Tolnai Népújság, 1990. november (1. évfolyam, 178-203. szám)
1990-11-30 / 203. szám
1990. november 30. NÉPÚJSÁG 3 Félprofesszionális hadsereg Ki lehet szerződéses katona? Nyilatkozik Keleti György ezredes (Folytatás az 1. oldalról.) Ez egyúttal mintegy ötezer főnyi létszám- csökkentést is jelent majd, ennyivel kevesebb sorkatonánk lesz az évtized közepétől.- Távolabbi célként elképzelhető-e, hogy teljesen hivatásosokból álljon a magyar hadsereg?- Két komoly ellenérvet mondhatok. Az egyik: a teljesen profi sereg nagyon sokba kerülne, különösen az induló költségeket nézve. A másik én/ pedig voltaképpen az ország biztonságának kérdése. Szükségünk lesz ezután is mozgósítható tartalékosokra, s az ö továbbképzésükről sem mondhatunk le, hiszen nekik a technikai korszerűsítéssel folyamatosan lépést kell tartaniuk.- Mit jelent az, hogy szerződéses katona?- Olyan katonát, aki kettőtől tíz évig terje- - dő szerződés aláírásával vállalja, hogy a honvédségnél tölt el meghatározott idejű munkaviszonyt. Naponta bejár szolgálati helyére, vonatkozik rá a legtöbb polgári munkajog és kötelesség, és szerződésének lejártával pedig várhatóan visszakerül a civil életbe. Munkájáért természetesen illetményt és a szerződésben kikötött kedvezményeket kapja.- Kiből lehet szerződéses katona?- Elvileg minden olyan 18-28 év közötti, sorkatonai szolgálatát már letöltött fiatalból, aki az előírásos követelményeknek megfelel. Március elsejével kétezer szerződést tudunk megkötni, mert az előzetes felmérések szerint ennyi helyet érdemes ily módon betölteni.- Mit vizsgáltak e felmérés során?- Mindenekelőtt megnéztük ötvenhárom szolgálati beosztás esetében, hogy mennyi a sorkatonák kiképzésének költsége. Egyes nagy értékű harci eszközök kezelőinek betanítása nagyon sokba kerül évente. Ha ezekre minden évben más sorkatonákat képezünk ki, az mindig új és új költségekkel jár. Úgy találtuk, hogy a honi légvédelem 1200, a szárazföldi haderő pedig mintegy 800 fiatalt tudna szerződéses katonaként már a jövő év tavaszán foglalkoztatni.- A sorkatonai szolgálatuk befejezése előtt állók az alakulatuknál, helyben kapnak információt az új lehetőségről. Aki pedig civilként érez kedvet ahhoz, hogy szerződéses katona legyen, az a lakóhelyéhez legközelebb eső helyőrségnél kérhet tájékoztatást arról, hogy van-e mód helyben terve megvalósítására. El kell ugyanis mondanom, hogy lakást nem tudunk adni! Legfeljebb elhelyezést - csekély térítés ellenében laktanyán belül, vagy a helyőrség nőtlen tiszti szállóján. Ezért is van a szerződésnek egy olyan pontja, hogy az így szolgálót a szerződés időtartama alatt nem helyezik át más helyőrségbe, hisz új otthont nem tudnánk adni az új munkahelyhez.- Milyen további kikötések vannak?- A letöltött sorkatonai szolgálat és a megfelelő életkor mellett a magyar állam- polgárság, a büntetlen előélet, a megszorítások nélküli egészségügyi alkalmasság és legalább szakmunkási iskolai végzettség. Nem előírás, de előny, ha nőtlen, a jelentkező. A „munkavállaló” viszont a mindenkori tiszthelyettesi fizetési kategória alsó határának mértékében jogosult fizetésre - ez most nettó 8300 forintot jelent -, és több címen is kaphat pótlékokat. Jár neki a gyakorlóruha és a helyőrségi étkezés. Ha letelik szerződésben kikötött szolgálati idő, az így töltött évek kedvezményes nyugdíjra jogosítanak. Tízéves szerződés esetében eljuthat az őrmesteri rendfokozatig, s ha hivatásos akar lenni, vizsga után tiszthelyettes lehet belőle. A polgári életbe való visz- szailleszkedéshez pedig anyagi hozzájárulásra számíthat. Az évi fizetett szabadság, a jutalom és várhatóan az úgynevezett tizenharmadik havi fizetés ugyancsak megilleti őket.