Tolnai Népújság, 1990. november (1. évfolyam, 178-203. szám)
1990-11-17 / 192. szám
)90. november 17. NÉPÚJSÁG 3 összhang Üvöltés helyett... Üvölteni lehet, talán, esetenként kell is. Mást is lehet tenni... helyette. A gyakori üvöl- ss - szerintem - tépés. Mégpedig annak a nyílásnak, ahol egyesek üvöltöznek. Men- ilitás, ízlés dolga. Körülbelül ezek a gondolatok merültek fel bennem Szeri Árpád cik- ének első olvasására. Utána más is. Kinek milyen érdeke fűződhet ahhoz, hogy a té- yek kellő ismerete nélkül félrevezesse az olvasókat, félelmet, a teljes kiszolgáltatottág érzését keltse a lakosságban és egy, a meglévő és el nem titkolt hiányosságok elmére is alapvetően, becsületesen dolgozó, a kötelességét teljesítő rendőri állományt yalázzon? Talán nem is érdek kérdése.... A rendőri munkában mindig azt vallottam kollégáimmal egyetértésben, hogy maradik a tényéknél, elhamarkodottan ne ítélkezzek és főleg ne általánosítsak indok, megölelő ismeret hiányában. Leginkább akkor ne, ha ez másokra negatív értékítéletet je- öntene. Úgy gondolom, így korrekt és tisztességes. Meggyőződésem, hogy ez más hi- atalnál, szakmánál is így van - nem általánosítok! - de lehet, hogy egyes embereknél lem. Sajnos! Szeri Árpád úr említett írásában egy eseményt - bizonyos szemszögből értékelve itílusát - nem a valóságnak megfelelően mutat be. A résztvevők - bolti dolgozók és az ntézkedő rendőrök - szerint az alábbiak történtek: A boltban megjelent három közismert alvilági figura, akik hangoskodtak, trágárkod- ak, fenyegetőztek ittas állapotban. Miután a boltot elhagyták, az eladók a 07-en beje- entést tettek az esetről a Várközbe azért, nehogy az illetők visszamenjenek és ismétel- en gondot okozzanak. A 3 perc alatt kiérkező járőrök a rendbontókat igazoltatták, elle- íük a szabálysértési feljelentést megteszik. A rendőrség ennyit tett, jog szerint ennyit ehetett és ezt is kellett tennie, ha mást vagy többet tesz, a rendőr válik törvénysértővé. 'Jem hiszem, hogy Szeri úr vagy bárki ezt akarná. Ehhez bizonyosan senkinek sem fürdik érdeke. Bár érdekelne, mit értett azon Szeri úr, amikor leírta, „Ám, ha az olvasó úgy gondolja, logy most az igazság pillanata következik, úgy csalódásban lesz része. A rendőrök /alamit beszéltek a csoporttal, majd kisvártatva beültek a kocsiba és elhajtottak...” Re- orikai fogásnak elmegy, de azonkívül?! Továbbá kíváncsivá tesz Szeri úr - bizonyára eirás előtt alaposan megfontolt és átgondolt - kinyilatkoztatása is, miszerint: ...s l ines a Földön - Szekszárdon pedig végképp nincs - olyan hatalom, amelyik megvédené az elszánt bűnözőktől...” Mindezekből néhány felvetés, következtetés. 1. Többször elmondottam, a rendőrség is követ el hibákat, amiért vállaljuk a felelősséget és nyilvánosságot. 2. Minden kezdeményezést, bírálatot, ami az eredményes rendőri munkát elősegíti elfogadunk és megköszönünk. 3. Valljuk, hogy munkánkat csak a lakosság támogatásával szolgálatára a közrend, közbiztonság fenntartására irányozva kell - szabad - végeznünk, mégpedig a törvényeknek megfelelően. 4. Sem a lakosságnak, sem a rendőrségnek nem érdeke a valós problémák elhallgatása, de a felnagyítása, félremagyarázása sem! 5. Senkinek nem lehet érdeke semmilyen hivatás, szakma, vagy embercsoport rágalmazása, általánosított elítélése, ellene való hangulatkeltés. A becsületesen dolgozó rendőri állomány nevében a leghatározottabban visszautasítom Szeri Árpád úr megalapozatlan kijelentéseit. Igenis, Szekszárd városnak van rendőrsége, aminek feladata a védtelen állampolgárok megvédése is. Amennyiben ez valótlanság, igaza is lenne Szeri úrnak, de ekkor már valóban csak egy lehetőség maradna... az üvöltés. DR S0CZÓ LÁSZLÓ r. őrnagy Szekszárd város rendőrkapitánya Csendes megjegyzések Talán dr. Soczó László úr meg fog lepődni azon, ha azzal kezdem: jelen sorok írója rendőrpárti. Még akkor is, ha az állomány időnként követ is el hibákat. Rendőrpárti egyebek mellett azért, mert tanúja volt annak a rendőri tekintélyt lejárató folyamatnak, melynek egyik következményeként manapság érezhetően megingott a közbiztonság. Ám ha dr. Soczó László úr az Üvöltés című írást is be akarja sorozni a rendőri állományt gyalázó(l) cikkek közé, úgy téved. Miként abban is téved, hogy az ilyen írások félrevezetik az olvasót és a teljes kiszolgáltatottság érzését keltik. Sajnos, a teljes kiszolgáltatottság érzését nem az újságcikkek keltik, hanem azok a nap mint nap megismétlődő brutális bűn- cselekmények, amelyeket az amúgy becsületesen dolgozó, kötelességét teljesítő rendőri állomány képtelen megakadályozni. S most nézzük a tényeket. „Szeri Árpád úr említett írásában egy eseményt (...) nem a valóságnak megfelelően