Tolnai Népújság, 1990. december (1. évfolyam, 204-227. szám)

1990-12-19 / 219. szám

2 NÉPÚJSÁG 1990. december 19. Felhívás vállalkozóknak A Vállalkozók Országos Szövet­sége felhívja valamennyi vállalko­zótársát, hogy keressék meg azon országgyűlési képviselőiket, akik programjukban megválasztásuk­kor kiemelték a hazai magánvállal­kozások támogatását mind orszá­gosan, mind saját választókörze­tükben azzal, hogy országgyűlési képviselőik támogassák szavaza­tukkal a VOSZ képviselői által be­terjesztett közel 30 törvénymódo­sítási javaslatot. Az adótörvényekhez benyújtott módosító javaslatok közül is ki­emelkedik a vállalkozási nyere­ségadó törvény azon módosítása, mely szerint többségi belföldi ma­gántulajdonú vállalkozások az ál­talános 40 százalékos adókulcs helyett az indulás évében 10 szá­zalékot, ezt követően 20 százalé­kos nyereségadót fizessenek, an­nak érdekében, hogy Magyaror­szágon rövid időn belül nagyszá­mú hazai magántulajdonú vállal­kozás alakulhasson. A VOSZ or­szággyűlési képviselőit segítsék azzal, hogy meggyőzik saját képvi­selőiket arról, hogy ugyanazon ér­vek alapján támogatni kell adó- kedvezményekkel is a hazai ma­gánvállalkozások kialakulását, mely érvek alapján szinte egyhan­gúlag támogatja a parlament a kül­földieknek szóló adókedvezmé­nyeket. A törvénymódosítási javas­latok több ponton, így a személyi jövedelemadó adótáblájában is ja­vaslatot tesznek egy olyan módo­sításra, amely automatikusan ke­zeli az inflációs hatásokat. A beadott törvénymódosítási ja­vaslatok feloldják a kizárólag bizal­matlanságra épülő, Európában szinte példanélküli és gyakorlati­lag 10 milliárd forintos nagyság- rendű felesleges kiadást eredmé­nyező úgynevezett nyugtaadási kötelezettséget (pénztárgép-hasz­nálatot) előíró áfa jogszabályokat. Külföldiekre is vonatkozik! Úthasználati díj Németországban Az új német koalíciós kormány megalakulását előkészítő egyik munkacsoport, a közlekedéssel foglalkozó, hétfőn Bonnban úgy döntött, hogy a jövőben a német és a külföldi állampolgároknak egy­aránt dijat kell fizetniük a németor­szági utak használatáért. A döntést formailag a kormányzásra készülő három párt, a CDU, a CSU és az FDP politikusainak is jóvá kell hagyniuk. A döntés értelmében a személy­gépkocsi-tulajdonosoknak száz márkát, az autóbuszosoknak ezer márkát, a teherautósoknak pedig kétezer márkát kell fizetniük éven­te. A gépjármű-tulajdonosok szél­védőüvegre ragasztható matricát vehetnek a pénzen, ezzel igazol­ván, hogy lerótták az illetéket és ro­boghatnak vagy az autópályákon vagy az alacsonyabb rendű uta­kon. Az első bonni híradások nem szóltak arról, hogy az úthasználati díj mikortól lesz kötelező. Koráb­ban arról lehetett olvasni, hogy a személyautó-tulajdonosoktól 200 márkát fognak beszedni. Az úthasználati díjakból évente öt-hat milliárd márka fog befolyni az államkasszába, amiből elsősor­ban a keletnémet utakat kívánják korszerűsíteni. Számítások szerint a volt NDK útjaira 127 milliárd már­kát kellene költeni, hogy azok elér­jék a nyugatnémet színvonalat. Az úthálózat rendben tartása Német­ország nyugati részében is 12,5 milliárd márkát emészt fel évente. A bonni tervezők másik, az államkasszát gyarapító elképze­lése a telefondijszabással kapcso­latos. A számlálók rövidebb időtar­tam után „kattannának", azaz ugyanolyan hosszú telefonbeszél­getés a jövőben többe kerülne, mint most. Megalakult a Kereszténydemokrata Polgármesterek Klubja Mintegy ötven polgármester és alpolgármester