Tolnai Népújság, 1990. december (1. évfolyam, 204-227. szám)

1990-12-19 / 219. szám

4 KÉPÚJSÁG Az elitképzés már nem bélyeg ) Nyolcosztályos gimnázium indul Dombóváron „Nem lesznek Nyilas Misik” Dr. Berta Bálint: A tantestület egyhangúlag az áttérés mellett szavazott Néhány generáció úgy nőtt fel: ha olvasmányaiban azzal találko­zott, hogy ötödikes gimnazista, akkor gyors fejszámolást kellett végeznie, vajon hány éves is a ne­buló. Az utóbbi négy évtized társa­dalomátalakítása az iskolarend­szert sem kímélte. Az addigi struk­túra helyett a mindenki számára ismert, nyolcosztályos általános iskolát, a három- vagy négyévfo­lyamos középiskolát hozták létre, csúcsán a felsőfokú oktatási in­tézményekkel. Mint annyi minden, ez a gyakorlat sem szentírás töb­bé. Ha az iskolák más utat járha­tóbbnak tartanak, akkor - kellő szakmai megalapozottság mellett - eltérhetnek a megszokottól. Nem ismeretlen már nálunk sem a hat plusz hat, vagy a négy plusz nyolcosztályos képzés. Erre az utóbbira kíván áttérni a dombóvári Illyés Gyula Gimnázium és Egészségügyi Szakközépisko­la. Vagyis a gyerekek az általános iskola alsó tagozatának elvégzése után, sikeres felvételi esetén meg­kezdhetnék nyolcéves gimnáziu­mi tanulmányaikat. A kezdeményezés rugóiról, és az átállással járó feladatokról dr. Berta Bálint igazgatót kérdezem.- Akkor estünk először gondol­kodóba, amikor a mostani harma­dik osztályosok jelentkeztek hoz­zánk, mindössze hetvenketten az induló három osztályba. Úgy vél­tük, ha ez így folytatódik, akkor ha nem is a gimnázium léte kerül ve­szélybe, de az ideális gyereklét­szám biztosítása gondot fog okoz­ni. Ez adta a gondolatot, hogy a legtehetségesebb gyerekeket a városból és környékéről gyűjtsük össze tízéves kortól. Nagyon sok tehetséges gyerek ugyanis az álta­lános iskola után nem a gimnáziu­mot választja, hanem más iskolatí­pust. Ezért döntöttünk úgy, hogy élünk törvényadta lehetőségünk­kel, és kérjük: egy osztállyal áll­hassunk át a nyolcosztályos kép­zésre. A tantestület egyhangúlag döntött mellette.- Az átállás, illetve annak az egy osztálynak a beindítása, amit jövő szeptembertől terveznek milyen teendőket igényel?- Megtettük a kezdő lépéseket, meglátogattuk a budapesti Né­meth László Gimnáziumot, ahol már bevezették a nyolcosztályos rendszert. Konferenciákon jártunk, ahol az ezzel kapcsolatos gondok­kal ismerkedtünk. A dombóvári önkormányzat első ülésén előter­jesztettem a tantestület kérését, ahol egyhangúlag döntöttek a nyolcosztályos gimnázium indulá­sa mellett. A képviselők ugyanis értesültek arról, hogy a szülők igénylik ezt a lehetőséget.- Hogyan történne a felvételiz­tetés?- A felvételi csak írásbeli lesz, szeretnénk minden szubjektivitást elkerülni. Magyarból és matemati­kából mérjük a gyerekek tudását, mivel a gimnázium első osztályá­ban nem is lesz más elméleti jelle­gű tárgy ezeken kívül, csak az ide­gen nyelv. Ez alapján választjuk ki a várható 100-120 jelentkezőből azt a 30 kisdiákot, akit felveszünk. Arra törekszünk, hogy a nemek megoszlása arányos legyen, lehe­tőleg fele-fele fiú és lány. Mert ép­pen az az egyik célunk, hogy a te­hetséges fiúkat eljuttassuk az érettségiig és az értelmiségi pá­lyáig. Vállaljuk bátran, hogy elit­képzést akarunk, olyan értelem­ben, hogy amelyik gyereket ide fel­veszünk, azt nyolc év alatt szeret­nénk olyan tudással felvértezni, amivel legtöbbben bejuthatnak va­lamelyik egyetemre vagy főiskolá­ra.