Tolnai Népújság, 1990. november (1. évfolyam, 178-203. szám)
1990-11-23 / 197. szám
2 NÉPÚJSÁG 1990. november 23. „Edzőtáborban” a polgármesterek Már nem versenyez tovább... Gyatra gazdaság - döcögő önkormányzat A Hanns Seidel-alapítvány támogatásával (Folytatás az 1. oldalról.) Az alapítvány névadója, Hanns Seidel a CSU alapító tagja és egykori vezetője volt. Ilyen alapítvánnyal az összes nagy német párt rendelkezik, amelyek a demokratikus politikai képződmények kialakítását óhajtják segíteni. A segítségnyújtásnak ez a formája, tehát tanfolyamok tartása nem sérti az országok önállóságát; hiszen nem minősíthető közvetlen beavatkozásnak.- Milyen tanácsokat tud adni a magyar kollégáinak? - kérdeztük Ladislaus Wolo- wicztől.- A bajorországi ön kormányzatok felépítéséről beszéltem nékik, valamint a pénzügyi feladatokról, amit röviden úgy lehetne megfogalmazni: aki elszegényedik, az függőségbe kerül. Ezt aligha kellett magyarázni az újsütetű polgármestereknek, aki közül a várdombi, Rács László így summázta a jövőt: - Nálunk a gyatra gazdaságnak döcögő önkormányzat lesz a következménye. Ez egyben válasz arra is, hogy a német példát mennyire tudjuk hasznosítani. Inkább csak szemléletbővítésre alkalmas. A tanfolyam egészét röviden így értékelte:- Akik eddig nem tudtak felkészülni az önkormányzatokra vonatkozó törvényekből azok sokat profitálhattak az előadásokból. Az önkormányzatok gazdálkodásáról szóló tájékoztatót tartom a leghasznosabb- nak, valamint azt, hogy személyesen megismertük egymást polgármester kollégáimmal. A tanfolyam legfőbb előnyének minősítette Kocsis György, Kölesd első embere is a személyes beszélgetéseket. Az előadások kevés újat hoztak számára, ami következik tanácselnök múltjából.- A közigazgatás reformjáról kellene már valamit megtudnunk, de ez addig nem várható, amíg a parlament nem alkot meg legalább 15 olyan törvényt, amely az önkormányzatok működését befolyásolja. A polgármesterek második csoportja Tengelicen december 10-14. között próbál valamivel többet megtudni a rá váró feladatokról. - pi Fotó: - kpm Ladislaus Wolowicz decemberben ismét előadást tart Tengelicen A pedagógus szakszervezet a mozgósításra is kész Össztűz alatt a képviselő (Folytatás az 1. oldalról.) vetlen cél most a túlélés. De az új rendszert építő fiatal generációk oktatását továbbra is stratégiai ágazatként kezeli. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a költségvetésről szóló dokumentum egyelőre csupán tervezet, melyet még meg lehet változtatni. Ennek azonban a kormányzat és az érdekképviseleti szervek közötti tárgyalások során kell megtörténnie. Ha a szakszervezet ezen nem végleges számok alapján, elhamarkodottan az utcára viszi az embereket - öngólt lő. - cser Fotó: - ótós Nyerges Tibor: „Ami nincs, azt nem lehet elosztani” A Vaslady életének krónikája (Folytatás az 1. oldalról.) Margaret Hilda Thatcher 1925. október 13- án született a közép-angliai Grantham városában. Már egyetemi évei alatt bekapcsolódott a politikába, csatlakozott a konzervetív párthoz. 1947-ben vegyészdiplomát szerzett az Oxford Egyetemen. Politikai pályájának főbb állomásai: 1950: parlamenti képviselőjelöltként indul, sikertelenül. Magánéletében jelentős változások történnek az ötvenes években, feleségül megy Denis Thatcher üzletemberhez, akitől ikrei születnek. 1959: Finchley, Észak-London középosztálybeli kerületének képviselőjeként bejut a parlamentbe. 1961-63: Harold Macmillan, majd pedig Lord Home kormányában népjóléti államminiszterként vesz részt. 1970-74: Edward Heath kabinetjében a közoktatási és tudományos ügyek minisztere. 1975: nő létére és társadalmi származása ellenére a konzervatív párt elnökévé választják. Már az első fordulóban annyi szavazatot kapott, hogy Heath miniszterelnök a lemondás mellett döntött. 