részvételével kedden meg­alakult a Kereszténydemokrata Polgármesterek Klubja. Azalapító oki rattanúsága szerint a klub nyitottmindazokszámára, akik közel- állnak a keresztény eszmerendszerhez és erkölcsiséghez, tehát nem csupán a KDNP-hez kötödö, hanem azellenzéki pártokhoz tartozó vagy független polgár- mesterek is csatlakozhatnak a klubhoz. Az elképzelések szerint a klubtagok szekciókban tevékenykednek majd, s valamennyi, az önkormányzatok műkö­désével kapcsolatos kérdésben konzultálnak, mégpedig - minta klubotlétrehí- vó összejövetelen elhangzott - a pártpolitikai szempontokat félretéve. A helyi önkormányzatok vezetőinek kapcsolattartását az országos politika alakítóival maga Surján László, a KDNP elnöke, népjóléti miniszter is fontosnak tartotta. A polgármesteri klub alakuló ülésén résztvevő pártelnök ezért is hang­súlyozta, hogy a Kereszténydemokrata Néppárt jövője az önkormányzatok és a polgármesterek kezében van. Hozzátette azonban: nagy teherrel kell megbir­kózniuk a helyi önkormányzatoknak, hiszen működésüket tekintve még nem tisztázott a jogrendszer, s a parlament továbbra is adós az idevágó törvények megalkotásával. A polgármesterek összejövetelén Surján László röviden érté­kelte a belpolitikai helyzetet is, hangsúlyozva: jelenleg a leglényegesebb, hogy mihamarabb legyen költségvetése az országnak, hiszen ennek függvénye az ország jövőbeni hitelképessége. A gazdaságról szólva ugyanakkor biztató je­lekre is utalt a miniszter, elsősorban a külkereskedelmi mérleg pozitívumát és a forint nyugati valutákhoz viszonyított stabilitását emlitve. Úgy vélte azonban, hogy a kedvező jelek ellenére is nehéz évek állnak az ország előtt, hiszen - mint rámutatott - a 22 millió aranypengőnyi második világháborús kárral egyenérté­kű hazánk adósságállománya. Ausztria és a Közös Piac Ausztria semlegességének megőrzésével együtt is teljesjogú tagként kíván csatlakozni a Közös Piachoz - jelentette ki Franz Vra­nitzky osztrák kancellár, a hétfőn hivatalba lépett új osztrák kormány programját ismertetve. A képviselőházban mondott be­szédében Vranitzky közölte, hogy országa e kettős cél jegyében köz­re kíván működni egy új európai biztonsági rendszer megteremté­sében is. Méltatta a közép- és ke­let-európai országok békés forra­dalmainak jelentőségét, és han­goztatta: helyzeténél fogva Auszt­riára különleges felelősség hárul azért, hogy partnerként és barát­ként álljon az oldalukon. Ausztria tevékenyen támogatni fogja a piacgazdaság, a teljesítőképesség és a társadalmi jólét felé mutató fejlődésüket - jelentette ki. Gazdasági téren az új kormány elsődleges feladatának tekinti, hogy az állami költségvetés hiánya négy éven belül a bruttó belföldi termék 2 és fél százalékának meg­felelő összeg alá süllyedjen. A gaz­daság állami szektorának további privatizálása során megszüntetik az 51 százalékos állami tulajdon­részesedési minimumra vonatko­zó, eddig „tabuként” kezelt elő­írást, a vasutat állami szervezetből eredményérdekeltségű vállalattá alakítják, továbbá felülvizsgálják az állami monopóliumok csökkenté­sének lehetőségeit. A soron lévő, néhány éven belül már második adóreform további könnyítéseket hoz majd az adófizetőknek, első­sorban a családoknak és más, szociálisan hátrányos helyzetű ál­lampolgároknak. Megkezdik a nyugdíjrendszerek indokolatlan és igazságtalan kitételeinek fokoza­tos kiküszöbölését, s pár éven be­lül a havi nyugdíjak alsó határát az egyedülállók számára 7500, a há­zaspárok számára pedig 