így a gyermekvédelmi célra biztosított kereten felül 500 ezer Ft-ot, felnőttvédelmi célra pe­dig további 360 ezer Ft-ot lehet felhasznál­ni. Ezenkívül a cigánykollégium 50 ezer Ft támogatásban részesül, melyből ruhane­műt vásárolna. A szociálpolitikával foglalkozó szakem­berek tudják, hogy a segélyezés jelenlegi rendszere korszerűtlen, már nem lehet vele követni a szükségleteket. Tapasztalatilag és logikailag is igaz, hogy egy segélyezési rendszer csak akkor lehet hatékony és ra­cionális, ha - bármilyen alacsonyan is megállapított normákkal - de jogszerűen és normák alapján, és nem az ún. méltá­nyosság elvén, működik. Egy ilyen rendszer kidolgozása viszont csak a lakosság szociális helyzetének pontos ismeretében képzelhető el. Ezért a város önkormányzata 1991. év elején egy ilyen célú felmérés elkészítését tervezi, melynek alapján pontosan „megrajzolha­tó” a város szociális térképe, és dönteni le­het - a költségvetési fedezet függvényében - egy normatív támogatási rendszer beve­zetéséről. BOGÁR ÁGNES Pályázati felhívás! Tolna Megye Önkormányzatának Közgyűlése pályázatot hirdet megyei főjegyzői munkakör betöltésére. Pályázati feltételek:- magyar állampolgárság, büntetlen előélet,- állam és jogtudományi egyetemi, vagy közgazdaságtudományi egyetemi végzettség,- 5 éves államigazgatási gyakorlat. A kinevezés határozatlan időre történik. Bérezés a hatályos jogszabályok szerint. A pályázathoz csatolni kell az iskolai végzettséget, büntetlen előéletet igazoló okmányokat és szakmai önéletrajzot. A pályázatot a megjelenéstől számított 30 napon belül a Tolna Megyei Önkormányzat Közgyűlésének elnökéhez (Szekszárd, Mártírok tere 11-13.) lehet benyújtani. (124) A biomassza helye a hosszú távú energetikai programban Jelenleg a következőképpen oszlik meg az ország villamosenergia-termelése a fel­használt energiahordozó fajtájától füg­gően: 2059 MW szénerőmű (szén és lignit) 3093 MW szénhidrogén erőmű 1760 MW atomerőmű 50 MW vízerőmű. 1989-ben az áramimport 1850 MW volt. Ugyanebben az évben a csúcsfogyasztás 6500 MW-ra tehető. Egy MW villamosener­gia-termelő kapacitás létesítése ma lignit­erőműben 80 millió forint, atomerőműben 200 millió forint, gázturbinás erőműben 50 millió forint. Új villamosenergia-termelő erőmű ese­tén a beruházási és üzemeltetési költségek legalább 30 százaléka a környezetvédelmi célú beruházás. Ha az európai normák szerint akarnánk szén-és ligniterőművein­ket üzemeltetni, akkor 200 milliárd forintot kellene beruháznunk az erőművek kénte- lenítésére, portalanítására stb. Ugyanakkor hazánk szántóföldjein, er­deiben megtermelődik évente 22-23 millió tonna közepes fűtőértékű, kén-és salak­mentesen égő melléktermék, melynek átla­gos energiatartalma 2,5-3-szorosa a lignit­nek. Ennek a 22-23 millió tonnának a felét nyugodtan bevonhatnánk az energetikai termelésbe. Ma már megoldott a kukoricaszár bálá­zása, és 14 millió tonna kukoricaszár kép­ződik évente a kukoricaföldeken. Ugyan­csak megoldott egy dán technológia alap­ján a szalma és a szár bálázott formában való hasznosítása, akár villamosenergia­nyerés céljából is. Ezzel kiküszöbölhetjük a költséges brikettálás műveletét. A dán technológia lényege egy 18 megawattos komplett energianyerő egység, teljesen automatizálva, amelynél 5 MW villamos energiát és 13 MW hőt nyernek. Problémát jelent, hogy a legtöbb techni­kai, technológiai elem, amely a biomassza energetikai hasznosítását szolgálja, csak külföldről szerezhető be, ami jelentősen megdrágítja a beruházást. Ez a drágítás a forint leértékeltségével kapcsolatos, hi­szen a forint devizaszorzója nem a valós vásárlóerő-arányokhoz igazodik. A forint leértékeltsége 40-50 százalékkal drágítja az importált eszköz árát. A legszembetű­nőbb ez a mezőgazdasági eszközök eseté­ben, ahol egy magyar termelőüzemnek 3- 4-szer annyi mezőgazdasági terméket kell adnia egy gépért, mint egy osztrák vagy egy dán farmernek. Ez sajnos áll a bio­massza energetikai hasznosításához elen­gedhetetlen korszerű bálázógépekre is, valamint minden egyéb importált berende­zésre. Jelentős vámtételek is drágítják eze­ket az eszközöket. Ezért nem lehet versenyképes itthon a biomassza a többi energiahordozóval szemben. A kormány körvonalazódó energetikai koncepciójában ennek megfelelően a me­ző- és erdőgazdasági melléktermékek nem is játszanak szerepet. Holott a meg­újuló energiaforrások előretörése éppen az elkövetkező években várható világszer­te. Úgy tűnik, hogy a kormány talán eláll a bükkábrányi ábránd megvalósításától; nem számol ezenkívül az 1990-es években új atomerőművi kapacitással sem; és dön­tően kombinált ciklusú gázturbinás erőmű­vekkel akarja a növekvő villamosenergia­igényt kielégíteni. Ez azonban csak a gázimport jelentős növelés árán lehetséges, és a beszerzési forrás csak a Szovjetunió lehet. Sok tekintetben célszerűbb megoldás­nak tűnik a földgázt erőművekben elégetni és az így nyert villamosenergia-többletet a már meglevő országos villamoselosztó­hálózat útján a fogyasztóhoz eljuttatni, mint a villamosenergia-hálózattal párhuzamos csővezeték infrastruktúrát kiépíteni, beve­zetve minden lakásba a gázt. Mégis fölmerül a kérdés, hogy nem kel- lene-e egyelőre az itthon rendelkezésre ál­ló egyéb lehetőségeket kihasználni, mielőtt ráállnánk egy továbbra is erősen import­függő fejlődési pályára? GAZDAG LÁSZLÓ Következik: A gázerőművek és a bio­massza.

Next

/
Thumbnails
Contents