Tolnai Népújság, 1990. november (1. évfolyam, 178-203. szám)

1990-11-20 / 194. szám

4 NÉPÚJSÁG 1990. november 2 Dr. Kelemen József emlékére Szekszárd VárosTanácsa, a Megyei Kórház-Rendelőintézet Tudományos Tanácsa és a IV. sz. belgyógyászati osztály az idén is megrendezte a már hagyományossá vált dr. Kelemen József-emlékünnepélyt Dr. Tornoczky János főorvos urat (a IV. sz. belgyógyászat osztályvezető főorvosát) kértem meg, hogy mondjon pár szót az előadás és a tudományos ülés lényegéről.- Dr. Kelemen József Szekszárd városi főorvos, Kelemen Endre professzor édesapja volt. A II. világháború idején tragikus körülmények között hunytéi. Fia édesapja emlékére Szekszárd Város Ta­nácsánál letétbe helyezett egy alapít­ványösszeget, melyből minden évben egy fiatal, pályakezdő orvos részesül. Ennek feltételei is vannak, melyek a kö­vetkezők:- a megye területén lévő kórházak egyikében kell dolgoznia,- vérképzőszervi, azaz hematológiai szakterülettel kell foglalkoznia. Az idén harmadik alkalommal volt megrendezve az emlékünnepély, Alapít­vány-díjat ’89., azaz tavaly óta adhatunk. Ebben az évben a Kórház Tudományos Tanácsa az Alapítvány-díjat a fiatal, pá­lyakezdő doktornőnek, dr. Hoffmann Er­zsébetnek ítélte oda. A különdíjra pedig személy szerint én javasoltam Kelemen Endre professzornak Sziládi Erzsébet doktornőt. Mindkettőjüknek az emlék­előadás során nyújtottuk át az elismerő oklevelet. Ezután a két doktornőt kértem meg, hogy meséljen néhány szót önmagáról. Dr. Sziládi Erzsébet: - 1982-ben vé­geztem a Pécsi Általános Orvosi Egyete­men. Egy rövid ideig a szekszárdi kórház fertőző osztályán dolgoztam, aztán mikor akadt hely a hematológiai osztályon, te­hát a IV. sz belgyógyászaton, kértem az áthelyezésemet Ugyanis én már az egye­temen úgy éreztem, hogy hematológiával szeretnék foglalkozni A szüleimmel együtt lakunk egy családi házban. Van egy már majdnem kilencéves kisfiam, vele elég so­kat foglalkozom. Szabadidőm nemigen van, eléggé lekötnek a szakmai elfoglaltsá­gaim. Ha mégis akad, akkor azt szívesen töltöm olvasással, kötéssel.- Mennyire volt meglepetés, hogy ön kapta a Kelemen-különdíjat?- Az ünnepélyen már nem ért megle­petésként, mert mindig az tartja a főelő­adást, aki ezt a díjat kapja. Rengeteget dolgoztam érte, s nagyon örülök neki. Eléggé izgultam, hogy vajon, hogy fog sikerülni az előadásom, de szerencsére azt hiszem elég jó lett. Hoffman Erzsébet doktornő:- A Szekszárdi Egészségügyi Szakkö­zépiskolában érettségiztem 1972-ben. Ezután egy évig a IV. sz. belgyógyászaton dolgoztam, mert előfelvételis voltam a Pécsi Orvostudományi Egyetemre. Az egyetemet 1986-ban végeztem. Fél évig dolgoztam Szombathelyen a véradóállo­máson. 1987. március 17. óta dolgozom a szekszárdi IV. sz. belgyógyászaton se­gédorvosként. Már régebben is a hema­tológiával szerettem volna foglalkozni. Valószínűleg akkor szerettem meg ezt az osztályt, mikor még előfelvételisként itt dolgoztam. Most is nagyon jól érzem ma­gam, szeretem a munkámat.- Milyen érzés volt kézbe venni a dr. Ke­lemen-díj elismerő oklevelét?- Meglepetésként ért. Borzasztóan örültem neki. Úgy érzem nagyon serken­tőleg fog hatni rám a további munkámat illetően is.- Most min dolgozik?- A jövőre esedékes szakvizsgámhoz szükséges üzemorvosi gyakorlatom töl­töm. ZSEDELY ANDREA A munka teljesítésének helye fö$8tjggj| A gazdasági változások ¥ «3 minden esetben érintik a r munkaerőpiac helyzetét, ezen belül is elsősorban a lk” äj foglalkoztatást. A munkavál- lalók, a munkát keresők al­kalmazkodóképessége, a változásokra való felkészültsége esetenként gyenge, a vonatkozó szabályok ismerete hiányos. Minden bizonnyal ennek is betudható, hogy a munkaszerződés módosításáról szóló korábbi tájékoztatónkat követően többek részéről is felmerült a kérdés, hol köteles a dolgozó a mukát teljesíteni, s a munkáltató egyoldalúan változtathat- e ezen, azaz kijelölhet-e a dolgozó részé­re más munkahelyet arra is figyelemmel, hogy - miként erre a korábbi tájékozta­tónkban utaltunk: az általános szabály szerint a munkaszerződés csak a mun­káltató és a dolgozó közös megegyezé­sével módosítható. Nos tudni kell, hogy a vállalat a dolgo­zót állandó munkahelyre vagy változó munkahelyre alkalmazhatja. A munka- szerződésben meg lehet jelölni azt a A változó munkahelyről helységet (telephelyet) és ennek terüle­tén belül is azt a telepet (munkahelyet), ahol a dolgozó a munkát teljesíteni köte­les. Ha munkaszerződésben ezt nem jelölték meg, nem kötötték ki és a vállalat­nak több telephelye van, a dolgozó - el­térő megállapodás hiányában - azon a telephelyen levő munkahelyen köteles munkát végezni, ahol a munkaszerző­dést megkötötték. Ha ott nincs munka­hely, azon a telephelyen, amely a munka- szerződés megkötésének helyéhez leg­közelebb fekszik. A dolgozónak azonos helyen és mun­kakörön belül változatlan személyi alap­bérrel más munkahelyre beosztása, úgy­szintén esetenként és ideiglenes jelleg­gel más munkahelyre vagy más vállalat­hoz való kirendelés keretében történő foglalkoztatása nem munkaszerződés- módosítás. Az ideiglenesen más munkakörben történő, vagy állandó munkahelyen kívüli munkavégzés valószínű időtartamáról a dolgozót tájékoztatni kell. A dolgozó azonban úgy is alkalmazha­tó, hogy foglalkoztatása nem egy megha­tározott munkahelyre (telephelyre) szól, hanem a vállalat egész működési terüle­tére kiterjed. Ez a változó munkahely, s az ilyen munkahelyre történő alkalmazást általában írásban kell foglalni. A dolgozó alkalmazása írásba foglalás nélkül is vál­tozó munkahelyre szól azokon a területe­ken illetőleg munkakörökben, amelyek­ben a dolgozókat rendszerint változó munkahelyen foglalkoztatják. Ilyenek pl. az építőipar, a közlekedés, a posta egyes munkakörei. Ezeket a munkaköröket a kollektív szerződés határozza meg. A változó munkahelyre történő alkal­mazás velejárója, hogy a dolgozó a má­sik telephelyre, illetőleg munkahelyre va­ló átirányítás szükségességét nem vitat­hatja, a munkavégzés helyét ezekben az esetekben a vállalat bármikor megváltoz­tathatja. A dolgozó részéről emiatt kez­deményezett munkaügyi vita nem, illetve csak akkor vezetne eredményre, ha ezen a másik helyen való munkavégzése, ille­tőleg foglalkoztatása tilos. DR. DEÁK KONRÁD Őszi-téli taktika Az ősz és a tél teszi leginkább próbára a járművezetők tudását, rutinját a ködös, csúszós, vagy havas, jeges utakon. E két évszak veszélyeitől csak a tudatos felké­szülés és az okos alkalmazkodás védheti meg a közlekedőket. A biztonság ilyen­kor fokozottabban igényli az utakon járók érett magatartását és józan értelmét. A megszokott vezetési taktikát a két­ségtelenül létező, speciális őszi-téli ve­szélyekhez kell igazítani, aminek alap­gondolata, hogy mindenhez több idő és nagyobb terület kell. Minden közlekedési manőver (kanya­rodás, sávváltás, fékezés stb.) csak az ál­talánosnál lassabban kivitelezve lehet biztonságos. Szándékainkat hamarabb és hosz- szabb időn át jelezzük az irányjelzökkel és a féklámpákkal. Ezzel a partnereink­nek is több időt hagyunk az alkalmazko­dásra, de önmagunknak is marad bizton­sági időtartalékunk, ami ősszel és télen első számú követelmény. Gondoskodjunk magunknak na­gyobb, szélesebb mozgási térről (zóná­ról) is. A nyári forgalmi viszonyok között kiszámítható „konfliktusterület’’ ugyanis most állandóan változik, illetve, hogy ne legyünk kiszolgáltatottjai, állandó változ­tatásra szorul. Például útkereszteződé­sekhez érve mérjük hosszabbra azt a kri­tikus szakaszt, amely a kereszteződés megközelítéséhez és elhagyásához szükséges. A „több helyet, nagyobb tá­volságot, szélesebb területet!” gondolái valóra váltásának jótékony hatását h. mar érezni fogja mindenki. De a hely és idő bővítése fontos azé is, mert e két évszakban az általánosm lassabb haladás miatt a forgalmi helyzt tek is lassabban alakulnak ki és bonyc lódnak le a megszokottnál. A nyáron bí idegződött előrelátással nem érzékelhej jük kellő időben, hogy milyen konfliktus helyzet következhet be. A kedvezőtlen i és látási viszonyok, az őszi-téli vezeté technikai nehézségei folytán arra sei számíthatunk, hogy az adott, bonyolu tabb szituáció biztos megoldódik, mir mi odaérünk. Megfelelő időt és helyet úgy teremthí tünk magunknak, ha a sebesség megvé lasztására minden eddiginél nagyob gondot fordítunk. Ősszel és télen a „se besség játéktere” rendkívül változó. EIC fordulhat, hogy méterektől, forgalmi pille natoktól függően szükséges a sebessé megváltoztatása. Ezekben az évszakok ban minden más gyakorlat veszélyb sodorhat. Az őszi-téli vezetési taktika tehát: töb idő, több hely, több sebességváltozat. PIÁCSEK GYÖRG Udvarias áremelés Az áremelés mindennapjaink része. Az udvarias, azt is mondhatnánk, hogy ele­gáns áremelés, ritkább a fehér hollónál. Alábbi példánk laptársunk, a Dunaföld- vár 1. évfolyama 21. számából származik. Idézzük: „Az első 20 szám (40 hét) sodró lendü­letéből föl-föltekintve kémleljük a jövőt, mivel tehetnénk tetszetősebbé, korsze­rűbbé lapunkat, hogyan elégíthetnénk ki teljesebben az olvasói igényeket... eközben egyszer csak nekünkszaladt az infláció s gáncsot vetett szépreményű terveinknek is. A kényszerűség vitt r bennünket, hogy lapunk árának emelé séről döntsünk, mert - sajnos - má megoldás nem kínálkozott... Lehetősé geink szerint igyekszünk más bevéte forrásokat is fölkutatni, hogy a drasztiku san emelkedő kiadásainkat, ne kelljei teljes egészében a vevőkre hárítanunk ehhez várjuk tisztelt olvasóink segítségé és ötleteit is.” Mintaszerű. Egyébként a Dunaföldvár számonkén 9.50-be kerül... O. 'yEszterlánc DIÁKSZÖVETKEZETI RT. 10-20-30-40-50%-os ÁRENGEDMÉNY! Mosószerek, öblítők, tisztítószerek, többféle szaloncukor; műszaki cikkek, magnós rádiók, személyi számítógépek, játékkazetták, videokazetták. Könyvek és egyéb kiadványok. AZ ESZTERLÁNC ÖNÖKHÖZ MEGY! SZEKSZÁRD, Csokonai u. 3. november 21 -tői mindennap TAMÁSI bolt (a volt úttörőházban) mindennap délután SIMONTORNYA művelődési ház, november 20-november 26. TOLNANÉMEDI művelődési ház, november 26-december 4. GYÖNK művelődési ház, december 4-december 7. MAGYAREGREGY művelődési otthon, november 20-november 22. NAGYMÁNYOK Tini büfé, november 22-november 26. MÁZA Aranyszarvas vendéglő, november 26-november 29. LENGYEL művelődési ház, november 29-december 3. AMÍG A KÉSZLET TART! Föld alatti körút Párizsban? Alagúttal akarják megkettözni a Párizst körülvevő autópá­lyás körgyűrű legzsúfoltabb szakaszát. A tervet Jacques Chirac polgármester ismertette. Az alagútrendszer párhuzamosan épülne a jelenleg meglevő, ám állandóan zsúfolt gyűrűvel. Ezen az útvonalon naponta 1,1 millió gépkocsi halad, és az átlagos sebesség legfeljebb óránként harminc kilométer - holott az utat nyolcvan kilométeres sebességre tervezték. Az alagút egyelőre a legjobban telített déli szakaszon épülne meg. A tíz kilométeres szakaszon valamivel kevesebb kijárat lenne, mint amennyi az útgyűrűn van, de három fontos, Párizs­ból kivezető autópályához (amelyek Nyugatra, Délre és Keletn tartanak) közvetlenül kapcsolódna. Az alagútban csak sze mélyautók közlekednének, az egymás felett elhelyezkedő két két sávos pályákon, amelyek mellé egy leállósáv is épülne. Az új gyorsforgalmi alagutat magánerőből szándékoznál megvalósítani, vagyis Párizs városának nem kellene hozzájárul nia a költségekhez - azok az autópályadíjakból térülnének meg A jelenlegi elképzelés szerint annak az autósnak, aki nem akar < gyorsforgalmi úton tülekedni, kilométerenként két frankos dija kell majd fizetnie a gyorsforgalmi alagút használatáért. Október 2. Csarnai Attila? Kell-e a diploma a szo­ciális munkához? = Népszava Szociális munkás képzés a szekszárdi tanítóképző főiskolán. Október 5. Réz Judit: ...szaporodjatok és soka­sodjatok...” Ők huszonketten = Magyar Nemzet. Fácánkert, Lukács család. Október 6. Bayer Béla: Kakasdon vagy Bátaszé- ken? „Nem lépünk le Magyarország tér­képéről” = A Helyzet. Német Kálmán (a bukovinai székelyek papja) szobrának terve (A bátaszéki temetőben vagy a ka- kasdi faluházban helyezzék el). Cobor Dorka: Monopolhelyzetben a Német Nemzetiségi Színház Magyaror­szágon = Kurír. Szekszárd, Deutsche Bühne. Tamási János: Nincs béke a sírok felett=A Helyzet. Szekszárd, Panteon Kft. és a Tolna Megyei Temetkezési Válla­lat. Október 8. Második világháborús emlékművek = Népszava. Emlékműavatás Kisdorogon. Tolnai képek. Szekszárdi tárlat=Esti Hírlap. Szekszárd, kiállítás. Duna menti svábok története. Október 9. Bayer Zsolt: Ki, kit, hogyan? Dombó­vári Hej! Hatóság... = Kurír. Dombóvár, helyhatósági választások. Október 10. Hangverseny Bonyhádon = Szövetke­zet. A Székely Szövetség hangversenye. Keden forgalomba helyezték Szek­szárd mellett a 6-os útnak a Sió csárda és a siófoki elágazó közötti, négysávosra bővített szakaszát=Kurír. Hír. Sajtókrónika Október 11. Bayer Zsolt: Helyreigazítás Dombóvár­ról Kurír. Válasz, helyreigazítás a „Ki, kit, hogyan" című cikkhez. Befuccsolt választási praktika Tolná­ban = Kis Újság. Tolna, választási kam­pány. Kiken segít az Alfa? = Veszprémi Nap­ló. Szekszárd, Alfa Ipari Vállalat. Mozgás- korlátozottak által készített termékek. Október 12. Dunay Csilla: Múzeumban a bezárt templomok kincsei. Szerb egyházművé­szeti gyűjtemény Szentendrén = Esti Hír­lap. Grábócról származó evangélium. Október 13. Babus Endre: Vezetők és nyertesek = HVG. Szekszárd, önkormányzat, válasz­tás, statisztika. Október 15. Domokos Eszter: Népolyt látni=és szeretni tanulni. Leo Tulinpánjai Szek- szárdon. Ha hívjuk őket, visszatérnek = Kurír. Szekszárd, színházi előadás, nar- kósokért. Kertész Péter: Narkósok Zsibriken. Akikkel terve van az Istennek = Magyar Nemzet. Zsibirk, rehabilitáció (narkósok) I. rész. Szilágyi Mihály; A Tolna megyei zsidók emlékezete = Új Élet. Tolna megye, zsi­dóság. Kiállítás Szekszárdon a múzeum­ban. Október 16. Domokos Eszter: A halottak a leg­őszintébbek. Orvos, aki nem gyógyít= Kurír. Tolna Megyei Rendőr-főkapitány­ság r. Papp Géza igazságügyi orvos­szakértő. Kertész Péter: Narkósok Zsibriken Keresztelő huszonhat éves korban = Magyar Nemzet. Zsibrik, rehabilitácié (narkósok) 2. rész. Október 17. Csibráki Lajos: Ufók jártak Tamásiban = Mai Reggel. Tamási, külö­nös jelenség. Kovács Judit: Lakás jgen, fürdőszálló nem. Szomszédház OKÉ = Magyar Nem­zet. Dombóvár, Családsegítő Központ és a művelődési ház, Otthonkeresők Érdek- védelmi Egyesülete (OKÉ). Október 20. Hanthy Kinga: Készül a Révay Nagy­lexikon folytatása = Magyar Nemzet. Szekszárd, Babits Kiadó. Október 26. Simon József: „Nem kiengedni, nem lankadni”. Hány perc az élet Dunaföldvá- ron? A siker talán a polgármestert is lel­kesíti = Magyar Népsport. Dunaföldvár, sport (kézilabda). Október 31. Bombariadó Szekszárdon = Pesti Hír­lap. Egészségügyi Szakközépiskola. V. Horváth Mária: „Rákérdeznék Zsíros Gézára ésTorgyán úrra: ők műveltek már földet? = Mai Reggel. Mözs Új Élet Ter­melőszövetkezet, gazdálkodás, privati­záció. Gerecsei Zoltán: Kisvasúttal a gemen- ci erdőben=Turista Magazin. Gemenci kisvasút rövid története. Összeállította: DR. IMREH CSANÁDNÉ-i

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents