Tolnai Népújság, 1990. november (1. évfolyam, 178-203. szám)
1990-11-23 / 197. szám
1990. november 23. NÉPÚJSÁG 3 Tévé-jegyzet Örök visszatérés azaz, Józsi újra itthon A fél ország dúdolta a „Jöjj vissza hozzám...” kezdetű dalt annak idején, a táncdalfesztiválon föltűnt Kovács Józsival együtt, míg a hallgatóság másik fele a szemöldökét jáncotta bosszankodva. Ez utóbbit főleg a zenekritikusok, köztük persze újságírók is tették, akiknek ki tudja miért, miért nem, de valahogyan nem tetszett a behízelgő, bársonyos hangú ifjú. Le is húzták kritikáikban a nótát, meg előadóját a sárga földig, neki róva fel még a zeneszerző és dalszövegíró hiányosságait is. Hogy annyi fahangú fiatal táncdalénekes közül miért éppen a kitűnő hanganyaggal bíró Kovács József vált persona non gratavá a „vájtfülűek” körében, nem tudni. Az viszont bizonyos, hogy a negatív kritikák - így utólag megítélve - csak hasznára váltak az ifjú énekesnek, mivel az megfogadva a „jó tanácsokat", a táncdaléneklésl pályát odahagyta és operett szakon szerzett diplomát. Ezzel, no meg akkor már képzett hangjával új bemutatkozási lehetőségeket keresve került a grazi Operaházhoz és lett annak megbecsült tagja. Hogy nem ok nélkül lett Ausztriában operettsztár az egykori táncdalénekesből, azt bizonyítja az elmúlt hét végén a TV1 műsorában sugárzott adás, ahol a Kovács József által, a pesti Vigadóban rendezett, 50. előadásához közeledő Interoperett gálát láthatták a nézők. A műsor, melyet a legismertebb Strauss-, Lehár-, Kálmán-operettekből válogattak össze bebizonyította, hogy Kovács József nem ok nélkül lett az operettkedvelők kedvence, érdemes volt pályát módosítania. F KOVÁTS ÉVA Akarsz egy önkormányzatot? (Avagy mi keil egy laktanyához?) A Dombóvár és/kontra Kaposszekcső, kontra volt orosz laktanya ügyében (Népújság, 1990. november 20.) az igazán jó kérdés nem az, hogy mennyibe kerül (legföljebb, hogy mennyit ér) ez a 43 hektáros, tehát falunyi ingatlantömeg, meg hogy vajon kinek van erre ma, mondjuk félmilliárdja. A reális ár ugyanis valószínűleg nem félmilliárd, és szinte biztos, hogy ennyi „befektetnivalója” egyetlen lábra kapni készülő önkormányzatnak sincs. De mondom, a kérdések nem ezek, hiszen a helyzet ismeretében felesleges olyasmire kérdeznünk, amire a helyzet maga az egyetlen érvényes válasz. Nem feltétlenül kell ekkora összeggel rendelkeznie annak, aki ezzel az örökséggel kezdeni akar valamit. Képességre, tudásra, mondjuk ki: ügyességre, üzleti érzékre és a tulajdonnal való gazdálkodásra sokkal inkább van szüksége annak, aki most „kezébe la...ktanyát vesz”. Vegyük észre végre kérem: a volt orosz laktanyák polgári, illetve önkormányzati hasznosítása nem egy beruházás, amit az „ellátási felelősséggel rendelkező” önkormányzat a fölsőbbség akarata alapján köteles a nyakába venni és végrehajtani. Erről egészen másként kell gondolkodni, ezzel a laktanyafaluval egészen más a feladat, mint amihez az előző korszak paternalista tanácsai szokva (és szoktatva) voltak. Ami itt ebben a dologban elénk illetlenkedik, az kérem szépen maga a kapuinkat döngető piacgazdaság. Horribile dictu: maga a nekünk szegeződő kapitalizmus. És az ezzel kapcsolatos önkormányzati tevékenységet már nem a jól bevált állam- igazgatási