Tolnai Népújság, 1990. december (1. évfolyam, 204-227. szám)
1990-12-21 / 221. szám
2 NÉPÚJSÁG 1990. december 21. Idegesítő üdülési árak Lesz-e kedvezményes üdülés jövőre? (Folytatás az 1. oldalról.) Pénz András, az Üdülési és Szanatóriumi Főigazgatóság vezetője sorra vette: a kormányzat milyen további terhekkel teszi lehetetlenné az üdültetést. A költségvetési tervezet jövőre eredetileg 1,1 milliárd forint támogatást ígért, de egyes számítások ezt az összeget 330 millióval csökkenteni kívánják. További jelentős elvonás, hogy a Főigazgatóságra a szabadon kiadott üdülési helyek után vállalkozási nyereségadót kívánnak kivetni, az önkormányzatok pedig az eddigi személyenkénti és naponkénti 8 forintos üdülőhelyi díjat 100 forintra kívánják emelni. Az üdültetés ellehetetlenítésével Pénz András szerint a kormány azt akarja elérni, hogy a dolgozók tömegesen lépjenek ki a szakszervezetekből. Áldatlan és megoldatlan az üdülési vagyon körüli vita is, amely szintén megkérdőjelezi a kedvezményes üdülés fenntarthatóságát. Jákiné dr. Dudás Márta a Népjóléti Minisztérium képviseletében elmondta: „vették” a Szakszervezeti Kerekasztal üzenetét, miszerint az üdültetés az állami szociálpolitika része kell hogy legyen, illetve hogy a jövő évet a szakszervezetek átmeneti időszaknak tekintik. A Népjóléti Minisztérium felkészült arra, hogy 1992. január 1- jétől felelősséget vállaljon az üdültetésért, az ehhez támogatásra szorulók pihenéséért. Igaz, hogy az üdülők 90 százalékára formailag a magyar állam tulajdona van bejegyezve, de a Népjóléti Minisztériumban tisztában vannak azzal, hogy ezeknek az üdülőknek nagy része vállalati, szakszervezeti hozzájárulásokból épült. Ezért közös nemzeti alapítvány létrehozását javasolják a Szakszervezeti Kerékasztalnak. Ebbe az alapítványba mindenki külön követelések nélkül helyezné el vagyonrészét a közérdekű célok, a munkavállalók egészségének megőrzése, pihenésük biztosítása érdekében. Bársony András, az MSZOSZ főpénztárosa elmondta: a munka- vállalók nem értenek azzal egyet, hogy vagyonukat az egész nemzetnek adják át, amikor ki vannak rekesztve más rétegek, például a kisiparosok, kiskereskedők, tsz- tagok vagyonának használatából. Garanciákat kérnek tehát, hogy saját körük használhatja majd ezt a vagyont. Kalmár Béla, a Független Szak- szervezetek Demokratikus Ligájának ügyvivője szerint a vagyonvi- ták tisztázásának helyszíne a parlament legyen. Kifejtette, hogy a dolgozók számához képest minimális üdülési lehetőségeket az eddig szokásostól eltérően valóban rászorultság szerint kell elosztani. A tanácskozáson végül abban tudtak megállapodni, hogy az érintett minisztériumok, a Szakszervezeti Kerekasztal és más illetékes szervek januárban újabb megbeszélést tartanak. Tolna, Somogy, Baranya: A köztársaságimegbízott-jelölt Bőgner Miklós Az Országgyűlés Alkotmány- ügyi, Törvényelőkészítő és Igazságügyi Bizottsága tegnap meghallgatta a köztársaságimegbízott- jelölteket. A Pécs székhelyű Baranya-Somogy-Tolna megyei régió jelöltje Bőgner Miklós 39 esztendős jogász, közgazdász, a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Rektori Flivatalának vezetője. Az alkotmányügyi bizottság valamennyi jelölt esetében úgy foglalt állást, hogy kinevezésével kapcsolatban nem tesz észrevételt. A jelölteket pénteken az ön- kormányzati bizottság is meghallgatja. Bizakodó vállalkozók Nem szektorsemlegességet támogatást A kormány gazdaságpolitikája nem támogatja