Tolnai Népújság, 1990. december (1. évfolyam, 204-227. szám)

1990-12-21 / 221. szám

990. december 21. KÉPÚJSÁG 3 önkormányzatok örömei és gondjai: Gyulaj Üzemi üzemzavar? Coltok helyett a nézők füstölögnek Arra a kérdésre, amit rövid írá­sunk címében legalább teltet­ünk, egyelőre még nincs hitelt irdemlö válasz. Gyulaj, mely ne- et adott egy dámvadjairól világ- líres erdő-és vadgazdaságnak, igyelőre nem sok hasznát látja innak, hogy közvetlen közelében negszüntek az elsősorban párt- ;s részben csak állami vadásza- ok. Egyelőre az a helyzet, hogy íz erdőgazdaságon keresztül 15 dlométernyire lévő Tamási váró­ja, a gyulajiaknak még mindig larminccal többre van, ugyanis nenetrendszerű autóbusszal jsak ekkora kerülő árán közelít- lető meg. Tartozunk viszont az gazságnak azzal, hogy alkalmi, különjáratú autóbuszok áthala­dására az erdőgazdaság újab­ban már engedélyt ad. A de­cember 13-i képviselő-testületi gyűlésen azonban mégsem az erdőgazdaságot érte a helyiek legtöbb dicsérete, hanem az itt kerülettel rendelkező döbröközi Zöldmező Termelőszövetkezetet. Mely az idén önállóvá vált község ravatalozójának építéséhez korlátlanul biztosított fuvar­eszközt és jószerivel nincs is, amivel ne lenne az évek folyán 3000 felettiről 1200 lelkes alattivá fogyott település segítségére. Csak hódolat illeti őket és nem bírálat. Arról persze nem tehet­nek, hogy 60 idénymunkásnak mondtak fel, akiket télvíz idején nem tudnak foglalkoztatni. Ezek jelentős része viszont önmagát se, ugyanis - ezt szintén a képvi­selő-testület állapította meg - elég „tűrhetően” megvan a mun­kanélküli-segélyből. Nem lenne utolsó gondolat e segélylehető­séget, vagy legalább annak je­lentős részét az önkormányzat­nak biztosítani. Ök ugyanis tud­nák, kinek adnák. Mert tennivaló éppenséggel akad. Az 1990-ben felépült rava­talozóhoz a falu 250 napi társa­dalmi munkát adott. Jövőre be kellene fejezni az ide vezető kö- vesút végét, felújítani a templom és az iskola felé vezető lépcsőt korlátáival együtt, az orvosi lakás és a községháza külső tatarozá­sát legalább ennyire nyélbe kel­lene ütni. Közigény, hogy a II. vi­lágháború 70 helyi áldozatának emléket állítsanak, ide értve az itt elesett 9 német katonáét is. Felte­hetőleg ők se örömükben jöttek Gyulajra meghalni. A falu köz­pontja, ami egyelőre eléggé jel­legtelen, kialakításra szorul. Ezt talán a községháza melletti telek parkosításával lehetne megolda­ni: - ugyancsak közerőből. A kis község bolthálózata meglepően és sokak által irigy­lendőén jó. Felvételünk az áfész ABC-áruházának belsejében készült egy hószakadásos, tehát kis forgalmú napon. Van még egy áfész-vegyesbolt, egy magán- kereskedő és egy palackozott italok boltja: - mely olykor turká­lóként is szolgál - ha van miben turkálni. , (Folytatás az 1. oldalról.) Üzemzavarok esetén aztán a te­lefontulajdonosok lankadatlan bi­zakodással tárcsázzák a már ál­mukban is gyakran megjelenő számokat. Meg is szólal pillanatok alatt az üzenetrögzítő szelíd bari­tonja, s kéri, hogy a hívó 45 másod­perc alatt mondja el csaknem egész nacionáléját, majd részle­tezze az észlelt hibákat. Persze, egy ilyen kunszt a legjobb beszéd- technikával megáldatott tudását is kilátástalan próbára teszi, s mire a lényegre térhetnének, „süket du­májukat” a készülék egyszerűen lefütyüli, mint egy rossz bíró a nem is volt tizenegyest. Ha a szerelőket mégis sikerül valahogyan elérni, s valamit büty- kölgetneka rendszeren, beavatko­zásuk szerencsésebb esetben né­hány hétig eredményes marad, legtöbbször azonban napok, vagy órák alatt csődöt mond. E sorok írásakor - ki tudja meddig - még jó az apparátus. Legutóbb december 12-én egész nap nem volt egyetlen program sem fogható a 19.15 óra­kor történt valamilyen alkatrész- cseréig. De 22.05 órakor