Tolnai Népújság, 1990. november (1. évfolyam, 178-203. szám)

1990-11-21 / 195. szám

1990. november 21. 2 NÉPÚJSÁG Omladozó bástya lett az SZKP (Folytatás az 1. oldalról.) Az átlagosnál nagyobb figyelmet azon­ban méltán megérdemelte a tanácsko­zás, hiszen azok szánták el magukat pártalakításra, akik az egypártrendszer pártjának ellentmondásosan táguló ke­reteit is szűknek érezték a maguk politi­kai elképzeléseihez, demokratikus esz­méinek megvalósításához. Nyáron egyes várakozások dacára sem szakadt ketté a nimbuszában, tény­leges politikai hatalmában megtépázott SZKP, de legradikálisabb tagjai (a De­mokratikus Platform követőinek jelentős része) hátat fordítottak a pártnak, látva, hogy a kongresszus a határozott dönté­sek helyett - a pártegység mindenekfö- löttiségének ideáljától vezérelve - igazá­ból életképtelen kompromisszumot kö­tött a mérsékelt reformhívek és a konzer­vatívok között. A tanácskozás előtt nagy volt a bizony­talanság, vajóh'-milyen platformot vall majd a magáénak politikailag, ideológiai­lag az új párt. (Maga a pártalakítás nem meglepetés, hiszen a DP kivált tagjainak egyik vezéregyénisége, Vlagyimir Li- szenko még a kongresszus utolsó esté­jén bejelentette, hogy a kiváltak ez év őszén pártot alapítanak.) A Köztársasági Párt, noha oroszorszá­gi, tevékenységében biztosan számíthat a föderáció határain túl is partnerekre, hiszen a DP annak idején korántsem nemzeti, köztársasági alapon szervező­dött. A párt politikai céljai is végső soron jól ismertek a Demokratikus Platform do­kumentumaiból: az egyetemes emberi értékek elsődlegessége, áttérés a piac- gazdaságra a tulajdonformáknak a ma­gántulajdont is magában foglaló sokszí­nűsége mellett. Ami az új párt eszmei irá­nyultságát illeti, mára ez is világosan ki­rajzolódik: sok más kelet- és közép­európai reformkommunista csoporthoz hasonlóan a Köztársasági Párt is szociál­demokrata elkötelezettségűnek vallja magát. Sőt, ez esetben többről van szó, mint egyszerű eszmei rokonszenvről. A párt­alakító kongresszus olyan konkrét prog­ramot határozott el, amely végül is a párt megszűnését jelenti: egyesülni akarnak a már működő Oroszországi Szociálde­mokrata Párttal. A kongresszus állásfog­lalása értelmében hamarosan megalakul az SZDP-vel közös munkacsoport, amely a pártegyesítést készíti elő. Az egyesítés eszméjét rokonszenwel fogadta Oleg Rumjancev, a szociáldemokraták (ma­gyarul is kiválóan beszélő) elnökségi tagja. A szovjet tömegtájékoztatás elégedet­ten nyugtázta, hogy megannyi viharos, olykor „botrányos” pártalakulás után végre egy nyugodt légkörű tanácskozás­ról adhattak hírt. ATASZSZ jelentése pél­dául kiemelte, hogy a párt programdoku­mentuma is hangsúlyozza: kifejezetten szeretnék elkerülni a konfrontációkat. Talán az is hozzájárult a békés pártalakí­táshoz, hogy nem voltak éles viták sze­mélyi kérdésekben, a párt egyelőre csak társelnököket választott. A DP kiválása azonban korántsem je­lenti az SZKP-n belüli mozgások leféke­ződését. A kommunisták pártja továbbra sem egységes, bár látványos belső viták­ról kevesebbet tud ma a közvélemény. A hét végén megalakult az SZKP-n belül maradt demokratikus platformosok kez­deményezésére a Kommunisták Demok­ratikus Mozgalma, mig a DP-nél konzer­vatívabb Marxista Platform „Marxis- ta-21” néven indított mozgalmat. A