kellőképpen a vállalkozókat, még mindig hiányoznak ehhez a megfelelő adószabályok és banki feltételek - hangzott el tegnap az Ipartestületek Országos Szövetségének sajtótájékoztatóján. Az érdekvédelmi szervezet vezetősége úgy véli, a belgazdaság életrekeltéséért legtöbbet a kisvállalkozói réteg tehet, ezért nem szektorsemlegességet, hanem megkülönböztetett támogatást igényelnek a háromszázezer vállalkozó számára. Az Iposz támogatja a gazdasági monopóliumok felszámolásáról és a tulajdonviszonyok rendezéséről szóló pénzügyminisztériumi programot, el akarja azonban kerülni, hogy a rosszul funkcionáló állami vállalatokat rosszul'funkcionáló magánvállalkozások váltsák fel. A kisvállalkozók ugyanis rendkívül kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek már induláskor, ha a privatizálásra szánt vállalatokat csak licitálás útján tudják megvásárolni. Az irreálisan felvert árak nem teszik lehetővé, hogy a vásárlásra felvett hitel visszafizetése mellett befektetésre is jusson pénz. Az Iposz reálisabbnak tartaná, ha a vállalkozók pályázat útján versenyeznének a vállalatokért, ennek elbírálását pedig szakmai zsűri végezné. A tervezet kiterjed a hitelhez jutás megkönnyítésére is. A kisvállalkozók szervezete részt akar venni az új magyar adórendszer megfogalmazásában, ezért július 1-ig ezzel kapcsolatos elképzeléseit eljuttatja a kormányhoz. A sajtótájékoztatón Szűcs György elnök beszámolt arról is, hogy január 26-i közgyűlésig lezajlik a volt Kiosz-vagyon felosztása. Ingatlanaik az ipartestületek tulajdonává válnak, 2,1 milliárd forintnyi vagyont pedig részvények formájában működtetnek majd. A Kennedy repülőgéphordozó légi irányítóközpontjában A Perzsa(Arab)-öböl térségében kialakult válság miatt a térségben tartózkodó amerikai haderő részeként a Vörös-tengeren hajózó John F. Kennedy amerikai repülőgéphordozó légi irányítóközpontja. Új átkelőhelyek a magyar-osztrák határon Két uj átkelőhely nyílhat jövőre a magyar-osztrák határ Vas megyei szakaszán, Bozsok és Rechnitz, illetve Szentpéterfa és Eberau között - jelentette be tegnap a Vas Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának utolsó ülésén dr. Szele Ferenc elnökhelyettes. A döntésről dr. Körinek László, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára levélben értesítette a megyei tanácsot. Eszerint az új határátkelőkről a két kormány illetékesei október 19-i bécsi találkozójukon állapodtak meg. A végrehajtó bizottság ülésén beszámoltak arról is, hogy a Vas megyei közgyűlést december 28- ára hívták össze. Erdei Ferenc emlékünnepség Csongrádban Ünnepségsorozat kezdődött Csongrád megyében abból az alkalomból, hogy 80 éve született Erdei Ferenc tudós, író, szociológus, agrárközgazdász. Tegnap a szegedi Pantheonban megkoszorúzták az 1971-ben elhunyt Erdei Ferenc domborművét. Nagy István, az Erdei Ferenc Társaság szegedi csoportjának ügyvezető elnöke elmondotta, hogy három évvel ezelőtt alakult meg az Erdei Ferenc Társaság, amelynek jelenleg már több mint 600 tagja van. Különböző tájegységi csoportok jöttek létre azzal a céllal, hogy minél szélesebb körben megismertessék a jeles tudós életművét. Makón, Erdei Ferenc szülővárosában december 22-én, szombaton folytatódnak a megemlékezések. Emlékülést tartanak, és a makói múzeum udvarában megépült jellegzetes makói parasztházban népművészeti kiállítást nyitnak meg. Ezen a napon koszorúzzák meg Erdei Ferenc sírját a makói temetőben. Van élet a Földön! A