Tolnai Népújság, 1990. december (1. évfolyam, 204-227. szám)

1990-12-06 / 208. szám

2 NÉPÚJSÁG 1990. december 6. Januártól nyolc régióban Mi a dolga a köztársasági megbízottnak? Ő lesz a „legfőbb ispán"? (Folytatás az 1. oldalról.) A köztársasági megbízott - bár őt az államfő nevezi ki s a jelölteket az Ország­gyűlés bizottsága is meghallgatja előze­tesen - valójában a kormány bizalmi embere, szervezetileg a kormány „még- hosszabbitott karja”. A köztársasági megbízottat a miniszterelnök javaslatára lehet kinevezni és idő előtt felmenteni, fe­lette a fegyelmi jogkört a miniszterelnök, az egyéb munkáltatói jogokat a belügy­miniszter gyakorolja. A köztársasági megbízott hivatala tehát afféle „kormány­kirendeltség”, félemelet az önkormány­zatok és a központi kormányzat között. A köztársasági megbízottnak, aki cím­zetes államtitkári rangot visel, határozott politikai profilja van azáltal, hogy kineve­zése - eltérően általában az államtitká­roktól - a köztársasági elnök megbízatá­sának időtartamára szól. A köztársasági megbízottat akadályoztatása esetén a belügyminiszterrel egyetértésben hatá­rozatlan időre kinevezett hivatalvezető helyettesíti. A köztársasági megbízott másrészt állami hivatalnok, szakember is, akire szigorú összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak (pl. pártban tiszt­séget nem viselhet, nem lehet parlamenti és helyi önkormányzati képviselő), s akit csak képesítési előírások (állam- és jog- tudományi egyetemi végzettség) alapján lehet kinevezni.. Az önkormányzati törvény garantálja a helyi önkormányzatok teljes szervezeti és hatásköri önállóságát: döntéseiket csak az Alkotmánybíróság illetve - kizá­rólag jogszabálysértés esetén - bíróság bírálhatja felül. A központi állami-kor­mányzati szervek csak normatív alapon irányíthatják az önkormányzatokat. Ezek a rendezőelvek megszabják a köztársa­sági megbízott intézményét is, amely már nem a régi járásokra, megyékre emlé­keztető felülről irányító szerv, hanem az önkormányzati önállóságot tiszteletben tartó - más törvényességi feladatot ellátó szervekhez is kapcsolódó -, a törvé­nyesség képviseletére hivatott szerv. A köztársasági megbízottnak az ön- kormányzati törvény szerint lényegében két fő feladatköre van: egyrészt ellátja a helyi önkormányzatok törvényességi el­lenőrzését, másrészt első és másodfokú hatósági jogkört gyakorol. Harmadrészt ellát egyéb államigazgatási és koordiná­ciós feladatokat is, pl. a központi állam- igazgatási szervek számára. A köztársasági megbízott közjogilag legfőbb jogköre a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzése. Az ellenőrzés során a megbízott azt vizsgálja, hogy a helyi önkormányzat szervezete, műkö­dése, belső szabályzatai, rendeletéi, ha­tározatai összhangban vannak-e a jog­szabályokkal és a belső szabályzatokkal. Törvénysértés észlelésekor a köztár­sasági megbízott határidő kitűzésével felhívja a helyi képviselőtestületet a „hi­ba” megszüntetésére. A helyi önkor­mányzat köteles a megadott határidőn belül a törvényesség tükrébe nézni. Ha ezt elmulasztja, a köztársasági megbízott kezdeményezheti például a törvénysértő önkormányzati rendelet megsemmisíté­sét az Alkotmánybíróság előtt. A köztár­sasági megbízott perre viheti az ügyet, kezdeményezheti a törvénysértő határo­zat bírósági felülvizsgálatát. Kezdemé­nyezheti továbbá a képviselőtestület összehívását a törvénysértés megszün­tetésére, s a tisztségviselő felelősségé­nek