párton belül azonban erőre kapott az a konzervatív sztálinista szárny, amely a maga nagy diadalaként könyvelhette el az Ivan Polozkov vezette Oroszországi KP megalakulását. Bár Polozkov nyáron szinte megbántva győzködte az újságíró­kat arról, hogy milyen tévedés rásütni a konzervativizmus bélyegét, pártjának legutóbbi kb-ülésén megmutatta igazi arcát. Maga mellett érezvén a testület többségének támogatását, nyílt és fron­tális támadást indított a gorbacsovi átala­kítás politikája ellen. Gorbacsov és csa­pata fejére olvasott hetet-havat, mind kül-, mind belpolitikai téren. Az államfő és Eduard Sevardnadze külügyminiszter a „stratégiai egyensúly megbontásáért” kapott, míg a belpolitikában a válság el­mélyítéséért került a szégyenpadra a pe­resztrojka. * Ma a formálódó többpártrendszerben a szélsőségek a fasisztoid irányzatoktól a monarchista mozgalmakon át a sztálini múltba révedezésig terjednek. Talán ezek léte is hozzájárult a demokratikus erők felismeréséhez: az SZKP omladozó bástyái ne temessék maguk alá a balol­dali, balközép értékeket, ezek híveinek meg kell találniuk a közös politizálás szervezeti kereteit is. SZÁNTÓ ANDRÁS (Moszkva) Pozsonyi éhségsztrájk - vége Felfüggesztették éhségsztrájkjukat hétfőn azok a szlovák nacionalisták, akik ily módon tiltakoztak Pozsonyban az új szlovák nyelvtörvény ellen. Az immár válságos egészségi állapot­ba került aktivisták azt követően döntöt­tek így, hogy sikerült kompromisszumos megállapodásra jutniuk a velük tárgyaló Ján Carnogursky szlovák miniszterel­nök-helyettessel. Megállapodásuk értelmében a szlovák televízió hamarosan nyilvános vitát indít a nyelvtörvényről, a Matica Slovenska ne­vű szervezet pedig ezzel egy időben alá­írásgyűjtő kampányba kezd. Ha sikerül félmillió aláírást összegyűjteni a törvény ellen, akkor új törvénytervezetet dolgoz­hat ki, ha pedig ezt a parlament elutasítja, akkor népszavazást kezdeményezhet a szlovákiai nyelvhasználat kérdéséről. Országgyűlési jegyzet Pislog a csillag Nevezetes nap. Törvény születik a tisztességtelen piaci ha­szonszerzés tilalmáról. Nyomják, egyre csak nyomják a gom­bokat képviselőink a T. Házban. Azt hiszem, 1990. november 20. az első nagy gombnyomási hadgyakorlatként lesz jegyez­hető. Megtapsoltuk, mert ha nem is volt okunk az emelkedett han­gulatú „hogy volt”, meg „bravó" felkiáltásokra, végképp bizo­nyítást nyert, égy lényegbevágó dolog: a T. Ház szavazni már tud. Abban meg egészen kimagasló, ahogy a kormánypárti koalíción kívüliek ártalmasnak tűnő minoritását semmibe ve­szi. Különös értelmezésű ám a hat pártok nemrégen deklarált együttműködési igénye! Az ellenzék „beosztása" ugyanis nem változik. Érdemes len­ne egyszer majd csokorba szedni, hányszor söpörte le a T. Ház az asztaláról az ellenzék semmi esetre sem ellenséges, ártó szándékú javaslatait és elővenni okulásra akkor, amikor parla­menti demokráciánk már ténylegesen működik. Egyébként ha ez a tegnapi nevezetes napként vonul be a T. Ház friss történe­tébe, az majd különleges világnapként lesz jegyezhető. Most még csak a központi akarat demokratikus színezetű érvényesí­téséről beszélhetünk. Sajnos. így pedig egy darabig csak pis­logó fényű kis csillag lehetünk az Európa Tanács zászlaján, il­letve öreg kontinensünk egén.