Tolnai Népújság, 1990. december (1. évfolyam, 204-227. szám)

1990-12-22 / 222. szám

2 NÉPÚJSÁG 1990. december 22. A kormány kölcsönösen elfogadható megoldást keres a csehszlovák féllel Az első árverés A Garay borozó elkelt, a népművészeti bolt nem (Folytatás az 1. oldalról.) Ezzel együtt a kormány utasította Sámsondi-Kiss Györgyöt, hogy ké­szíttessen vizsgálatot a vízlépcső- rendszer teljes elhagyásának, illetve a csehszlovák fél által javasolt alternatív műszaki megoldásoknak gazdasági, ökológiai hatásrendszeréről. Az átfo­gó vizsgálat eredményeiről a kor­mánybiztos július végéig köteles be­számolni a kormánynak. A vízlépcső­vel kapcsolatos problémákról, tervek­ről jelentés készül az Országgyűlés számára is. Összegezve az elmondottakat Sámsondi-Kiss György hangsúlyozta: a kormány mostani határozata nem je­lenti a stratégiai irányvonal módosulá­sát; azt jelenti, hogy a kormány kölcsö­nösen elfogadható, közös megoldást keres a csehszlovák féllel. Magyaror­szág rugalmas tárgyalókészséget kí­ván tanúsítani, s arra törekszik, hogy egy alapvetően környezetvédelmi, gazdasági probléma ne kapjon politi­kai, nemzetiségi színezetet A Reuter tudósítójának kérdésére válaszolva Sámsondi-Kiss György részletesebben is szólt a magyar el­képzelésekről. Leszögezte: a kor­mány programjának megfelelően a nagymarosi építkezést Magyarország elhagyja, s az osztrák féllel megegye­zés született a végkielégítésről. Ami a bősi létesítményt illeti, ennek ügye már nehezebb probléma, hiszen nagyob­bik része csehszlovák oldalon találha­tó. Emellett Csehszlovákiában még mindig erőteljesebben érvényesülnek a rövid távú - az energiatermeléssel kapcsolatos - érdekek. Magyaror­szág ezzel szemben nem engedheti meg, hogy rövid távú érdekek miatt hosszú ideig ható ökológiai károso­dásokat kockáztasson. Ugyanakkor Magyarország nem kívánja kész té­nyek elé állítani a csehszlovák felet; nyitott minden javaslat iránt amely a környezetvédelem szempontjából jó, biztos megoldást nyújt A kormánybiztos közölte azt is, hogy becslések szerint 3 és 6 milliárd forint közötti összegre lesz szükség a nagymarosi beruházás rehabilitáció­jához. Atág határok között meghatáro­zott költségek nagysága attól függ, hogy a körgát lebontásától egy nem­zeti emlékpark létesítéséig terjedő va­riánsok közül végül is melyik mellett döntenek. Az államkasszát tehermen­tesítheti a nemzetközi tőke, illetve kü­lönféle nemzetközi alapítványok be­vonása. A lehetséges tőkeforrások kö­zött említette a kormánybiztos a Világ­bankot is, amely az úgynevezett „köl- csönelengedés a természetért” rend­szer keretében nyújthatna segítséget Ehhez azonban az szükséges, hogy Magyarország megegyezzen a csehszlovák partnerrel. A sajtóról szóló törvényjavaslat A sajtóról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban Fluckné dr. Papácsy Edit kiemelte, hogy a most elfogadott jogszabálycsomag az írott sajtó tevé­(Folytatás az 1. oldalról.) Boross Péter tárca nélküli minisz­tert és Fiorváth Balázs belügymi­nisztert e tisztségükből érdemeik elismerése mellett december 21 -i hatállyal felmentette, egyidejűleg Boross Pétert belügyminiszterré, Gálszécsy Andrást és Fiorváth Ba­lázst tárca nélküli miniszterré kine­vezte. Miután az újonnan kineve­zettek többsége kormánytagként korában már letette az esküt a Ma­gyar Köztársaság alkotmányára, így ezúttal Botos Katalin, Gál­szécsy András, Kupa Mihály és Pungor Ernő ünnepélyes esküté­telének tanúja volt az Országgyű­lés. kenységével kapcsolatos kérdése­ket foglalja törvénybe. A műsorszóró médiumokról, a televízióról és a rá­dióról tavaszra készül el az átfogó törvényi szabályozás. A sajtóval kapcsolatos