Tolnai Népújság, 1990. november (1. évfolyam, 178-203. szám)
1990-11-22 / 196. szám
• TÁRSADALMI - POLITIKAI NAPILAP • I. évfolyam, 196. szám ÁRA: 5,80 Ft 1990. november 22., CSÜTÖRTÖK A szembenállás és Európa megosztottságának korszaka véget ért Ünnepélyes keretek között irta alá szerdán délelőtt a párizsi csúcstalálkozó záró aktusaként 34 ország állam- és kormányfője - köztük Antall József miniszterelnök - az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet résztvevőinek dokumentumát. A „Párizsi Charta az új Európáért” nevű dokumentum leszögezi: a szembenállás és Európa megosztottságának korszaka véget ért, az aláírások kapcsolatai mostantól kezdve a kölcsönös tiszteletre és együttműködésre alapozódnak. A csúcstalálkozó záró ülésén a vendéglátó ország államfője Francois Mitterrand elnökölt. Nagy taps követte azt a bejelentését, hogy az értekezlet résztvevői egyhangúlag fogadták el a chartát és az azt kiegészítő dokumentumot. Az aláírás után mondott beszédében Mitterrand méltatta az új dokumentumot, majd rámutatott: a 34 résztvevő államot mostantól, közös világfelfogás és értékrend jellemzi, a demokrácia, az emberi jogok immár nem csupán üres szavak, hanem tartalommal telítődnek. Szólt a jövővel kapcsolatos aggodalmakról és megállapította: „mindent megteszünk a fennálló feszültségek csökkentése érdekében”. A Párizsi Charta az új Európáért „A szembenállás és Európa megosztottságának korszaka véget ért. Kijelentjük, hogy mostantól fogva kapcsolataink a kölcsönös tiszteletre és az együttműködésre alapozódnak” - ezzel a megállapítással kezdődik a „Párizsi Charta az új Európáért”, az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet résztvevőinek párizsi csúcstalálkozóján szerdán ünnepélyes keretek között aláírt okmány. A charta a helsinki zárónyilatkozatban foglalt elvek érvényének megtartása mellett az új korszakra fogalmazza meg az európai biztonság és együttműködés elveit és gyakorlati teendőit, rendelkezik az ehhez szükséges új intézmények létrehozásáról. A mai korszak jellemzéseként a terjedelmes dokumentum abból indul ki, hogy Európában immár „megvalósul a szilárd elkötelezettség az emberi jogokon és az alapvető szabadságjogon alapuló demokrácia mellett, s valamennyi ország számára megteremtődik a gazdasági szabadságból és a társadalmi igazságosságból eredő felvirágzás és az egyenlő biztonság”. Az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság kérdéseivel foglalkozó fejezet a demokráciát tekinti az európai nemzeteket kormányzó egyetlen rendszernek. Ismét állást foglal az emberi jogok védelme mellett (amelyet a kormányok elsőrendű feladatának tekint), csakúgy, minta szabad és tisztességes választások útján kifejezésre juttatott népakarat tiszteletben tartása mellett. Az általános emberi jogok megfogalmazásán túl külön leszögezi, hogy „a nemzeti kisebbségek etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitása védelmet élvez, és a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeknek joguk van szabadon kifejezni, megőrizni és fejleszteni ezt az identitást, megkülönböztetéstől mentesen, és a törvény előtti teljes egyenlőség alapján”. A gazdasági szabadsággal és felelősséggel foglalkozó fejezetben a harmincnégy állam. egyebek között leszögezi: - Fontos, és mindegyikük érdekében álló azoknak az erőfeszítéseknek sikere, amelyeket a piac- gazdaságra áttérni szándékozó országok tesznek. (Folytatás a 2. oldalon.) Őszi kék Ili. Fotó: GOTTVALD KÁROLY Antall József találkozója Mihail Gorbacsowal Új kétoldalú megállapodást köt egymással Magyarország és a Szovjetunió. A két ország külügyminisztere rövidesen megkezdi a megállapodás előkészítését. Erről született döntés Antall József miniszterelnök és Mihail Gorbacsov szovjet államfő szerdán Párizsban megtartott találkozóján. A Szovjetunió párizsi nagykövetségének rezidenciáján a találkozón jelen volt a két külügyminiszter: Jeszenszky Géza és Eduard Sevard- nadze. Ugyancsak részt vett a megbeszélésen Annus Antal altábornagy, a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára, illetve Dmitrij Jazov marsall, a Szovjetunió honvédelmi minisztere. (Folytatás a 2. oldalon.) Zsivkov ügyét átadják a bíróságnak A főügyészség folytatja a vizsgálatot más egykori vezető személyiségek ügyében. Közéjük tartozik mások között Grisa Filipov és Georgi Atanaszov is, mindketten a Politikai Bizottság tagjai és miniszterelnökök voltak. Befejezéséhez közeledik a vizsgálat Grigor Sztoicskov egykori első miniszterelnök-helyettes ügyében: őt a csernobili atomerőmű-katasztrófa súlyos bulgáriai következményei miatt vádolják, konkrétan azzal, hogy a következmények eltitkolásává! mégakadályozta a védekezést. Remek mesterek Befejeződött a vizsgálat Todor Zsivkov volt bolgár pártfőtitkár-államfő ügyében, és azt a közeli napokban átadják a bíróságnak - jelentették szerdán a szófiai lapok. A nyomozati anyagok értelmében Todor Zsivkovot hatalommal való visz- szaélés, és ehhez kapcsolódóan a maga és családtagjai részére mintegy 26 millió leva jogtalan eltulajdonítása, állami lakások soron kívüli osztogatása, személyautók éladása miatt vonják majd felelősségre. Az üveges nagyapa öt parancsolata A lassan 100 éves cég egykori csomagolópapírja (Riportunk a 3. oldalon.) Egészségnevelési nap Szekszárdon Test és szellem egységéről Jól jellemzi társadalmunk állapotát az az ülésrend, amelyet a hallgatóság elfoglalt - kezdte előadását dr. Frenk Róbert professzor tegnap délelőtt Szekszárdon a régi kórház klubtermében, ahol a Tolna Megyei Köjál egészségnevelési osztálya és Tolna Város Polgármesteri Hivatal művelődési- ifjúsági és sportosztálya „Ép testben ép lélek" címmel egészség- nevelési napot rendezett. A professzor megjegyzése annak szólt, hogy az érdeklődök az elnöki asztaltól igyekeztek minél messzebb helyet foglalni. Ebben az elmúlt történelmi időszakot tartja felelősnek, amely nemcsak az „asztal” két oldalán lévőket távolította el egymástól, hanem - Adyval szólva - minden egészt ösz- szetört. Ez is indokolta előadásának címét: „Az egész-ség hiányai”. Ez az egészség természetesen nemcsak testi betegségek hiányát jelenti, amire legtöbben a szó hallatán gondolnának, hanem testi, lelki és szociális kiegyensúlyozottságot. Ezt a kiegyensúlyozott állapotot az ember alkalmazkodással éri el, amivel a környezeti ingerekre reagál. Az elmúlt évtizedek álközösségi ideálja ettől az alkalmazkodási készségtől fosztotta meg az egyént, mégpedig azzal, hogy elvesztette autonómiáját, hitét, hogy felelős a saját sorsáért. A professzor szerint ezért érezzük úgy: a ter- heink növekedtek jelentősen, pedig csak a teherbírásunk kicsi. Az előzőekből következik, hogy a betegség megelőzésén és egészségkultúrán nemcsak a hagyományos fogalmak értendők (tisztálkodás, táplálkozás stb.), hanem a mentálhigiéné, a szellem egyensúlyának megőrzése is. Ehhez viszont szükséges, hogy az egészségpolitika a nagypolitika szintjére emelkedjen. A döntéshozók fel kell ismerjék, hogy az egészségügy és az oktatás támogatása nem következhet a gazdaság rendbetétele után. A kettő ugyanis összefügg. A következő előadó, dr. Schnell István belgyógyász szakorvos a pszichoszomatikus szemlélet szükségességét ismertette az orvoslásban. Hangsúlyozta, hogy az általános orvos szerepének háttérbe szorulása a szakorvossal szemben, azzal is járt, hogy az embert kezdik darabokban szemlélni. Ezen változtat a pszichoszomatikus orvoslás, amely a A hallgatóság az egészségügyből és az oktatás területéről verbuválódott Dr. Frenkl: „Humán rekonstrukció nélkül nincs gazdasági talpra állás” betegség helyett a beteg embert állítja te- vékenységénak középpontjába. Ezért előfordulhat: ami a hagyományos orvoslásban diagnózis, a pszichoszomatikus megközelítésben csak tünet. Az ilyen szemlélethez azonban olyan orvosokra lenne szükség, akik kiváló önismerettel és empatikus készséggel rendelkeznek. Ha a helyzet úgy igényli, szigorú doktorok, helyenként azonban a barát szerepét kell betölteniük. Erre azonban az egyetem nem készíti fel őket. Az empátiát, mások helyzetébe történő beleélő képességet hangsúlyozta Török Iván pszichológus is, aki az iskolai mentálhigiénéről tartott előadást. Szerinte empátiára, mások elfogadására való képességre és hitelességre van szükség ahhoz az iskolákban, hogy kikerüljenek ezek az intézmények a válságból. Az iskola ugyanis egészségmegőrző feladatával ellentétben neuratizálja a diákokat. Ennek egyik oka: az előbbiek hiányoznak a pedagógusokból. A tanárok legfőbb eszköze a nevelésben saját személyiségük lenne, de ezekre a tulajdonságokra az őket képező intézményekben nem tehetnek szert. A folyamat pedig tovább gyűrűzik mindaddig, amíg az iskolában a gyereket megváltoztatni akarják, nem pedig testi és szellemi növekedését gerjeszteni.- pi Fotó: GOTTVALD KÁROLY