- Milyen munkarendben látja el feladatát a szerződéses katona? A hivatásos tisztekkel egyezően napi munkaidőben, vagy 24 óra szolgálat - 48 óra pihenés munkabeosztással. Hogy melyiket kell vállalnia, azt az adott munkahely és a feladatkör szabja meg.- A szerződés véglegesítését megelőz zi-e némi próbaidő? Igen, két hónap, s ezalatt bármelyik fél különösebb munkajogi következmény nélkül elállhat a szerződéstől. A későbbi szerződésbontás már annak a hátrányával jár, aki miatt meghiúsult az eredetileg közös szándék. SCHÖFFER JENŐ Dönt az Alkotmánybíróság Emelik a lakáshitelek törlesztési összegét? Várhatóan december 10-i ülésén dönt az Alkotmánybíróság arról, hogy alkot- mánysértö-e a pénzügyi kormányzatnak az a terve, amely szerint jövőre jelentősen megemelnék a kedvezményes kamatozású lakáshitelek törlesztési összegét Holló Andrást az Alkotmánybíróság főtitkárát az MTI munkatársa megkérdezte: miután az idén egyszer már alkotmánysértőnek minősítették a lakáskamatok emelését most miért szükséges újra tárgyalni ezt a témát? Holló András emlékeztetett: az idén tavasszal az Alkotmánybíróság egyetlen jogi érvet hozott fel a kamatadó ellen, mégpedig azt hogy az akkori szabályok szerint a parlamentnek erről kétharmados többségű határozatot kellett volna hoznia, ám a képviselők egyszerű többséggel döntöttek a kamatadó bevezetéséről. Azóta egyébként jelentősen változott az alkotmány, s egy ilyen törvény meghozásához nem szükséges kétharmados többség. Adós fizess! Vagy jelents öncsődöt! Szakmai vitán: a csődtörvénytervezet Elkészült a csődtörvény tervezetének az a változata, amelyet immár szakmai vitára bocsátott a Pénzügyminisztérium. Az új csődtörvény a jelenlegi elavult jogszabályt váltaná fel. Mint Dobrocsi Gábor, a Pénzügyminisztérium munkatársa az MTI-nek elmondta: az új jogszabály egyszerűbbé, rugalmasabbá teszi a csődeljárás folyamatát, pontosabban körülhatárolja az adós és a hitelező viszonyát, valamint az állam és a bíróságok szerepét. A most formálódó új jogszabály alapján a csődeljárás két szakaszban történne: a szűkebb értelemben vett csődeljárás követi majd - egyezség hiányában - az esetleges felszámolási eljárást. A törvénytervezet a fizetésképtelenség négy esetét határozza meg, s ezzel egyértelművé teszi azt a most legtöbbet vitatott fogalmat. Az egyik legnagyobb változást a tervek szerint az öncsőd intézményének pontos szabályozása jelenti. A jogszabálytervezet szerint a csődeljárást az adós kérheti maga ellen, pontosabban az eljárás megindítása egy esetben kötelező; ezt maga a törvény határozza meg. Az adós köteles Öncsődöt bejelenteni, ha tartozásait az esedékességet kővető bizonyos időn belül - 60, esetleg 90 napon belül - nem tudja kiegyenlíteni. Az öncsőd lényege, hogy az adós némi haladékot kap, ezzel reménytelen helyzetén változtathat. Öncsőd esetén ugyanis a gazdálkodó minden fizetési kötelezettsége alól három hónapig felmentést kap, arra haladékot élvez, ez alól csupán a munkabér, és a bér jellegű juttatások képeznek kivételt. A már említett három hónap alatt kell megegyeznie az adósnak hitelezőivel. Ha az egyezség létrejön, a csődeljárás befejeződik. A visszaélések elkerülésére azonban ezzel a lehetőséggel csak háromévenként egy alkalommal élhetnek majd a gazdálkodó szervezetek. A törvénytervezet másik jelentős vonása, hogy kiiktatja az állami szanálás jogintézményét, és helyette a tulajdonosi szerep vállalására ad az eddigieknél nagyobb lehetőséget. Ugyancsak változik a tervezet szerint a mostani jogszabályhoz képest a tartozáskiegészítés sorrendje. A Pénzügyminisztérium javaslata szerint a költség- vetés, a társadalombiztosítás és a közüzemi szolgáltató vállalatok előbbre kerülnének azon a sorrendiséget meghatározó listán, amely alapján az adós-gazdálkodó szervezet felszámolásakor a tartozásokat kiegyenlítik. Az adós-gazdálkodó szervezetek sorát meghatározó új jogszabályt az érintettek várhatóan heteken belül véleményezik, megvitatják, és igy lehetőség van arra, hogy a kormány még az idén megtárgyalja a csődtörvény tervezetét. A jogszabályalkotási munka torlódása miatt a törvény parlament által való elfogadására - bár az a gazdaság számára igen sürgető - a jövő év elejénél hamarabb valószínűleg nem kerül sor - mondta végezetül a Pénzügyminisztérium munkatársa. Savanyú humor, mint fizetőeszköz? Amikor majd egy hónappal ezelőtt miniszterelnökünk pizsamában is államférfiúi méltósággal és fölöttébb hosszan nyilatkozott hazánk keserves helyzetéről, a benzinháborúhoz kapcsolódó polgári engedetlenség megnyilvánulásairól, azt ígérte, hogy rövidesen átalakítja kormányát. Akkoriban eszünk ágába se juthatott a kételkedés, bár rossz érzéseket keltett bennünk és méltán, hogy a miniszter távollétében a diktatórikus megoldások vezéregyéniségei párt- és kormánykörökben mereven elutasítják a történtek felelős átgondolását, az önkritikát és elmennek odáig is, hogy megintik a másik hiteles államférfit, a köztársaság elnökét, amiért az nem üdvözölte a rendőrség bevetésének lehetőségét. Mára már világos, hogy a televízióban többször ismételt pizsamás föllépést fogadhattuk volna gyanakvással is, hiszen a beígért „rövid idő” eltelt, a sokkterápiás kormányigyekezetekről kiderült, hogy nem vezetnek célhoz. A kormány a régi. Adósságai is ennek megfelelőek, egészen addig, amíg a parlamentet is el nem uralja az a képviselői elégedetlenség, ami fölfogadható akár tiltakozásnak. A képviselők ülésrendje máris változásnak indult és máris elhangzott az első arra figyelmeztető tiltakozás, hogy a parlament, ami pillanatnyilag egyetlen működőképes intézményünk nem vállalhatja át hosszan a kormány felelősségét. Elkövetkezik erre november 27, és ismételten veszélyes léket kap a közel egy hónappal ezelőtt elnyert bizalom. Miniszterelnökünk - közel sem államférfiúi méltósággal - megcsillogtatja humorérzékét és nem veszi észre, hogy igyekezete falsba megy. Az ő személyisége nem tűri el azt a stílust, amit a „fiúk” az ő távollétében a benzinblokád napjaiban csillogtattak - egy egész ország népérifek bosszantására. Tamás Gáspár Miklós november 27-én fölteszi az SZDSZ eddigi leglojálisabb kérdését azt firtatva, hogy mikor kerül sor a miniszterelnök által beígért kormányátalakításra? A kormányfő erre, hivatkozással törvénybe foglalt válaszadási kötelességére és jogára közli, hogy 30 napon belül felel az interpellációra, illetva a kormányátalakítás hogyanjára és mikorjá- ra. Taps és derű. De akinek füle van, az jól hallhatta, hogy már nem olyan készségesek a tetszésnyilvánitók. Legjobban - ez nem meglepő - az az úr derül, aki szemüvegét mellére lógatva viseli és aki most szintén pizsamában fogadhatná a kíváncsi kamerával megjelenő televíziósokat, ha ama bizonyos forró napok egyik estéjén a parlament ablakában fogólegényei eleresztik a hevedert ami akrobatikus mutatványának rekvizítuma volt. Az interpelláció sértő lesöprése az asztalról nem csak Tamás Gáspár Miklós arculcsapása volt, hanem valahány magyar állampolgáré is. Ezt nem volt képes fölmérni a kormányfő? Vagy tudta volna, de nem is akarta? Mit akar hát? Mindannyian tudjuk, hpgy egy sor, főleg gazdasági törvényre van szükségünk ahhoz, hogy a jövő év kezdése viszonylag zavartalan legyen. De tudjuk már azt is, hogy a jövőt illető terveket majd azok a miniszterek terjesztik a törvényalkotók elé, akik azok végrehajtásáért felelősek lesznek az esedékes kormányátalakítás után. Az interpelláció tehát nem csak egy per pillanat működő, hanem hosszan működőképes kormányt reklamált. Hangsúlyozhatta volna pedig azt is éppen, hogy a kormányzás magasából érkező szavak hitelét sokkal könnyebb elveszíteni, mint visszanyerni olyan időszakban, amikor szóbeszéd tárgya már, hogy dúl a belháború az MDF családján belül. Nyugtalan a nyugodtnak magyaros túlzással keresztelt erő, mert imhol azt kell és nem is csak a maga jószántából eldöntenie, hogy az általa vezényelt koalíció kormányzati tevékenységében, mint eddig, a politikai, vagy a sokkal célravezetőbb szakmai kvalitások jussanak-e végre érvényre. Recsegés, ropogás hallatszik ki a koalícióból, egyedül a kereszténydemokraták viszik alig valami ellenállással a nekik szánt nem túl markáns szólamot.' A másik kettőben más, más módon, a kisgazdáknál esetenként botránytól sem mentesen követeli a tagság az eszmei, szervezeti megújulást. Ezeken a szinteken érzik csak annak szükségét, sürgető kényszerét amit a kormány nem akar fölvállalni? Esetleg azért, mert nem is képes erre? Mi gátolja vajon? S meddig? A nemzet már fölismerte, hogy itt és most egyetértésen alapuló cselekvési egységre van szükség, s nem gittegyletesdire, egyetemista bulikat idéző, jópofásko- dásra, vagánykodásokra. Elkésettség és bizonytalanság uralkodik magas köreinkben. Indokolt a kérdés, hogy kire fog mutogatni majd a kormány, ha az elkésettség és bizonytalanság esetleg újból engedetlenségre hangolja a lakosságunkat? A válasz minden állampolgárát megilleti ennek a hazának, így ha valaki helyettünk interpellál, azt nem szabad savany- kás humorral kifizetnie még a miniszternek sem! .. Pincerendszer Hejcén Hejce, az ezeréves múltra visszatekintő zempléni kisközség, egyik érdekessége a falut behálózó pincerendszer. Minden valamirevaló ház alatt többszintes pince található, amelyben zöldséget, burgonyát, bort tárolnak. A pincék kedvező klímája lehetővé teszi, hogy akár több évig is tárolhassák a különböző termékeket.... László János pincéjében, ahol látható a tárolás mesterfoka. Magyar Gazdakör Szervezzük meg önmagunkat! A holland koTmánysegély részeként hollandiai tanulmányút keretében lehetőség nyílt húsz kertész és húsz állattenyésztő vállalkozó hollandiai útjára. Az állattenyésztők látva a holland agrártermelést, arra az elhatározásra jutottak, hogy a magyar gazdatársadalomnak szervezetté kell tennie önmagát ahhoz, hogy a termelés és'a piac összhangját megteremthesse, az érdekeit egyeztesse, s a mindenkori agrárvezetéssel egyenrangú partnerként tárgyalva azokat érvényesíthesse. Az előzőek szellemében fontosnak tartják, hogy ne felülről szervezett szövetségek és hitelüket vesztett emberek képviseljék az érdekeiket, hanem a gazdák tömörüljenek szövetségbe, s a valóban gazdálkodó, a napi gondokat a bőrükön érző emberek önmaguk közül válasszák meg a képviselőiket, vezetőiket. Fontosnak tartják, hogy e szervezet minden párttól függetlenül működjön. Hét személyből álló választmányt bíztak meg, amely tagjai a környékükön szervezik a gazdákat. Ezt követően céljuk, hogy a jelentkezőket országos értekezletre összehívják, s ott a résztvevők megválasszák maguk közül a szervezet vezetőit. Kérjük, hogy azok a szervezetek, magántermelők, vállalkozók, gazdák, akik tagjai kívánnak lenni ennek az érdekvédelmi szervezetnek; nevüket és címüket, küldjék a következő címre: Juhász Gabriella 7134 Gerjen, Kovács-puszta 1.
