Tolnai Népújság, 1990. december (1. évfolyam, 204-227. szám)
1990-12-31 / 227. szám
4 KÉPÚJSÁG 1990. december 28. A HIT VILÁGA „Példa mutalja, oly sokféle szólás van a világon, és azok közül egy sem érthetetlen.” Pál apostol: Szeretet-h i m n usz 1 Szólhatok az emberek vagy az angyalok nyelvén, ha szeretet nincs bennem, csak zengő érc vagyok vagy pengő cimbalom. 2 Lehet prófétáló tehetségem, ismerhetem az összes titkokat és mind a tudományokat, hitemmel elmozdíthatom a hegyeket, ha szeretet nincs bennem, mit sem érek. 3 Szétoszthatom mindenemet a nélkülözők közt, odaadhatom a testemet is égőáldozatul, ha szeretet nincs bennem, mit sem használ nekem. 4 A szeretet türelmes, a szeretet jóságos, a szeretet nem féltékeny, nem kérkedik, nem is kevély. 5 Nem tapintatlan, nem keresi a maga javát, nem gerjed haragra, a rosszat nem rója fel. 6 Nem örül a gonoszságnak, örömét az igazság győzelmében leli. 7 Mindent eltűr, mindent elhisz, mindent remél, mindent elvisel. 8 S a szeretet nem szűnik meg soha. A prófétálás véget ér, a nyelvek elhallgatnak, a tudomány elenyészik. 9 Most megismerésünk csak töredékes, és töredékes a prófétálásunk is. 10 Ha azonban elérkezik a tökéletes, ami töredékes, az véget ér. 11 Gyermekkoromban úgy beszéltem, mint a gyerek, úgy gondolkodtam, mint a gyerek, úgy ítéltem, mint a gyerek. De amikor elértem a férfikort, elhagytam a gyerek szokásait. 12 Ma még csak tükörben, homályosan látunk, akkor majd szinről színre. Most még csak töredékes a tudásom, akkor majd úgy ismerek mindent, . ahogy k most engem ismernek, 13 Addig megmarad a hit, a remény és a szeretet, ez a három, de közülük a legnagyobb a szeretet. A szeretetről Az Úr oltalmaz engem, nem félek. Ember mit árthat énnekem? (Zsid) Az apostol harmadik téritő útján írta az 1 Kor levelet. Valószínű Efezus- ban, és a fogságból való szabadulása után, mert írásában egyszer sem hivatkozik arra, hogy „Krisztus foglya” lenne. Az apostoli buzdító levél 55-56 táján készülhetett el. Ez az egyetlen páli levél, amelynek befejezésében átok is szerepel: „Aki az Urat nem szereti, átkozott legyen!” (1 Kor 12,3) levelében a keresztény élet és magatartás legalapvetőbb mozzanatáról, a szeretetről beszél. S ez a vágy érleli meg a szeretet-himnuszt: a szeretet, az alázat, az áldozat gyönyörű dicsőítő énekét. A világirodalom méltán emlegetett egyik csúcsa az írás: arról szól, ami az embernek vágya: a béke, a harmónia s a hit: magunkban, másokban és Istenben. „Egyszer és mindenkorra előtted állhat a röviden megfogalmazott parancsolat: szeress, és tégy, amit akarsz! Ha hallgatsz, hallgass szeretettel, ha megintesz, ints szeretettel; ha megbocsátasz, bocsáss meg szeretettel! Ha él benned a szeretet gyökere, akkor ebből a gyökérből nem származhat más, mint jó.” Szent Ágoston: (Tract in ep. Jn 7,8). LÁSZLÓ-KOVÁCS GYULA Pál I. levele a korinthusbeiiekhez, 14,10. Katolikus egyházi élet Albániában Becsből származó értesülések szerint a reformok kezdete óta valósággal újjáéledt az albán katolikus egyház. Egyes istentiszteleteken több ezer ember vesz részt. Albánia 1976-ban nyilvánította magát „a világ első ateista államának”, a szabad vallásgyakorlást mindössze néhány hónapja engedélyezték újra. A lakosság többsége mohamedán, tíz százaléka római katolikus. II. János Pál békeüzenete „Mindenkinek - államoknak és egyéneknek egyaránt - tiszteletben kell tartania mások lelkiismereti és gondolati szabadságát. Nem szabad másokra rákényszeríteni saját igazságukat mint kizárólagosat.. A politikai és vallási türelmetlenség a béke egyik legnagyobb veszélyeztetője ma a világon” - ezek a központi