Tolnai Népújság, 1990. december (1. évfolyam, 204-227. szám)
1990-12-19 / 219. szám
4 KÉPÚJSÁG Az elitképzés már nem bélyeg ) Nyolcosztályos gimnázium indul Dombóváron „Nem lesznek Nyilas Misik” Dr. Berta Bálint: A tantestület egyhangúlag az áttérés mellett szavazott Néhány generáció úgy nőtt fel: ha olvasmányaiban azzal találkozott, hogy ötödikes gimnazista, akkor gyors fejszámolást kellett végeznie, vajon hány éves is a nebuló. Az utóbbi négy évtized társadalomátalakítása az iskolarendszert sem kímélte. Az addigi struktúra helyett a mindenki számára ismert, nyolcosztályos általános iskolát, a három- vagy négyévfolyamos középiskolát hozták létre, csúcsán a felsőfokú oktatási intézményekkel. Mint annyi minden, ez a gyakorlat sem szentírás többé. Ha az iskolák más utat járhatóbbnak tartanak, akkor - kellő szakmai megalapozottság mellett - eltérhetnek a megszokottól. Nem ismeretlen már nálunk sem a hat plusz hat, vagy a négy plusz nyolcosztályos képzés. Erre az utóbbira kíván áttérni a dombóvári Illyés Gyula Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola. Vagyis a gyerekek az általános iskola alsó tagozatának elvégzése után, sikeres felvételi esetén megkezdhetnék nyolcéves gimnáziumi tanulmányaikat. A kezdeményezés rugóiról, és az átállással járó feladatokról dr. Berta Bálint igazgatót kérdezem.- Akkor estünk először gondolkodóba, amikor a mostani harmadik osztályosok jelentkeztek hozzánk, mindössze hetvenketten az induló három osztályba. Úgy véltük, ha ez így folytatódik, akkor ha nem is a gimnázium léte kerül veszélybe, de az ideális gyereklétszám biztosítása gondot fog okozni. Ez adta a gondolatot, hogy a legtehetségesebb gyerekeket a városból és környékéről gyűjtsük össze tízéves kortól. Nagyon sok tehetséges gyerek ugyanis az általános iskola után nem a gimnáziumot választja, hanem más iskolatípust. Ezért döntöttünk úgy, hogy élünk törvényadta lehetőségünkkel, és kérjük: egy osztállyal állhassunk át a nyolcosztályos képzésre. A tantestület egyhangúlag döntött mellette.- Az átállás, illetve annak az egy osztálynak a beindítása, amit jövő szeptembertől terveznek milyen teendőket igényel?- Megtettük a kezdő lépéseket, meglátogattuk a budapesti Németh László Gimnáziumot, ahol már bevezették a nyolcosztályos rendszert. Konferenciákon jártunk, ahol az ezzel kapcsolatos gondokkal ismerkedtünk. A dombóvári önkormányzat első ülésén előterjesztettem a tantestület kérését, ahol egyhangúlag döntöttek a nyolcosztályos gimnázium indulása mellett. A képviselők ugyanis értesültek arról, hogy a szülők igénylik ezt a lehetőséget.- Hogyan történne a felvételiztetés?- A felvételi csak írásbeli lesz, szeretnénk minden szubjektivitást elkerülni. Magyarból és matematikából mérjük a gyerekek tudását, mivel a gimnázium első osztályában nem is lesz más elméleti jellegű tárgy ezeken kívül, csak az idegen nyelv. Ez alapján választjuk ki a várható 100-120 jelentkezőből azt a 30 kisdiákot, akit felveszünk. Arra törekszünk, hogy a nemek megoszlása arányos legyen, lehetőleg fele-fele fiú és lány. Mert éppen az az egyik célunk, hogy a tehetséges fiúkat eljuttassuk az érettségiig és az értelmiségi pályáig. Vállaljuk bátran, hogy elitképzést akarunk, olyan értelemben, hogy amelyik gyereket ide felveszünk, azt nyolc év alatt szeretnénk olyan tudással felvértezni, amivel legtöbbben bejuthatnak valamelyik egyetemre vagy főiskolára.- Tervezik a gimnázium teljes átállását a nyolc osztályos képzésre, vagy hosszú távon is csak egyetlen osztályt indítanak?- Egyelőre nem is tehetnénk meg azt, hogy az általános iskolák felső tagozatosai előtt elvágjuk a helyben továbbtanulás lehetőségét. Minimum négy évig továbbra is tanul két négyévfolyamos osztály, de valószínű hogy később is, tekintettel arra, hogy Dombóváron csak egy gimnázium van.- Miben tér el a nyolc év alatt elsajátítandó tananyag, ahhoz képest, amit a gyerekek a felső tagozatban és a középiskola eddigi négy osztályában elsajátítottak?