módon, hanem kizárólag az új önkormányzati elveken lehet csak helyesen értelmezni, és jól megoldani meg különösen. Vagyis a laktanyafaluval kapcsolatos teendők leghelyesebb értelmezése, ha azt, mondjuk egy betétkönyvnek tekintjük, amelyben a tőke különböző ingatlanok formájában van letétbe helyezve. Ezt lehet pénzzé tenni, lehet forgatni, kamatoztatni, gazdaságilag hasznosítani, gazdálkodni vele stb. Szóval: érték, aminek legelőször is értéke és ára van. Ára, amit nemcsak megfizetni kell és lehet, hanem- többszörözve ezt akár - megfizettetni, visszakapni is. Tehát nemcsak tulajdonos lehet az, aki ezzel rendelkezik, hanem kereskedő, értékesítő, forgalmazó, bérbeadó, gazdálkodó is. (Szerintem egyébként Kaposszekcsőn ezt kitűnően látják...) Az egyetlen pontos kérdés e vonatkozásban tehát az, Dombóvár város (önkormányzata) képes-e felnőni arra a feladatra, hogy a város kevéske természeti kincsei közé emelje, és azok sorában hasznosítsa a Kapós-parti rekettyésben megcsendesedve „civilizálásra” váró épületeket?! Mert Dombóvár jövőjének fundamentuma mostantól, hogy a tőkés gazdaság és a polgári társadalom útjára léptünk (újra): a termőföld, a természeti környezet, a gyógyvíz, meg amit még a főként vasúti közlekedés hozhat, és ez a ránk (és a szekcsőiekre) maradt-maradó laktanya. Ennyi a forgatható tőkénk. No meg persze az a tudás, azok az emberi képességek, amelyekkel mindezt újra civil módon birtokba vesszük, hasznosítjuk és kamatoztatjuk. Lehetőleg az Itt élők többségének javára. (balipap) Abakuszderby az ESZI-ben Szakközépiskolai, meghívásos programozási versenyt rendeznek Pakson a hét végén Aba- kusz-derby címmel az Energetikai Szakképzési Intézetben. A különböző számítógépes nyelvek szerinti csoportokban szombaton zajlik majd maga a versenyprogram, az eredményhirdetésre pedig vasárnap délelőtt kerül sor. Az ESZI meghívására az ország minden tájáról - például Budapestről, Győrből, Nyíregyházáról. Debrecenből, Szolnokról, Pécsről - érkeznek Paksra a programozást magas szinten művelő diákok, hogy összemérjék tudásukat. nyezetének üzemi és hatósági sugárvédelmi ellenőrzése 1983 és 1987 között” címmel. A tudományos ülést dr. Fehér István a Központi Fizikai Kutatóintézet sugárvédelmi főosztályának vezetője nyitotta meg és vezette le. Dr. Germán Endre, a PAV laborvezetője, dr. Kiss Béla, a MÉM osztályvezetője és dr. Köteles György, az Országos Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Intézet főosztályvezetője tartott előadásokat az erőmű és környezete kapcsolatáról. A hazai jogszabályok előírják, hogy mind az üzemeltetők, mind a hatóságok végezzenek rendszeres minőségi és mennyiségi ellenőrzést az atomerőműből kikerülő anyagok radioaktív szeny- nyezettségét illetően. Ez a kétszintű ellenőrzés a paksi atomerőmű első blokkjának üzembe helyezésétől kezdve megvalósult. Az üzemi környezeti sugárvédelmi ellenőrző rendszer évente mintegy 400 000 adatot szolgáltatott távméréssel és 8000 volt a laboratóriumi aktivitásmérések száma. A másik, a hatósági környezeti sugárvédelmi ellenőrző rendszer Nyilvános tudományos ülést rendeztek tegnap Pakson a Munkás Művelődési Központban „A Paksi Atomerőmű radioaktív-anyag kibocsátásának és körMintegy négyszázan hallgatták meg az előadásokat Tudományos ülés Pakson Nem kell félni: nincs veszély Dr. Fehér István nyitotta meg a tudományos ülést- amely az atomerőműtől függetlenül végezte vizsgálatait - évi 2-4 ezer mérési adatot szolgáltatott. Mind az üzemi, mind a hatósági ellenőrzés alapján egyértelműen megállapítható, hogy a paksi atomerőmű radioaktív-anyag kibocsátása sokkal kisebb volt a hatóságok által megengedett értékeknél.