- Tervezik a gimnázium teljes átállását a nyolc osztályos kép­zésre, vagy hosszú távon is csak egyetlen osztályt indítanak?- Egyelőre nem is tehetnénk meg azt, hogy az általános iskolák felső tagozatosai előtt elvágjuk a helyben továbbtanulás lehetősé­gét. Minimum négy évig továbbra is tanul két négyévfolyamos osz­tály, de valószínű hogy később is, tekintettel arra, hogy Dombóváron csak egy gimnázium van.- Miben tér el a nyolc év alatt el­sajátítandó tananyag, ahhoz ké­pest, amit a gyerekek a felső tago­zatban és a középiskola eddigi négy osztályában elsajátítottak?- Az általános iskolai képzés el­vileg lezárt ismeretanyagot ad, mert feltételezik, hogy a gyerekek egy része nem tanul tovább. A nyolcosztályos gimnáziumban li- neális tantárgyi struktúrában gon­dolkodunk. Ezért négy év elvégez- tével semmilyen lezárt tananyagot nem kap a tanuló. Tehát ne jöjjön ide olyan gyerek, aki úgy gondolja, hogy négy év után majd eldönti azt, hogy merre tovább, mert különbözeti vizsgával tud csak átmenni más iskolatípus­ba. Az az elképzelésünk, hogy sok­kal kisebb óraszámmal terheljük a gyerekeket, mint jelenleg akár az általános, iskola, vagy különösen a középiskola.- Milyen tanterv szerint oktat­nak majd?- Tantestületünkből az önként vállalkozók már kidolgozták a kon­cepciót, amit a megyei pedagógiai intézet most véleményez. Ez felté­tele annak, hogy egyáltalán kérel­mezhessük az áttérést. A tantervi elképzeléseket a kollégák kidol­gozták a nyolc évre, és részletesen megírták az első két év tananyagát.- Nem okoz majd problémát, hogy életkori sajátosságokat te­kintve távol álló tanulók kerülnek egy. intézménybe?- Ez nagyon fontos pedagógiai kérdés. Ezért tájékozódtunk a ta­pasztalatokról, és az az érdekes helyzet állt elő, hogy nagyon pozití­van hatott a nagy diákokra a kiseb­bek megjelenése. Biztosra ve­szem: nem olyan viszony fog kiala­kulni, mint Nyilas Misiék idejében.- Ha a következő tanévben, de legkésőbb ’92 szeptemberében sikerül beindítani az első évfolya­mot, akkor ez mennyire vonhatja el a legtehetségesebb gyerekeket az általános iskolákból?- A városban húsz fölött van a negyedikes tanulócsoportok szá­ma, tehát mondhatni átlagosan osztályonként egy kisgyereket fo­gunk kiemelni. Ez nemcsak a tanu­lócsoportok megszűnésével nem jár, hanem mégcsak „lefejezését” sem jelenti. Természetesen nemcsak Dom­bóvárról várunk jelentkezőket, ha­nem a környékből is, sőt kollégiumi elhelyezést is tudunk biztosítani. Puskás Imre Fotó: Ótós Réka A gimnazisták egyedi tankönyvekből készülnek majd, amit tanáraik ír­nak Kádár és Széchényi Az anekdóta olyasfajta ízes, szó­rakoztató és szereplőire jellemző történet mely ugyan nem biztos hogy igaz, de az ember szeretné, ha az lenne, ezért szívesen elhiszi. És tovább is adja, amiként az majd alább következik. Elöljáróban csak annyit hogy nagy példaképem és kedvencem az életét egy kicsit ta­lán túl is anekdótázott Mikszáth, de a pompás humorérzékét