megállapítását. A köztársasági megbízottak várható, 1991. január 1-jei belépéséig átmeneti szabályok érvényesek: feladataikat, ha­táskörüket, hatósági jogkörüket a főjegy­ző látja el. A működésüket megkezdő önkor­mányzatok a rendszerváltás meglehető­sen bizonytalan közjogi viszonyai között dolgoznak. Ebben a jogi-politikai környezetben törvénysértő határozatok is születhetnek. Jelzi ezt a nagy port ka­varó törvénysértő lakitelki önkormányza­ti határozat is. Lesz tehát dolga a jogál­lam védelmére rendelt, modernizált „leg­főbb ispánoknak”. KUKORELLI ISTVÁN Képviselő-testületi ülés Pakson A stopperóra nem ketyegett, a testü­leti ülés mégis véget ért este 11 órára. ' Az előző ülésen hozott határozat értel­mében ugyanis, egy ülés 6 óránál tovább nem tarthat. A szigorítás az ér­demi munkát nem befolyásolta, a napi­renden szereplő témákat megvitatták, sőt még az egyebekre és interpellá­ciókra is jutott idő. Az 1990. december 3-i ülésen meg­választották az állandó bizottságokat, illetve azok elnökeit és tagjait. Vala­mennyi bizottság 5 tagból áll, 3 képvi­selő-testületi tagból és 2 külső szakér­tőből. A megválasztott bizottságok - a pénzügyi ellenőrző bizottságot már ko­rábban létrehozták - az alábbiak: ügy­rendi, gazdasági, városépitő, egész­ségügyi és szociális, oktatási, kulturális és sport, környezetvédelmi. A bizottsá­gok már feladatokat is kaptak: SZMSZ, költségvetés, ÁRT, segélyezés, II. világ- háborús emlékmű, zöldfelület-gazdál­kodás stb. témakörében. A városi rendőrkapitány tájékozta­tást adott a város közbiztonsági helyze­téről. Megállapítható, hogy a bűnözés jelentősen emelkedett. A felderített bűncselekmények aránya az országos átlagnál jobb. Tájékoztatójában kitért a lakosságot foglalkoztató sátánizmusra, erre vonatkozóan azonban konkrét be­jelentés nem érkezett a rendőrségre. A testület döntött közművelődési in­tézmények névváltoztatásában. A Mun­kásművelődési Központ új neve Városi Művelődési Központ, az Ifjúsági és Út- töröházé pedig Óvárosi Közösségi Ház lett. A Tolnai úti óvodában az elmúlt év­ben mozgássérült gyerekek részére egy óvodai csoportot hoztak létre. A testület a jövő évi fenntartáshoz hozzá­járult, s a gyermekekkel foglalkozó 2 konduktor véglegesítésében is állást foglalt. A társadalmi munkában épülő szennyvízcsatorna építéséhez és az út­burkolathoz a Temető és Völgy utcá­ban a szükséges anyagot biztosítják. A képviselők foglalkoztak még a ka­rácsonyi vásárok megtartásával és elvi hozzájárulásukat adták több megszorí­tással (például környezetvédelmi elő­írások betartása, az épületek elhelye­zése), hogy egy kft. faipari feldolgozó- üzemet létesítsen Dunakömlőd mellett. A képviselő-testület következő - de­cember 17-i - ülésének elején, zárt ülé­sen elbírálja a jegyzői pályázatokat. Az ülés további részében a nyilvánosság biztosított. Nyulasiné Pataki Mária Az érdekegyeztetés fontosságáról tárgyaltak Gyorslista Nyereményjegyzék a december 4-én megtartott november havi lottó tárgynye- remény-sorsolásról, amelyen a 44. heti szelvények vettek részt. A nyeremény­jegyzékben az alábbi rövidítéseket hasz­nálták: " A Vásárlási utalvány (10000 Ft) B Volkswagen Golf típusú szgrpéjygép- kocsira szóló utalvány '^pÜ***^ CYugo Skála tipusú személygépkocsira szóló utalvány D Wartburg Tourist típusú személygép­kocsira szóló utalvány E Variautalvány (75000 Ft) F Otthon lakberendezési utalvány (100000 Ft) G Hang-fény utalvány (50 000 Ft) H Szerencseutalvány (40 000 Ft) I Iparcikkutalvány (25 000 Ft) J Zenesarok-utalvány (20 000 Ft) K Vásárlási utalvány (30000 Ft) L Vásárlási utalvány (20000 Ft) A nyertes szelvényeket december 27-ig kell a totó-lottó kirendeltségek, az OTP-fiókok, vagy posta útján a Sportfo­gadási és Lottóigazgatóság címére (1875 Budapest V., Nádor u. 15.) eljut­tatni. A hivatalos tárgynyeremény-jegyzék december 11-től megtekinthető az OTP- fiókokban, a totó-lottó kirendeltségek­ben és a postahivatalokban. 