Galileo űrszonda mérései alapján amerikai tudósok megállapították: igen nagy a valószínűsége, hogy van élet - a Földön! A tavaly októberben a Jupiter felé elindított kutatószonda jelenleg éppen földközelben tartózkodik, és a NASA szakemberei ezt használták ki a műszerek „főpróbájára”. A Galileo által készített fényképeket és mérési adatokat, s az ebből levont következtetéseket szerdai pasadenai sajtóértekezletükön ismertették. Eszerint a műszerek a légkörben jelentős mennyiségű nitrogént, oxigént és metánt mutattak ki, ami „nagy valószínűséggel” utal szerves élet jelenlétére. A fényképeken értelmes élet nyomai nem láthatók, minden bizonnyal azért, mert a Galileo mintegy tízezer kilométernyire haladt el a bolygó felett, s többnyire sivatagos és óceáni területek kerültek látószögébe. Ennek ellenére valószínűsíthető az értelmes élet jelenléte, mivel a Galileo műszerei mesterséges eredetű rádiójeleket fogtak! - fűzték hozzá komoly képpel a „földönkívüli” szakemberek. A jövő év a válságkezelés éve lesz Csengey Dénes az MDF alelnöke A Magyar Demokrata Fórum újonnan választott elnöksége saját soraiból héttagú ügyvezető elnökséget alakított a napi teendők intézésére. A testület élén Horváth Balázs áll ügyvezető alelnökként. Az általános alelnök Furmann Imre lett. A három alelnök: Farkas Gabriella, Csengey Dénes és Szabó Tamás. A vezető tisztségviselők két évre kapták a megbízatást. Az ügyvezető elnökség további két tagja félévente változik. Most Csurka István és Szabó Iván kapott helyet a grémiumban, feladatuk azonban még nem tisztázott. Az ügyvezető elnökség létrehozását bejelentő tegnapi budapesti sajtótájékoztatón Horváth Balázs első helyen említette a Bem téri MDF-központ munkájának megújítását. A szűkös anyagi lehetőségek ellenére több főállású munkatársat kívánnak alkalmazni. Csengey Dénes az MDF országos gyűlésén elfogadott politikai programnyilatkozatra utalva hangoztatta: nincs szükség az MDF politikai irányvonalának, stratégiájának megváltoztatására. Elismerte ugyanakkor, hogy válaszolni kell a politikai filozófiáját érintő kérdésekre. Tisztázni szükséges a népinemzeti gondolat, a kereszténydemokrata politikai filozófia mai szellemi és politikai tartalmát, s meg kell mondani, mit ért nemzeti liberalizmus alatt. Amíg ezt nem teszi, ellentmondásos marad a magyar értelmiség viszonya az MDF-hez, pedig ennek alakulása alapvetően fontos. Csengey Dénes ugyanakkor figyelmeztetett: a milliós tömegeket nem ezek a kérdések foglalkoztatják. Az MDF-nek arra is tudnia kell a választ, hogyan tud talpon maradni az ország a szociális válságokkal terhes jövő esztendőben. Mint mondta: 1991 nem a pártharcok éve, hanem a nemzeti egység megteremtésének kísérlete, a válságkezelés éve lesz az MDF számára. Kedvező adótábla a gazdasági bizottság előtt A parlament gazdasági bizottságának tegnapi ülésén a képviselők elé került az a személyi jövedelem - adó-tábla, amelyet a Pénzügyminisztérium szakemberei a bizottság iránymutatása nyomán dolgoztak ki. Ennek lényege: a legszegényebb jövedelműeknek kedvez a tervezet, anélkül, hogy a 0-kulcsos adósávot 55 ezer forint fölé emelné. Ezt oly módon érték el a szakértők, hogy az alkalmazotti kedvezményt - a tervek szerint - nem az adóalapból, hanem egy alacsonyabb összeggel ugyan, ám az adóból lehetne levonni. Ennek eredményeként gyakorlatilag az 55 ezer forintos 0-kulcsos sáv megtartásával 83 ezer forintig nem kellene adót fizetni, mivel ez utóbbi