- áa Fotó: GOTTVALD KÁROLY Erdélyt vagy annak nagyobb részét - válaszolta Molotov.- Igen, a fegyverszüneti egyezménynek ez a pontja módot nyújt önöknek az erdélyi területi kérdés felvetésére - mondotta felénk fordulva Sztálin. Ezután behatóan tanulmányozni kezdte a térképen ezeknek a területeknek nemzetiségi megoszlását, gazdasági és közlekedési viszonyait is, és később sem tett ellenvetést a magyar területi kérdéssel szemben. Gerő miniszter felvetette még azt a gondolatot, hogy a jóvátétel terheinek csökkentése érdekében a magyar kormány hajlandó lenne eladni a Szovjetnek a Romániához tartozó erdélyi területen levő petrozsényi szénbányát. Sztálin azt válaszolta, hogy utasítani fogja az illetékes minisztert a kérdés tanulmányozására. Sztálin modora a tárgyalás során fokról fokra felmelegedett, s a tárgyalások végén tréfásan fordult felénk:- Mintha önöknél valami baj lenne a pénzzel. Hogy áll most a magyar infláció?- Tájékoztattuk a magyar gazdasági élet nagy nehézségei felől. Két óráig tartott a Sztálinnal való tárgyalás, s azzal a benyomással távoztunk tőle, hogy gazdasági téren máris eredményeket értünk el, a békecélok tekintetében pedig legalábbis nem kaptunk elutasítást, s így remény lehet a Szovjet közömbösítésére. Búcsúzás közben mondottuk el Sztálinnak, hogy mi mindent raboltak tőlünk el a német megszállók és nyilas cinkosaik. Sztálin elnevette magát, és a következő megjegyzést tette:- No, azért a mi katonáink is elhoztak onnan egyet-mást, ha önök most nem is beszélnek róla. Lefelé a lépcsőn keserű humorral gondoltam arra, milyen jó lenne, ha egyszer felszámolhatnánk Sztálinnal arról is, amit saját beismerése szerint a szovjet katonák raboltak el Magyarországról. A következő napon délelőtt meglátogattuk Vorosilov mársallt a Kremlben levő hivatalában, délután pedig Molotov nagy fogadást adott a magyar kormány- küldöttség tiszteletére. Itt ismerkedtem meg Bedell Smithszel, Amerika moszkvai új nagykövetével, akivel néhány hónap •múlva Párizsban nagyon érdekes beszélgetésem volt. A fogadáson megjelent diplomaták úgyszólván kivétel nélkül nagyon meleg érdeklődést tanúsítottak Magyarország fejlődése iránt. Amikor néhány nap múlva visszaadtam Molotov fogadását, s az Osztrovszkij utcai palotába hívtam meg a szovjet előkelőségeket és a külföldi diplomatákat, Molotov félrevonult velem, Gyöngyösi külügymiszterrel és Puskinnal.- Tanulmányoztuk Magyarország erdélyi területi igényeit. Megkönnyítené az elrendezést, ha önök megértenék egymást a román kormánnyal. Helyesnek tartanánk, ha tárgyalást kezdeményeznének a Groza-kormánnyal.- Kizártnak tartom, hogy eredményre vezessen az ilyen kezdeményezés - válaszoltam Molotovnak, meglepve a gondolat felvetésétől. - Romániában még nem voltak meg a választások. Groza nem tehet olyan lépéseket belpolitikai okokból, amelyek Magyarországot kielégítenék.