Tolnai Népújság, 1990. december (1. évfolyam, 204-227. szám)
1990-12-04 / 206. szám
4 Képújság 1990. december A Ahova érdemes elmenni A szentendrei skanzen Milotai lakóház a 19. század első feléből A bogyoszlói parasztház tisztaszobája A skanzen - skandináv fogalom. Az első szabadtéri múzeum alapítása Artur Hazeleus nevéhez fűződik. A stockholmi skanzent 1891-ben létesítették azzal a céllal, hogy megőrizzék a múlt egy részét: régi épületeket, használati eszközöket, a vidéki életforma tárgyi és történelmi emlékeit. A stockholmi skanzen példájára később az egész világon elterjedt ez a fajta mentési munka. A kihalásra ítélt falvak épületeit konzerválták, és új helyen, az eredeti anyag felhasználásával újból felépítették. Magyarországon Szentendre mellett épül a központi Szabadtéri Néprajzi Múzeum, amely elkészülte után 46 hektárnyi területet foglal majd el. Az első tájegység - a Felső-Tisza-vi- dék - jellegzetes épületeinek felállítása 1968-ban kezdődött meg. S a múzeum tudományos terve szerint az ország tíz tájegységének - a Felső- és Középső-Ti- sza-vidék, az alföldi mezővárosok, a Dél-, a Közép- és a Nyugat-Dunántúl, a Kisalföld, az Északkelet- és az Észak-Magyar- ország, valamint a felföldi mezőváros - népi építészeti emlékeit reprezentálja majd. Kétezer-ötszáz műtárggyal berendezve, harminckét építménnyel teljesen elkészült a múzeum felső-Tisza-vidéki tájegysége. A faluszerűen kialakított parasztházak, gazdasági épületek között állnak a közösségi épületek: a Mándok- ról áttelepített 18. századi református templom, a nemesborzovai harangláb, a Vámosorosziból származó szárazmalom. A kisalföldi tájegység harminc építményében ötezer berendezési, használati tárgy van kiállítva. A mai Kisalföldnél jóval szélesebben értelmezett területről - Csallóközből, Nyitra és Burgenland vidékéről is - telepítettek át lakó- és gazdasági épületeket, kutat, pajtát, présszint, sertés- és tyúkólat, istállót. Csepregről Nepomuki Szent János szobrát, Szilsárkányból kovácsműhelyt, Mosonszent- miklósról állati erővel hajtott tiprómalmot, Mosonszentjánosról a fogadalmi kápolnát és Veszkényből egy Pietát mentettek át a múzeumba. Áll még néhány épület a nyugat-dunántúli tájegységet idéző területen. És felépítették a mándoki (Szabolcs-Szat- már és Bereg megye) görög katolikus templomot, köré az eredeti helyszínhez hasonló temetővel. A szentendrei skanzen nem holt építészeti emléktár. A lakóházak, az egykori műhelyek vsárnaponként megtelnek népművészekkel, akik a tájegységre jellemző mesterségek fogásaira tanítják az érdeklődőket. Rendszeres játékos, énekes, mesés foglalkozásokat tartanak óvodásoknak. Történeti, életmódtörténeti ismeretek várják az általános és közép- iskolásokat, és ünnepi, hétköznapi népi szokásokkal ismertetik a felnőtteket. (kádár) Postabontás Megjegyzés „A díjak meg csak emelkednek” című íráshoz A cikket olvasva sok minden eszembe jutott. Nem vagyok közgazdász, jogász, politikus, sőt még a társadalmi gondokat elemző szakember sem, csak egyszerűen nyugdíjas. De megpróbálok soksok nyugdíjastársam eszével, a társadalomban elfoglalt helyével, szerepével, főként a pénztárcájával gondolkodni. Higy- gye el a kedves fenti cím alatt író, hogy a' kisebb jövedelmű állampolgár ma többet számol, oszt, szoroz, mint azok, akik talán nagyobb anyagi lehetőségekkel rendelkeznek. A fentiekből következik az a gondolat és kérdés, hogy tessék mondani, nem kellene ezt a tervezett 9-10 ezer forintos kötelező gépjármű felelősségbiztosítási díj kiszabását újra átgondolni, átértékelni? Tessék mondani, nem kellett volna bizonyos és különböző társadalmi rétegek - többek között a nyugdíjasok - véleményét is meghallgatni, mondjuk a demokratikus jogaik