Tolnai Népújság, 1990. december (1. évfolyam, 204-227. szám)
1990-12-15 / 216. szám
4 NÉPÚJSÁG 1990. december 1 Az evangélikus egyház A HITVILÁGA „Példa mutatja, oly sokféle szólás van a világon, és azok közül egy sem érthetetlen.” Pál I. levele a korinthusbeliekhez, 14,10. karácsonyi istentiszteleti rendje Advent III. vasárnapja \ „Közietek van már valaki, akiről nem tudtok” (Jn 1,19-28) Szekszárdi December 22-én 16 órakor: Az evangélikus temlomban gyermekek szolgálnak felnőtteknek (karácsonyi műsor). December 23-án 9.30 órakor: Német áhítat. 10 órakor: Istentisztelet (igét hirdet dr. Hafenscher Károly). December 24-én 16 órakor: Karácsonyesti istentisztelet (fiatalok közreműködésével). December 25-én 9.30 órakor: Német nyelvű áhítat. 10 órakor: Ünnepi istentisztelet ú rvacsoraosztással. December 26-án 10 órakor: Karácsony másodnapi istentisztelet. December 30-án 10 órakor: Istentisztelet. December 31-én 18 órakor: Óévesti istentisztelet. Január 1 -jén 10 órakor: Újévi istentisztelet úrvacsoraosztással. Decs: December 25-én, karácsony ünnepén 8.30 órakor istentisztelet úrvcsoraosztással Wágneréknél. Tolna: December 25-én 17 órakor úrvacsorái istentisztelet a római katolikus templomban. Kéty: December 25-én 14 órakor: úrvacsorái istentisztelet. Zomba: December 25-én 15 órakor: úrvacsorái istentisztelet. Az adventi és a karácsonyi időszak eseményei érdekes módon állítják elénk azt az isteni alaptörvényt, hogy Isten mindig az ismeretlenségből lép elő. Ki tudott arról, hogy a földre jövő Isten már egy názáreti lány szíve alatt dobogó életben rejtőzik? Ki tudott arról, hogy Betlehemben születik? A néhány pásztor elbeszélése naiv emberek hiszékeny ábrándozásával egyszerűsödik. Még a napkeleti bölcsek föllépése sem hagy mélyebb nyomot a lelkekben. Názáret mély csöndje és hallgatása meg egyenesen elképesztő. Annyira nem árulta el Jézus a benne feszülő isteni világot, hogy a vele együtt élő názáretiek ámulva kérdezték: „Honnét vette mindezt? Ki adott neki ekkora bölcsességet? Hogyan történnek ilyen csodák általa?” (Mk 6,2) Az ismeretlenségből kilépni, vagyis előbb ott lenni, mielőtt jelét adná ottlétének - ez isteni gesztus. Ebből az ismeretlenségből küldi üzeneteit a szívünkhöz. Miként Saulnak mondja: „Hiába rugdalózol az ösztöke ellen” (ApCsel 26,14). Korábban is jelentkezett tehát, mielőtt kegyelmével leterítette a damaszkuszi úton és mielőtt kijelentette volna: „Én vagyok Jézus, akit te üldözöl” (ApCsel 9,5). Jázus most is, ma is, a jelen adventben is így küldi üzeneteit útszéli keresztekről, templomok mélyéről, életünk mindennapi eseményeiben. Hív a kegyelmi életre, hív az evangéliumi életre: karácsonyi életre. Aki hisz Keresztelő Jánosnak, hogy már ismeretlenül is itt van, annak előbb-utóbb kinyilatkoztatja magát. pÁpAy József Chanuka A zsidó kalendárium szerint Kiszlév hónap 25-én, tehát december 12-én kezdődött a chanuka nyolcnapos ünnepe, amit avatási ünnepnek, sőt, a fények ünnepének is neveznek. A nyolc nap arra emlékeztet, hogy i. e. 167-ben a pogányok betörtek a szentélybe, ahol tisztátalanná tették a menórában (gyertyatartóban) használt szent olajat is. Amikor Jehuda Maccabi vezetésével legyőzték őket, csak egyetlen tiszta olajjal telt korsót találtak épségben. Ez az olaj mindössze egy napra volt elegendő. Miután azonban ledöntöt- ték a görög bálványokat és a visszafoglalt szentélyben új szent kőoltárat építettek, csoda történt, az egy napra elegendő olaj nyolc napon át égett. A chanuka jellemzője a keresztény karácsonyhoz hasonlatosan a jótékonyság, az öröm és az ajándékozás. Füst Milán: Az isteni szózat mint erkölcsi parancs ...minden földi evangéliumok erkölcsi parancsa a szegényeké és elesetteké - minthogy ezek védelme, vagyis az önzés kegyetlenségétől való megvédése - ha most az emberi szív naiv részvétre való hajlandóságától megint csak eltekintünk is - úgy látszik, még célszerűnek is bizonyult, s e helyt azt is meg kell vallanunk, hogy véleményünk és minden tapasztalatunk Szerint ily dolgokban az isteni szózat mindenkor hatékonyabbnak bizonyult az emberinél, ha