- Mégis meg kellene kísérelni a közvetlen tárgyalásokat - erősködött Molotov.- Romániával csak akkor érdemes közvetlen tárgyalásokat kezdeni, ha a román kormány is sugalmazást kap ilyen tárgyalások folytatására - jegyezte meg Gyöngyösi János külügyminiszter.- Én csak annyit mondok, hogy helyes, ha a megbeszéléseket önök kezdeményezik. A románok vagy elfogadják, vagy elutasítják, de önök megtették a kötelességüket. Ezután elmondotta Molotov, hogy a jóvátétel teljesítésének hat évről nyolc évre való felemelése rendben van, nagyobb időbeli kiterjesztést nem adhattak, mert ezt kapták a románok és a finnek is. A vasúti követeléseket a szovjet kormány elengedi, de Gerő miniszter tárgyalja le a kérdést a szovjet közlekedési miniszterrel. A petrozsényi szénbánya megvásárlásának a kérdését tanulmányozzák. Amikor nem vettünk részt hivatalos tárgyalásokon, rendszerint valami tanulmányi programot állítottak össze. Egyik nap meg kellett tekintenünk a szovjet hadsereg hadizsákmány-kiállítását. A moszkva folyó partján hatalmas területen rendeztek kiállítást azokból a fegyverekből és hadianyagból, amelyeket a német hadseregtől vagy szövetségeseitől zsákmányoltak. Másnap megmutatták a „Vörös Proletár” nevű gépgyárat. A gyár vezetője elmondotta, hogy amikor a német hadsereg Moszkva felé közeledett, ezt a szerszámgépgyárat is áttelepítették Szibériába. Mikor azután a németeket kiűzték Oroszországból, a gyár felét visszahozták Moszkvába, a másik felét Szibériában hagyták. - Ma már mindegyik gyár ugyanakkora teljesítménnyel dolgozik, !%nt áttelepítése előtt a moszkvai gyár dolgozott. így minden áttelepített gyárból két gyár lett, tette hozzá végül a gyárigazgató. Megnéztük az „Októberi Forradalom” nevű csokoládégyárat. Elvittek bennünket a „Dukát" dohánygyárba is, ahol a hosszú papírszopókás cigaretták készülnek. Minden gyárban előállott egykét munkás, akik nagyszerű betanult- sággal mondották el, hogy helyzetük összehasonlíthatatlanul jobb, mint a cárizmus idejében volt. Ez hihető is, mert ezekben a gyárakban a munkásság szociális gondozása meglehetősen emelkedett fokot mutat. (Folytatjuk) Új telefonközpont Baján Pénteken délután három órától új távbeszélőközpont kezdi meg működését Baján. Ezzel egyidejűleg megváltozik 1800 előfizető száma. A Szegedi Távközlési Igazgatóság kéri, hogy a Bajára telefonálók a tudakozónál (09) a régi telefonszám bemondásával kérjenek tájékoztatást az új számról. PÁLYAVÁLASZTÓ LÁNYOK, FIÚK! Sok mindent megtudhattok a továbbtanulási lehetőségeitekről a „RÓZSA” NYÍLT NAPJÁN! Gyertek el szakközépiskolánkba, és az1991/92-es tanévre választhattok az alábbi szakok közül:- általános gépszerelő- általános mechanikai műszerész- elektronikai műszerész- épületgépész A korszerű technikai ismeretek mellett tanulhattok még:- idegen nyelveket (német, angol, orosz)- számítástechnikát (TVC és IBM gépeken) Hogy milyen végzettséggel rendelkeztek a 4. ill. 5. év után? Szakmunkás-bizonyítvány, érettségi oklevél, technikusi oklevél. UGYE ÉRDEKEL?! Részletesen tájékozódhattok, megnézhetitek működés közben gép-, és műszerparkunkat, ha eljöttök nyílt napunkra. 1990. november 24-én (szombat) 10-12 óráig. Címünk: „Rózsa Ferenc” Műszaki Szakközépiskola Szekszárd, Kadarka u. n37.
