Tolnai Népújság, 1990. december (1. évfolyam, 204-227. szám)
1990-12-19 / 219. szám
1990. december 19. Kisvállalkozók oldala NÉPÚJSÁG 5 Vállalkozás, piac, tőzsde, privatizáció, érdekvédelem, adózás Karácsonykor egy kis meleg étel | Adakozó vállalkozó Kolduszenészként kezdte, ismeri a szegénységet Érdekes hírt kaptunk a szekszárdi Vöröskereszttől, miszerint egy vállalkozó ingyenkonyhán kívánja vendégül látni Szekszárdon a rászorultakat a közelgő ünnepek alatt. Megkerestük az illetőt, aki nem más, mint Varga Gyula magánkereskedő.- Miért határozta el magát ilyen gesztusra?- Sokgyermekes, szegény családból származom, ismerem a nyomort, az éhezést, kijártam az élet iskoláját. Már hároméves koromban játszottam hegedűn, vonatokon kolduszenészként szereztünk pénzt a szüleimmel, hogy eltarthassuk a családot. Aztán hat éven keresztül a Rajkó Zenekar tagja voltam, később azonban nem tudtam megélni a zenélésből. Mindent kipróbáltam, voltam vagonrakodó segédmunkás, ökölvívó, cirkuszi motoros, végül - 12 évvel ezelőtt - vállalkozó lettem. Most van egy kis pénzem arra, hogy másokon is segítsek, ez és a saját sorsom, emlékeim ösztönöztek arra, hogy próbáljak legalább karácsonykor egy kis meleg ételt adni az idős, magányos embereknek, akiknek esetleg nem jutna még ilyenkor sem.- Pontosan hol és mikor lesz ez a tervezett vendéglátás?- A Rózsa Ferenc kollégium vezetői segítőkészségének köszönhetően, annak ebédlőjében várjuk majd a rászorultakat karácsony első és második napján ebédre. Két disznót vágunk erre az alkalomra, első nap húsleveles lesz és töltött káposzta, a második napon pedig gulyás és pörkölt- áa Nyakunkon az előprivatizáció, hiszen e héten már megyénkben is elkezdődik a kisebb kereskedelmi és vendéglátóegységek árverése. Az előprivatizációs programhoz kapcsolódó Egzisztencia Alap, amely a vállalkozók számára a finanszírozás forrását biztosítaná, még nem működik, sőt egyre több a kérdőjel körülötte. A privatizációért felelős Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) és az E-alapot működtető Országos Kisvállalkozásfejlesztési Iroda (OKI) munkája között, úgy tűnik, nincs összhang. Az ÁVÜ ugyanis sorra engedélyezi országszerte az üzletek árverését, míg az éppenhogy megalakult OKI képtelen az E-alapot működtetni, vagyis a sokat hangoztatott kedvezményes hitelkonstrukció még jó ideig nem áll a vállalkozók rendelkezésére. Az E-alappal kapcsolatos szabályok közben állandóan változnak. A mai verzió szerint egy-egy vállalkozó többször is igénybe veheti összesen 50 millió forint értékhatárig, kedvezőtlen változás viszont, hogy mar 5 millió forintos igény alatt is hitelképességi vizsgálatot írnak elő. Szintén új, hogy az OKI akár száz százalékban is vállalhatja a kockázatot egy-egy kérelmező esetében, de erősen kétséges, hogy a kérelmek elbírálásához elegendő lesz-e az egész E-alap felügyeletére rendelt 3(!) fős apparátus. Ez a konstrukció nagy veszélyeket rejt magában a vállalkozók számára, hiszen a versenytárgyalásokon az alacsony önrész miatt lényegében hitelre lehet licitálni, ami könnyen oda vezethet, hogy irreálisan magas áron jut a nyertes az üzlethez. És gondoljuk meg: ha csak 5 millió forint a hitel, akkor is - az egy év türelmi idő lejárta után - a második évben már csak a kamatra egymilliót kell visszafizetni a jelenlegi kamatlábak mellett. Ezek pedig kedvezményes hitelfeltételek! Nem csoda, ha az OKI becslése szerint (is) az ilyen vállalkozások közel felének bukás lesz a sorsa.- áa Tőzsdeszótár Kórház kontra Szigma fellendülés: (ang.: boom) a konjunktúraciklus felfelé irányuló szakasza. felmondás: egy jogviszony megszüntetésére irányuló, egyoldalú szándéknyilatkozat. Atözsdenyelvben ez a fogalom azokra a kötvényekre vonatkozik, amelyek az esedékesség lejárta előtt felmondhatók. Ezt a lehetőséget fel kell tüntetni a kibocsátói feltételek között. felosztás: (lat.: repartíció) túljegyzés esetén a megbízásokat a rendelkezésre álló részvények mennyiségére arányosan csökkentve teljesitik. felpénz: (ol.: ázsió) az értékpapír névértéke és magasabb árfolyamértéke, illetve ára között különbség. felügyelő bizottság: a részvénytársaság ellenőrző szerve, amelynek az a feladata, hogy felügyeletet gyakoroljon az üzletvezetés