2 149 989 F 2 156 296 1 2 162 603 G 2 175 217 G 2 187 831 H 2 194 138 J 2 206 752 K 2 213 059 K 2 219 366 G 2 231 980 G 2 238 287 K 2 244 594 H 2 257 208 L 2 263 515 L 2 269 822 J 2 282 436 J 2 288 743 J 2 295 050 G 2 301 357 F 2 313 971 F 2 320 278 L 2 326 585 L 2 332 892 L 2 345 506 L 2 351 813 H 2 358 120 K 2 364 427 L 2 377 041 L 2 383 348 K 2 395 962 I 2 402 269 H 2 414 883 F 2 433 804 F 2 446 418 H 2 459 032 1 2 465 339 K 2 477 953 K 2 484 260 L 2 496 874 G 2 503 181 G 2 509 488 J 2 528 409 G 2 547 330 K 2 566 251 L 2 610 400 I 2 616 707 J 2 623 014 K 2 641 935 J 2 654 549 H 2 660 856 K 2 679 777 H 2 686 084 1 2 692 391 K 2 698 698 F 2 717 619 1 2 749 154 H 2 755 461 F 2 768 075 J 2 774 382 L 2 780 689 K 2 786 996 1 2 793 303 K 2 799 610 I 2 805 917 H 2 812 224 1 2 818 531 I 2 837 452 F 2 843 759 H 2 875 294 F 2 881 601 1 2 894 215 1 2 900 522 G 2 913 136 G 2 919 443 G 2 925 750 I 2 944 671/ 1 2 995 127 J 46 226 354 I 47 390 336 F 1 50 894 896 1 58 011 088 I 58 023 702 J ! 58 086 772 J 58 093 079 F 58 099 386 G 58 105 693 1 58 112 000 K 58 118 307 K ! 58 130 921 K 58 143 535 J 58 149 842 F i 58 156 149 K 58 162 456 F 58 168 763 K : 58 175 070 L 58 181 377 G 58 187 684 1 58 193 991 K 58 206 605 K 58 244 447 F ! 58 250 754 1 58 257 061 J 58 263 368 F : 58 294 903 L 58 301 210 L 58 326 438 J ! 58 339 052 L 58 351 666 J 58 364 280 F ! 58 376 894 K 58 402 122 K 58 446 271 G ! 58 452 578 K 58 458 885 F 58 471 499 G : 58 477 806 1 58 490 420 K 58 496 727 E ! 58 515 648 K 58 528 262 K 58 534 569 1 58 540 876 L 58 553 490 G 58 559 797 1 58 566 104 K 58 572 411 G 58 578 718 1 58 585 025 J 58 591 332 L ^^ptall József miniszterelnök szerdán hi­vatalában fogadta a Független Szakszer­vezetek Demokratikus Ligájának Forgács Pál elnök vezette tárgyalócsoportját. A ta­lálkozón jelen volt Szabó Tamás, a Munkaügyi Minisztérium politikai állam­titkára. A több mint egyórás, konstruktiv légkörű megbeszélésen mindkét fél hangsúlyozta, hogy a magyar társadalom jelenlegi nehéz helyzetében az ország működőképessége és stabilitása, a demokrácia intézményei­nek megerősítése a kormány, valamint a politikai és társadalmi szervezetek közös ‘érdeke és felelőssége. Egyetértettek, hogy ennek érdekében fokozott figyelmet kell Tizenharmadik havi zsold a sorkatonáknak A honvédelmi miniszter jóváhagyta a Ma­gyar Honvédség parancsnokának azt a ja­vaslatát, mely szerint - a decemberi illetmé­nyen )úl - egyszeri, soron kívüli pénzt kap­nak a katonák. A sorkatonai szolgálatukat teljesítő fiatalok egy havi alapilletményük­kel azonos összeget, ezer forintot, a hon­véd kollégiumok és tiszthelyettesképző szakközépiskolák növendékei ötszáz, a tiszthelyettes-iskolák hallgatói ezer, a tiszti főiskolán tanulók pedig kétezer forintot kapnak. A felsorolt összegek kifizetésére december közepéig kerül sor. A honvédel­mi tárca vezetői ezzel a döntéssel az önálló keresettel közismerten nem rendelkező' katonafiataloknak