szabályo­zás jelentőségére utal, hogy a kor­mány alkotmánymódositó javaslatot is csatol a tervezethez. Ennek meg­felelően az alaptörvényben is rögzí­tenék a sajtó és a véleménynyilvání­tás szabadságát. Az alkotmánymó­dosításra vonatkozó tervezet ki­mondja: „Mindenkinek joga van ah­hoz, hogy véleményét szóban, írás­ban vagy a közlés bármely más módján'- így különösen a sajtó útján - szabadon kinyilvánítsa, valamint arra, hogy az általánosan hozzá­férhető adatokról akadálytalanul tá­jékozódjék. A sajtó szabad, azt cen­zúrának alávetni tilos.” Ugyanakkor „a sajtószabadsághoz való jog gya­korlása nem valósíthat meg bűncse­lekményt, vagy bűncselekményre való felhívást, továbbá nem járhat mások személyhez fűződő jogainak sérelmével". A sajtótörvény 17 oldalas terveze­te szabályozza a lapalapítást is, ki­mondva annak szabadságát. Esze­rint „időszaki lapot” - olyan sajtóter­mék, amely évente legalább egyszer megjelenik, azonos címmel és tárgy­körrel - szabadon alapíthat és ter­jeszthet bármely természetes sze­mély, jogi személy, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társasága. A lapalapítást - a nyilvántartásba vétel végett - a Művelődési és Köz­oktatási Minisztériumnak be kell je­lenteni. A törvényjavaslat számo monopo­lellenes elemet is tartalmaz. Ugyan­akkor ezekkel kapcsolatban a kor­mány nem foglalt egyértelműen ál­lást, hanem többféle megoldást tar­talmazó alternatív variánsokat ter­jeszt a parlament elé. Ennek megfe­lelően a tulajdonos egy országos terjesztésű napilap többségi tulajdo­nával rendelkezhet, s ezzel egy idő­ben az A-változat szerint egy, a B- változat szerint kettő, a C-változat szerint pedig három regionális ter­jesztésű napilap többségi tulajdono­sa is lehet. Emellett három országos terjesztésű - a napilap körébe nem tartozó - egyéb időszaki lap, va­lamint három regionális terjesztésű időszaki lap többségi birtokosa is le­het. Ezen felül az időszaki lap tulaj­donosa 30 százalékot meg nem ha­ladó tulajdoni hányadot is szerezhet országos, illetve regionális terjeszté­sű napilapoknál - attól függően, hogy az itt felsorolt három alternatív megoldás közül melyiket választja az Országgyűlés. A monopolellenes garanciáknak visszamenőleges ha­tálya is lesz, hiszen a törvényjavaslat egyik zárórendelkezése szerint egy éven belül kötelesek lennének meg­szüntetni „monopóliumukat” azok, akik a törvény hatályba lépésének idejében a korlátokat meghaladó számú időszaki lap birtokában van­A képviselők megemlékeztek az Ideiglenes Nemzetgyűlés megala­kulásának 46. évfordulójáról is. Ezt követően döntöttek a plená­ris ülés három napjának tárgyso­rozatáról. Az Országgyűlés azonban késő délután már működési nehézsé­gekkel küzdött. A plénum döntött az általános forgalmi adóról szóló törvény módosításáról, majd bele­kezdett a vállalkozási nyereséga­dóról és az állami vagyon utáni ré­szesedésről szóló törvények mó­dosításának részletes vitájába. Ezt rövid szünet szakította meg, ám a tanácskozás folytatása már nem kis nehézségekbe ütközött. Két or­nak. A törvényjavaslat garanciákat tartalmaz az újságírói hivatás gya­korlásának biztosítására is. Az egyik ilyen rendelkezés szerint az állami szervek kötelesek az újságíró ren­delkezésére bocsátani a kért közér­dekű adatokat. (Egy külön megalko­tandó adatvédelmi törvény részletezi majd, hogy mely információk minő­sülnek közérdekűnek.) Az újságíró jogosult lesz arra is, hogy megtagad­ja a közreműködését olyan közle­mény, műsor kialakításában, amely ellentétes az újságírói hivatás etikai szabályaival. A törvényjavaslat számos rendel­kezést tartalmaz a sajtó felelősségé­ről is. Részletesen szabályozza a helyreigazítással