- Az általános iskolai képzés elvileg lezárt ismeretanyagot ad, mert feltételezik, hogy a gyerekek egy része nem tanul tovább. A nyolcosztályos gimnáziumban li- neális tantárgyi struktúrában gondolkodunk. Ezért négy év elvégez- tével semmilyen lezárt tananyagot nem kap a tanuló. Tehát ne jöjjön ide olyan gyerek, aki úgy gondolja, hogy négy év után majd eldönti azt, hogy merre tovább, mert különbözeti vizsgával tud csak átmenni más iskolatípusba. Az az elképzelésünk, hogy sokkal kisebb óraszámmal terheljük a gyerekeket, mint jelenleg akár az általános, iskola, vagy különösen a középiskola.- Milyen tanterv szerint oktatnak majd?- Tantestületünkből az önként vállalkozók már kidolgozták a koncepciót, amit a megyei pedagógiai intézet most véleményez. Ez feltétele annak, hogy egyáltalán kérelmezhessük az áttérést. A tantervi elképzeléseket a kollégák kidolgozták a nyolc évre, és részletesen megírták az első két év tananyagát.- Nem okoz majd problémát, hogy életkori sajátosságokat tekintve távol álló tanulók kerülnek egy. intézménybe?- Ez nagyon fontos pedagógiai kérdés. Ezért tájékozódtunk a tapasztalatokról, és az az érdekes helyzet állt elő, hogy nagyon pozitívan hatott a nagy diákokra a kisebbek megjelenése. Biztosra veszem: nem olyan viszony fog kialakulni, mint Nyilas Misiék idejében.- Ha a következő tanévben, de legkésőbb ’92 szeptemberében sikerül beindítani az első évfolyamot, akkor ez mennyire vonhatja el a legtehetségesebb gyerekeket az általános iskolákból?- A városban húsz fölött van a negyedikes tanulócsoportok száma, tehát mondhatni átlagosan osztályonként egy kisgyereket fogunk kiemelni. Ez nemcsak a tanulócsoportok megszűnésével nem jár, hanem mégcsak „lefejezését” sem jelenti. Természetesen nemcsak Dombóvárról várunk jelentkezőket, hanem a környékből is, sőt kollégiumi elhelyezést is tudunk biztosítani. Puskás Imre Fotó: Ótós Réka A gimnazisták egyedi tankönyvekből készülnek majd, amit tanáraik írnak Kádár és Széchényi Az anekdóta olyasfajta ízes, szórakoztató és szereplőire jellemző történet mely ugyan nem biztos hogy igaz, de az ember szeretné, ha az lenne, ezért szívesen elhiszi. És tovább is adja, amiként az majd alább következik. Elöljáróban csak annyit hogy nagy példaképem és kedvencem az életét egy kicsit talán túl is anekdótázott Mikszáth, de a pompás humorérzékét zord küllemével szerencsésen álcázó Deák is. Gyerekkorom óta olvasmányom a Magyar anekdótakincs. Történetem szereplői eltérő származásúak és egyéniségüek. Gróf Széchényi Zsig- mond, az ihletett tollforgató és talán (Kittenberger Kálmán mellett) a legnagyobb magyar vadász, 1956 után lehetőséget kapott arra, hogy ilyetén képességeit újra csillogtathassa. A Magyar Nemzeti Múzeum állattárának elpusztult értékeit kellett pótolni, vagyis kilőni Afrikában, amit Széchényi magas színvonalon teljesített is. Utána fogadta Kádár János. Megköszönte a teljesítményt és az ilyenkor szokásos „baráti” beszélgetés során megkérdezte az atléta termetű gróftól:- Széchényi úr! Maga történelmi család sarja, rokonai élnek nyugaton. Idehaza igazán nem volt mostanában jó sora. Miért nem disszidált? Egy Széchényi Zsiga ezt megtehette volna... Széchényi bólintott:- Igaza van, Kádár úr! A Zsiga megtehette volna, de a Széchényi nem engedte! (Ordas) Grammydíj1990 Aretha Franklin, a világhírű amerikai énekesnő, zongorista és zeneszerző az 1990. évi Grammy életmű díjjal. A popzene Oscar-díját a zeneakadémia (Naras) tagjai ítélik oda mintegy 50 kategóriában az USA-ban. * Világkiállítás Roppant mód örülök, hogy Sevillában lesz világ- kiállítás. Kicsi lelkem büszkeség tölti el: megláthatja a világ mennyi jó és szép dolog van az én kis hazámban. Mert ugye mindent kiállítunk, amiben a legjobbak vagyunk. Éjszakákon át gondolkoztam azon, mit is lehetne kiállításra javasolni? A sok-sok kiváló ipari, mezőgazdasági, szellemi termékünk mellett mit kéne megmutatni a kiváncsi külföldieknek? Miben vagyunk a legjobbak? Építenék egy nagyon egyszerű kis pavilont. Szépen kifüggesztenék igen ízléses tablókon egy pár statisztikai adatot. Mondjuk az eltelt negyven év öngyilkosainak számát. Mert ebben ugye nagyon vezető helyet foglalunk el a világban. Aztán a hajléktalanok számát is kifüggeszteném. Szemléltetném is: odafektetnék egyet a sok közül (szegény, hadd melegedjen addig is). Aztán az alkoholisták (megközelítő) adatait is kitenném, a létminimum alatt élők számával együtt. A