zord külle­mével szerencsésen álcázó Deák is. Gyerekkorom óta olvasmányom a Magyar anekdótakincs. Történetem szereplői eltérő származásúak és egyéniségüek. Gróf Széchényi Zsig- mond, az ihletett tollforgató és talán (Kittenberger Kálmán mellett) a leg­nagyobb magyar vadász, 1956 után lehetőséget kapott arra, hogy ilyetén képességeit újra csillogtathassa. A Magyar Nemzeti Múzeum állattárá­nak elpusztult értékeit kellett pótolni, vagyis kilőni Afrikában, amit Szé­chényi magas színvonalon teljesített is. Utána fogadta Kádár János. Meg­köszönte a teljesítményt és az ilyen­kor szokásos „baráti” beszélgetés során megkérdezte az atléta termetű gróftól:- Széchényi úr! Maga történelmi család sarja, rokonai élnek nyuga­ton. Idehaza igazán nem volt mos­tanában jó sora. Miért nem disszi­dált? Egy Széchényi Zsiga ezt megtehette volna... Széchényi bólintott:- Igaza van, Kádár úr! A Zsiga megtehette volna, de a Széchényi nem engedte! (Ordas) Grammy­díj­1990 Aretha Franklin, a vi­lághírű amerikai énekes­nő, zongorista és zene­szerző az 1990. évi Grammy életmű díjjal. A popzene Oscar-díját a zeneakadémia (Naras) tagjai ítélik oda mintegy 50 kategóriában az USA-ban. * Világkiállítás Roppant mód örülök, hogy Sevillában lesz világ- kiállítás. Kicsi lelkem büszkeség tölti el: megláthatja a világ mennyi jó és szép dolog van az én kis hazám­ban. Mert ugye mindent kiállítunk, amiben a legjob­bak vagyunk. Éjszakákon át gondolkoztam azon, mit is lehetne kiállításra javasolni? A sok-sok kiváló ipari, mezőgazdasági, szellemi termékünk mellett mit kéne megmutatni a kiváncsi külföldieknek? Miben vagyunk a legjobbak? Építenék egy nagyon egyszerű kis pavilont. Szé­pen kifüggesztenék igen ízléses tablókon egy pár statisztikai adatot. Mondjuk az eltelt negyven év ön­gyilkosainak számát. Mert ebben ugye nagyon vezető helyet foglalunk el a világban. Aztán a hajléktalanok számát is kifüggeszteném. Szemléltetném is: odafek­tetnék egyet a sok közül (szegény, hadd melegedjen addig is). Aztán az alkoholisták (megközelítő) adatait is kitenném, a létminimum alatt élők számával együtt. A magyar neurotikusok adatait sem titkolnám el. Sem a kisnyugdíjasok, sem a fiatalok, sem a középkorúak lakásgondjait, életlehetőségeit se rejteném véka alá! Lefogadom, ilyen pavilont nem látott még a megha­tott külföldi sehol. Eredeti ötlet, nem? Ungarn, Ungarn über alles! W. G. B. A finn forma 1990. december 19 Nemcsak Európa, a világ is nagy elismeréssel adózik északi roko­naink, a finnek formatervező mű­vészetének. Ez az elismerés per­sze nagyon is hétköznapi módon mérhető: a finn tárgyak eladhatók, sikerük van, utánozzák őket, vagy legalábbis hatásuk van, stílust te­remtettek. Magyarországi hatásuk nem csak a rokonság miatt szivárgott be; vannak ennek kézzelfogható, kitapintható egyéb gyökerei. A finn lét a világtörténelem során többfé­le hasonlóságot is felmutat. Északi rokonaink háromszor akkora terü­leten élnek, feleannyian mint mi. Az „ezer tó országában” ezernél jóval több tó, sziget van, a partok tagolt­sága még a közellakókat is mesz- szire választja egymástól. Egyéb­ként a világ legészakabbra fekvő országa. Népművészete, amely sértetle­nül mentődött