Tolnai Népújság, 1990. december (1. évfolyam, 204-227. szám)
1990-12-19 / 219. szám
1990. december 19. A „jutalom” Rég nem látott ismerősöm szólít le a karácsonyi forgatagban a Kiskorzón:- Megírhatnád a történetem - mondja.- No csak, ki vele!- Tudod, amikor 16 éve elhelyezkedtem tanítani potom 1700-ért - elég volt, amire nagyon kellett -, azt kántálta mindig a helyi kiskirály, a téeszelnök, hogy a pedagógusok nagyon jól meg vannak fizetve. Akkor azt mondtam neki, az lehet, de árulja el, miért keres egy képesítés nélküli téeszelnök ötször annyit, mint a képesített pedagógus? Gondolhatod, szó nélkül elisz- kolt.- Öregem, ez egy régi történet...- Azt tudom, de mégis kapcsolódik a mához.- Na, ne mondd? Hogyan?- A minap hallottam egy kérdést a pécsi televízióban, így hangzott: Igaz-e, hogy a város polgármestere 30 ezer forint feletti jutalmat vett fel két hónap után. Mit gondolsz, mi volt a válasz?- Nem tudom.- Igaz, hogy felvette, mondták, de nem 30 fölöttit, hanem csak 29 ezer 100 forint nettót, ami törvény szerint jár, mivel ezt előlegként kapják - mintegy bizalomként - és a négyéves ciklus utolsó 11 hónapja után már nem kapnak jutalmat...- Na és? Mi nem érthető ebben?- Hát az, apókám, hogy mi lesz akkor, ha valaki nem tölti, nem töltheti ki a négy évet... Az újak mindig előlegezett „bizalmat” kapnak a csóró költség- vetésből, a mi pénzünkből? Mert tele zsebbel könnyű ám dumálni, megértésre, tűrésre bíztatni...- Ez igaz, de azt is látni kell, a javunkat akarják...- Igen, de akkor miért a mi zsebünk felé nyúlnak mindig? (ékes) Villamosított vasútvonalat avattak Keszthelyen Tegnap a keszthelyi vasútállomáson felavatták a MÁV legújabb villamosított, Fonyód-Keszthely közötti 33 kilométeres szakaszát. Ezzel - összességében mintegy kétmilliárd forintnyi ráfordítással - befejeződött a Balaton déli vasútvonalának korszerűsítése. Jelenleg az országban a villamosított hálózat hossza meghaladja a 2100 kilométert, a vasútvonalakon 28 százalék fölé emelkedett a villamos vontatás. A beruházás részben állami költségvetési támogatásból, továbbá vállalati fejlesztési alapból és bankhitelből valósult meg. A munkák generáltervezője a MÁV Tervező Intézete, kivitelezője pedig a Villamos Vontatási Főnökség volt, számos alvállalkozóval együttműködve. Az átállás e vonalszakaszon évente mintegy 1800 tonnányi gázolaj megtakarítását jelenti, az üzemeltetés energiaköltsége a korábbinak mindössze 35-40 százaléka. A villanymozdonyok megjelenésével gyorsabb, kényelmesebb lesz Keszthely és a főváros közötti utazás. A pálya 160 kilométeres óránkénti sebességre alkalmas, valamennyi állomáson korszerűsítették a térvilágítást. Adórendszer és erkölcs A parlamenti pártok szinte kivétel nélkül, a kormánykoalició pártjai pedig különösen hangsúlyozták az erkölcs jelentőségét. Azt azonban csak a naivak képzelhetik, hogy javulhat az erkölcs ott, ahol a gazdasági rendszer, mindenekelőtt az adórendszer bünteti az erkölcsöseket, jutalmazza az erkölcsteleneket. Ahol az adórendszer nem azt adóztatja, amit a gazdasági és erkölcsi érdekek megkövetelnének, hanem azt, amit technikai szempontokból a legegyszerűbbnek tart. Ennek klasszikus példája a kamatadó. Ma az ország lakoáságának az a fele, amelyik képes megtakarítani, tudja, hogy ezt nem szabad abban a formában tennie, hogy a megtakarított forintját bankba teszi. Pedig erre volna szüksége a gazdaságnak. Ha mégis akadna ilyen naiv ember, azt ezért súlyos adóval büntetik. A pénzügyek éléről a megyei önkormányzat élére Priger Józsefnek érdemes volt igent mondani Több, mint három évtizede már, hogy a megyei közgyűlés hétfőn megválasztott elnöke bekapcsolódott az államigazgatás munkájába. Priger József azóta, még egy rövid kitérő erejéig sem vált meg ettől a