magyar neurotikusok adatait sem titkolnám el. Sem a kisnyugdíjasok, sem a fiatalok, sem a középkorúak lakásgondjait, életlehetőségeit se rejteném véka alá! Lefogadom, ilyen pavilont nem látott még a meghatott külföldi sehol. Eredeti ötlet, nem? Ungarn, Ungarn über alles! W. G. B. A finn forma 1990. december 19 Nemcsak Európa, a világ is nagy elismeréssel adózik északi rokonaink, a finnek formatervező művészetének. Ez az elismerés persze nagyon is hétköznapi módon mérhető: a finn tárgyak eladhatók, sikerük van, utánozzák őket, vagy legalábbis hatásuk van, stílust teremtettek. Magyarországi hatásuk nem csak a rokonság miatt szivárgott be; vannak ennek kézzelfogható, kitapintható egyéb gyökerei. A finn lét a világtörténelem során többféle hasonlóságot is felmutat. Északi rokonaink háromszor akkora területen élnek, feleannyian mint mi. Az „ezer tó országában” ezernél jóval több tó, sziget van, a partok tagoltsága még a közellakókat is mesz- szire választja egymástól. Egyébként a világ legészakabbra fekvő országa. Népművészete, amely sértetlenül mentődött át az ipari sorozat- gyártásba, azokban a közösségekben alakult, amelyekben egy- egy tanyai település köré rendeződve nagy családjaik éltek, megtermelve és elfogyasztva termékeiket, az ésszerűség és célszerűség szellemében alkotva mindazt a tárgytömeget, amelyre szükségük volt. És megörökítve, megőrizve. Legfontosabb termékük - ma is - a fa, a fából készült tárgyak garmadája. A huszadik század - és ez sem elhanyagolható tényező - meghozta az ország önállóságát is. Az önálló tanyai gazdaságokból egyre többen kerültek át a városokba, s magukkal vitték génjeikben, tenyerükben azt a gyakorlattá nemesült tudást, amit őseiktől örököltek. Sértetlen volt ez a tapasztalat, s egységes. Ha a magunkéhoz hasonlítjuk: a tanyáról kikerült emberéhez - hasonló, de mégsem hasonlítható. A finn formatervezés a múlt század végén, s azóta megrendezett világkiállításokon lépett ki Európa, s a nagyvilág elé. Ezek a sikeres bemutatkozások adtak mindig újabb lökést a finn formatervezésnek. A legkisebb finn használati tárgyat is két lépték határozza meg: a tájé és az emberé. A táj - és annak anyagai, elsősorban a fa - meghatározó tényezője építészetüknek. Az épület mindig ugyanazzal a szemlélettel, a táj, a különböző tájba illesztés igényével születik. A finnek soha se készítenek absztrakt épületet. Ha kell sziklára tervezik - mint a Marimekko gyárat - ha kell erdő közepére, anélkül, hogy egyetlen fát is megsértenének, vagy tó partjára, ahol az öböl Valle Rosemberg: Dzsem tálaló (ezüst, 1911) adja a szauna „kifutóját”. A belső tér, annak bútorai, használati eszközei úgy készülnek, hogy lakóját a legjobban szolgálják. A legnagyobbak ezért tudták „hazaszelidí- teni” a világ legfontosabb építészeti irányzatait is. Alvar Aalto például megteremtette a funkcionalizmus finn változatát, a táj és az ember léptékének, arányainak figyelembevételével. Nem véletlen, hogy nemcsak építészként, bútortervezőként is a legnagyobbak egyike, rétegelt hajlított fából készült bútorait ma is gyártják. De tervezett virágvázát - a Hullám elnevezésűt például -, amely az emberi szemnek szép, a virágnak meg a legkellemesebb elrendezést biztosítja. Az üveg készítéséhez is rendelkeznek a finnek a két legfontosabb dologgal: alapanyaggal és - Északon élvén - modellel. Tapio Wirk- kala, Kaj Franck terveiben, Timo Sarpaneva üvegeiben ott a jeges kristályvilág, az átlátszó, gyöngyö- zően, jégcsaposan megfagyott természet éppúgy, mint az illeszkedés az emberi kézhez, a használathoz. A textilek a hideggel birkózó emberek életében különös testközeli szerephez jutnak; a csíkosán szőtt raanu, a hosszú szőrű ryijy (rüjü- nek ejtik), vagy a textildarabkákból varázslatos mintákkal összevarrt patch-work takarók ma részben tovább élnek, részben megváltozott formában divatosak. A Marimekko cég - a szó azt jelenti „Mari kis ruhája” - főleg nyomott anyagot készít, de ezen visszahozza a csíkos, a kockás mellé a természet ezernyi színét, virágát. És a nyomott textil, amely pamutból, lenvászonból készült, képes még az északi féléves sötétségbe is visz- szalopni valamit a rövid nyár hangulatából. TORDAY ALIZ