gondolatai II. János Pál pápa szokásos újévi békeüzenetének. Az üzenet amelyet eljuttatnak valamennyi államfőhöz, ezzel a mottóval készült: „Ha békét akarsz, tartsd tiszte-, letben mások gondolkodását". . „Ha valakitől megtagadják a lelkiismeret és a gondolat szabadságát azt hogy szabadon keresse saját igazságát vagy kényszereszközökkel veszik rá, hogy bizonyos módon szemlélje a világot - sérelem éri a legbensőbb emberi jogot Az ilyesmi feszültséget szít összetűzések melegágya, és végül társadalmi ellenségeskedést vagy nyílt összecsapásokat eredményez" - hangsúlyozta a pápai üzenet Külön foglalkozik a vallási türelmetlenséggel. Elítéli a szektákat és azt is, ha valahol egyetlen államvallást erőszakolnak rá az emberekre. „Sok a tennivaló még ma is szerte a világon a vallási türelmetlenség leküzdésére” - állapítja meg, rámutatva arra, hogy ez a jelenség a legtöbbször összekapcsolódik a kisebbségek elnyomásával. A pápai üzenet kerüli azt hogy megnevezzen konkrét államokat és szektákat ahol a türelmetlenség és kényszer érvényesül, az állásfoglalás azonban így is teljesen világos. Egyértelműen elítéli a politikai és állampolgári jogok minden korlátozását a nacionalizmust éppúgy, mint az antiszemitizmust Ugyanakkor elítéli azt is, amikor egy államban a vallás törvényt diktál és rákényszeríti felfogását a társadalom egészére. „A vallási törvények azonosítása az állami és társadalmi törvényekkel, valójában a vallásszabadság elfojtása is csorbítja az elidegeníthetetlen emberi jogokat Egyetlen vallási meggyőződés sem jogosif fel arra, hogy másokét elfojtsák, vagy hátrányos megkülönböztetéssel kényszerítsék másodrendű helyzetbe” - szögezi le II. János Pál üzenete. Vagyis a kisebbségek védelméhez nem elég csupán az, hogy használhatják nyelvüket gyakorolhatják vallásukat Nem lehetnek „másodrendű állampolgárok” kisebbségi voltuk miatt mindenfajta hátrányos megkülönböztetés elítélendő. Nem találkozik azonban az egyházfő egyetértésével az a gyakorlat sem, amikor az állam „túlzottan laikus (nem hívő) jellegű”. Amikor az állam a teljes lelkiismereti szabadság nevében „akadályozza a hívőket abban, hogy hitüket kinyilvánítsák”. S a pápa figyelemre méltóan hozzáteszi azt is: gyakran a múltban elnyomottak váltak türelmetlenné és mások lelkiismereti szabadságának korlátozóivá. II. János Pál a jogállam politikai rendszerét tartjaalkal- masnak egyedül arra, hogy az emberek lelkiismereti szabadságát szavatolja. Utal a helsinki okmányra. A hívőket pedig arra inti, hogy kötelességeik vannak az állammal szemben, nem fordulhatnak mindennel szembe lelkiismereti okokra hivatkozva. „A jelen történelmi pillanatban sürgető feladat azon jogi eszközök erősítése, amelyek politikai és társadalmi téren minél inkább garantálják a lelkiismereti szabadságot" - mutat rá, s emlékeztet: a közelmúlt történelmi eseményei megmutatták, hogy „a vallásnak milyen nagy a szerepe a népek felébredésében, szabadság utáni vágyában”. Imakönyv FOTO: KISPAL MARIA Szent Család vasárnapja „Amit Isten egybekötött...” (Mk 10,6-9.) Mikor Jézus megkezdte megváltói működését, egy családba született bele. Tehát a megváltás a családnál kezdődik. Ma az egész világra a háborúktól és az éhezéstől, az elszegényedéstől való rettegés nehezedik, pedig elsősorban nem onnét jön a veszedelem, hanem a család szétesésétől. Ha el akarjuk pusztítani a madarakat, pusztítsuk el a fészküket, és ha tönkre akarjuk tenni az emberek életét és boldogságát, tegyük tön- re az otthonukat. A világ országaiban sorra eltörlik a halálbüntetést, de arra kevesen gondolnak, hogy a társadalom önmagát ítéli