felett. financial futures: (ang.:) határidős pénzügyi ügyletek. . finanszírozás: tőkeszerzés: vagy a nyereség egy részének visszatartásával (önfinanszírozás vagy belső finanszírozás), vagy idegen tőke rövid vagy hosszú távú kölcsönvételével (külső finanszírozás). fix kamatozású értékpapírok: meghatározott kamathozamú értékpapírok. fizetési mérleg: mindazon gazdasági tranzakciók összefoglalása és pénzügyi kimutatása, amelyek a bel- és külföld között egy év alatt végbementek. A fizetési mérleg tájékoztatást ad egy ország külkereskedelmi teljesítőképességéről. A kivitel és behozatal aránya mutatja a belföldi gazdaság külpiaci versenyképességét. A kifizetési mérleg részmér- legekböl áll össze. Különösen fontos ezek között a kereskedelmi mérleg, amely főként egy ország áruforgalmát reprezentálja. Ezt egészíti ki a tőkemérleg, amely az országba beáramló tőke és az országból kiáramló tőke mennyiségét állítja szembe egymással. fizetőképesség: egy személy, szervezet, ország vagy vállalkozás képessége fizetési kötelezettségeinek teljesítésére. forrásadó: adó, amelyet ott hajtanak be, ahonnan a jövedelem származik. futamidő: az az időtartam, amelyre hitelt nyújtanak, vagy amíg a kötvény le nem jár. fúzió: két vagy több vállalat gazdasági és jogi egyesülése. goodwill: egy vállalatnak a tiszta vagyon feletti értéke (például hűséges ügyfélkör, kedvező földrajzi fekvés, szabadalmi és licencjogok, jól bevezetett név, szakértelem stb.). határidős áruügylet: olyan áruk vétele vagy eladása, amelyeknek a szállítása vagy átvétele egy későbbi időszakban esedékes. Ez a kereskedelmi forma főleg az amerikai és a londoni határidős árutőzsdéken koncentrálódik. Mire való a versenytárgyalás? Felújítják Szekszárdon a megyei kórház központi épületét. A Timpanon Kft. a napokban látott hozzá fővállalkozóként az 50 milliós munkához. Ez önmagában nem túl érdekes, ám a rövid hír hátterében izgalmas vita húzódik, sőt hamarosan bírósági eljárás is indul. Fleimann János, a Szigma Építőipari Kisszzövetkezet elnöke keresett meg bennünket, hogy elmesélje a fenti beruházási szerződés történetét: A kórház pályázati felhívást küldött levélben azoknak a cégeknek, amelyeknek már volt referenciamunkájuk ezen a területen. A Szigma is benyújtotta pályázatát, majd sor került a versenytárgyalásra, amelyen az eredeti árajánlatok módosítására is volt lehetőség. Ennek során végül a Székisz nyete el a megbízást, mögötte második helyen végzett a Szigma. Már akkor köztudott volt azonban, hogy a Székisz szétesőben van, önfelszámoló eljárást indított és erre fel is hívták Ress Józsefnek, a kórház főmérnökének a figyelmét. A versenytárgyalás jegyzőkönyvében szerepelt egy olyan pont, amely szerint a nyertes nem teljesítése esetén automatikusan a második helyezett, vagyis a Szigma lép a helyébe. Rövidesen be is bizonyosodott, hogy a Székisz képtelen a feladat elvégzésére, így a kórházi főmérnök közölte Heimann Jánossal, hogy levélben fogja kérni a Szigmát a részletes szerződéstervezet elkészítésére. Egy nappal később azonban Ress József váratlanul szerződést kötött a Timpanon Kft.-vel, amelynek nincs referenciamunkája a kórházban és részt sem vett a versenytárgyaláson. Igaz, a Timpanon a Szé- kisszel azonos feltételekkel - a Szigma ajálatánál 2,6 millióval olcsóbban - vállalta a munkát, Fleimann János szerint azonban ezzel a Szigmát előzetes egyeztetés nélkül kizárta, holott a versenytárgyalások szabályai szerint ők lettek volna jogosultak szerződéskötésre. Elképzelhető, hogy ha új versenytárgyalásra, vagy legalább előzetes egyeztetésre kerül sor a végleges döntés A Timpanon megkezdte az A épület felújítását... FOTÓ: GOTTVALD előtt, akkor a Szigma is engedett volna még eredeti ajánlatából. Heimann János elmondta, hogy ettől függ etlenül a Szigmának van munkája, de ez elvi kérdés, nem engedhető meg, hogy ilyen tisztességtelen eljárások ismétlődjenek az üzleti életben. Éppen ezért pert indítottak ez ügyben a kórház ellen. * Ress József, a kórház főmérnöke kérdésünkre azt válaszolta, hogy feltétlenül helyesen jártakéi, hiszen nem mindegy, hogy az intézményt fenntartó megyei önkormányzatnak mennyit kell fizetnie ezért a munkáért. Márpedig a Timpanon közel 3 millióval olcsóbban