másért nem, azért, mert valamely erkölcsi világrend intenzivebb szuggesztióját keltette az emberi szívben, s az önzést legalábbis arra késztette, hogy kíméletlenségét vagy gonoszságát ne hirdesse törvényként, hanem hogy legalábbis rejtse, fedje, titokban művelje - s való igaz, hogy az ilyesmi a hipokrízisnek is tápot ad és mégis: általa több rémé- nye nyílik annak is, hogy az ember e parancs elleni cselekedeteit lelke mélyén esetleg még bűnnek is érezhesse, vagy ha ezt nem: legalábbis hiúsága kárának, tehát hogy szégyellje mások előtt. (Részlet a Látomás és indulat a művészetben című kötetből.) A betlehemezés története Falvainkban szinte már teljesen kihalt a betlehemezés szokása. Az idősek között még sokan vannak, akik maguk is készítettek betlehemet, s részt vettek ebben a kedves adventi játékban. Az elnevezés Jézus születési helyére utal. A Megváltó ugyanis Betlehem városában látta meg a napvilágot. Ez a település Judában található, Jeruzsálemtől délre, mintegy hét kilométerre. Jelentése pedig: kenyér háza (bét lehem). A bibliai leírás szerint József és Mária népszámlálásra érkeztek a városba. Akkori szokás szerint ugyanis mindenkit származási helyén vettek nyilvántartásba. Mivel sok idegen'volt Betlehemben, és minden fogadó zsúfolásig megtelt, ezért kénytelenek voltak egy istállóba behúzódni éjszakára. Nem volt ez ritka dolog abban az időben, és nem érezték ezt különösen kellemetlennek sem, hiszen az akkori építkezési szokások szerint a házakban együtt laktak az emberek az állatokkal. A ház előterében éltek a jószágok, és az asszonyok ott főztek, s egy kissé emelt szinten volt az emberek hálóhelye. A Szentírásból tudjuk, hogy Jézust születése után jászolba fektették. Ezt a jászlat kezdettől fogva nagy tisztelet övezte. Mivel a hívők közül nagyon sokan nem tudtak eljutni Betlehembe, hogy megnézzék azt a helyet, ahol a Megváltó született, ezért több helyen fölállították a betlehemi jászol mását. Liberius pápa (352-366) Rómában bazilikát építtetett, s ebben egy külön kápolnát létesítettek, ahol Jézus jászlának mását is elhelyezték, A hívek először csak a jászlat tekinthették meg. Később azonban a kis Jézusról készült szobrocskát is elhelyezték benne, s ezt is láthatták a messze földről érkezett zarándokok. Nemsokára azonban - hogy fokozzák a látványt, és emberközelivé tegyék a testtélé- telt - József és Mária szobrát is elhelyezték a jászol mellett. Az idők során aztán az egész karácsonyi történetet megjelenítették. Assisi Szent Ferencről jegyezte fel a krónika, hogy 1223 karácsonyán a grecciói erdőben lévő barlangban felállított egy jászlat, és a környéken lakó embereknek - társaival együtt - előadták a karácsonyi történetet. Ezt tekinthetjük a betlehemezés eredetének, mely ezután szinte rohamosan elterjedt. Templomokban és magánházaknál egyaránt nagy buzgalommal készítettek betlehemeket, és boldogan játszották el az első karácsony történetét. Magyarországra Itálián, Németországon, Franciaországon, Lengyel- és Csehországon keresztül jutott el, még Szent Ferenc korában. A felvilágosodás korszakában aztán sokan ádáz ellenségei lettek a betlehemezésnek, így Magyarországon is ekkor szorult háttérbe ez a szép szokás. 1936-ban indult hazánkban egy mozgalom, mely célul tűzte ki, hogy ismét elterjeszti nálunk a betlehemet. Egy cisztercita tanár, Schwarz Elemér létrehozta a Magyar Betlehemesek mozgalmát. Nagyon sokan csatlakoztak a kezdeményezéshez. Egyetemisták, főiskolások, képző- és iparművészek készítettek óriási betlehemeket, s azokat elhelyezték Budapest forgalmas utcáin. A nagyméretű gipszfigurákat sokan megcsodálták, és ez rengeteg embert indított arra, hogy otthon is készítsenek maguknak valami hasonlót. Ezt felismerve sok papírkereskedés kezdte el kivágható betlehemek árusítását. 