halálra, amikor már nem tekinti szentnek a házasságot. Jézus mondta: „Amit Isten egybekötött, azt ember szét ne válassza!" Jézus azt is mondta: „Jönnek a viharok, özönlik az ár, de nem tudják összedönteni a házat, mert az sziklára épült.” Ez a szikla Krisztus. Hol nincsenek nehézségek, kísértések, problémák? A keresztény házasságokból sem hiányoznak. De a házastársak nincsenek magukra hagyva, saját törékeny erejükre, mert velük van Krisztus, ö segíti át őket a szenvedéseken és megpróbáltatásokon, amikora nehéz órákban is kitartanak esküjük mellett, melyet az oltár előtt tettek. PÁPAY JÓZSEF Székesegyház vagy basilica minor? A pécsi székesegyház jövő évben ünnepli átépítés utáni újraszentelé- sének századik évfordulóját A székesegyház belső kiképzése hasonló a hét magyarországi Basilica minoréhoz Fotó: gottvald károly Könyv Bibliai szállóigék A Károli Gáspár által 1590-ben fordított Biblia első kiadásának 400. évfordulója alkalmából Bibliai eredetű szállóigék, szólásmondások, közmondások címmel kötetet jelentetett meg a győri Hazánk Könyvkiadó. A szerző, Csizmadia Károly csaknem 600 szólást, köznapi beszédben használatos fordulatot, a nép ajkán ma is élő kifejezést gyűjtött össze, melyek forrása a Biblia. A szólásokhoz pár soros magyarázatot fűz, megjelölve az eredetüket. A kötetet rövid tanulmány vezeti be, mely áttekinti a Biblia irodalmi és néprajzi vonatkozásait. A bibliai rajzpályázat A tolnai református egyházmegyében működő Katechetikai Szeminárium az elmúlt nyáron rajzpályázatot hirdetett gyermekeknek. A bírálóbizottság feladata nem volt könnyű, hiszen különböző korú gyermekek különféle technikával készített bibliai témájú alkotásait kellett megtekintenie, és közülük a legjobbakat kiválasztania. Nagyon sok szép rajz érkezett. A mintegy kétszáz munkából a zsűri eleve kiszűrte azokat, amelyek nem bibliai témát ábrázoltak. Dá^ olyan alkotások is kiestek a rostán, melyek, bár a szentíráson alapulnak, de valamilyen teológiai tévedést tartalmaznak. Ilyen volt például az egyik iskola tanulóközösségének rajza, mely a világ teremtését ábrázolta, a kezdeti káosszal. Mivel azonban Istent is megrajzolták - nagyszakállú öregemberként ábrázolva - ezért nem kerülhetett be a díjnyertes művek közé. Hiába írja le a Biblia ezt a történetet, de azt is megfogalmazza, hogy Istent nem szabad ábrázolni. A bizottság tagjai között kisebb vita is kerekedett ez ügyben, de végül is úgy döntöttek, hogy mind az ábrázolási, mind pedig a teológiai szempontoknak meg kell felelniük a rajzoknak. Ezt figyelembe véve a zsűri - melynek tagjai: Juhos László szobrászművész, Kovács Ferenc szakfelügyelő, Böttger Antal, Böttger Antalné és Kompén Zsolt- né református lelkészek - végül úgy döntött, hogy helyezéseket nem ad ki, de a legjobb művek készítőit jutalmazza. A nyertesek névsora: Fusz Mátyás (négy és fél éves J szekszárdi óvodás). Alsó tagozatosok: Csapiáros Zsófia, Szekszárd, Dolovai Zsuzsanna, Sinumtornya, Fusz Anna, Szekszárd, Kapinya Petra, Simontornya, Molnár Krisztina, Simontornya, Major Tímea, Simontornya, Nagy János, Simontornya, Németh Szilvia, Simontornya, Szabó Csilla, Szekszárd, Szabó Gergely, Szekszárd, Szarvas Lilla, Simontornya, Tóth Orsolya, Szekszárd. Felső tagozatosok: Bak Zoltán, Tolna, Falb Ditta, Bonyhád, Inhof Attila, Tolna, Márkus Ivett, Tolna, Stemler Gábor, Kajdacs, Vicze László, Szekszárd. A díjnyertes alkotások mellett a legjobban sikerült munkákat is bemutatják azon a kiállításon, mely előreláthatóan 1991. január végén nyílik meg a Babits Mihály művelődési központban. A nyereményeket a megnyitón vehetik át a győztesek.- kzs =*