ismét kiürültek a képernyők 13-án 19.30 óráig, a szerelőgárda jóvoltából megismételt csereberélésig. Ekkor történt, hogy reklamációmat, amelyben arra is céloztam, hogy sorozatosan nem teljesített szol­gáltatásért térítést követelni nem éppen fér dolog, s a kárvallottak jo­gosan érzik becsapva magukat, az egyik szerelő, cége mundérjának becsülete védelmében kikérte ma­gának és azzal kontrázott, hogy ő viszont három teljes napig nem tu­dott telefonálni. Szó nélkül ott hagytam, mert aki nem tudja, hogy meghiúsult telefonbeszélgetése­ket a posta nem számláz, s hogy a két dolognak semmi köze egymás­hoz, az nem lehet vitapartner. Később a házgondnoknak vala­mi rejtett időnkénti feszültséginga­dozást emlegetett a szériában elő­forduló meghibásodások okaként, ám annak tényét vagy valótlansá­gát akár az Áramszolgáltató Válla­lat segítségével is, az arra hivatott már régen tisztázhatta volna, ha akarta volna. További felesleges szószaporí­tás helyett - sokak egyetértésével - arra kérem az illetékeseket, hogy ennek az immáron több mint egy éve húzódó, idegőrlő, pénzrabló, áldatlan állapotnak mindenki meg­elégedésére tegyenek pontot a vé­gére. Ha már egyébként megtehet­nék, adják is meg mindenkinek a lehetőséget, hogy képernyő elé ülve - csupán józan ésszel elkép­zelhető, átlagos hibaszázalékra számítva - úgy és azon a műsoron szórakozhasson, tájékozódhas­son, izgulhasson vagy okulhas­son, ahogyan és amelyiken kedve tartja. A leírtakra választ nem kérek, mert anélkül is tudom, volt alkal­mam megtanulni, hogy mindig, mindenre van, s lesz is kádencia, olyan közérdekeket sértő nemtö­rődömségekre, mulasztásokra is, amelyek üres magyarázgatások helyett réges-rég tettekre várnak. PIÁCSEK GYÖRGY Szekszárd, Tartsay Itp. 24. Az ABC-áruházban FENYKEPEZTE: KISPAL MARIA Dömpingáron ne importáljunk! (Folytatás az 1. oldalról.) A MOSZ véleménye szerint a leg­alapvetőbb termékek esetében ga­rantált árak bevezetésére van szük­ség, akár a termelés szabályozása árán is. A tej felvásárlására kialakított maximált árformával a szövetség nem ért egyet mivel ez az ár az alapanyag­termelőket hátrányos helyzetbe hozza és kiszolgáltatottságukat tovább nö­veli. A exportliberalizálásnál további intézkedésekre van szükség. Az érté­kesítési gondokkal küzdő termelők­nek szabad rendelkezési jogot kell biztosítani a feleslegesnek ítélt termé­keik értékesítésével szerzett deviza- bevétel felett. A termelők követelik azt is, hogy a dömpingáron importált ag­rártermékek ellen adjon a rendtartás fo­kozott védelmet, védje meg a külföldön termelt és a hazainál sokkal nagyobb ál­lami támogatásban részesülő áruk im­portjának következményeitől a hazai agrártermelőket Az agrárpiaci rendtar­tás eszközrendszerének kialakításánál a fejlett országokban alkalmazott elveket és módszereket kell példának tekinteni - állítják a MOSZ szakértői. fogadhatók el a lakosság birtokában levő kárpótlási jegyek. Az állami vállalatok megvásárlá­sán kívül földet is lehet venni a va­gyonjegyekért. A törvénytervezet tel­jes szövegét nem tették közzé, a részinformációk pedig különösen a földre vonatkozó kérdésekben meg­lehetősen ellentmondásosak. Így például nem világos, hogy földet bárki igényelhet-e, aki kárpótlási jeggyel rendelkezik. Az azonban biz­tos, hogy aki földet vesz, az csak a mai napi áron teheti azt meg, és semmiképpen sem ragaszkodhat a korábbi, tulajdonában levő földda­rabhoz. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a vagyonjegy semmiképpen sem lesz elegendő a korábban elvett területnek megfelelő földdarab megvásárlásához, vagyis a jegy ér­tékét mindenképpen készpénzzel is ki kell egészíteni. A termelőszövetke­zetekre rá fogják terhelni a rájuk vo­natkozó kárpótlási igényeket, azaz lényegében egy újfajta adót vetnek ki rájuk. Ezt az adósságukat az állam felé a náluk földet vásárlóktól kapott vagyonjegyekkel törlesztik a közös gazdaságok. A mezőgazdaságban jelentkező speciális problémák ren­dezésére egyébként már készül a téesztörvény módosítása. Várni és dokumentálni Az állampolgárokat természete­sen most leginkább az érdekli, mi a konkrét teendő. Nos, a törvény elfo­gadásáig, még várni kell, ám a szük­séges dokumentumokat célszerű minél hamarabb felkutatni. A kárpót­lás alapja ugyanis az állampolgár ál­tal benyújtott dokumentum, amely bizonyítja az őt ért vagyoni kárt, le­gyen szó akár földről, épületről, vagy ingóságról. A kárpótlási ügyeket a megyékben felállítandó hivatalok in­tézik majd, ezek költségeit az állam- kincstár fedezi. A kárpótlási igénye­ket a törvény életbelépésétől számí­tott három hónapon belül kell be­nyújtani, a mostani tervezet szerint ezután elévülnek a követelések. Az elvett, államosított vagyontárgyak után a károsult személyen kívül kizá­rólag annak gyermeke jogosult kár­térítésre, de például az unoka, vagy a feleség - ha ő maga nem volt tulaj­donos - már nem. Mindez természetesen csupán egy törvénytervezet, amely hamaro­san a parlament elé kerül, ahol vár­hatóan nagy vitákat fog kiváltani, hi­szen jelentősége, hatása ma még szinte felmérhetetlen. Az érintettek­nek mindenesetre ajánlatos idejé­ben, alaposan informálódni, hiszen - még egyszer hangsúlyozzuk - ki­zárólag a kárt elszenvedettek kérhe­tik káruk pótlását, és nekik is kell bi­zonyítani, hogy azt valóban elszen­vedték. p é. Szekszárdon kíván letelepedni Li-Kiang-ming? Lazítani, okosan pihenni! (Folytatás az 1. oldalról.) Li-Kiang-ming-et a természettu­dományok doktorát az egyszerű­ség kedvéért, no meg a kínai ha­gyományokhoz méltóan mindenki mesternek szólítja. Tud már pár szót magyarul, állandóan tanul, féléves Magyarországon való tar­tózkodása alatt az előadások és a gyógyítás mellett nagy súlyt fektet a nyelvre, hisz munkáját nagyban könnyíti.- Hogyan „került” Magyaror­szágra, hogy érzi magát nálunk és mik a tervei a közeli jövőben?- Kínában már mindent elértem amit akartam. Ott nagyon sok ter­mészetgyógyász él, ezért aztán olyan országot kerestem, ahol ez­zel a gyógymóddal még csak is­merkednek az emberek. Célom, hogy itt Magyarországon terjesz- szem a kínai kultúrát. Nagyon jól érzem itt magam, a magyarok segí­tőkészek és ami a fő, hisznek ben­nem és a gyógymódomban. A jövőbeni terveimről annyit, hogy szeretnék néhány nehezen gyógyítható beteget gyógyítani. Szeretnék együttműködni, tudo­mányos munkát végezni azokkal az orvosokkal, akik a természet- gyógyászatban hisznek. Szek­szárdon nagyon jól érzem magam, nagyon tetszik a város, szívesen letelepednék itt egy időre. Ha így döntenék, nagyon remélem, hogy az egészségügy kimagasló helyi személyiségei között akad majd támogatóm.- A három előadás egy hét alatt zajlott le. Közben rendelt is. Szép számmal jelentek meg betegek a rendelésein. Hány beteget tud egy nap fogadni?- Szeretem ha sok időm jut egy- egy betegre, nem elsődlegesen a pénz a fontos, hanem hogy a gyó­gyításhoz megfelelő idő álljon a rendelkezésemre.- Amikor az otthoni életéről me­sélt megtudhattuk, hogy milyen sok mindennel foglalkozott. Fes­tett, újságíróskodott, sőt színész is volt. Hogy fér bele ennyi minden egy ember életébe?- Sok mindent csináltam de ezek a dolgok csak látszólag kü­lönbözőek, valójában nagyon kap­csolódnak egymáshoz. Minde­gyikben megtaláltam önmagamat, a festést pedig a gyógyítással ösz- szekapcsolva itt Magyarországon sem hagytam abba.- Budapesten tartott előadásai­ra nagyon büszke. Meséljen ezek­ről valamit.- A kurzusok, amelyeken sokan vettek részt, nagyon sikeresek voltak. Alakult egy kínai klub, ahol már az én magyar tanítványaim tanítanak az én módszeremmel. Eddig ötven magyar sajátította el a csikung módszert és ezek nagy része már gyógyít. Nagy öröm ez számomra, a legnagyobb di­cséret.