- la ­Ki kapjon zsíroskenyér­Ül az ember a televízió képernyője előtt, és hál’ istennek már nem attól akar szétrobbanni a feje, hogy képviselői - a keblü­kön és hátukon a közismert közlekedési gyakorlatlanságot jel­ző nagy T-betűvel - acsarogva csépelik a szót, halasztást nem tűrő napirendek vitáiban. Újabban az állampolgár feje attól fáj, amit már nem lehet lehengerlő ellennyilatkozatokkal semmis­sé tenni* íme, hiába, hogy mögöttünk a benzinháború néven örökülő politikai - igazibb nevén bizalmi - válság, s előttünk az 1991 -es év, aminek törvényi megalapozása nélkül nincs se ál­lampolgári megértés, se áldozatvállalás. Veszedelmesen sűrű az erdő, amin át kell magunkat vágni, és íme „előmunkásaink" a T. Házban három nap helyett másfél napig törik csak magu­kat. Akkor is rendre úgy, hogy az ellenzék javító szándékú ja­vaslataiból csak azt hajlandók méltányolni, ami a kormány ez ideig még mindig csak elnagyoltan fölvázolt nemzetmentő koncepciójába belefér... Ebben az országban lassan már senki, de a T. Ház ráér... Úgy tűnik, megfeledkezve arról, hogy édes hazánk életében ez idő szerint a T. Ház az egyetlen stabil tényező. Az állampolgárnak ezért is fölöttébb fájdalmas azt konstatálnia, hogy a T. Házban változatlanul a ráérősség és a pártérdekek jelentik az etalont, noha már akkor is késésben lennénk, ha parlamentünk létének első napjától számítva a nemzet egészének érdekei jelenthet­ték volna az együttcselekvés mértékét. Most is csak megy, mendegél, alig-alig ütemben a létünket hosszan meghatározó törvényhozói munka. Mintha nem venné tudomásul a T. Ház, hogy az állampolgárból hiányoznak a bibliabeli Jób nevezetes tulajdonságai, türelmét is fölfalták az elmúlt évtizedek. Azt már régóta tudja az állampolgár, hogy a nagy országrontásban való vétlensége ellenére zsíroskenyérkorszak előtt áll. Morog, de kész belátni, hogy a lehetséges fölemelkedésnek ez is az egyik ára. De jogszerint óhajtja tudni azt is veréblépésnyire az új esz­tendőtől, hogy a fentjetzett korszakokhoz HOG YAN és MIBŐL lesz a kenyér és a zsír. Persze, véleménye is van az állampolgárnak, s ebből fakad az a javaslata, hogy 1991-től csak azok a honatyák kapják meg zsíroskenyér-utalványaikat, akik nem ráérősséggel, távollétek­kel, pártérdekek érvényesítésével vagy passzivitással vannak a szolgálatára!- LÁSZLÓ I. ­Párizsi csúcs (Folytatás az 1. oldalról.) Számunkra rendkívüI fontos az a tudat, hogy a párizsi csúcstalálkozóhoz vezető történelmi korszakváltásban a magyar- országi változásoknak is részük volt - hangsúlyozta Antall József miniszterel­nök kedden, a csúcsértekezlet délelőtti ülésén elhangzott felszólalásában. Mint mondotta, a konfrontáció évtizedei után most új korszak kezdődik Európa fejlő­désében, új távlatok nyílnak a közös el­veken és értékeken alapuló együttműkö­désben a helsinki folyamatban résztvevő államok számára. A magyar kormányfő emlékeztetett ar­ra, hogy az emberi jogok, az eszmék és információk szabad áramlása, az egyén szellemi és fizikai mozgásszabadsága hosszú időn át teljesítetlen ígéret maradt térségünkben. Az EBEÉ folyamat fórumai azonban folyamatosan szembesítették az európai értékrenddel a közép- és ke­let-európai rendszereket, és hozzájárul­tak a rendszerváltás előkészítéséhez. „Nagyra kell értékelnünk azt a hatalmas erőfeszítést - tette hozzá -, amellyel Mi­hail Gorbacsov