1979: a toryk megnyerik az általános választásokat így Thatcher-asszony Nagy-Bri- tannia első női miniszterelnöke lesz. A kormányfő az erős gazdaság híveként „népi kapitalizmust” hirdet meg: a lakosság 68 százaléka saját otthonának tulajdonosává válik, és minden öt brit alattvaló közül egy részvénytulajdonos lesz. Radikális politikája és stílusa tetszést vált ki, hetvenkedő modora azonban sokakat bosszant. 1983: a konzervatívok újra győznek a választásokon, ebben valószínűleg az is közrejátszik, hogy a britek megnyerik a Falkland- (Malvines)-szigetekért kirobbant háborút Argentína ellen. 1985: a „Vaslady" a bányászokat is megtöri, akik egy évi sztrájk után adják fel mozgalmukat. 1985: Gorbacsov hatalomra jutása után feladja megrögzött szovjetellenes álláspontját és intenzív munkakapcsolatot létesít a Kreml vezetőjével. 1987: harmadszor is győzelemre viszi a A bányászokkal szemben 1984-ben hajthatatlan volt konzervatívokat. Közben a „Thatcher Britanniája” kijelentés egy pejoratív értelmet is nyer: ellenfelei azzal vádolják, hogy földrajzilag és gazdaságilag a gazdag délre és a szegény északra osztja a nemzetet. Éket ver a Nemzetközösség tagjai közé azzal, hogy elutasítja a Pretoria elleni gazdasági szankciókat 1989: lemond pénzügyminisztere, mert Thatcher asszony ellenzi a font beléptetését az európai monetáris rendszerbe. A nemzeti valuta később mégis csatlakozik az árfolyamlebegtetési mechanizmushoz. 1990: hatalmas tüntetések a fejadó ellen; lemond Geoffrey Howe miniszterelnök-helyettes, mert nem ért egyet a kormányfő Európa-politikájával; a konzervatívok egyik erősségének számító választókerületben vereséget szenvednek a toryk. November 14-én Michael Heseltine bejelenti, hogy indul a Konzervatív Párt elnökségéért; 20-án, a vezérválasztáson Thatcher- asszony megszerzi a szavazatok többségét, de a szükséges 65 százaléktól elmarad. November 22-én bejelenti, hogy mégsem folytatja a harcot és eláll a jelöltségtől. Ezzel valójában a kormányfői posztról is lemond. Pénzügyminisztériumi közlemény A Pénzügyminisztérium közli, hogy az üzemanyag- és energiaáremelés 1990. évi ellentételezéséről a Magyar Közlöny 113. számában megjelent 89/1990. (XI. 14.) Kormányszámú rendelet a november 8. után folytatott érdekegyeztetés megállapodásait még nem tartalmazza. Az érdekegyeztetési megállapodásokat magába foglaló rendeletmódosítás rövid időn belül a Magyar Közlönyben megjelenik. 1000 apró cikk, kisbútorbolt MEGNYÍLT Újdombóvár, Fő u. 70. sz. alatt. Nyitva: Várom Kedves hétfőtől péntekig Vásárlóimat! 9-12 óráig, 14-17.30 óráig, _ „ . , .. .. _ . szombaton 9-12 óráig. Cégtulajdonos: Nagy Gyula. ____________________________________________________________________________________________________(225) DOJmiNO Készpénzért megvásárolunk vagy bizományba átveszünk használt konyha- és szobabútorokat, lakásberendezéseket, kiegészítő bútorokat, háztartási gépeket, műszaki és híradástechnikai cikkeket. Címfelvétel: 12-234. DOMINÓ Raktáráruház, Szekszárd, Beloiannisz u. (főiskola mellett). (220) 2 A Tolna Megyei ZÖLDÉRT Vállalat bérbe adja Nagymányok, Kun B. utcai üresen álló üzletházát vállalkozás céljára. Kereskedelmi, szolgáltatási célra egyaránt alkalmas. Érdeklődni: a 11-811/12 számú telefonon, vagy személyesen Szekszárd, Arany J. u. 23-25. szám alatt a IV. emeleten. (215) Nagy Ferenc: Küzdelem a vasfüggöny mögött (10.) Magyarország egykori kisgazdapárti miniszterelnökének, Nagy Ferencnek egyéni sorsa tragikusan egybefonódik nemzetével. Számkivetésben halt meg, fájdalmasan távol szülőföldjétől, az egyeáült államokbeli, virginiai Herndon- ban, 1979. június 11-ről 12-re virradóra. Június 16-án temették... Emlékirata - amely az Európa Könyvkiadó sorozatában a közeljövőben kerül az olvasó elé - krónika és