10700 schillingben fogják megállapítani. Gyermekbetegség tünetei a Fideszen Liberális pártok harca - elhalasztva Interjú dr. Fodor Gáborral Gyerekcipőben járnak még a ma­gyarországi pártok. Vagy, hogy kevés­bé sértsük érzékenységüket: még ki­forratlanok. Kialakulatlanságukat mutatja - civilizáltabb formában - az egy-egy párton belül meglévő külön­böző irányzatok vetélkedése, és az ideológiákkal nem magyarázható, in­kább a hatalom felosztásáért folytatott személyi torzsalkodások. Ez alól szin­te egyetlen jelentős - és sok jelenték­telen - párt sem kivétel. Legtovább ta­lán épp a legfiatalabbak szervezetéről, a Fideszről hihettük, hogy mentesek a belső hatalmi harcoktól. Aztán néhány csemegét ők is szolgáltattak a saj­tónak. Reformálandó a kép az egységes Fideszről? Erről és ennek lehetséges következményeiről is kérdeztem Fo­dor Gábort, a párt parlamenti képvi­selőjét, akit a küldöttek a legtöbb sza­vazattal választottak a Fidesz Orszá­gos Választmányába.- Nem vitás, az említettek Veszé­lyeztetik a Fideszről eddig kialakult ké­pet. A szegedi kongresszus ugyanis azt mutatta, hogy a Fideáz bizonyos alapértékekben egységes, de belül komoly személyi ellentétek húzódnak meg. A kérdés: hogyan tudjuk a legmegfelelőbb kompromisszumot megkötni úgy, hogy ez ne okozzon robbanást és mindenki találja meg a helyét a szervezetben, aki valamitakar csinálni.- A konfliktusokat ideológiai külön­bözőségek, vagy személyes ambí­ciók okozzák?- Sokszor szokták a helyzetet úgy elemezni, hogy a bázisdemokrácia és a közvetlen demokrácia híveinek el­lentéte, de nem erről van szó. Ez egy kicsit erőszakolt megközelítés, ugyan­is az úgynevezett ellenzékiek közül csak néhányról mondható el, hogy a bázisdemokrata eszméket vall. A má­sik részének nem ismerem a nézeteit Nagyon heterogén társaság, inkább érzelmi szálak hozták össze őket Sze­retnék látni tőlük egy alternatív progra­mot, de nem létezik ilyen, csak szemé­lyi összetűzések vannak.- Hajlamosak va­gyunk a botrányokat ke­resni, de vajon ez volt-e a szegedi kongresszus legfontosabb momentu­ma?- A kongresszus lé­nyege, hogy elfogadtunk egy szervezeti és műkö­dési szabályzatot ami­nek nagyon lényeges kö­vetkezményei vannak. Az egyik, hogy kialakulhat egy sokkal egészsége­sebb munkamegosztás abban a háromszögben, amely a legfőbb testüle­téit adja a Fidesznek, ez a választmány, a frakció, és az országos tanács. Job­ban körülhatároltak ezeknek a funkciói és re­mélem, hogy kialakul a politikai ellensúlyok rendszere ezen testüle­tek között A másik, hogy pontot tettünk az alapszabály végére, és az energiáinkat fordíthatjuk másra. Fontos még, hogy a területi elv lett a domináns az alapszabályon belül, ami megkönnyíti a szervezőmunkát- A Fidesznek ez már a harmadik szervezeti szabályzata. Ezek valami­féle fejlődést mutatnak a mozgalom irányából a pártosodás felé. Nem ve­szít ezzel a szervezet?- Ez csak részben igaz. A mostani szervezeti és működési szabályza­tunk is óriási szabadságot hagy a ta­goknak, és csoportoknak. Egyébként is hamisnak tartom a párt és a mozga­lom szembeállítását A Fideszben min­dig egyetértettünk abban, hogy van egy része a szervezetnek, ami struktu­rált amihez hierarchia kell, számíthat­juk ezt a pártrészhez. Másrészt azok az emberek, akik energiát éreznek ma­gukban, azok csinálhassanak bármit amit akarnak, amit tudnak, és amit in­tegrálni lehet egy szervezetbe. Külön­ben nem tudnánk kapcsolatot terem­teni a fiatalokkal, hiszen ők nem szíve­sen vesznek részt végtelenül merev szervezetben, ami pusztán hierarchiá­ra épül fel. Ma is, de a kezdetektől fog­va meg van ez a kettősség.- Az utóbbi hetek tanulsága az is, hogy nemcsak a Fideszben belül hú­zódnak frontok, hanem a másik libe­rális párttal, az SZDSZ-szel is kiélező­dött a viszonyuk. Ez még mindig abba a kategóriába tartozik, hogy a Fidesz igyekszik a közvéleményben nyoma­tékosítani különbözőségét a szabad demokratáktól, vagy ez már több en­nél és az elsőbbségért folyik a küz­delem?- Valóban kiéleződött az ellentét de normalizálnunk kell a viszonyt mert nem biztos, hogy ezt a harcot meg kell vívni. De ha mégis úgy gondolkodunk, hogy el kell dönteni: ki az erősebb, ak­kor sincs ennek itt az ideje. Az ország válsága, a kormánykoalíció alkalmat­lansága miatt az ellenzék összefogá­sára van szükség, hogy alternatívát mutasson az embereknek. Gyorsan normalizálni kell ezt a viszonyt az SZDSZ-szel. (puskás) Fotó: Gottvald Károly Gazdasági menekültáradat? Gazdasági menekültáradatot jó­sol Közép- és Kelet-Európából egy most elkészült francia demográfiai tanulmány arra az esetre, ha nem következik be gyors javulás az érintett országok, mindenekelőtt a Szovjetunió, Lengyelország és Ro­mánia gazdaságában. A tanulmány szerint a legkisebb mértékben Magyarországot és Csehszlovákiát fenyegeti olyan gazdasági romlás, amely gazdasá­gi menekülésre késztethetné a la­kosságot. Romániából 120 ezren, Bulgá­riából több mint százezren kény­szerültek áttelepülésre. Magyaror­szágról és Csehszlovákiából keve­sebb mint tízezren költöztek más országokba. Franciaországban az idén több mint két és félezer román kért politikai menedékjogot, de ezernél több román állampolgárt már visszafordítottak a határról. A lengyelek és a bolgárok közül egyaránt mintegy ötszáz mene­dékjog-kérelem érkezett a hatósá­gokhoz. Magyar állampolgároktól összesen 26 kérelem érkezett me­nedékjog iránt. Iparbank Rt. tervei Az Iparbank Rt. ez évi nyeresége körülbelül 500 millió forint lesz a tavalyi 320 millióval szemben. A bank mérlegfőösszege 4,5 milliárd forint körül alakul az idei évben - mondta Kollarik István, az Ipar­bank Rt. vezérigazgatója a bank tegnapi sajtótájékoztatóján. Az Iparbank Rt. - amelynek alaptőkéje 1,1 .milliárd forint - részvényesei főleg az ipari szövet­kezetek közül kerülnek ki, mellet­tük az Állami Fejlesztési Intézet, az Állami Biztosító is rendelkezik részvényekkel. Az Iparbank Rt. a jövőben egyre nagyobb mértékben kíván bekap­csolódni a kisvállalkozások finan­szírozásába. Már most is bekap­csolódik az Egzisztencia Alapból történő vállalkozás-támogatásba, emellett refinanszírozási hiteleket nyújtanak kisvállalkozóknak. A bank filozófiája, hogy a különböző vállalkozásokat azok indulásától megvalósulásáig nyomon köves­sék, támogassák. Még a télen népszavazás Gorbacsov a szuverenitásról Mihail Gorbacsov szovjet állam­fő tegnap Moszkvában úgy nyilat­kozott, hogy a szövetségi szerző­dés megkötéséről szóló, s általa javasolt népszavazást még ezen a télen meg kellene rendezni a Szov­jetunióban. Gorbacsov a Népi Küldöttek Kongresszusának egyik szüneté­ben az őt faggató újságírók előtt ki- jélentette: támogatja ugyan a szu­verenitás elvét, ám nemet mond ar­ra, hogy ezt az „abszurdumig”, egészen az egyes városokig vagy körzetekig levigyék. , Az államfő szerint biztosítani kell az egyes tagköztársaságok szu­verenitását, ám nem szabad megengedni a szövetség felbom­lását.- Most lehetetlennek tartom a szétválást, s ha a szövetség meg­újul, akkor szerintem már senki sem akar majd távozni - mondta Gorbacsov. A szovjet államfő egyébként he­vesen cáfolta azokat a gyakorta hallható véleményeket, hogy jog­körének kiszélesítése révén diktá- tori hatalomra törne.- Amikor még csak az SZKP fő­titkára voltam, könnyen diktátorrá válhattam volna, ám én a demokrá­cia útját választottam - hangoztat­ta Gorbacsov, hozzátéve: az elnöki rendszer bevezetését a régi struk­túrák hatástalansága, illetve a de­mokrácia megvédése tette szük­ségessé. Sevardnadze bocsánatot kért A Szovjetunió - első ízben —hi­vatalosan bocsánatot kért Szöultól a koreai háborúért és azért, hogy 1983-ban szovjet katonai gépek lelőtték a dél-koreai légitársaság egyik utasszállító repülőgépét. Ezt Cshö Ho Dzsung dél-koreai külügyminiszter közölte kedden a szöuli parlament külügyi bizott­sága előtt, amikor beszámolt Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszterrel a múlt héten Moszkvában folytatott tárgyalá­sairól. A Yonhap dél-koreai hírügynök­ség jelentése szerint a külügymi­niszter elmondta, hogy Eduard Se­vardnadze hivatalosan bocsánatot kért az 1983-ban történt súlyos in­cidensért, amelynek következté­ben a gép valamennyi utasa - 269 személy - életét vesztette. Koráb­ban a külügyminiszter annyit mon­dott, hogy Sevardnadze sajnálko­zását fejezte ki a „múltban történt szerencsétlen incidensek miatt”. A bizottság előtt azonban egy kér­désre válaszolva világossá tette, hogy hivatalos bocsánatkéréséről volt szó. k Le Monde Kurtág György művészetéről Rendkívül elismerő, terjedelmes méltatást közölt a tekintélyes fran­cia lap, a Le Monde kulturális rova­tában Kurtág György munkássá­gáról, abból az alkalomból, hogy a hagyományos őszi párizsi kulturá­lis fesztivál zenei programjában az idén a magyar zene, s ezen belül Kurtág számos alkotása került központi helyre. Három nappal a németországi ősbemutató után Párizs legjelentő­sebb hangversenytermében is előadták a magyar zeneszerző legújabb, zongorára, csellóra és két kamaraegyüttesre írt művét, a fesztivál során számos alkotását mutatták be, csaknem féltucat hangversenyen, a legkiválóbb ma­gyar és francia művészek közre­működésével. Oxigén a világ tüdejének Chico Mendes, az amazóniai ős­rengeteg természetvédelmi apos­tolának gyilkosait 19 évre elítélték, és ezzel Brazíliában véget ért a 26 éve büntetlenül folytatódó paraszt- gyilkosság-sorozat. Egyszersmind igazságot szol­gáltattak a környezetvédőknek is a világ tüdejének emlegetett amazó­niai dzsungel kiirtásának megaka­dályozásában - vélik Mendes mozgalmának követői. A földtulajdon körüli vitákban az elmúlt 26 évben 1600 nincstelen parasztot gyilkoltak meg, és az esetek 70 százalékát bírósági eljá­rás nélkül eltussolták - mondják az ügyben közvetve érintett brazil jo­gászok. A Ruralista Demokratikus Unióban tömörülő földbirtokosok ugyanis élvezték a helyi hatósá­gok, köztük a rendőrség támoga­tását. Sokan kételkedtek abban, hogy Chico Mendes gyilkosainak elíté­lése önmagában elegendő volna ahhoz, hogy elrettentsen a további gyilkosságoktól, a halálbrigádok akcióitól, hiszen - vélekednek - át­fogóbb problémáról, a földtulaj­donról van szó, s az éhező embe­rek földet akarnak, földet foglal­nak. Jellemző esetnek tartják, hogy mindössze néhány nappal az Ítélet kihirdetése előtt megölték Palma­res mezőgazdasági dolgozóinak vezetőjét, s mielőtt leszámoltak volna vele, üzenetben figyelmez­tették: „Chico Mendes túl merész volt...”

Next

/
Thumbnails
Contents