területtől, személyében tehát feltétlenül szakembert üdvözölhetünk a közgyűlés élén. S hogy mikor és hol is kezdődött ez a pályafutás, mely úgy tűnik, napjainkra érte el zenitjét? -1953- ban, a szekszárdi járásnál, ahol pénzügyi előadóként dolgoztam - emlékezik Priger József, majd megjegyzi, hogy mindig gondjai vannak az időpontokkal. Persze, ezt egy olyan személytől, aki rendszeresen számokkal foglalkozik, természetesen nem illik komolyan venni. Majd következett az újabb állomás, a tanács vállalati adócsoportja, később az illetékhivatal, 1966-tól kezdődően pedig a megyei tanács pénzügyi osztálya.- Szerencsésnek taíom magam, legalábbis abból a szempontból, hogy minden esetben jó kollégák, jó szakemberek közé kerültem - folytatja Priger József. - Akarva-akaratlanul is megszerettették velem ezt a pályát. Lett volna alkalmam arra, hogy másutt kamatoztassam a tudásom, a szó anyagi értelmében is, de soha nem éltem a csábító ajánlatokkal. Remélhetőleg a megye előnyére válik a pénzügyi képzettség, hiszen „A legfontosabb feladat: kialakítani a szakgárdát” az önkormányzatnak számos gazdálkodói feladattal is szembe kell nézni. Mindez abból is adódik, hogy közel harminc megyei intézmény fenntartása, működtetése, irányítása tartozik a testület hatáskörébe. +- Persze, az önkormányzat vezetője hiába kíván a munkájához minél több pénzt, ha egyszer az ország gazdasági helyzete ezt az óhajt nem váltja valóra - mutat rá Priger József a várható gazdasági nehézségekre. - A legfontosabb az, hogy átvészeljük az előttünk álló kemény időszakot, s emellett megoldhatatlan problémák ne jelentkezzenek a feladatok ellátásában. Hasonló felfogásban fejtette ki érveit Priger József akkor is, amikor a megyei közgyűlésen bemutatkozott a résztvevőknek, mint elnökjelölt. Rövid, lényegre törő mondatait taps fogadta, s talán már ekkor előre lehetett érezni: megnyerte az elnöki tisztségért folytatott versengést. Ami azért is érdekes, mivel az első közgyűlésen személye mint alelnökjelölt merült fel.- Már az első forduló alkalmával is többen felvetették, hogy miért nem indulok az első helyen, azaz miért nem vállalom az elnöki megmérettetést. A döntés nélkül véget ért közgyűlés után ismételten megkerestek, s ekkor igent mondtam. Azt gondoltam magamban: ha sikerül, akkor minden rendben van, ha meg nem, akkor sincs semmi baj. A szakmámban továbbra is tudok ténykedni. Az eredményt ismerjük. Priger József már nem a megyei tanács pénzügyi osztályvezetőjeként, hanem a közgyűlés elnökeként ténykedik. Minden másnál fontosabb, legsürgetőbb feladatát így fogalmazta meg: - Kialakítani egy olyan szakgárdát, apparátust, amelyik a megyei önkormányzati feladatokat maradéktalanul képes ellátni.- szá - gk Menekülés a forinttól Van ugyan néhány ország a világon, ahol a kamatjövedelmet adóztatják, de ott a kamat valóban jövedelem. A kamatadó nevetségesé válik azonban ott, ahol a kamat kisebb mint az infláció. Márpedig nálunk legalább öt százalékkal kisebb. Ez azt jelenti, hogy az a naiv állampolgár, aki forintot takarít meg, és azt bankba teszi, évente elveszti a pénze vásárlóerejének öt százalékát. De az állam ezzel sem elégszik meg, hanem még kamatadót is beszed. Ez jelenleg további mintegy 5 százalék. Még az a szerencse, hogy csak 30 százalékos az infláció, ha nagyobb lesz, még nagyobb lesz ez a sarc. Márpedig nagyobb lesz. A kamatadó azonban marad. Mi lett ennek az ostoba és erkölcstelen adónak a következménye? Az, hogy a megtakarítók feketén devizát vásárolnak, ami után egyrészt eleve nem mínusz öt, hanem plusz öt százalék a reálkamat. Ehhez járul aztán az, ha külföldön teszi bankba, ahol kamatadót sem kell fizetnie. Ezt ma már mindenki tudja, csak a pénzügyi kormányzat vezetői nem. Talán mint magánemberek ők is tudják, és