figyelembevételével, mielőtt ez a döntés megszületett? Aztán a valamilyen fajta elemzés után a „nyugdi- jastársadalom" számára egy mérsékeltebb, kedvezményesebb, netalán differenciáltabb megoldást találni. Tessék mondani, itt csak a biztosítótársaságoknak lehet érdekképviselete, a nyugdíjasoknak nem? Anélkül, hogy mélyebben belemennék, gondolataimmal érzékelem társadalmunk gazdasági helyzetét, helyenként nyomorúságos helyzetünket, állapotunkat mégis az a véleményem, hogy a nyugdíjasok is szeretnek autózni, és nemcsak a passzióból, hanem most már sok esetben sajnos keresetkiegészítési „vágyból” is. Kedves Trunkó Barnabás! Én önt nem ismerem. Azon a bizonyos sajtótájékoztatón, amelyet a Magyar Biztosítók Szövetségében tartottak nem nagyon fejtegette, hogy ebben az eljárásban a kisemberek érdekei hol és hogyan érvényesülnek, sőt KIJELENTETTE, bíznak abban, hogy a szakma és az ügyfelek érdekei azonosak. Hát ha én és a többi nyugdi- jastársaim e minőségükben ügyfelek, akkor az ön elméletét nem fogják támogatni és tévedni tetszik, a nyugdíjasok egyetértésében. Úgy gondolom, nem sértődnek meg azok a nyugdíjastársaim, akik gépkocsival rendelkeznek, ha gondolataimat az ő nevükben is megfogalmazom. Szeretném gondolatban támogatásukat élvezni, főleg akkor, és úgy, ahogy a jövőben, várhatóan jóval nagyobb inflációs folyamatok elé nézünk. Kedves nyugdíjas barátaim! Ha másképpen nem, akkor legalább gondolatban segítsük hozzá a biztosítók szövetségét a differenciált matematikai és pénzügyi számításaik újbóli átértékelésére. Bízom abban, hogy e rövid kis észrevételezés a megfelelő szinteken jóindulatú és nem parancsoló módban megértésre talál. Somogyi József nyugdíjas HORN GYULA sixttáuti No komment... Fotó: G. K. c Olcsó olasz importáruk vására Szekszárdon a Rákóczi u. 42-ben. Árukínálatunk: Fiú- és férfiöltönyök, kabátok, nadrágok, zakók; női ruhák, kabátok, nadrágok; harisnyanadrágok, harisnyák és zoknik; szabadidőruhák széles körű választékával várjuk kedves vásárlóinkat. Nyitva: 1990. december 5-től, hétfőtől péntekig 9-16-ig, amíg a készlet tart. (55) A munkavégzésről II. Mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól A munka végzésének kötelezettsége a munkavi- í szony tartama alatt - ter- mészetesen a dolgozóra $&SS8íIk érvényes munkaidő keretei között - folyamatosan fennáll, a munkaidőt munkában kell eltölteni. Ezen alapvető és általános szabály alól mégis van kivétel, a Munka Törvénykönyve végrehajtási rendelete meghatározott esetekben mentesíti a dolgozót a munkavégzési kötelezettség alól. Ilyenkor a dolgozónak természetesen nem is kell megjelennie a részére „kijelölt időben és helyen”. A jogszabály szerint a munkavégzési kötelezettség alól mentesül a dolgozó a) amíg állampolgári kötelezettségét teljesíti, b) házastársa, élettársa, gyermeke vagy szülője halála esetén a temetésen való részvétel érdekében esetenként legalább egy munkanapon át, c) ha keresőképtelen beteg vagy egyéb elháríthatatlan ok miatt nem tud a munkahelyén megjelenni, d) kötelező orvosi vizsgálat, valamint véradás miatt távol töltött időtartamra, e) munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a munkáltató engedélye alapján. „Munkaviszonyra vonatkozó szabály alapján” mentesül a dolgozó a munkavégzési kötelezettség alól pl. szabadsága ideje alatt, a tanulmányokat folytató dolgozó a munkaidőkedvezmény ideje alatt, továbbá az utasítás jogszerű megtagadása esetén. Ez utóbbi körülményre talán érdemes külön is kitérni. A Munka Törvénykönyve szerint a dolgozó „munkáját az arra vonatkozó szabályoknak és előírásoknak, felettese utasításainak, valamint a szakmai szokásoknak megfelelően köteles elvégezni”. Tudni kell azonban - és ezt