jövedelem az alkalmazotti kedvezmény levonásával még nem adózna. A koncepciót úgy dolgozták ki, hogy egymillió forintos jövedelem fölött növekedne meg számottevően az adó progresszivitása, va- y/t'. lényegében eddig a határig mindenki kisebb-nagyobb adó- kedvezményt élvezne. A progresz- szívebb adónövekedés is csak akkor jelentene tényleges többletelvonást, ha azt fogyasztásra hasz- 4 nálnák fel. Ám, ha az adózók élnek a befektetési kedvezménnyel akkor a progresszívebb adót nekik sem kellene befizetniük. A gazdasági bizottság a tervezetben körvonalazottakat, mint elvet elfogadta, lévén ez mintegy 10 milliárd forintos valorizálási (kiegyenlítési) lehetőséget tartalmaz (akkora értékben módosítja az adótábla sávjait az infláció hatásának csökkentésére), de tudomásul vették, hogy az anyagi lehetőségek függvényében a tervezetet esetleg újból át kell dolgozni. Kárpótlási törvény készül Földre, gyárra, ingatlanra egyformán érvényes lesz Viharos közéletünkben a szenzációk is „kérészéletűek”. Ám az a törvényjavaslat, amelyről a sajtót a kormány rendkívüli ülése után tájékoztatta a szóvivő, valószínűleg hónapokig, hatásait tekintve évekig foglalkoztatja majd a lakosságot. A kárpótlási törvénytervezetről van szó, amelynek már a születése is meglehetősen kalandos. November végén a koalíciós pártok és frakcióik vezetői megegyeztek abban, hogy nem reprivatizációval, hanem kárpótlással rendezik a földtulajdon mind kínosabb, immár több mint féléve húzódó ügyét. Azaz a földtörvény kényes kérdését úgy oldják meg, hogy nem lesz földtörvény. Hiszen a most beterjesztett kárpótlási törvénytervezet a földre ugyanúgy érvényes mint bármely más államosított vagyontárgyra. A törvénytervezet szövege egyébként rekordgyorsasággal - állítólag mindössze húsz óra alatt - készült el, és mint az igazságügyminiszter elmondta, máris a honatyák előtt van az előterjesztés. Nem pénzt, hanem értékpapírt kapnak A törvénytervezet lényege, hogy egységes kárpótlási rendszert hoz létre, az 1949. június 8. utáni államosítások okozta károk rendezésére. Ez vonatkozik a földre és az egykor magántulajdonban lévő valamennyi vagyontárgyra. Az érintettek kárpótlási jegyet kapnak, amelyet az állami tulajdon privatizációja során állami vagyontárgyak vásárlására lehet elsősorban felhasználni. A kárpótlási jegy kamatozik, átruházható, forgatható, de az állam pénzre nem váltja vissza. Hasonlóképpen nem használható az Egzisztencia Alap igény- bevételéhez saját erőként. A kárpótlás összegét az államosítás időpontjában meglévő érték inflációs korrekciójával állapítják meg, majd ennek az összegnek egy meghatározott részét kapja meg az igénylő a már ismertetett értékpapír formájában. Személyenként és vagyontárgyanként legfeljebb 5 millió forint a kárpótlás mértéke. A kisebb értékű vagyontárgyakat nagyobb, az értékesebbeket egyre kisebb arányban kárpótolják, százezer forintig például hatvan, egymillió forint felett pedig már csak az érték tíz százalékát kapják meg a károsultak vagyonjegyben. Földet is vehet érte A kárpótlási jegyek rövid idő alatt igen jelentős többlet-vásárlóerőt jelentenek, ami az inflációt felgyorsíthatja, ezért a törvénytervezet szerint a kormány jogot kap arra, hogy a kibocsátást követő öt éven belül évente legfeljebb hat hónapra felfüggesz- sze ezen értékpapírok felhasználását Ugyanilyen megfontolásból, az Országgyűlés hatásköre lesz évről évre szabályozni, hogy az állami vagyon eladásakor milyen arányban^