kapcsolatos eljá­rási szabályokat, s intézkedik a kár­térítés lehetőségéről is. A személy­hez fűződő jogok megsértése ese­tén ugyanis a sajtó-helyreigazitási, illetve a sajtóval szemben indított más polgári perben a bíróság - a sértett kérelmére - 1 millió forintig terjedő kárpótlás megfizetésére kö­telezheti a sajtószervet. László Balázs közölte, hogy a kor­mány csütörtöki ülésén január 1-jei hatállyal módosította a devizaszabá­lyozás egyes előírásait. A magán- személyek ezentúl az eredet igazo­lása nélkül helyezhetnek el valutát devizaszámlájukon. A devizatörvény átfogó felülvizsgálata a jövő év elején várható. Megmarad az uránbányászat? A kormányülésen döntés született arról is, hogy hatályon kívül helyezik a Mecseki Ércbányászati Vállalat uránbányászatának ez év végéig történő megszüntetéséről szóló ko­rábbi határozatot. A kormány egyút­tal megbízta az ipari és kereskedelmi minisztert, valamint a pénzügymi­nisztert, hogy közösen vizsgálják meg, milyen gazdaságos lehetősé­gei vannak a hazai uránbányászat vegyes vállalati formában történő folytatásának. A javasolt intézkedé­sekről március végéig számolnak be az érintett tárcák. Az előző döntés megváltoztatását indokolta a többi között, hogy a bányavállalat 7100- ról 2500-ra csökkentette dolgozói­nak létszámát, s az idén augusztus­ban szindikátusi szerződést kötött az ír Glencar céggel uránbányászati vegyes vállalat létrehozásáról. (Az uránbánya gazdaságosságát ko­rábban az kérdőjelezte meg hogy az uránfémet kilónként 80-85 dollá­rért állította elő, miközben a tőzsdei árfolyam csak 62-65 dollár körül alakult. Ám az ír szakemberek gon­dos elemző munkával meggyőződ­tek arról, hogy a gazdálkodás szer­kezeti átalakításával és létszámle­építéssel jövedelmezővé tehető a termelés. Az ír cég egyébként mint­egy 80 százalékos érdekeltséget kí­ván szerezni a több évtizedes terme­léshez elegendő uránkinccsel ren­delkező bányában - amire a magyar szággyűlési bizottság ugyanis a plenáris üléssel párhuzamosan tartotta tanácskozását, így - bár a t. Ház állandóan kifogásolja, hogy a sajtó ezt szóvá teszi - a kelleténél kevesebb képviselő volt jelen a te­remben. Jóllehet - e helyzet fonák­ságát átérezve - a kisgazdapárti Bereczky Vilmos indítványozta, hogy az elnöklő Szűrös Mátyás rendeljen el szünetet, a hozzászó­lások folytatódtak. A megkezdett részletes vita ezután rövid idő alatt lezárult, s a törvényhozók - ugyan­csak részletes vitában - a helyi adókról szóló tövényjavaslathoz benyújtott módosító indítványaik indoklásával foglalkoztak. törvények lehetőséget adnak. A ve­gyes vállalat megalakulásával a ma­gyar állam mintegy 15 milliárd forin­tos tehertételtől szabadul meg; ugyanis ennyi lett volna a bányaleál­lítás költsége.) Döntést hozott a kormány a Ma­gyar Alumíniumipari T röszt átszerve­zéséről. 1991. június 30-ig társasá­gokká alakulnak át a tröszti vállala­tok. Ugyanakkor a vállalatok privati­zációja során a kormány az alumí­niumipar nemzeti jellegének megtar­tására törekszik, ami azt jelenti: nem tartja kívánatosnak, hogy túlnyo­móan külföldi tulajdonban legyenek a vállalatok. A távközlés fejlesztése A szóvivő közölte azt is, hogy a svéd Ericsson cég nyerte a Magyar Távközlési Vállalat és a Transelektro távközlési kapcsolástechnikai rend­szerválasztó pályázatát. (Mint isme­retes, a digitális rendszerű magyar telefonhálózat telepítési jogának megszerzéséért éles nemzetközi verseny bontakozott ki. E pályázat győztese ugyanis jogot kap arra, hogy 5 év alatt 500-600 ezer fővo­nal-kapacitású rendszert építsen ki. Ugyanakkor a pályázat második he­lyezettje - a Siemens - is fontos te­lepítési jogokat kap.) Új bankok A