és a szovjet reformerek a válságba került politikai és gazdasági rendszerből pozitív irányba keresték a kibontakozást, s ezzel elősegítették a szabad intézményrendszer helyreállítá­sát, illetve létrehozását Európa keleti fe­lében.” Antall József szólt a német egység helyreállításában vállalt magyar szerep­ről, majd kijelentette: a csúcstalálkozó dokumentumai nemcsak hitelesen feje­zik ki az egységes és szabad Európa megteremtésére irányuló közös akara­tunkat, de a kelet-közép-európai stabili­tásnak is fontos tényezőjét teremtik meg. Megállapította, hogy a tárgyalások során az új európai demokráciák kompromisz- szumkészségükkel, felelősségérzetük­kel felül tudtak emelkedni a történelem­ben gyökerező ellentéteiken. A miniszterelnök a továbbiakban kifej­tette: azoknak a céloknak a megvalósu­lása révén, amelyeket Magyarország a leszerelési tárgyalások során követett, il­letve a Szovjetunióval kötött csapatkivo­nási megállapodással Magyarország rö­videsen visszanyeri teljes szuverenitását. Ez előfeltétele annak, hogy függetlensé­günk teljes birtokában erősítsük kapcso­latainkat az európai integrációkkal. Hoz­záfűzte: „Örömünkre szolgál, hogy a Var­sói Szerződés tagállamai között egyetér­tés van kialakulóban a katonai szervezet megszüntetéséről. Bízunk abban, hogy az európai biztonsági folyamatban 1991 végéig, legkésőbb 1992 tavaszáig létre­jönnek a feltételek a Varsói Szerződés felszámolására.” A miniszterelnök ezután arról szólt, hogy Magyarország politikailag és gaz­daságilag mihamarabb integrálódni kí­ván az Európai Közösségbe. Érdekvédelmi tanács alakult Nagy Ferenc: Küzdelem a vasfüggöny mögött (8.) A MERKUR I kocsiátvételi sorszámai Trabant Limousin 1,1 Budapest 4 542 Trabant Limousin 1,1 Győr 3099 Trabant Limousin 1,1 Szeged 1 607 Trabant Combi 1,1 Budapest 1 722 Trabant Combi 1,1 Győr 1 274 Trabant Combi 1,1 Szeged 522 Wartburg Standard Budapest 8173 Wartburg Standard 6yör 5684 Wartburg Spéciéi Budapest 8 528 Wartburg Spéciéi Győr 5923 Lada 1200 S Budapest 54498 Lada 1200 S Győr 20 120 Lada 1300 S Budapest 26099 Lada 1300 S Győr 10745 Lada Szamara 2108 (3 ajtós) Budapest 11 797 Lada Szamara 2108 (3 ajtós) Győr 5725 Lada Szamara 2109 (5 ajtós) Budapest 1 427 Lada Szamara 2109 (5 ajtós) Győr 1007 Lada 1500 L (2107) Budapest 28396 Lada 1500 L (2107) Győr 10017 Lada Combi (2104) Budapest 2885 Lada Combi (2104) 6yór 1 244 Skoda 105 L Budapest 18575 Skoda 105 L Győr 12 727 Skoda 120 L Budapest 39998 Skoda 120 L Győr 25839 Polski Fiat 126 Budapest \ 17015 Polski Fiat 126 Győr 8390 Dacia TLX 1310 Budapest 22808 Dacia TLX 1310 Győr 14175 Dacia Combi 1310 Budapest 10091 Dacia Combi 1310 Győr 4585 Dacia Combi 1310 Szeged 28 Zastava Jugo Skála Budapest 334 Opel Kadett 1 576 Volkswagen Golf 831 Maruti 2 674 Moszkvics 1809 BMW 27 Hétfőn délután a Munkástanácsok, a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgo­zók Szakszervezete, a Szolidaritás Szak- szervezeti Munkásszövetség Szekszárdi Régiója, a Pedagógus Dolgozók Szakszer­vezete, a Közalkalmazottak Szakszerveze­te, a Medosz, a Vasas Szakszervezet és a HVDSZ helyi szervezetei részvételével megalakult Szekszárdon a Munkavállalói Érdekvédelmi Tanács. Atanács célja, hogy - egyelőre a helyi önkormányzattal szem­ben - képviselje a szekszárdi dolgozók ér­dekeit, feltárja a