is a Munka Törvénykönyve írja elő -, hogy a dolgozónak meg kell tagadnia az utasítás végrehajtását, ha annak teljesítésével bűncselekményt követne el. Ha nem tagadja meg, ha végrehajtja, a bűncselekményért maga is felel. Jó tudni azt is, hogy a dolgozó nem köteles teljesíteni az utasítást, ha annak végrehajtása az egészségét vagy testi épségét közvetlenül és súlyosan veszélyeztetné vagy egyébként az érdekeit védő jogszabályba ütközik. (Nem az érdekeibe, hanem az érdekeit védő jogszabályba!) Végül utalunk a jogszabálynak arra a rendelkezésére, amely szerint ha az utasítás - az említett eseteken kívül - jogszabályba ütközik, vagy végrehajtása kárt idézhet elő (tehát nincs szó bűncselekmény megvalósításáról, hanem esetleg csak károkozásról) és a dolgozó a következményekkel számolhat, köteles erre az utasítást adó figyelmét felhívni. Az utasítás végrehajtását ilyen esetben a dolgozó nem tagadhatja meg, csupán figyelemfelhívási kötelezettsége van. Megjegyezzük még, hogy az utasítás jogos megtagadása - a Munka Törvénykönyve végrehajtási rendelete szerint is - nem menti fel a dolgozót az alól, hogy munkavégzés céljából továbbra is rendelkezésre álljon. A jogszerű utasításokat továbbra is teljesítenie kell. DR. DEÁK KONRÁD Kellemes ünnepeket! Közeleg a karácsony, a szeretet, a békesség családi ünnepe. A készülődés, az ünnepi bevásárlás növeli útjaink forgalmát, s a zsúfoltság gyalogosoknak, járművezetőknek egyaránt gondokat okoz. Ha pedig a közlekedő partnerekkel való együttműködés elmarad, balesetekhez is vezethet. Akik gépkocsival járják az üzleteket, nagyobb bevásárlási központok környékén számítsanak parkolási nehézségekre, amiket csak növelhet a várhatóan beköszöntő havazás, vagy az utak eljegesedése. Ilyenkor inkább kevésbé frekventált helyen állítsuk le kocsinkat (de soha ne a járdán) és az üzleteket gyalogosan közelítsük meg. Ha a csomagok súlya, terjedelme megkívánja, hogy az üzlet közelébe álljunk, csak addig tartózkodjunk ott, amíg az elengedhetetlenül szükséges. így másoknak is lesz helye és ideje a felrakodáshoz. Az ünnepek előtti csúcsforgalomban fordítsunk különösen nagy figyelmet a gyalogosokra, akik egyik boltból a másikba tömegesen rohangálnak, s kisebb gondjuk is nagyobb a közlekedési szabályok betartásánál. Arról nem is beszélve, hogy némelyikük csomagok halmazától elborítva, mozgó karácsonyfaként képtelen az óvatosságra, körültekintésre, pláne, ha síkos az út, szakad az eső, vagy a hó. Legveszélyesebb a zebrák és a buszmegállók környéke, de nagy figyelmet igényel az utcák egész hossza, mert sokan ott vágnak át az úttesten, ahol a kiszemelt üzletet megpillantják a másik oldalon. Olykor bizony váratlanul lépnek jármüvek elé, de az elővigyázatos vezetőt ezek a szituációk sem érhetik soha váratlanul, csak a gondatlanokat felkészületlenül. Az, aki a karácsonyt a szeretet, a békesség, a család ünnepének tekinti, jó lenne ha nem felejtené el, hogy hozzá hasonlóan valamennyi embertársa szeretetre, békességre vágyik. A közlekedés minden résztvevője épségben szeretné elérni úticélját. Még a szabálytalankodó gyalogos is azt szeretné, ha ügyetlenségét, gyakorlatlanságát, vagy idős kora miatti nehézkes mozgását megértéssel tudná elfogadni az autót vezető partner, s a megszokottnál jobban vigyázna reá. Aztán a járművezetők ne feledjék azt sem, hogy az alkohol és a vezetés ünnepnapokon sem tűrik egymást. S mivel az év végi ünnepek ritka helyen telnek el pohárcsengés nélkül, jó tanács, hogy indítókulcsra e „kritikus napokon” ne is gondoljunk. Csak akkor lesz mindenkinek valóban kellemes az ünnep és boldogabb az új év, ha azokat nemcsak kívánjuk egymásnak, de közösen teszünk is értük, amit tehetünk. PIÁCSEK GYÖRGY