1945 után azonban derékban kettétörték a Magyar Betlehemes mozgalmat. S míg külföldön ismét virágzásnak indult ez a kedves népi játék, addig nálunk szinte teljesen feledésbe merült. Néhány évvel ezelőtt indultak meg az első kísérletek arra, hogy felélesszék ezt a hagyományt. Akkor néhány lelkes pedagógus tanítványaival együtt betlehemet készített, s felidézve a régi, kántálós énekeket és mondókákat, a faluban házról házra járva előadták a betlehemest. Még Budapesten is volt egy kisebb csapat, amely a lakótelepeket járta, s a lakásokba becsöngetve betleheme- zett. Kevesen tudják hogy Rómában működik a Betlehemes Világszövetség, amely a nemzeti mozgalmakat támogatja, segíti. Krakkóban évente rendeznek betlehemkészítő versenyeket, s a Világszövetség is rendszeresen szervez kiállításokat, amelyeken bemutatják a nemzeti jellegű betlehemeket. KOMPÁN ZSOLT Betlehem Bognár Cecil felvétel Betlehemes és karácsonyi koncert A hittan az órarend szerves része lett Az idei tanév első félévében a kisebb településeken a vártnak megfelelően alakult a hittanra jelentkezők száma, a nagyobb lélekszámú helyiségekben azonban - főként a nagyvárosokban - kevesebb gyermek jár hittanra annál, mint amennyire eredetileg számítottak. Szalay László, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium főosztályvezető-helyettese az MTI munkatársának adott nyilatkozatában ehhez nyomban hozzátette: arról nincsenek adatok, hogy hány gyermek vesz részt az iskolai hittanórákon. Az állami szervek ugyanis csak a hittanra járó tanuló- csoportok számát tartják nyilván, azt is csupán a hitoktatói óradíjak kifizetése miatt. A legtöbb csoportja a katolikus egyháznak van, számuk meghaladja a 17 ezret. Ezt követi a magyar református egyház mintegy 5 ezer, a magyar evangélikus egyház csaknem 1600 tanulócsoporttal. A többi Magyarországon működő egyház által indított csoportok száma ezeknél jóval kedvesebb. Az izraelita felekezet például 37, a magyar román ortodox egyház pedig 13 csoportot indított. Egy-egy csoport létszáma átlag 20 fő, de - mint azt Szalay László hangsúlyozta - akár három tanuló kedvéért is indítanak csoportot. Az iskolák túlnyomó többsége igyekszik megtalálni a módot, hogy az órarend szerves részeként iktassa be a hittanórát, tehát, hogy az ne legyen „nulladik” vagy hetedik óra, ami csökkentené a hittanoktatás eredményességét. A református egyház ünnepi istentiszteleti rendje December 16-án a bonyhádi református templomban 14 órakor tartják a gyermekek karácsonyi ünnepélyét. * December 23-án, vasárnap 16 órakor tartják a szekszárdi református templomban a gyermekek karácsonyi ünnepélyét. A templomot fűtik. December 25-én, kedden és 26-án, szerdán délelőtt 10 órakor ünnepi istentisztelet lesz a szekszárdi református templomban, melyen a Budapesti Református Teológiai Akadémia legátusa, ifj. Czövek Olivér is hirdeti az igét. * December 25-én, kedden 14 órakor Kétyen és Mucsiban, december 26-án, szerdán 14 órakor Felsőnánán és Murgán lesz ünnepi istentisztelet úrvacsoraosztással. Bonyhádon karácsony első és másodnapján reggel 8-kor tartják az úrvacsoraosztással egybekötött ünnepi istentiszteleteket. a belvárosi templomban December 24-én, hétfőn 16 órakor a Béla téri római katolikus templomban Betlehemesre várják a gyermekeket és szüleiket melyen Jézus születésének történetét adják elő ének- és gitárhangon, utána szentmisét tartanak. Éjjel 23 órakor tartják a zenés áhítatot a belvárosi templomban. A karácsonyi koncert műsora: Adventi ének egy XVIII. századi francia misekönyvből, J. S. Bach: Jézus, maradj az én örömöm (korálelőjáték), Lisznyai G.: Ó, jöjj le, Messiásunk, Gounod: Ave Maria, Pretorius: Zengjétek, Händel: Judás Maccabeus oratórium (részlet), J. S. Bach: Szép csillag... és Az Isten él, Demény Dezső: Puer Natus, Albinoni: Esz-dúr szonáta (I. té tel), Demény Dezső: Adeste Fi deles, Francia karácsonyi ének Graff Kálmán: Az angyal énekel Schubert: Ave Maria, Maros La jós: Karácsonyi bölcsődal, J. S Bach: Karácsonyi oratóriun (részlet), Farkas Ferenc: Áldol éj, Kodály Zoltán: Karácsony pásztortánc, F. X. Gruber: Stille Nacht Közreműködnek: a templon énekkara, a zeneiskola nővén dékeinek énekkara, Kovács Jó zsef, Bognár Cecil, Frank Edil Hauzer Beáta, Keszthelyi Károk (ének), Kovács Zsolt (trombitaj Endrödi Judit (fuvola), Dobai Je nő (orgona), vezényel: Sipos 1st ván. A
