Tolnai Népújság, 1990. november (1. évfolyam, 178-203. szám)
1990-11-22 / 196. szám
2 NÉPÚJSÁG 1990. november 22. A szembenállás és Európa megosztottságának korszaka véget ért (Folytatás az 1. oldalról.) „Ez képessé tesz bennünket arra, hogy osztozhassunk a boldogulás magasabb fokában, ami közös célkitűzésünk. E célból együttműködünk” - írják a dokumentumban. Az államok közötti baráti kapcsolatokról szólva az aláírók megújítják azt a fogadalmukat, hogy tartózkodnak az erőszak alkalmazásától, vagy az erőszakkal való fenyegetéstől bármely állam területi épsége, vagy politikai függetlensége ellen, megerősítik kötelezettségüket, hogy a felmerülő vitákat békés eszközökkel rendezik. E célból mechanizmust hoznak létre a konfliktusok megelőzésére és megoldásra. A charta harmadik fő fejezete az európai biztonsági és együttműködési folyamat új struktúráit és intézményeit határozza meg. A konzultációk állandóvá tétele céljából rendszeresíti a különböző szintű találkozókat, és ezek adminisztratív támogatására titkárságot hoz létre Prágában.- Az államfők ezentúl a konferencia utótalálkozói alkalmából jönnek össze rendszeresen. Az első ilyen összejövetelre tehát 1992-ben kerül sor, Helsinkiben.- A külügyminiszterek rendszeresen és évente legalább egyszer összeülnek (külügyminiszteri tanács): ez lesz a politikai konzultációk központi fóruma. Az újonnan alapított tanács első találkozóját Berlinben tartják meg.- A vezető tisztségviselők bizottsága készíti elő a tanács találkozóit, és gondoskodik az ott született döntések végrehajtásáról, áttekinti az időszerű kérdéseket ajánlásokat tehet a tanácsnak. A harmincnégy ország úgynevezett utótalálkozóit ezentúl kétévenként rendezik meg. A résztvevő államok itt vonják meg az elmúlt időszak mérlegét, áttekintik kötelezettségeik végrehajtását, és megvizsgálják a további lépéseket. Rendkívüli jelentős fejlemény az, hogy a harmincnégy ország - bécsi székhellyel - konfliktus-megelőző központot hoz létre, azért, hogy segítse a tanácsot a konfliktusok kockázatának csökkentésében. Varsói székhellyel jön létre az aláírók új közös intézményeként a szabad választási iroda, amelynek feladata a résztvevő államokban megtartott választásokkal kapcsolatos kontaktusok és az információcsere megkönnyítése. A charta javasolja az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet parlamenti közgyűlésének létrehozását, hogy a biztonsági folyamatba nagyobb mértékben bevonják a parlamenteket Szorgalmazza a parlamenti szintű kapcsolatok folytatását annak érdekében, hogy megvitassák, milyen legyen az ilyen parlamenti szervezet tevékenységi köre, munkamódszere és eljárási szabálya. Ezt a kérdést a külügyminiszterek tanácsának első összejövetelén tekintik át. A charta egyes rendelkezéseire vonatAntall József aláírja a nagy jelentőségű dokumentumot (Telefotó) kozó eljárási és szervezési módozatokat külön kiegészítő dokumentumban foglalták össze. „Európa megosztottságának megszűnésével új minőség elérésére törekedünk biztonsági kapcsolatainkban” - szögezik le az aláírók, kijelentve: együttműködnek az egymás közötti bizalom és biztonság erősítésében, a fegyverzetellenőrzés és a leszerelés megvalósításában. „Olyan Európát akarunk amely a béke forrása, nyitott a más országokkal való párbeszéd és együttműködés iránt, üdvözli a kölcsönös cseréket, és részt vesz a jövő kihívásaira adandó közös válaszok keresésében” - hangoztatja a charta. A biztonsági kérdésekkel foglalkozó rész üdvözli a huszonkét (NATO és VSZ) állam leszerelési megállapodását A dokumentum megelégedéssel szól Németország egységének megvalósulásáról, állást foglal az európai államok egysége, az együttműködés kibővítése mellett Leszögezi: a biztonsági folyamat alapvető jellemzője és az eredmények alapja az, hogy abban az észak-amerikai és az európai államok együttesen vesznek részt Egyúttal megállapítja azt is, hogy a konferencián részt vevő országok készek bármely, akár valamennyi állammal összefogva közös erőfeszítéseket tenni az alapvető emberi értékek egészének megőrzésére és fejlesztésére. Külön fő fejezet a Párizsi Chartában a jövőre vonatkozó iránymutatások összegezése. Ennek első része az úgynevezett emberi dimenzióra, az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartására és érvényesítésére vonatkozik, és ismét részletesen szól a nemzeti kisebbségekről. „Megerősítjük mély meggyőződésünket hogy a népeink közötti baráti kapcsolatok, a béke, az igazságosság, a stabilitás és a demokrácia megköveteli, hogy a nemzeti kisebbségek etnikai, kulturális, nyelvi és vallási identitása védelmet élvezzen, és megteremtődjenek a feltételek identitásuk kiteljesedéséhez Kijelentjük, hogy a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos kérdéseket csak demokratikus politikai keretekben lehet kielégítően megoldani. Elismerjük továbbá, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek demokratikus jogait - mint az egyetemes emberi jogok részét - teljes mértékben tiszteletben kell tartani” - szögezik le az aláírók. A nemzeti kisebbségek jobb védelmével összefüggő kérdésekről szakértői találkozót hívnak össze Genfben, 1991 júliusának elején. A dokumentum egyúttal aláhúzza, hogy az aláírók harcolni fognak a faji és az etnikai gyűlölet, az antiszemitizmus, az idegen- gyűlölet és az egyének megkülönböztetésének valamennyi formája, a vallási és ideológiai alapon történő üldözés ellen. A Párizsi Charta egyik legfontosabb része a katonai biztonság terén megvalósítandó közös erőfeszítésekről szól. Előirányozza a bizalom- és biztonságerősítő intézkedésekről megtartott tárgyalások folytatását azzal, hogy azoknak legkésőbb a biztonsági konferencia 1992-ben Helsinkiben megtartandó utótalálkozójáig be kell fejeződniük. Hasonlóképpen erre az időre kívánják befejezni a hagyományos fegyveres erőkről folytatott tárgyalásokat a hu- szonkettek között. A megfelelő előkészítést követően a helsinki utótalálkozó irányozza elő az új, valamennyi résztvevő állam számára nyitott leszerelési, biztonság- és bizalomerősítési tárgyalások megkezdését. A harmincnégy ország állást foglal a vegyi fegyverek eltiltása és a „Nyitott égbolt” kezdeményezés megvalósítása mellett. A charta felhív a demokratikus intézmények és a résztvevő államok függetlenségének, szuverén egyenlőségének, területi épségének védelmére. Elitéi minden olyan jogellenes cselekedetet, amely külső nyomást, kényszert vagy felforgatást testesít meg, bűncselekménynek minősít minden terrorista akciót módszert és gyakorlatot. Az aláíró államok közötti viták rendezésére a harmincnégyek a nemzetközi joggal összefüggésben megfelelő mechanizmusokat hoznak létre. „Vállaljuk, hogy az e területen folyó együttműködés új formáinak kialakítására törekszünk, különös tekintettel a viták békés rendezése harmadik fél kötelező érvényű bevonását magában foglaló módszereinek kialakítására” - hangoztatják a chartában. Részletesen foglalkozik a dokumentum a gazdasági együttműködés feladataival, állást foglal a piacgazdaság mellett, leszögezve, hogy továbbra is támogatni kell azokat az országokat, amelyek most vannak az áttérés átmeneti időszakában. Méltatja a charta az Európai Közösségek fontos szerepét a földrész politikai és gazdasági szerepében. Külön foglalkozik a környezetvédelem feladataival, és a kulturális együttműködés fejlesztésével is. A charta kifejezi az aláírók együttműködési készségét a Földközi-tenger térségének országaival, leszögezi aggodalmukat a továbbra is fennmaradó feszültségek miatt, és kedvező feltételek megteremtését ígéri a térség országaival kialakítandó kapcsolatok megteremtéséhez. Antall József találkozója Mihail Gorbacsowal (Folytatás az 1. oldalról.) A találkozó után Antall József személyesen tájékoztatta a magyar nagykövetségen a sajtótudósítókat- Megállapodtunk abban, hogy új kétoldalú megállapodást kötünk a Szovjetunióval. Ezt mi javasoltuk, és Gorbacsov elnök úr azonnal elfogadta a javaslatot, amelyet fontosnak tartott - mondotta.- Úgy gondoljuk - s most őket is idézem -, hogy új alapokra helyezett szovjet-magyar kapcsolatra van szükség, és helyes, ha ezt jogi formába öntjük. Gorbacsov úr ezzel teljesen egyetértett, javaslatunkat elfogadták, így a két külügyminiszter megbízást is kapott arra, hogy készítsék elő a kétoldalú magyar-szovjet megállapodást. Azt hiszem, hogy ez önmagában is mintaértékű lesz, és új lehetőségeket ad.- Gorbacsov úr hangsúlyozta: szó sincs arról, hogy a szovjet-magyar kapcsolatot rossznak tekintenék, és minden olyan híresztelés - amely a magyar belpolitikában is felvetődik - arról, hogy mi egyoldalú politikát folytatnánk, nem állja meg a helyét Mi is fontosnak tartjuk a korrekt szovjet-magyar kapcsolat fenntartását. Ez a kapcsolat teljesen logikus, hiszen a Szovjetunió nemcsak szomszédos ország, hanem az egyik vezető világhatalom is, Gorbacsov úr is azt hangsúlyozta, hogy korrekt és jó kapcsolatokat kell fenntartanunk.- A tárgyalásokon hangsúlyozta, hogy a kapcsolatainkban jelenleg mutatkozó gazdasági nehézségek semmiféle politikai kérdéssel sem függenek össze. Egyszerűen arról van szó, hogy ezek a Szovjetunió belső nehézségeiből származnak. A kőolajtermelés visszaesett, de a gázszállításokat tudnák még fokozni - jelentette ki. Antall József elmondotta: magyar részről felvetették 1956 újraértékelésének kérdését, mivel az Országggyűlés eddig nem kapott választ a Szovjetunió legfelsőbb tanácsához intézett, erre vonatkozó kérésére. Gorbacsov válaszában utalt a korábbi szovjet értékelésekre. „Megállapodtunk abban, hogy megkeressük a megfelelő formulát. Hangsúlyoztam, hogy mi a szovjet katonákat is hősi halottaknak tekintjük” - mondotta a magyar kormányfő, hozzátéve: egyetértettek abban, hogy a két ország nem kíván történelmi vitát folytatni. A miniszterelnök közölte: mivel a Szovjetuniónak, de - az elnökválasztás második fordulója miatt - Lengyelországnak sem megfelelő a magyar fél által indítványozott időpont, december 9-e a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé egyszer már elhalasztott budapesti ülésének megtartására, azt valószínűleg a jövő év elejére halasztják. Ennek azonban nincs politikai oka. A Varsói Szerződésről kialakított magyar álláspontot a szovjet fél ismeri, az időpontot diplomáciai úton határozzák meg. A tárgyalásokon szó volt a szovjet csapatok kivonásáról. A hátrahagyott objektumok értékéről, hasznosításáról a tárgyalások folytatódnak. Gorbacsov a megbeszélésen tájékoztatást adott a Szovjetunió helyzetéről, belső nehézségeiről, a tagköztársaságok problémáiról. Felmentették? Elterjedt a pletyka Szekszárdon, hogy a Húsipari Vállalat igazgatóját, azonnali hatállyal felmentették beosztásából. Felhívtuk telefonon a Földművelésügyi Minisztériumot amely a vállalat felügyeleti szerve és megkérdeztük: Igaz-e a hír? Böjti Zoltán, az élelmiszeripari főosztály vezetője a következőket válaszolta:- A hír így nem igaz. Valóban volt egy beszélgetésünk Hartmann úrral, amelyben szó esett esetleges felmentéséről, mert a vállalat nehéz helyzete, a jelenlegi és év végére is várható nagy vesztesége miatt cselekedni kell, nem lehet tovább várni. Mindaddig azonban nem válik hivatalossá semmi, amíg a vállalat igazgatója kézbe nem kapja felmondólevelét. Ez 2-3 napon belül bekövetkezhet, ha a döntés megszületik. Természetesen Hartmann Lajost is felhívtuk és kértük, hogy válaszoljon néhány kérdésünkre a felmentésével kapcsolatos hírekről és a vállalat gazdasági helyzetéről. Sajnos, Hartmann úr elzárkózott ettől, nem volt hajlandó nyilatkozni. Kérésünkre, hogy miért nem, azt válaszolta: csak!- áa Van már jegyző Bonyhádon Bonyhád önkormányzati testületé tegnap délután zárt ülésen döntött arról, ki legyen a város jegyzője. Az állásra négyen pályáztak, közülük Kovács Péterre esett a választás, aki előzőleg Aparhant tanácselnöke, legutóbb Nagymányok vb-titkára volt. Hivatalát december 1-jén foglalja el. Baleset Bátaszéken Nagy Ferenc: Küzdelem a vasfüggöny mögött (9.) Tegnap kora délután Bátaszéken, a Bonyhádi utca végén miközben a Gemenc Volán BY 24-63 írsz. autóbusza előzött egy kerékpárost -, a szemtanúk elmondása szerint - megelőzte az AFL-218 frsz. Fiat személygépkocsi. A szabálytalan előzést követően a személykocsi nekiment a menetirány szerinti bal oldalon lévő villanyoszlopnak, megfordult, majd nekivágódott a már fékező autóbusznak. Az ütközéseket követően a személygépkocsi vezetője megsérült, s az autóban is jelentős kár keletkezett. Magyarország egykori kisgazdapárti miniszterelnökének, Nagy Ferencnek egyéni sorsa tragikusan egybefonódik nemzetéével. Számkivetésban halt meg, fájdalmasan távol szülőföldjétől, az egyesült államokbeli, virginiai Herndon- ban, 1979. június 11-érői 12-re virradóra. Június 16-án temették... Emlékirata - amely az Európa Könyvkiadó sorozatában a közeljövőben kerül az olvasó elé - krónika és mementó, súlyos történésekről tudósít. Ebből közlünk részleteket. A moszkvai utazás Április első napjaiban Puskin követtel megállapodtunk, hogy április 10-én indulunk Moszkvába. Közölte a követ, hogy a szovjet kormány a vendégének tekinti a magyar kormányküldöttséget. Bejelentette, hogy ő maga is elkísér bennünket az útra Grigorjev követségi tanácsossal együtt. Ez a Grigorjev örült legjobban az utazásnak, mert, mint mondotta, még sohasem találkozott Sztálinnal, ezután pedig nyilván beszélni is alkalma lesz vele. Grigorjev ugyanis kitünően tudott magyarul, s ő volt a magyarországi szovjet hivatalos köröknek az állandó tolmácsa, mindaddig, amíg 1946 nyarán vissza nem rendelték Moszkvába. Magunkkal vittük Moszkvába feleségeinket is, s az asszonyokon kívül elkísért még bennünket dr. Kapócs Ferenc titkárom és Gerö miniszter titkárnője. Vorosilov marsallnak Magyarországon maradt repülőgépét bocsátották a küldöttség rendelkezésére, s a kétmotoros Douglas rendszerű repülőgépen indultunk neki az útnak. A Kárpátok fölött sohasem könnyű a repülés, mert az óriási kiterjedésű hegycsoport légköri állapota elég változó, s próbára teszi a magasan szálló repülőgépeket is. A mi utazásunk napján egyébként sem volt kellemes az idő. Puskin követ igyekezett velünk felejtetni a gép kellemetlen mozgását. Csakhamar asztalra rakatta a magával hozott ételeket-italokat, s igyekezett vidám hangulatot teremteni az utasok körében. A négy és fél órás út után sűrű ködben közelítettük meg Moszkvát. Az idő addig tiszta volt, s nekünk módunkban volt összehasonlítást tenni a magyar vidék és az ukrajnai táj képe között Magyarországon akkor már zöldek voltak az őszi vetések, a fehér műutak mentén piros tetejű házcsoportok mutatták a falvakat. A Kárpátokon túl kietlen, szürke volt az egész táj, sehol egy zöld vetés nem volt látható, s utak helyett kígyózó ösvények látszottak, amelyek mentén fekete pontok mutatták a szétszórt falvakat. A sűrű köd miatt állítólag rádióparancsot kapott a repülőgép parancsnoka, aki-egy szovjet ezredes és a szovjet parlament tagja volt, hogy ne Moszkvában, hanem valami más repülőtéren szálljon le. Puskin követ azonban tudta, hogy a moszkvai repülőtéren valami fogadtatás lesz, s ragaszkodott hozzá, hogy a gép oda érkezzen meg. Ez alkalommal ültem először repülőgépen. Zúgott a fejem, kavargóit a gyomrom, amikor a gép leszállt a repülőtéren. Legszívesebben mindjárt ágyba feküdtem volna. Erről azonban szó sem lehetett. Amint a repülőgép megállóit a betonpályán a repülőgép orosz utasain izgalom futott végig.- Molotov - suttogták az oroszok egymás között. És valóban, hatalmas diplomáciai testület élén Molotov állott a fogadtatásra kijelölt helyen. Grigorjev segítségével bemutatta Molotov a harmincnégy ország diplomáciai testületének megjelent tagjait, majd közölte, hogy a moszkvai városparancsnok kíván jelentést tenni. A városparancsnok jelentette, hogy tiszteletünkre kivonult a moszkvai helyőrség diszszáza- da. Felhangzott a magyar és a szovjet himnusz. A magyar himnusz kottáját két nappal azelőtt kapta meg a zenekar vezetője egy olyan papíron, amelynek másik oldalán a Szálasi-féle nyilas induló volt. Még jó, hogy nem azt tanulta meg a zenekar.