kormány január 1-jei hatállyal hozzájárult három, részben, illetőleg teljes egészében külföldi tulajdon­ban lévő bank alapításához. Enge­délyezte továbbá négy, részben vagy egészében külföldi tőkével mű­ködő biztosítóintézet létrehozását Is. Egymilliárd forint alaptőkével ve­gyestulajdonú kereskedelmi bankot alapít a Banque Nationale de Paris (37 százalék), a Dresdner Bank AG (37 százalék) és az Országos Keres­kedelmi és Hitelbank Rt. (26 száza­lék). Egymilliárd forintos alaptőkével Magyar Befektetési és Merkant Bank Rt. Budapest néven 100 százalékos külföldi tulajdonú bankot létesít az Österreichische Volksbanken AG (50 százalék) és az amerikai Heller Oveseas Corporation (50 százalék). Ugyancsak 1 milliárd forintos alaptő­kével vegyes tulajdonú bankot alapít a Nomura Securities Co. Ltd. (51 szá­zalék), az Állami Biztosító Rt. (24 szá­zalék), a Postabank Rt. (10 százalék), valamint a Központi Váltó és Hitel­bank Rt. (5 százalék) és az Interna­tional Finance Corporation (10 szá­zalék). A most első ízben kezdeménye­zett 100 százalékos külföldi tulajdon­lású biztosítók sorába tartozik a Na­tionale Nederlanden Magyarországi Biztosító Rt., a Colonia Biztosító Rt. és az Europa-Gan Biztositó Rt. A ne­gyedikként létrehozott Glória Bizto­sító Rt. 51 százalékos külföldi tőke- részesedéssel kezdi meg működé­sét. Tűzpárbaj Csapon Többórás tűzpárbajjá fajult a nyu­gat-ukrajnai Csap városban állomá­sozó katonai alakulatnál a szovjet katonák nemzetiségi okokból kirob­bant vitája. Az esetről a helyi Rabocsaja Ga- zeta című lap közlése alapján beszá­moló TASZSZ szovjet hírügynökség szerint a magyar-szovjet határnál fekvő Csap városban csütörtökre virradóra - eddig felderítetlen körül­mények között - vita kezdődött a kü­lönböző nemzetiségű - örmény, azerbajdzsán, csecsen, üzbég és türkmén - katonák között. A vita úgy elmérgesedett, hogy vé­gül megrohamozták az alakulat fegyverraktárát, majd a fegyvereket magukhoz véve több órán keresztül ütközetet vívtak egymással. A kato­nák megtámadták az incidens hely­színére érkezett tiszteket is. (Folytatás az 1. oldalról.) A népművészeti bolt kikiáltási ára 15 millió forint lett volna, ám er­re az egységre csak egy pályázat érkezett, a Magyar Takarékszövet­kezeti Bank Rt. részéről, amit nem vehettek figyelembe az árverés le­bonyolítói. Az előprivatizációs törvény szerint ugyanis ezeket a kereskedelmi vagy vendéglátóipa­ri egységeket csak magánsze­(Folytatás az 1. oldalról.) A Tolna Megyei Viz- és Csatorna­mű Vállalat a szekszárdi uszodák üzemeltetésére 4 millió forint hozzá­járulást kért a várostól, s ezt a már korábban megígért támogatást csekély szavazattöbbséggel ugyan, de sikerült megszereznie a vállalat­nak, s így ezek után joggal mondhat­ja el magáról: kint van a vízből. Kö­vetkező napirendi pontként a lakás- támogatások ügye szerepelt, a beér­kező kérelmek és a környezettanul­mányok alapján a testület - külö­nösebb vita nélkül - hozzávetőlege­(Folytatás az 1. oldalról.) A tegnap este tartott összejöve­telen mintegy húszán jelentek meg a lakosság köréből, természete­sen azok, akik közvetlenül érintet­tek az ügyben, hiszen családi há­zuk éppen a leendő benzinkút te­rületével szemben áll. Az ott lakók nyilván jogosan aggódnak a nö­vekvő forgalom, zaj, légszennye­zés, rezgéskárok miatt, a város déli felében lakó sok ezer ember vi­szont örülne, ha nem kellene a ma meglevő két benzinkúthoz az Valuta­árfolyamok (bankjegy és csekk) Érvényben: 1990. december 22-től 28-ig Pénznem vételi eladási árf. 100 egys. Ft-ban angol font 11312,92 12012,68 ausztrál dollár 4585,01 4863,31 belga frank 189,96 201,72 dán korona 1017,82 1080,78 finn márka 