át az ipari sorozat- gyártásba, azokban a közössé­gekben alakult, amelyekben egy- egy tanyai település köré rende­ződve nagy családjaik éltek, meg­termelve és elfogyasztva termékei­ket, az ésszerűség és célszerűség szellemében alkotva mindazt a tárgytömeget, amelyre szükségük volt. És megörökítve, megőrizve. Legfontosabb termékük - ma is - a fa, a fából készült tárgyak garma­dája. A huszadik század - és ez sem elhanyagolható tényező - meghozta az ország önállóságát is. Az önálló tanyai gazdaságokból egyre többen kerültek át a váro­sokba, s magukkal vitték génjeik­ben, tenyerükben azt a gyakorlattá nemesült tudást, amit őseiktől örö­költek. Sértetlen volt ez a tapaszta­lat, s egységes. Ha a magunkéhoz hasonlítjuk: a tanyáról kikerült em­beréhez - hasonló, de mégsem hasonlítható. A finn formatervezés a múlt szá­zad végén, s azóta megrendezett világkiállításokon lépett ki Európa, s a nagyvilág elé. Ezek a sikeres bemutatkozások adtak mindig újabb lökést a finn formatervezés­nek. A legkisebb finn használati tár­gyat is két lépték határozza meg: a tájé és az emberé. A táj - és an­nak anyagai, elsősorban a fa - meghatározó tényezője építésze­tüknek. Az épület mindig ugyanaz­zal a szemlélettel, a táj, a különbö­ző tájba illesztés igényével szüle­tik. A finnek soha se készítenek absztrakt épületet. Ha kell sziklára tervezik - mint a Marimekko gyárat - ha kell erdő közepére, anélkül, hogy egyetlen fát is megsértené­nek, vagy tó partjára, ahol az öböl Valle Rosemberg: Dzsem tálaló (ezüst, 1911) adja a szauna „kifutóját”. A belső tér, annak bútorai, használati esz­közei úgy készülnek, hogy lakóját a legjobban szolgálják. A legna­gyobbak ezért tudták „hazaszelidí- teni” a világ legfontosabb építé­szeti irányzatait is. Alvar Aalto pél­dául megteremtette a funkcionaliz­mus finn változatát, a táj és az em­ber léptékének, arányainak figye­lembevételével. Nem véletlen, hogy nemcsak építészként, bútor­tervezőként is a legnagyobbak egyike, rétegelt hajlított fából ké­szült bútorait ma is gyártják. De ter­vezett virágvázát - a Hullám elne­vezésűt például -, amely az emberi szemnek szép, a virágnak meg a legkellemesebb elrendezést bizto­sítja. Az üveg készítéséhez is rendel­keznek a finnek a két legfontosabb dologgal: alapanyaggal és - Észa­kon élvén - modellel. Tapio Wirk- kala, Kaj Franck terveiben, Timo Sarpaneva üvegeiben ott a jeges kristályvilág, az átlátszó, gyöngyö- zően, jégcsaposan megfagyott ter­mészet éppúgy, mint az illeszke­dés az emberi kézhez, a használat­hoz. A textilek a hideggel birkózó em­berek életében különös testközeli szerephez jutnak; a csíkosán szőtt raanu, a hosszú szőrű ryijy (rüjü- nek ejtik), vagy a textildarabkákból varázslatos mintákkal összevarrt patch-work takarók ma részben tovább élnek, részben megválto­zott formában divatosak. A Mari­mekko cég - a szó azt jelenti „Mari kis ruhája” - főleg nyomott anya­got készít, de ezen visszahozza a csíkos, a kockás mellé a természet ezernyi színét, virágát. És a nyo­mott textil, amely pamutból, lenvá­szonból készült, képes még az északi féléves sötétségbe is visz- szalopni valamit a rövid nyár han­gulatából. TORDAY ALIZ

Next

/
Thumbnails
Contents