munkavállalók problémáit és közvetítse azokat a helyi illetékes szer­vek, valamint a magasabb szintű érdekvé­delmi szervezetek felé. Magyarország egykori kisgazdapárti miniszterelnökének, Nagy Ferencnek egyéni sorsa tragikusan egybefonódik nemzetéével. Számkivetésben halt meg, fájdalmasan távol szülőföldjétől, az egyesült államokbeli, virginiai Herndon- ban, 1979. június 11-ről 12-re virradóra. Június 16-án temették... Emlékirata - amely az Európa Könyv­kiadó sorozatában a közeljövőben kerül az olvasó elé - krónika és mementó, súlyos történésekről tudósít. Ebből köz­lünk részleteket. A szovjet-magyar gazdasági együttműködés A magyar ipari termelés megindulása még akkor is komoly nehézségekbe üt­között, amikor már az ipari üzemeket a mukásság jórészt felépítette, hiányzott ugyanis az üzemek foglalkoztatásához a nyersanyag és az üzemanyag. Hiányzott elsősorban nehéziparunk tevékenysé­géhez a vasérc, a szén és az ipari koksz, de hiányzott a textilipar kifejlődéséhez is a pamut és a gyapjú. A termelést pedig meg kellett indítani minden erővel, mert előttünk állott a munkanélküliség fenye­gető réme, és előttünk volt a jóvátétel tel­jesítésének feladata Minden ország el­fordult tőlünk, legyőzött, inflációban ver­gődő és üzletkötésre alkalmatlan or­szágnak tekintettek bennünket. 1945 nyarán még hatalmas mértékben lehetett volna befolyásolni a délkelet-eu­rópai országok gazdasági fejlődésének alakulását, komoly nyugati támogatás­sal. A Szovjet sem gyakorolhatott volna olyan nagymértékű, egyoldalú politikai befolyást a délkelet-európai országokra, ha azoknak gazdasági megerősödését a nyugati hatalmak tették volna lehetővé. De ilyen programról akkor nem beszélt senki. Mindössze az UNRA segítségét helyezték kilátásba a lerongyolódott or­szágoknak, azt is egészen hibás elgon­dolásokkal. Komoly és jelentős segítsé­get vettek tervbe azoknak az országok­nak a számára, amelyek a háború alatt nem állottak német oldalon, de még ala­mizsnának is kicsiny összegeket irá­nyoztak elő az úgynevezett ellenséges országok támogatására. 1945 júliusában a Szovjetunió kormá­nya ajánlatot tett kereskedelmi szerző­dés megkötésére. A magyar kormány polgári része és a magyar közvélemény túlnyomó többsége szívesebben látta volna valami nyugati nagyhatalom vagy semleges ország hasonló ajánlatát, de hát nem volt miben válogatnunk, mivel csak a Szovjettől kaptunk ajánlatot. A szovjet ajánlat úgy szólott, hogy hajlandó nekünk vasércet, kokszot, pamutot és különböző színesfémeket szállítani Ma­gyarországon összeszedhető kompen­zációs áruért. Miklós Béla miniszterelnök miniszter- tanácsot hívott össze, amelyen elhatá­PÁLYÁZATI FELHÍVÁS! Mecseknádasd, Óbánya (Ófalu) községek képviselő-testülete pályázatot hirdet körjegyzői munkakor betöltésére. Pályázati feltételek:- jogtudományi egyetemi vagy államigazgatási főiskolai végzettség,- legalább 2 éves államigazgatási gyakorlat. A pályázathoz csatolni kell:- iskolai végzettséget igazoló okirat másolatát,- önéletrajzot. Német nyelvismerettel rendelkező előnyben. Szolgálati lakást biztosítani nem tudunk. Pályázati határidő: a megjelenéstől számított 20 nap. A pályázatot a mecseknádasdi polgármesteri hivatalhoz lehet benyújtani (Mecseknádasd, Rákóczi u. 68.). (1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents