Tolnai Népújság, 1990. november (1. évfolyam, 178-203. szám)

1990-11-22 / 196. szám

2 NÉPÚJSÁG 1990. november 22. A szembenállás és Európa megosztottságának korszaka véget ért (Folytatás az 1. oldalról.) „Ez képessé tesz bennünket arra, hogy osztozhassunk a boldogulás magasabb fokában, ami közös célkitűzésünk. E célból együttműködünk” - írják a dokumen­tumban. Az államok közötti baráti kapcsolatokról szólva az aláírók megújítják azt a fogadal­mukat, hogy tartózkodnak az erőszak al­kalmazásától, vagy az erőszakkal való fe­nyegetéstől bármely állam területi épsége, vagy politikai függetlensége ellen, megerő­sítik kötelezettségüket, hogy a felmerülő vi­tákat békés eszközökkel rendezik. E célból mechanizmust hoznak létre a konfliktusok megelőzésére és megoldásra. A charta harmadik fő fejezete az európai biztonsági és együttműködési folyamat új struktúráit és intézményeit határozza meg. A konzultációk állandóvá tétele céljából rendszeresíti a különböző szintű találkozó­kat, és ezek adminisztratív támogatására titkárságot hoz létre Prágában.- Az államfők ezentúl a konferencia utó­találkozói alkalmából jönnek össze rend­szeresen. Az első ilyen összejövetelre tehát 1992-ben kerül sor, Helsinkiben.- A külügyminiszterek rendszeresen és évente legalább egyszer összeülnek (kül­ügyminiszteri tanács): ez lesz a politikai konzultációk központi fóruma. Az újonnan alapított tanács első találkozóját Berlinben tartják meg.- A vezető tisztségviselők bizottsága ké­szíti elő a tanács találkozóit, és gondosko­dik az ott született döntések végrehajtásá­ról, áttekinti az időszerű kérdéseket ajánlá­sokat tehet a tanácsnak. A harmincnégy ország úgynevezett utó­találkozóit ezentúl kétévenként rendezik meg. A résztvevő államok itt vonják meg az elmúlt időszak mérlegét, áttekintik kötele­zettségeik végrehajtását, és megvizsgálják a további lépéseket. Rendkívüli jelentős fejlemény az, hogy a harmincnégy ország - bécsi székhellyel - konfliktus-megelőző központot hoz létre, azért, hogy segítse a tanácsot a konfliktu­sok kockázatának csökkentésében. Var­sói székhellyel jön létre az aláírók új közös intézményeként a szabad választási iroda, amelynek feladata a résztvevő államokban megtartott választásokkal kapcsolatos kontaktusok és az információcsere meg­könnyítése. A charta javasolja az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet parlamenti közgyűlésének létrehozását, hogy a biz­tonsági folyamatba nagyobb mértékben bevonják a parlamenteket Szorgalmazza a parlamenti szintű kap­csolatok folytatását annak érdekében, hogy megvitassák, milyen legyen az ilyen parlamenti szervezet tevékenységi köre, munkamódszere és eljárási szabálya. Ezt a kérdést a külügyminiszterek tanácsának első összejövetelén tekintik át. A charta egyes rendelkezéseire vonat­Antall József aláírja a nagy jelentőségű dokumentumot (Telefotó) kozó eljárási és szervezési módozatokat külön kiegészítő dokumentumban foglal­ták össze. „Európa megosztottságának megszű­nésével új minőség elérésére törekedünk biztonsági kapcsolatainkban” - szögezik le az aláírók, kijelentve: együttműködnek az egymás közötti bizalom és biztonság erősí­tésében, a fegyverzetellenőrzés és a lesze­relés megvalósításában. „Olyan Európát akarunk amely a béke forrása, nyitott a más országokkal való párbeszéd és együttműködés iránt, üdvözli a kölcsönös cseréket, és részt vesz a jövő kihívásaira adandó közös válaszok keresésében” - hangoztatja a charta. A biztonsági kérdésekkel foglalkozó rész üdvözli a huszonkét (NATO és VSZ) ál­lam leszerelési megállapodását A doku­mentum megelégedéssel szól Németor­szág egységének megvalósulásáról, állást foglal az európai államok egysége, az együtt­működés kibővítése mellett Leszögezi: a biz­tonsági folyamat alapvető jellemzője és az eredmények alapja az, hogy abban az észak-amerikai és az európai államok együt­tesen vesznek részt Egyúttal megállapítja azt is, hogy a konferencián részt vevő országok készek bármely, akár valamennyi állammal összefogva közös erőfeszítéseket tenni az alapvető emberi