- Mit tanácsol nekünk, hogyan éljünk, hogy megőrizzük egészsé­günket, erőnket?- A legszomorúbb amit itt Ma­gyarországon tapasztaltam az az, hogy a magyarok nem tudnak lazí­tani. Sokat dolgoznak, állandó ro­hanás az életük és nem vesznek időt arra, hogy ebből a feszült álla­potból kizökkentsék magukat, la­zítsanak, mert ez az egyetlen mód­ja a tökéletes pihenésnek és az erőgyűjtésnek. Meg kell tanulni la­zítani, okosan pihenni!- Nálunk most karácsony ko­pogtat az ajtón. Kínában ehhez hasonló ünnep a holdújév. A sze­retet a család, a tavaszvárás ünne­pe. Mit tud ön a mi karácso­nyunkról?- Mielőtt hazájukba jöttem tanul­mányoztam történelmüket, földraj­zukat, hagyományaikkat. Tudom a karácsonyi ünnep eredetét, jelen­tését és nagyon szépnek tartom. A mi holdújév ünnepünk is hasonló, hisz a család, az ajándékozás, a nagy evések ünnepe. Ilyenkor ven­dégeskedés van, a városokat feldí­szítik, petárdák szólnak és az el­maradhatatlan tűzijátékok teszik fényessé az ünnepet.- Az idén a holdújév ünnepe ki­maradt az életéből, helyette ná­lunk tölti a karácsonyi ünnepeket. Olvasóinknak milyen ajándékot kívánna a fenyőfájuk alá?- Elsősorban békét, békessé­get, szeretetet. Üzenem, hogy szeretném megtanítani nekik a csi­kung módszert, hogy egészsé­gesebbek és boldogabbak legye­nek. SAS ERZSÉBET Újra közlekedik a paksi komp Az elmúlt hét kedvezőtlen időjá­rása miatt országszerte leállították a kompátkeléseket. Most, a ke­mény hideg beálltáig a Paks-Gé- derlak közötti járatot ismét elindí­tották és a téli menetrend szerint közlekedik. így ha az ünnepekre nem válik zordabbá az idő, az arra közlekedők igénybe vehetik. Karácsonyi bál Váralján Bál a karácsonyfa alatt címmel nagyszabású, évzáró műsoros táncmulatságot rendeznek december 25-én a váraljaiak a mű­velődési házban. Lesz táncver­seny, szépségkirálynő-választás, helytörténeti totójáték és tombola értékes nyereményekkel. A bevé­telt a község idegenforgalmának fejlesztésére fordítják. A nemzetiségi olvasótábor híradója A megyei könyvtár kiadásában megjelent a nemzetiségi olvasó­tábor híradójának 1990. évi száma az Unsere Zeitung. Valamennyi írást a gyerekek fogalmazták. írtak többek között arról, hogy a tá­borban 20 wernaui gyereket üdvözölhettek. Az egyik cikkből az is kiderül, hogy a tábor lakói el­utaztak és meglátogatták a bony­hádi Perczel-kastélyt. Beszá­moltak arról is, hogy egyik al­kalommal vendégük volt lapunk új­ságírója, Ordas Iván. A kiadványt kézhez kapták a Magyarországi Németek Szövetsége kongresszu­sának résztvevői is. Német karácsonyi klubest A szekszárdi német klub de­cember 21-én - péntek - 18 órai kezdettel tartja karácsonyi klub­estjét a Német Színházban. A mű­sorban fellépnek a 4. Számú Álta­lános Iskola hatodik osztályának, a Babits Mihály Általános Iskola 6/a. osztályának tanulói, a Honvéd ut­cai óvoda középső csoportja, vala­mint a Német Nemzetiségi Baráti Kör kórusa. Emelkedik a horgászjegy ára A Magyar Országos Horgász Szövetség felhívja a horgászok fi­gyelmét, hogy - a Pénzügyminisz­tériumtól kapott információi alap­ján - az 1991. január 1-jén életbe lépő illetéktörvény szerint a hor­gászjegyeket érintő államigazga­tási eljárási illeték a háromszoro­sára növekszik. Ennek megfele­lően az állami horgászjegy ára a felnőttek esetében 350-ről 550 fo­rintra, az ifjúságiaké 235-ről 435 forintra emelkedik. A gyermekhor- gászjegyek esetében a tagdíj is növekedett, s így összességében a horgászjegyük ára 230-ról 530 fo­rintra nő. Az új horgászjegyek árai természetesen január 1-től érvé­nyesek. Karácsonyi jókívánság a szekszárdiaknak - kínaiul- árnyékból a fényre? -

Next

/
Thumbnails
Contents