kívánnak segítséget nyújtani a szeretteiknek történő karácsonyi ajándékok vásárlásához. A külszolgálati devizáról Nagy felháborodást váltott ki az elmúlt hó­napban az adóhatóságnak az a körlevele, amelyet mindazoknak küldött, akik 1988-1989-ben a külszolgálatban szerzett valutamegtakaritásaikat az erre jogosult vál­lalatoknál beváltották. „Az adóhatóság körle­vele nem hatósági intézkedés, hanem figye­lemfelhívás az adóbevallások helyesbíté­sére. Az adókötelezettség fennállásának és mértékének helyes megítélése az adott ügy­ben bonyolult jogi kérdés, ezért a Pénzügy­minisztérium egyeztetéseket folytat Felkérte ezért az adóhatóságot hogy ennek lezárá­sáig a kilátásba helyezett vizsgálatokat ne kezdje meg. A valutaértékesités adókötele­zettségének egyértelmű szabályozása a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény módosításával megtörténik.” fordítani a szakszervezeti szabadságok és a szakszervezetek közötti esélyegyenlő­ség biztosítására, a munkahelyi szintű hite­les érdekvédelem megerősítésére. A tárgyalófelek azonosan ítélték meg az érdekegyeztetés szerepének fontosságát. Az Érdekegyeztető Tanácsnak mielőbb olyan jelentős súlyú fórummá kell válnia, ahol világosan elkülönülnek a munkáltatói és a munkavállalói érdekek és a felelősség, s ahol megfelelő előkészítés után valóban a makroszintű gazdasági és szociális kérdé­seket vitatják meg. A keretében kötött megállapodások ugyanakkor nem helyettesíthetik a konflik­tusok megelőzésére leginkább alkalmas A MERKUR kocsiátvételi sorszámai Trabant Limousin 1,1 Budapest 4542 Trabant Limousin 1,1 6yör 3179 Trabant Limousin 1,1 Szeged 1 607 Trabant Combi 1,1 Győr 2255 Wartburg Standard Budapest 8 702 Wartburg Standard Győr 6110 Wartburg Spéciül Budapest 8 650 Wartburg Spéciül Győr 5 993 Lada 1200 S Budapest 54498 Lada 1200 S Győr 20120 Lada 1300 S Budapest 26099 Lada 1300 S Győr 10745 Lada Szamara 2108 (3 ajtós) Budapest 11797 Lada Szamara 2108 (3 ajtós^Győr 5725 Lada Szamara 2109 (5 ajtós) Budapest 1427 Lada Szamara 2109 (5 ajtós) Győr 1 007 Lada 1500 L (2107) Budapest 28396 Lada 1500 l (2107) Győr 10017 Lada Combi (2104) Budapest 2885 Lada Combi (2104) 6yőr 1244 Skoda 105 L Budapest 19087 Skoda 105 L Győr 12717 Skoda 120 L Budapest 39998 Skoda 120 L Győr 25839 Polski Fiat 126 Budapest 17015 Polski Fiat 126 Győr 8390 Dacia TLX 1310 Budapest 22884 Dacia TLX 1310 Győr 14255 Dacia Combi 1310 Budapest _ 10 361 Dacia Combi 1310 Győr 5863 Dacia Combrt310 Szeged 140 Zastava Jugo Sküla Budapest 334 Opel Kadett 1 749 Volkswagen Golf 832 Maruti 2 704 Moszkvics 1809 BMW 28 helyi és szakmai szintű egyeztetéseket. A találkozón egyetértettek a társadalombiz­tosítási önkormányzat mielőbbi létrehozá­sának, valamint az állam szociális szerep- vállalásának szükségességében is. Forgács Pál hangsúlyozta, hogy a politi­kai pártoktól való függetlenséget a Liga egyik legfontosabb feladatának tekinti. Tisztségviselői örömmel üdvözölték a kor­mány törekvését a társadalommal valónyílt és őszinte párbeszéd erősítésére. Az FSZDL tárgyalócsoportja tájékoztatta a miniszterelnököt az országos szakszer­vezeti konföderációk közötti választási ja­vaslatáról, szervezetük működéséről és célkitűzéseiről. Ha nagy késéssel is, de a magyar olva­sók is kézbe vehetik a politikus-történész immár klasszikusnak számító művét a dik­tátorról. Az Európa Kiadó gondozásában megjelenő életrajz néhány különösen ér­dekes epizódját