Tolnai Népújság, 1990. november (1. évfolyam, 178-203. szám)
1990-11-21 / 195. szám
1990. november 21. Kisvállalkozók oldala NÉPÚJSÁG 5 Vállalkozás, piac, tőzsde, privatizáció, Vállalkozás a mezőgazdaságban Szabadon dönthessen a parasztember Mi lesz az egyéni gazdálkodók sorsa? Róluk és nélkülük vitáznak a politikusok. érdekvédelem, adózás Jogszabályfigyelő Nem árt tudni Aktuális kérdés - sajnos, még mindig! - a régóta várt és már eddig is sok vitát kavart földtörvény. Miközben a politikusok és a „birtokon belül lévők” tőként saját érdekeik szerint csatáznak, a földből élő parasztemberek megint csak másodlagos szerepre kényszerülnek: róluk, de szinte nélkülük folynak a viták. Az okos, szorgalmas parasztot ugyanis egyik táborhoz sem köti az érdeke. Azt tapasztalja, hogy a közös tulajdon számára értelmezhetetlen, az egykori gazdából ugyanis időközben bérmunkást faragott a kolhoz típusú szövetkezet. Az idősebbek viszont azt is megélték, hogy egy-két hektáron nincs biztonságos megélhetés, a szegényparaszt inkább gazdagabb társának cselédje, mint saját maga ura. A nemzetközi példák sem igazolják a nadrágszíjpar- cellák létjogosultságát: Franciaországban 29, Dániában 32, Belgiumban 17, a volt NSZK-ban 18 hektár az átlagos birtoknagyság. A mai viszonyok között azonban nálunk még csak gondolni sem lehet a versenyképes középüzemek kialakulására, hiszen a legelemibb feltételnek, a piaci viszonyokhoz igazított földforgalomnak sem vagyunk a birtokában. Bár elvileg létezik a tulajdoni többszektorú- ság - a magán, a szövetkezeti és az állami tulajdon egymásmellettisége -, valójában, az érvényes törvények szelleme és betűje szerint, az állami tulajdoné az elsőbbség. A szabadon választott parlament poli- tizálgató honatyái még csak szavakban tartanak a privatizációnál, hiszen ma is élnek a földmegváltás, a földfelajánlás jogintézményei, amelyek sem a földpiaccal, sem a privatizáció gyakorlati megvalósulásával nem egyeztethetők össze. A kisgazdák által hangoztatott 1947- es tulajdoni állapot sokkal inkább a történelmi igazságosztás jegyében fogant mint a gazdasági racionalitásban. A második világháborút követően megközelítően 800 ezer kisbirtok volt Magyarországon, s ez 7-8 hektáros átlagos területet jelentett. Ezek visszaállítása - elegeddé vállalkozó esetén is - a termelési technikák visszafejlődését hozná, tulajdonosaiknak a létminimumot alig meghaladó életkörülményeket engedne. Mint arra már a negyvenes évek végén volt példa, a tengődő kisgazdák új utakat keresnének, s várhatóan elkezdődne a spekuláció. A föld eredendő szerepe pedig nem az ügyeskedők gazdagodásának szolgálata, hanem az élelmiszer-termelés. Bizonyos, hogy az ésszerű állami korlátozásra nálunk is szükség Van, ám ma még inkább a földet és tulajdonosait felszabadító intézkedések előtt állunk. Érvényben vannak a földforgalmat és a gazdálkodást egyaránt béklyóban tartó törvények, a valódi szövetkezést akadályozó szabályok. A termelőszövetkezetek földjének több mint hatvan százaléka közös tulajdonban van, amit nem az állam- polgári önkéntesség, hanem a földmeg-' váltás központosító jogintézménye terelt egybe. A szövetkezeti tulajdonnak lényegi ellentmondása, hogy a tulajdonos szempontjából a föld „forgalomképtelen”. A valódi szövetkezésnek pedig éppen az önkéntes személyi és vagyonegyesítés a lényege, amely csak addig tart, ameddig a tagnak, mint tulajdonosnak ez előnyös. A gazda tulajdonosi jogait soha nem veti alá semmilyen közösségnek, legfeljebb a saját gazdasági érdekében maga korlátozza azokat. E korántsem teljességre törekvő példák jól érzékeltetik, hogy a piacgazdasághoz vezető útnak még az alapköveit sem raktuk le. Ha elfogadjuk a fejlett mezőgazdaságú országok bevált gyakorlatát, s a működőképes középüzemre alapozzuk a jövőt, akkor a politikai retorikát mellőzve, a gazdasági ésszerűség világában kell a törvényalkotóknak kutatniuk. A gazdálkodás