esetleg van is devizaszámlájuk. Nálunk negyven éve nem volt olyan erős a politikában a nemzeti érdekek hangsúlyozása mint jelenleg. Ezt a politikusok tiszta szívvel teszik. Nem veszik azonban észre, hogy a gazdasági életben ugyanakkor sokkal erősebben ösztönzik az állampolgárok internacionalizmusát. A „Ne becsüld a nemzeti pénzt, gyújtsd a külföldi devizákat” elv érvényesítésére való állami ösztönzés soha nem volt-olyan erős, mint manapság. Márpedig nagy adag naivság kell ahhoz, hogy valaki reménykedjen a ha- zafiság elmélyülésében, ha a megtakarított pénzecskéjével muszáj „világpolgárnak” lennie. Ez a devizavásárlási hullám továbbá féllegális. A kormányzat azonban nem meri ellenőrizni, sőt titkosságát is garantálja, mert ezzel is devizához juthat. És nem tartja erkölcstelennek, hogy a feketén felvásárolt devizáért maga is jó tíz százalékkal magasabb kamatot fizet, mint a forintot megtakarító naivaknak és tisztességeseknek. A kormányzat talán abban reménykedik, hogy a nép előbb lesz erkölcsös, aztán ebből a kormányzatnak is lesz annyi bevétele, hogy maga is megengedheti magának az erkölcsi normák betartását. Ez a logika azonban hamis. Az erkölcsösségben a kormányzatnak és annak is mindenekelőtt a gazdaságban kell élenjárnia. KOPÁTSY SÁNDOR Fenn többen vannak mint lent Van kiút a szénbányászat válságából (Folytatás az 1. oldalról.) A magyar szénbányászat válságát, s az abból kivezető utat elemző, felvázoló dokumentum a bányászatért aggódó szakemberek a kutató-fejlesztő bányamérnökök szemszögéből készült. A válsághoz vezető út felvázolása során egyebek között megállapítja, hogy a szénbányászat, a ’80-as évek végére sodródott a válságágazatok közé. Évi termelése, az utóbbi 5 évben - az idő előtti bányabezárások, valamint a bányák műszaki állapotának nagymértékű leromlása miatt - 25 millió tonnáról 20 millió tonnára csökkent. Eközben az ország szénimportigénye megközelítően kétszeresére növekedett. Stagnál - még ma is csak 1,5 tonna műszakonként - a mélyműveléses szénbányák egy dolgozójára vetített teljesítmény. Jelentősen romlott a gépek kihasználtsága, a fajlagos anyag- és energiafelhasználás, pusztulóban a bányák infrastruktúrája, s rendkívül alacsony a munkaidő kihasználása. Mindezek hatására tovább romlott a termelés gazdaságossága. A kevesebb szén is évi 8-10 milliárd forinttal többe kerül. Ennek legfőbb okát abban látják, hogy a hazai széntermelést, annak minden veszteségével együtt dotálták. A szénbányászat dotálása ugyanis nem az egyre hatékonyabb, gazdaságos termelésre, hanem a pazarlásra ösztönzött, s ezt a kedvezőtlen jelenséget az ágazat irányítási rendszerének belső gyengeségei mégin- kább felerősítették. Konkrét adatokkal is illusztrálják az iparág betegségeit. Ma a hazai széntermelés 75 százalékát pazarló módon létrehozott, komplexen gépesített frontfejtések adják. Még ott is ezt a technológiát vezették be, ahol az csak gazdaságtalanul alkalmazható. A működő 31 bányában mintegy 40 fajta fejtés létezik, s ez nagy gondot okoz a gépek cserélhetőségében és azok alkatrész- ellátásában. A sok milliárdot érő berendezések kihasználtsága így nem éri el a 45 százalékot. Ugyancsak gond, hogy a bányák kutatásával, tervezésével foglalkozó kutatóintézetek szellemi kapacitásainak csupán egyharmadát fordítják a szénbányászati megrendelésekre. A válságból vezető kiút teendői között az elsőként említik, hogy az árak alakulásában tegyék lehetővé a piaci értékítélet érvényesülését, a vállalat megítélésének egyetlen értékmérője legyen: a nyereség. Az állam és a vállalat közötti kapcsolat kizárólag közvetett, időtálló, előre kiszámítható szabályozókra épülhet. A megfelelő piaci alkalmazkodás érdekében a tanulmány készítői sürgetik, hogy a kormány dolgozzon ki egy hosszú