1625,71 1726,27 francia frank 1155,68 1227,16 görög drachma a 37,50 39,82 holland forint 3480,54 3695,84 ir font 10450,79 11097,23 japán yen (1000) 439,63 466,83 kanadai dollár 5135,23 5452,87 norvég korona 1002,90 1064,94 német márka 3928,53 4171,53 olasz líra (1000) 52,21 55,43 osztrák schilling 559,90 594,54 portugál escudo 44,32 47,06 spanyol peseta 61,50 65,30 svájci frank 4574,73 4857,71 svéd korona 1046,37 1111,09 USA dollár 5951,73 6319,87 ECU (közös piac) 8061,39 8560,03 a) bankközi és vállalati elszámo­lásoknál alkalmazható árfolyam: görög drachma 38,62 38,70 mélyek, illetve kizárólag ezek rész­vételével működő társaságok kap­hatják meg. Sajnos, az ehhez a kormányprogramhoz kötődő és a vállalkozók számára forrást bizto­sító Egzisztencia Alap még nem működik, így az értékesebb üzle­tekre nem várható az egyéni vállal­kozók nagyobb számú jelentkezé­sen ötmillió forintot osztott szét a rá­szorulók között. Ugyancsak a rászo­rulók kategóriáját gyarapították azok a városi intézmények - középiskolák és a városgondnokság - amelyek felújítási és működési támogatás­ban részesültek. így a Garay János Gimnázium, a Csapó Dániel és az Egészségügyi Szakközépiskola ka­pott a tartalékból bizonyos összege­ket. Ezen átutalás azt a célt szolgálja, hogy az említett három intézmény ne jöjjön zavarba a kiadásokat illetően az év végéig. egész településen átvágni. Az ön- kormányzat igyekszik vállalkozás­barátságot tanúsítani, a bevételei is nőnének a beruházással és az egész város nyerne az üggyel, ugyanakkor viszont az sem enged­hető meg, hogy egy kisebb cso­port jelentős kárt szenvedjen. Olyan probléma ez, amilyennel egyre sűrűbben találkoznak a döntéshozók mostanában. Dönte- ’ ni azonban kell, még akkor is, ha nincs könnyű dolga a képviselő- testületnek. - áa ­A Merkur kocsiátvételi sorszámai Trabant limousine 1,1 Budapest 4542 Trabant limousine 1,1 Győr 3179 Trabant limousine 1,1 Szeged 1 607 Trabant kombi 1,1 Budapest 3675 Trabant kombi 1,1 Győr 2555 Trabant kombi 1,1 Szeged 1 553 Wartburg Standart Budapest 9 568 Wartburg Standart Győr 6 253 Wartburg Special Budapest 8920 Wartburg Special Győr 6081 Lada 1200 S Budapest 54498 Lada 1200 S Győr 20120 Lada 1300 S Budapest 26099 Lada 1300 S Győr 10 745 Lada Samara 2108 (3 ajtós) Budapest 11 797 Lada Samara 2108 (3 ajtós) Győr 5 725 Lada Samara 2108 (5 ajtós) Budapest 1 427 Lada Samara 2108 (5 ajtós) Győr 1 007 Lada 1500 L (2107) Budapest 28396 Lada 1500 L (2107) Győr 10017 Lada kombi (2104) Budapest 2885 Lada kombi (2104) Győr 1 244 Skoda 105 L Budapest 19478 Skoda 105 L Győr 13357 Skoda 120 L Budapest 39 990 Skoda 120 L Győr 25839 Polsi Fiat 126 Budapest 17 531 Polsi Fiat 126 Győr 8 390 Dacia kombi 1310 Budapest 10382 Dacia kombi 1310 Győr 4636 Dacia kombi Szeged 22 Dacia TU 1310 Budapest 23 298 Dacia TLX 1310 Győr 14245 Zastava Jugó Skála Budapest 587 Opel Kadett 1 809 Volkswagen Golf 832 Maruti 2 725 Moszkvics 1809 BMW 316 i 28 jfc Miniszteri eskütétellel kezdődött az Országgyűlés se.- áa ­Pénzt kaptak a szekszárdi középiskolák Kint van a vízből a vízmű- szá ­Legyen-e benzinkút? Működik a Szent Heléna Csütörtökön ismét működésbe lépett az egyesült államokbeli Szent Heléna vulkán. Ennek elvitathatatlan jelét adva hétezer méter magasságig lövelte ki hamufelhőjét, á közelében elhelyezett mérőműszerek pedig két-há- rom órával később kisebb földlökéseket is regisztráltak. A csendes-óceáni partvidék közelében fekvő, évekig alvó vulkán az utóbbi hónapokban többször is működésbe lépett - októberben kisebb földmozgásokkal, novemberben pedig kilencezer méter magas hamufelhővel hívta fel magára a figyelmet.

Next

/
Thumbnails
Contents