mementó, súlyos történésekről tudósít. Ebből közlünk részleteket. Tárgyalás Sztálinnal ...Sztálin katonás egyszerűséggel, kemény bútorokkal berendezett hivatali szobájában, Molotov társaságában fogadott bennünket. Egyszerű katonaruha volt rajta, marsalli rangjelzéssel. Mellén egyetlen kitüntetés, a „Szovjetunió Hőse” arany csillaga lógott piros szalagon. Sztálin összehúzott szemmel nézett ránk és némán nyújtotta kezét, amikor beléptünk a szobábg. Nem látszott rajta szívélyesség. Leültetett bennünket egy hosszú tárgyalóasztal végére, s ő maga szemben ült velünk. Az aszfalton közöttünk Grigorjev tanácsos ült mint tolmács. Elmondtam, hogy elsősorban is tájékoztatni szeretném a magyar demokrácia fejlődéséről, a magyar nép szorgalmáról és demokratikus eredményeiről, majd előadtam sorra jövetelünk célját. A gazdasági kérdésekkel kezdtem. Amikor a jóvátétel teljesítésének nehézségeit fejtegettem, Sztálin közbeszólt:- Mi segíteni akarunk önöknek, s ezért a jóvátétel teljesítésének idejét hat évről nyolc évre terjesztjük ki. így könnyebben fogják megfizetni a jóvátételt. Megköszöntem a jóvátétel terén tett engedményt, s folytattam a hadifoglyok hazabocsátásának a kérelmével előterjesztésemet. Sztálin erre is azonnal válaszolt:- A hadifoglyokat elkezdjük hazabo- csátani már a békekötés előtt. Ez olyan tempóban történik, ahogy a közlekedési viszonyok és az adminisztráció munkája megengedi.- Nagyon köszönöm ezt a kijelentést - mondottam.- Nagyon kérem azonban miniszterelnök urat, járuljon hozzá, hogy addig is, amíg az összes hadifoglyok hazaszállítása meg nem történik, a hadifoglyok hozzátartozóikkal levelezést folytathassanak.- Ez meglesz - válaszolta Sztálin. Gerő miniszter terjesztette elő ezután a magyar kormánynak azt a kérését, hogy a vasút-helyreállítás címén igényelt tizenötmillió dollárt engedje el a Szovjetunió, annál is inkább, mert hiszen a számlában feltüntetett vasutak jó része nem is Magyarországon van, hanem Csehszlovákiában, Romániában vagy Ausztriában. Gerő határozottan, minden, diplomáciai hangszínezés nélkül beszélt Sztálinnal.- Ne fizessék meg! - vágta rá kurtán Sztálin. Ezután adtam elő Magyarország béke* céljait. Kijelentettem, hogy Jugoszláviával nincs vitánk, mire Sztálin helyeslőén bólintott. Csehszlovákiától is csak abban az esetben kérnénk színtiszta magyar területeket Csonka-Magyarország határain elterülő vidékeken, ha Csehszlovákia nem volna hajlandó az ott maradt magyar lakosság polgári jogegyenlőségét biztosítani, vagy ha ragaszkodnék a magyar lakosság kitelepítéséhez. Sztálin erre a kérdésre is nyomban válaszolt.- Én a lakosságcserét jó dolognak tartom - mondotta.- Egy nemzet számára nincsen nagyobb kincs, mint az emberanyag, s ennek szaporodása hasznos az országra nézve. Mégis elismerem, hogy a csehszlovákiai magyar lakosság polgári jogainak biztosításához önöknek joguk van ragaszkodni, s kijelenteni, hogy a Szovjetunió ebben a törekvésében támogatni fogja Magyarországot. Megköszöntem Sztálin kijelentését, s arra gondoltam, hogy a Szovjetunió számára természetesen nem jelent problémát néhány millió embernek a hazatérése, mert a véget nem érő nagy területek még sok embernek az eltartását biztosíthatják, de hogy népsűrűsége négyzetkilométerenként közel száz lélek, s a népsűrűség fokozása csak a társadalom életszínvonalának hanyatlásához vezetne. Ezután az erdélyi területi kérdésre került a sor. Sztálin megkérdezte, hogy hoztunk-e magunkkal térképeket. Gyöngyösi János kibontotta térképeit, s megmutatta a Magyarország által igényelt területeket. Sztálin Molotovhoz fordult:- Hogyan szól a fegyverszüneti egyezménynek az a pontja, amelyik Erdély felől intézkedik?- Úgy szól, hogy amennyiben Románia a fegyverszüneti egyezményben vállalt kötelezettségeit teljesíti, úgy megkapja