értékek egészének megőr­zésére és fejlesztésére. Külön fő fejezet a Párizsi Chartában a jö­vőre vonatkozó iránymutatások összege­zése. Ennek első része az úgynevezett em­beri dimenzióra, az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tar­tására és érvényesítésére vonatkozik, és ismét részletesen szól a nemzeti kisebbsé­gekről. „Megerősítjük mély meggyőződé­sünket hogy a népeink közötti baráti kapcsolatok, a béke, az igazságosság, a stabilitás és a demokrácia megköveteli, hogy a nemzeti kisebbségek etnikai, kultu­rális, nyelvi és vallási identitása védelmet élvezzen, és megteremtődjenek a feltételek identitásuk kiteljesedéséhez Kijelentjük, hogy a nemzeti kisebbségekkel kapcsola­tos kérdéseket csak demokratikus politikai keretekben lehet kielégítően megoldani. Elismerjük továbbá, hogy a nemzeti kisebb­ségekhez tartozó személyek demokratikus jogait - mint az egyetemes emberi jogok ré­szét - teljes mértékben tiszteletben kell tarta­ni” - szögezik le az aláírók. A nemzeti kisebb­ségek jobb védelmével összefüggő kérdé­sekről szakértői találkozót hívnak össze Genfben, 1991 júliusának elején. A dokumentum egyúttal aláhúzza, hogy az aláírók harcolni fognak a faji és az etni­kai gyűlölet, az antiszemitizmus, az idegen- gyűlölet és az egyének megkülönbözteté­sének valamennyi formája, a vallási és ideológiai alapon történő üldözés ellen. A Párizsi Charta egyik legfontosabb része a katonai biztonság terén megvalósí­tandó közös erőfeszítésekről szól. Előirá­nyozza a bizalom- és biztonságerősítő in­tézkedésekről megtartott tárgyalások folytatását azzal, hogy azoknak legkésőbb a biztonsági konferencia 1992-ben Helsin­kiben megtartandó utótalálkozójáig be kell fejeződniük. Hasonlóképpen erre az időre kívánják befejezni a hagyományos fegyve­res erőkről folytatott tárgyalásokat a hu- szonkettek között. A megfelelő előkészítést követően a helsinki utótalálkozó irányozza elő az új, valamennyi résztvevő állam szá­mára nyitott leszerelési, biztonság- és biza­lomerősítési tárgyalások megkezdését. A harmincnégy ország állást foglal a vegyi fegyverek eltiltása és a „Nyitott égbolt” kez­deményezés megvalósítása mellett. A charta felhív a demokratikus intézmé­nyek és a résztvevő államok függetlensé­gének, szuverén egyenlőségének, területi épségének védelmére. Elitéi minden olyan jogellenes cselekedetet, amely külső nyo­mást, kényszert vagy felforgatást testesít meg, bűncselekménynek minősít minden terrorista akciót módszert és gyakorlatot. Az aláíró államok közötti viták rendezé­sére a harmincnégyek a nemzetközi joggal összefüggésben megfelelő mechanizmu­sokat hoznak létre. „Vállaljuk, hogy az e te­rületen folyó együttműködés új formáinak kialakítására törekszünk, különös tekintet­tel a viták békés rendezése harmadik fél kötelező érvényű bevonását magában fog­laló módszereinek kialakítására” - han­goztatják a chartában. Részletesen foglalkozik a dokumentum a gazdasági együttműködés feladataival, állást foglal a piacgazdaság mellett, leszö­gezve, hogy továbbra is támogatni kell azo­kat az országokat, amelyek most vannak az áttérés átmeneti időszakában. Méltatja a charta az Európai Közösségek fontos sze­repét a földrész politikai és gazdasági sze­repében. Külön foglalkozik a környezetvé­delem feladataival, és a kulturális együtt­működés fejlesztésével is. A charta kifejezi az aláírók együttműkö­dési készségét a Földközi-tenger térségé­nek országaival, leszögezi aggodalmukat a továbbra is fennmaradó feszültségek miatt, és kedvező feltételek megteremtését ígéri a térség országaival kialakítandó kapcsola­tok megteremtéséhez. Antall József találkozója Mihail Gorbacsowal (Folytatás az 1. oldalról.) A találkozó után Antall József személye­sen tájékoztatta a magyar nagykövetségen a sajtótudósítókat- Megállapodtunk abban, hogy új kétol­dalú megállapodást kötünk a Szovjetunió­val. Ezt mi javasoltuk, és Gorbacsov elnök úr azonnal elfogadta a javaslatot, amelyet fontosnak tartott - mondotta.- Úgy gondoljuk - s most őket is idézem -, hogy új alapokra helyezett szovjet-ma­gyar kapcsolatra van szükség, és helyes, ha ezt jogi formába öntjük. Gorbacsov úr ezzel teljesen egyetértett, javaslatunkat el­fogadták, így a két külügyminiszter megbí­zást is kapott arra, hogy készítsék elő a két­oldalú magyar-szovjet megállapodást. Azt hiszem, hogy ez önmagában is mintaérté­kű lesz, és új lehetőségeket ad.- Gorbacsov úr hangsúlyozta: szó sincs arról, hogy a szovjet-magyar kapcsolatot rossznak tekintenék, és minden olyan hí­resztelés - amely a magyar belpolitikában is felvetődik - arról, hogy mi egyoldalú poli­tikát folytatnánk, nem állja meg a helyét Mi is fontosnak tartjuk a korrekt szovjet-ma­gyar kapcsolat fenntartását. Ez a kapcsolat teljesen logikus, hiszen a Szovjetunió nem­csak szomszédos ország, hanem az egyik vezető világhatalom is, Gorbacsov úr is azt hangsúlyozta, hogy korrekt és jó kapcsola­tokat kell fenntartanunk.- A tárgyalásokon hangsúlyozta, hogy a kapcsolatainkban jelenleg mutatkozó gaz­dasági nehézségek semmiféle politikai kérdéssel sem függenek össze. Egysze­rűen arról van szó, hogy ezek a Szovjetunió belső nehézségeiből származnak. A kő­olajtermelés visszaesett, de a gázszállítá­sokat tudnák még fokozni - jelentette ki. Antall József elmondotta: magyar részről felvetették 1956 újraértékelésének kérdé­sét, mivel az Országggyűlés eddig nem ka­pott választ a Szovjetunió legfelsőbb taná­csához intézett, erre vonatkozó kérésére. Gorbacsov válaszában utalt a korábbi szovjet értékelésekre. „Megállapodtunk abban, hogy megkeressük a megfelelő for­mulát. Hangsúlyoztam, hogy mi a szovjet katonákat is hősi halottaknak tekintjük” - mondotta a magyar kormányfő, hozzátéve: egyetértettek abban, hogy a két ország nem kíván történelmi vitát folytatni. A miniszterelnök közölte: mivel a Szov­jetuniónak, de - az elnökválasztás máso­dik fordulója miatt - Lengyelországnak sem megfelelő a magyar fél által indítvá­nyozott időpont, december 9-e a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testüle­té egyszer már elhalasztott budapesti ülésének megtartására, azt valószínűleg a jövő év elejére halasztják. Ennek azon­ban nincs politikai oka. A Varsói Szerző­désről kialakított magyar álláspontot a szovjet fél ismeri, az időpontot diplomá­ciai úton határozzák meg. A tárgyalásokon szó volt a szovjet csa­patok kivonásáról. A hátrahagyott objektu­mok értékéről, hasznosításáról a tárgyalá­sok folytatódnak. Gorbacsov a megbeszélésen tájékozta­tást adott a Szovjetunió helyzetéről, belső nehézségeiről, a tagköztársaságok problé­máiról. Felmentették? Elterjedt a pletyka Szekszárdon, hogy a Húsipari Vállalat igazgatóját, azonnali ha­tállyal felmentették beosztásából. Felhívtuk telefonon a Földművelésügyi Minisztériu­mot amely a vállalat felügyeleti szerve és megkérdeztük: Igaz-e a hír? Böjti Zoltán, az élelmiszeripari főosztály vezetője a követ­kezőket válaszolta:- A hír így nem igaz. Valóban volt egy be­szélgetésünk Hartmann úrral, amelyben szó esett esetleges felmentéséről, mert a vállalat nehéz helyzete, a jelenlegi és év vé­gére is várható nagy vesztesége miatt cse­lekedni kell, nem lehet tovább várni. Mind­addig azonban nem válik hivatalossá sem­mi, amíg a vállalat igazgatója kézbe nem kapja felmondólevelét. Ez 2-3 napon belül bekövetkezhet, ha a döntés megszületik. Természetesen Hartmann Lajost is fel­hívtuk és kértük, hogy válaszoljon néhány kérdésünkre a felmentésével kapcsolatos hírekről és a vállalat gazdasági helyzetéről. Sajnos, Hartmann úr elzárkózott ettől, nem volt hajlandó nyilatkozni. Kérésünkre, hogy miért nem, azt válaszolta: csak!- áa ­Van már jegyző Bonyhádon Bonyhád önkormányzati testületé teg­nap délután zárt ülésen döntött arról, ki legyen a város jegyzője. Az állásra né­gyen pályáztak, közülük Kovács Péterre esett a választás, aki előzőleg Aparhant tanácselnöke, legutóbb Nagymányok vb-titkára volt. Hivatalát december 1-jén foglalja el. Baleset Bátaszéken Nagy Ferenc: Küzdelem a vasfüggöny mögött (9.) Tegnap kora délután Bátaszéken, a Bonyhádi utca végén miközben a Ge­menc Volán BY 24-63 írsz. autóbusza előzött egy kerékpárost -, a szemtanúk elmondása szerint - megelőzte az AFL-218 frsz. Fiat személygépkocsi. A szabálytalan előzést követően a sze­mélykocsi nekiment a menetirány sze­rinti bal oldalon lévő villanyoszlopnak, megfordult, majd nekivágódott a már fékező autóbusznak. Az ütközéseket követően a személygépkocsi vezetője megsérült, s az autóban is jelentős kár keletkezett. Magyarország egykori kisgazdapárti miniszterelnökének, Nagy Ferencnek egyéni sorsa tragikusan egybefonódik nemzetéével. Számkivetésban halt meg, fájdalmasan távol szülőföldjétől, az egyesült államokbeli, virginiai Herndon- ban, 1979. június 11-érői 12-re virradó­ra. Június 16-án temették... Emlékirata - amely az Európa Könyv­kiadó sorozatában a közeljövőben kerül az olvasó elé - krónika és mementó, sú­lyos történésekről tudósít. Ebből köz­lünk részleteket. A moszkvai utazás Április első napjaiban Puskin követtel megállapodtunk, hogy április 10-én indu­lunk Moszkvába. Közölte a követ, hogy a szovjet kormány a vendégének tekinti a magyar kormányküldöttséget. Bejelentet­te, hogy ő maga is elkísér bennünket az út­ra Grigorjev követségi tanácsossal együtt. Ez a Grigorjev örült legjobban az utazás­nak, mert, mint mondotta, még sohasem ta­lálkozott Sztálinnal, ezután pedig nyilván beszélni is alkalma lesz vele. Grigorjev ugyanis kitünően tudott magyarul, s ő volt a magyarországi szovjet hivatalos köröknek az állandó tolmácsa, mindaddig, amíg 1946 nyarán vissza nem rendelték Moszkvába. Magunkkal vittük Moszkvába felesé­geinket is, s az asszonyokon kívül elkísért még bennünket dr. Kapócs Ferenc titká­rom és Gerö miniszter titkárnője. Vorosilov marsallnak Magyarországon maradt repülőgépét bocsátották a küldött­ség rendelkezésére, s a kétmotoros Doug­las rendszerű repülőgépen indultunk neki az útnak. A Kárpátok fölött sohasem könnyű a re­pülés, mert az óriási kiterjedésű hegycso­port légköri állapota elég változó, s próbára teszi a magasan szálló repülőgépeket is. A mi utazásunk napján egyébként sem volt kellemes az idő. Puskin követ igyekezett velünk felejtetni a gép kellemetlen mozgá­sát. Csakhamar asztalra rakatta a magával hozott ételeket-italokat, s igyekezett vidám hangulatot teremteni az utasok körében. A négy és fél órás út után sűrű ködben közelítettük meg Moszkvát. Az idő addig tiszta volt, s nekünk módunkban volt össze­hasonlítást tenni a magyar vidék és az uk­rajnai táj képe között Magyarországon ak­kor már zöldek voltak az őszi vetések, a fe­hér műutak mentén piros tetejű házcso­portok mutatták a falvakat. A Kárpátokon túl kietlen, szürke volt az egész táj, sehol egy zöld vetés nem volt látható, s utak he­lyett kígyózó ösvények látszottak, amelyek mentén fekete pontok mutatták a szétszórt falvakat. A sűrű köd miatt állítólag rádióparancsot kapott a repülőgép parancsnoka, aki-egy szovjet ezredes és a szovjet parlament tag­ja volt, hogy ne Moszkvában, hanem valami más repülőtéren szálljon le. Puskin követ azonban tudta, hogy a moszkvai repülőté­ren valami fogadtatás lesz, s ragaszkodott hozzá, hogy a gép oda érkezzen meg. Ez alkalommal ültem először repülőgé­pen. Zúgott a fejem, kavargóit a gyomrom, amikor a gép leszállt a repülőtéren. Legszí­vesebben mindjárt ágyba feküdtem volna. Erről azonban szó sem lehetett. Amint a re­pülőgép megállóit a betonpályán a repülő­gép orosz utasain izgalom futott végig.- Molotov - suttogták az oroszok egy­más között. És valóban, hatalmas diplomá­ciai testület élén Molotov állott a fogadta­tásra kijelölt helyen. Grigorjev segítségével bemutatta Molotov a harmincnégy ország diplomáciai testületének megjelent tagjait, majd közölte, hogy a moszkvai várospa­rancsnok kíván jelentést tenni. A várospa­rancsnok jelentette, hogy tiszteletünkre kivonult a moszkvai helyőrség diszszáza- da. Felhangzott a magyar és a szovjet him­nusz. A magyar himnusz kottáját két nappal azelőtt kapta meg a zenekar vezetője egy olyan papíron, amelynek másik oldalán a Szálasi-féle nyilas induló volt. Még jó, hogy nem azt tanulta meg a zenekar.

Next

/
Thumbnails
Contents