csak akkor serkenthető, ha sem a szövetkezet, sem a nadrágszijparcella nem lesz kötelező, hanem józan gondolkodású, szabadon rendelkező parasztok dönthetnek saját sorsukról. V. FARKAS JÓZSEF Fotó: GOTTVALD KÁROLY Apró, de fontos változás állt be a személyi jövedelemadóval kapcsolatban. Az eredeti szja-törvény szerint a be nem vallott, de az adóhatóság által feltárt jövedelmeket az elző év jövedelméhez kell hozzáadni. A hatályos, 1989. évi XLV. tör- vényszerint viszont a feltárt jövedelemmel annak megszerzése évében elért jövedelmet kell kiegészíteni. Augusztusban a parlament módosította a magán- személyek jövedelemadójáról szóló 1989. évi XLV. törvényt, miszerint ezentúl a fenti két megoldás közül azt kell alkalmazni, amelyik az adófizetőre nézve kedvezőbb. A Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Bank szavazati joga: a letéti bankok szavazati joga egy részvénytársaság közgyűlésén. Szükséges hozzá a részvényesek írásos beleegyezése. Befektetések: összefoglaló kifejezés a pénz- és tőkepiacon befektetett eszközök megnevezésére. A befektetésekhez sorolhatók még az ingatlanok, nemesfémek, műtárgyak stb. Befektetési politika: a vagyonnak a különböző országokban, különböző valutákban, különböző befektetési formákban történő elhelyezésére irányuló intézkedések összessége. Befektetési tanácsadó: az egyes tőzsdék és társaságok mindenkori kilátásairól a befektetőket tájékoztató szakértő, illetve szakértői cég. Bemutatóra szóló részvény: nem névre szóló részvény, amelynek mindenkori tulajdonosát ismerik el részvényesként. Beruházási vagyon: az aktíva része. Vagyonrészek, amelyek egy vállalat üzletmenetét biztosítják. Minisztériuma (NGKM) rendeletben módosította (Magyar Közlöny 81. szám) a külkereskedelmi tevékenység folytatásának rendjéről szóló 1/1987-es kereskedelmi miniszteri rendeletet. így ez év augusztus 17-től minden egyéni vállalkozó folytathat külkereskedelmi tevékenységet a gazdálkodószervezetekkel azonos feltételekkel, amennyiben bejegyezteti magát a Cégbíróságon. Aki ezután kívánja külkereskedelemre adni a fejét, annak az NGKM engedélyezési főosztályhoz kell fordulnia regisztrálás céljából. Ehhez a cégbejegyzést sem kell megvárni, elegendő a cégbírósági kérelem lajstromszáma is ennek igazolására. Beszámítási módszerek: a kettős adózás elkerülését szolgáló módszerek. Bessz-spekuláció: olyan piacpolitikai magatartás, amelyet arra a számításra alapoznak, hogy az árfolyamok a jövőben esni fognak. Besszőr: (fr.: baissier) besszre játszó értékpapír-tulajdonos vagy spekuláns, aki a tőzsdei árfolyam esésére számítva későbbi határidőre ad el értékpapírokat, remélve, hogy a teljesítéskor olcsóbban jut hozzájuk. Bevezetés a tőzsdére: egy értékpapír első jegyzése a tőzsdén. Bond: (ang.: kötelezettség, szerződés) angol nyelvterületen a fix kamatozású értékpapírok megnevezésére szolgáló kifejezés. Bulldog bond: (ang.) Nagy-Britanniában így nevezik a nem brit adós által kibocsátott, font sterlingre szóló kötelezvényt. (Folytatjuk.) Tőzsdeszótár % Hitelkártyagyártó Kft Budapesten A Pénzjegynyomda és a Pannonplast Műanyagipari Vállalat közös vállalkozást alapított műanyag hitelkártyák gyártására Multipard Müanyagfeldolgozó és Szolgáltató Kft. néven. A törzstőke 42 millió forint, amelyből a két fél 50-50 százalékos arányban részesedik. A gépek terveik szerint egy műszakos termeléssel, évente mintegy 3 millió hitelkártyát, illetve hasonló terméket állítanak elő. A gépekkel ugyanis - a nemzetközi szabványoknak megfelelően - nemcsak mágnesszalagos műanyag hitelkártyák hanem az aláírást azonosító, mikrochipet is tartalmazó fényképes igazolványok, vállalati beléptetökártyák, telefonkártyák is készíthetők. (MTl-fotó) Privatizáció a vendéglátásban Maradt még eladó üzlet Az előprivatizációs törvény hatálya vendéglátóipari egységek esetében a 15 főnél nem nagyobb létszámú üzletekre terjed ki. Bóvári Jánossal, a Tolna Megyei Vendéglátóipari Vállalat most október végén megválasztott új igazgatójával arról beszélgettünk, hogy e törvény mennyiben vonatkozik vállalatának egységeire.- A kérdés azért is érdekes, mert köztudott, hogy önök már korábban különböző kft-k tulajdonába vitték át ingatlanaik nagy részét. Milyen üzleteik maradtak, amelyekre kiterjed a törvény hatálya?- Valóban, mi már a múlt év szeptemberében megkezdtük a privatizációt, azóta már összesen kilenc kft-t alapítottunk. Ezekre, illetve az oda bevitt vagyonra nem vonatkozik az előprivatizációs törvény. Itt feltétlenül meg kell jegyeznem, hogy ez a dolgozók érdekében történt az ő egzisztenciájukat, munkájukat próbáltuk ezzel hosszú távra biztosítani. Gondoljunk csak bele: most el kell adnunk nyilvános árverésen a vállalati keretek között megmaradt egységeket; az ott dolgozó emberek teljes bizonytalanságban érezhetik magukat, hiszen nem tudni, hogy milyen kezekbe kerül majd az üzlet, az új tulajdonos igényt tart-é a régi dolgozók munkájára. A létrehozott kft-k jól, eredményesen működnek, zökkenő- mentes volt az átalakulás, a lakosság talán észre sem vette a váltást és ez így van rendjén. De, hogy a kérdésre is válaszoljak, jó néhány üzletünk maradt még, amelyek a törvény hatálya alá esnek. Ezek közül kettőt - talán az országban elsőként - meg is hirdettünk már a lapokban. Van még 11 egységünk, amelyek szerződéses, vagy bérleti jogviszonyban vannak, ezekről a térvény úgy rendelkezik, hogy privatizációjukkal meg kell várni a szerződések lejártát, hacsak az üzletvezetők nem lépnek vissza korábban. Ilyenek például Szekszárdon a Piroska és a Tambov presszó, vagy a cukrászüzem.- Hirdetésüket magam is láttam lapunkban, amelyben megvételre kínálják a Garay borozót és a volt népművészeti boltot 4,5, illetve 15 millió forintos kikiáltási áron. Hogyan történt az érték megállapítása?- Privatizációs szándékunkat felterjesztettük az Állami Vagyonügynökséghez (ÁVÜ), amely ezt jóváhagyta és szakértői bizottságot rendelt ki. A Kreátor Kft-t bízták meg az értékbecsléssel, az általuk megállapított árat az ÁVÜ elfogadta, így hamarosan sor kerülhet az értékesítésre. Ennek lebonyolításával vállalatunkat bízták meg.- Hogyan történik ez majd a gyakorlatban?- Aki részt akar venni az árverésen, annak letétbe kell helyeznie bánatpénz gyanánt a kikiáltási ár öt százalékát. December 21- én kerül sor az árverésre, itt az kapja meg az üzletet, aki a legtöbbet ígéri érte, nincs felső értékhatár. Gondot okoz egyelőre, hogy hiányzik a finanszírozási oldal. Az állami vagyon privatizációját segítő hitelkonstrukció, az Egzisztencia Alap a gyakorlatban még nem működik, ez valahol a banki szférában elakadt. Ha az árverés időpontjáig ez nem rendeződik, lehet, hogy nem is kelnek el az üzletek decemberben.- A két említett ingatlan után melyik egységük lesz a következő?- Van egy központi raktárunk Szekszárdon, a megyei bíróság mögötti utcában. Ez a kft-k megalakulásával feleslegessé vált, ez is eladásra kerül majd. A helyzetet kissé bonyolítja, hogy magán az ingatlanon kívül rengeteg álló- és fogyóeszköz van ott, ezek számbavétele, felértékelése sok időt vesz igénybe.- Magára a vállalatra milyen sors vár a jövőben?- Hogy mi lesz a vállalattal, azt ma még nem lehet pontosan tudni. Valószínűleg évekig fennmarad vagyonkezelő központként, hiszen a szerződéses és bérelt üzletek egyelőre nem kerülnek eladásra. Az sem kizárt, hogy a kft-k közül egyesek tönkremennek és ingatlanaik visszakerülnek hozzánk. Ezek eladásáról nekünk kell majd gondoskodni úgy, hogy az állami vagyon a tényleges forgalmi értékén cseréljen gazdát. Nekünk az a feladatunk, hogy a privatizációban közreműködjünk és ezzel segítsük a vállalkozásokat, de azért ne kerüljön elherdálásra az állami vagyon. -áaFotó: - őr Tizenötmillióért kínálják a még felújításra szoruló, de központi fekvésű népművészeti boltot Róluk, de nélkülük folyik a vita