végzi el azt, mint a Szigma. Ami a versenytárgyalásokra vonatkozó szabályokat illeti, az 1987. évi 19. számú törvényerejű rendelet szerint a megrendelő nem köteles a verenytárgyalá— son résztvevők egyikével sem szerződést kötni és ezt indokolni sem ke|l. A jegyzőkönyvben rögzített tények tartalmazzák azokat az adatokat, amelyek alapján a bíróság döntése nem lehet kétséges. * Simcsik Pál, a Timpanon Kft. vezetője elöljáróban rögtön leszögezte, hogy ők kívülállónak tekintik magukat a kórház és a Szigma közötti vitában. Sem szakmai, sem etikai, sem formai hibát nem követtek el, szerződésüket érvényesnek tekintik és ennek megfelelően alvállalkozóikkal együtt meg is kezdték a munkát. A Timpanon eredetileg alvállalkozóként vett volna részt a munkában, de időközben megkereste őket a belső problémákkal küszködő Székisz, hogy cseréljenek pozíciót: legyen a Timpanon a generálkivitelező és a Székisz alvállalkozóként végezne el bizonyos munkákat. A kórház is ésszerűnek találta ezt a cserét, de kikötötte, hogy csak minden tekintetben változatlan feltételek mellett köt szerződést a Timpanonnal. így is történt és a Timpanon azonnal átvette a munkaterületet, hiszen a jövő októberi határidő is érvényben maradt, sőt szeretnék ennél korábban befejezni a munkát. * Nos, ennyi a történet röviden, amelynek végére a bíróság ítélete tesz majd pontot. Tanulság azért akad igy is, ha más nem, hát az, hogy még nincs itt az olajozottan működő piacgazdaság. Sok még a tisztázatlan kérdésjoghézag, gyakorlatlanság és erre csak egy apró példa a versenytárgyalások lebonyolítása körüli bizonytalanság. Az idő előrehaladtával a verseny erősödik, egyre kíméletlenebbé válik, hiszen egy-egy vállalkozásnak gyakran szó szerint létkérdés a megrendelés megszerzése és különösen igaz ez ma az építőiparra. A létért való küzdelem éleződése pedig tisztességtelen megoldásokhoz is vezethet, különösen ha még nincsenek kialakult, mindenki által betartott játékszabályok.- áa Ki fizeti a cehhet? Az előprivatizációs program keretében versenytárgyalásokon értékesítik a kisebb állami tulajdonú kereskedelmi és vendéglátóipari egységeket. E versenytárgyalások költségeit - a kormány döntése értelmében - a nyertes pályázónak kell állnia, mégpedig úgy, hogy erre nem kaphat hitelt az Egzisztencia Alapból. Jogszabályfigyelő- 1990. évi LXXXVi. törvény a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról. Szabályozza a gazdasági verseny szabadságát és tisztaságát, tiltja a versenytársak, a fogyasztók érdekeinek, valamint az üzleti tisztesség megsértését.- 1990. évi LXXXVII. törvény az árak megállapításáról kimondja, hogy az árak legfőbb szabályozója a piac és a gazdasági rendszer. Az árakra vonatkozó közvetlen kormányzati beavatkozás csak ott indokolt, ahol a piaci magatartás normáit megsértik, illetve verseny- korlátozással és gazdasági erőfölénnyel visszaélnek.- 5/1990. (XII. 6.) NGKM sz. módosította a szakképesítésről szóló 5/1990. (IV. 5.) KeM rendeletet.- 8017/1990. (AEÉ 13.) APEH tájékoztató az 1990. évi személyi jövedelemadó bevallásával és elszámolásával kapcsolatos kifizetői és munkáltatói feladatokról és adatszolgáltatásról. Járművek költségeinek elszámolása Az iparosok és a kereskedők érdekképviseletei értesítik tagságukat, hogy a személygépkocsik használati költségeinek elszámolása az 1990. évben a következőképpen alakult: Január 1.-július 15-ig 6.40 Ft/km, július 16.-október 25- ig 7.30 Ft/km, október 26-tól 4 Ft/km, továbbá 10 liter/100 km üzemanyag ellenértéké számolható el költségként, a tehergépjármüveket használóknak a költség elszámolásánál figyelemmel kell lenniük a 11/1990. (IV. 30.) KÖHÉM rendetetre. Oltcit csőd? Csődbe juthat az Oltcit románfrancia vegyes vállalkozás, ha nem sikerül rendeznie több mint 8 milliárd francia frank adósságát. Amennyiben saját erejéből nem képes rendezni pénzügyi zavarait, akkor megszüntetik - közölte a román kormány. Az 1982 óta üzemelő vállalkozás amely a francia Citroen egyik modelljét gyártja - évente 150 ezer gépkocsit állít elő, de már a kezdetektől veszteséges volt. Az Oltcit egyébként Románia második legnagyobb autógyára az ugyancsak francia licenc alapján dolgozó Dacia után. Alapos aggodalmak Mi van az E-alappal?