távú energia- politikai koncepciót, s ezt bocsássa széles körű szakmai vitára. Tárcaszinten meg kell szüntetni a szénbányák és az ágazat egészének fejlődését fékező szervezeti és irányítási eszközöket, és meg kell találni a legjobb tulajdonosi formákat. Ez együttjár például a föld alatti és a föld felett dolgozók létszámának jelentős változásával. Amíg ugyanis a fejlett országodban - Angliában, Franciaországban, Németországban - mindén 10 föld alatti dolgozóra átlagosan 1, legfeljebb 1,5 külszíni dolgozó jut, addig Magyarországon 7 és 8, vagyis minden egyes föld alatti bányászhoz közelítően 1 külszíni dolgozó tartozik. Ekkora különbséget pedig aligha lehet a természeti adottságok eltérő voltával magyarázni. Fontosnak tartják azt is, hogy bányánként a termelési folyamat részleteire kiterjedően tárják fel a veszteségeket, azok forrását, és a veszteségek csökkentésének alternatív lehetőségeit. A hazai szén- bányászatban kialakult válság felszámolásának kulcsa, s egyben a megújulás pénzügyi forrása, a ma még veszteségként jelentkező évi 8-10 milliárd forintos költség fokozatos megszüntetése. A szervezeti és a szerkezeti megújulás során felszabaduló állóeszközök értékesítéséből is jelentős bevételhez juthat az ágazat. A Mérnöki Kamara bányászszakemberei a bányászat érdekeit szem előtt tartva készek részt vállalni ezeknek a feladatoknak megoldásából, elősegíteni a hazai bányászat megújulását, célszerű szervezeti átalakítását. Terjeszkedik a tél Ha óvatosan is, előőrseit küldve maga előtt, de terjeszkedik a Tél Birodalma. A magasból néha csak apró, pici pelyhekkel üzen: jövök, itt vagyok. A dombokra már itt-ott ráterül a fehér takaró, váltakozva a feketével - ki tudja, milyen elv szerint díszletez a természet? És megjött közénk kedves, de rövid tartózkodásra ide érkezett vendégünk: a Hóember is... d. e. FOTO:KPM Pakson jegyzőt választottak December 17-én - hétfőn - tartotta képviselő-testületi ülését a paksi önkormányzat. Zárt ülése keretében eredetileg öt jelöltből kellett volna választani a hazai honatyáknak. De mivel egy nem jelent meg, végül is a négyből dr. Blazsek Balázs nyerte el a szavazatok többségét. Tamásiban több jut szociálpolitikára A tamási önkormányzat december 17-i - hétfői - ülésén Knoch Henrik személyében kinevezte a Tamási Városi Kórház és Rendelőintézet új gazdasági igazgatóját. Ezt követően az év visszalevő idejére költségvetési pótelőirányzatot módosítottak, melynek nyomán többet fordíthatnak szociálpolitikai célokra. Döntöttek a volt költségvetési üzem új nevéről is amely mostantól Építőipari és Városgazdálkodási Üzem lesz. NÉPÚJSÁG 3 Új jegyző Pusztahencsén A pusztahencsei önkormányzat képviselő-testületi ülésén ismételt jegyzőválasztásra került sor. Mivel a korábban megválasztott Gerzsei Já- nosné Madocsára kerül jegyzőnek, Pusztahencsén 1990. január 1 -jétől Nyulasiné Pataki Mária tölti be ezt a tisztséget. Lakossági fórum Dr. Ferenczi József a szekszárdi II. sz. választókerület önkormányzati képviselője a Tartsay Vilmos utcában létesítendő üzemanyag- töltő állomás ügyében lakossági fórumra meghívja a választókörzet lakosságát 1990. december 21- én, 17 órára a Volán Vállalat klubtermébe. Gerjenben is a volt vb-titkár a jegyző A gerjeni önkormányzati képviselő-testület ülésén jegyzőnek választotta Berenkeiné Varga Máriát a település korábbi tanácsi vb-tit- kárát. Karácsonyi bélyeg A Magyar Posta Vállalat öt forint névértékű karácsonyi bélyeget hozott forgalomba. A Kass János grafikusművész terve alapján, többszínű ofszetnyomással készült bélyeg Botticelli: Madonna gyermekekkel című festményének egy /észletét ábrázolja. Az Állami Nyomdában 4,6 millió fogazott és 5000 fogazatlan példány készült. Árusításukat 1992. végén szünteti meg a posta.