folytatásokban ismertetjük lapunkban. Erőltetett menet a szocialista ígéret földjére Teljesen hatalmába kerítette az az esz­me, hogy egyetlen huszárvágással végre­hajtja Oroszország mesébe illő átalakítá­sát Mintha a statisztikai adatok és mutatók, az iparnak adott parancsok és rendelkezé­sek félig reális, félig álomszerű világában élt volna, egy olyan világban, ahol nincs olyan cél és törekvés, amelyet ő és a párt ne tudna megvalósítani. Kitalálta a jelszót, hogy nincs olyan erőd, amelyet a bolsevi­kok ne tudnának bevenni, s ezt ismételget­te az évek során minden író és szónok, s az ország minden sarkában megjelent a transzparenseken és falragaszokon. íme, a lázas vállalkozás egyik szemléle­tes példája: az ipari hatalom alapját a vas és az acél alkotja. 1928-ban Oroszország mindössze három és fél millió tonna nyers­vasat termelt. 1933-ra, az ötéves terv végé­re tízmillió tonnát terveztek. Sztálin nem elégedett meg azzal, hogy egy-két évvel le­szűkítette a terv határidejét, a tizenhatodik kongresszuson még azt is bejelentette, hogy „tízmillió tonna nyersvas... nem elég... 1932-re mindenáron el kell érnünk a tizen­hétmillió tonnás termelést”. „Jobboldali op­Pont került az SZMSZ végére Maratoni hosszúságú napirend végére tet­tek pontot kedden este Szekszárd képviselő- testületének tagjai. Ekkor értek ugyanis a vé­gére az előző ülésen félbehagyott szervezeti és működési szabályzattervezet (SZMSZ) megtárgyalásának, s mint azt dr. Palkó László jegyző a lapunknak adott tájékoztatójában megjegyeztem végleges változattal mindenki egyetértett Az elfogadott szabályzat - mely huszonkét gépelt oldalból és kilenc oldal mellékletből áll - biztosítja a megfelelő műkö­dést ugyanakkor a korábbinál szélesebb hatáskörrel ruházza fel a képviselő-testületet Az SZMSZ megvitatása után a résztvevők zárt ülésen választották meg a szám szerint kilenc bizottság tagjait és elnökeit portunistáknak” és „kártevőknek” bélye­gezte azokat a közgazdászokat és vállalat- vezetőket, akik féltek, hogy ilyen magas szintet nem lehet elérni, pedig nagyon is megalapozott volt az aggodalmuk. 1941- ben, amikor Hitler megtámadta Oroszor­szágot, az oroszországi nyersvastermelés még éppen csak megközelítette azt a szin­tet, amelyet - Sztálin rendelkezései értel­mében - tíz évvel korábban kellett volna elérnie. Már láttuk, hogy 1928-ban és 1929-ben hogyan hajszolta bele Sztálint a kollektivi­zálásba az éhínség szüntelen fenyegetése. Néhány ellenfele felvetette, hogy elkerül­hetnék ezt a veszélyt, ha élelmiszert impor­tálnának. De nem volt miből kifizetni, s a kormány nem reménykedhetett külföldi hi­telekben - lényegében még mindig tartott Oroszország pénzügyi bojkottja, amely a forradalom után kezdődött. Emellett ha a csekély valuta- és aranytartalékokat külföl­di élelmiszerekre költik, az ipar még olyan szerény ütemben sem fejlődhetett volna, mint addig. Az ipar stagnálása pedig hosz- szú távon még tovább súlyosbította volna az élelmiszerválságot, és még inkább ki­élezte volna a város és a falu közti feszült­séget. A jómódú parasztok csűrjeinek kifosztá­sa és az elrejtett élelmiszer-tartalékok el­kobzása egyszerűbb kiútnak látszott. S még csak nem is volt mindenképpen mél­tánytalanabb, mint az éhínséggel való fe­nyegetőzés, amellyel a falu sakkban tartot­ta a várost. Csakhogy a kormányzat még a párt és a rendőrség segítségével sem tu­Isaac Deutscher Sztálin (4.)

Next

/
Thumbnails
Contents