mutat be" - vetette papírra dr. Soczó László úr, majd röviden előadja saját verzióját, amely csodák csodájára megegyezik jelen sorok írójának verziójával. A különbség mindössze annyi, hogy a három közismert alvilági figura viselt dolga az Üvöltés című írásban kibővítve olvasható - de ez már formai és nem tartalmi kérdés. „Miután a boltot elhagyták (mármint a garázdák - a szerk.) az eladók a 07-en bejelentést tettek az esetről" - olvashatjuk tovább dr. Soczó László úr történetét, s itt, el kell ismerni, valóban lényeges különbség tapasztalható a rendőrkapitány által közölt és az Üvöltés című írásban fellelhető adatok között. A cikkben ugyanis az szerepelt, hogy az eladók már a botrány közben kihívták a rendőrséget, ám dr. Soczó László úr úgy véli: az eladók - teljesen logikus módon - megvárták, míg a garázdák elhagyták a boltot, s csak azután értesítették a rendőrséget... Ám az iróniát félretéve, jelen sorok írója az áruházi botrány közben szerzett információja megerősítése végett ismételten rákérdezett a bolti eladókra: vajon mikor történt a rendőrség értesítése? Újfent azt a határozott választ kapta, hogy jóval a garázdák távozása előtt... Örömmel nyugtázom, hogy a rendőrség azt tette, amire a törvényes keretek között joga volt. Ez azonban a szenvedő alanyok - azaz a boltban vásárló, megfélemlített, megalázott személyek számára - soha ki nem derült volna, ha dr. Soczó László úr, talán kissé túl érzékeny módon, nem ragad tollat. Elképzelhető esetleg egy olyan - távolról sem teljes - elégtétel megadása úgy is, hogy a rend őre visszamegy az áruházba, s pár szóval megnyugtatja a felháborodott, de tehetetlen állampolgárokat, közölve velük a foganatosított intézkedéseket. Persze tudom, hogy ezt már nem írja elő a szolgálati szabályzat... Azt pedig egyszerű elírásként értelmezem, hogy a garázdák ellen a járőrök „a szabálysértési feljelentést megteszik", mert biztos vagyok abban, hogy ez már meg is történt, múlt időben. S ezzel máris elérkeztünk dr. Soczó László úr levelének befejező szakaszához, melyben a leghatározottabban visz- szautasítja a megalapozatlan kijelentéseket. Ám mely kijelentésekről van szó? Pontokba szedett következtetéseit olvasva - melyekkel csak egyetérthetünk - néha az az érzésem, hogy nem az Üvöltés című cikket vette vizsgálat alá, hanem egy rendőrellenes gúnyirat keltette fel haragját. Ami pedig a „Szekszárd városnak van rendőrsége, aminek feladata a védtelen állampolgár megvédése is” kitételt illeti, nos, az mindaddig csak jámbor óhaj marad, amíg a megyeszékhelyen történő bűnözés újabb és újabb elszomorító eseteket produkál. SZERI ÁRPÁD Nyílt a nap pécsi honvéd- kollégiumban Először rendeztek nyílt napot tegnap a pécsi Zrínyi Miklós Honvéd Kollégiumban, ahol az intézmény vezetői, illetve a Baranya, Tolna és Somogy Megyei Területvédelmi és Hadkiegészítő Parancsnokság képviselői tájékoztatták a végzős általános iskolásokat és szüleiket a felvételi és elhelyezési körülményekről, illetve a továbbtanulási lehetőségekről. Több mint százan voltak kiváncsiak a kollégiumra, a haditechnikai bemutatóra, a fegyvertörténeti kiállításra. Hanzli Lajos alezredes, a kollégium igazgatója elmondta, a társadalmi és politikai változások miatt elbizonytalanodtak a diákok, illetve szüleik a katonai pálya jövőjét illetően.' Felmerül a kérdés, mennyiben befolyásolja a honvédség létszámcsökkentése a hivatásos állomány létbiztonságát? Katonákra, fiatal tisztekre a jövőben is szükség lesz. Emelkedtek a tanulmányi követelmények, a honvédkollégiumban és a főiskolákon a felvételinél alapkövetelmény a 3,51-es tanulmányi átlag és felvételizniük kell ezekben az intézményekben. Ingyenes kollégiumi elhelyezést, divatos komplett civil és egyenruhá- zatot, változatos étkezést, folyamatos egészségügyi és tanszerellátást kapnak a diákok, valamint külön zsebpénzt és tanulmányi pótlékot. Havonta kétszer van szervezett hazautazás, egy hétvégén a jó tanulók jutalma a hazamenetel. A diákok a Kodály Zoltán Gimnáziumban, vegyes osztályokban tanulnak, a kollégiumba, első évfolyamra felvehető létszám 55-60 fő. A felvételi vizsgán matematikából, fizikából, valamint magyar nyelv és irodalomból írásbeliznek a diákok, illetve egy elbeszélgetésen vesznek részt a felvételi bizottság előtt. Hozzánk gurul a lakókocsi Ausztria legnagyobb lakókocsikölcsönzője vegyes vállalatot alakított a tatabányai Delta Szövetkezettel. A Delta-Gebetsroither nevű új cég lakóautók és lakókocsik magyarországi bérbeadásával és értékesítésével foglalkozik. A tőkeerős osztrák partner adja a vállalkozáshoz az összkomfortos járműveket, a Delta pedig azok forgalmazásáról, bérbeadásáról gondoskodik. Az új vállalkozás szolgáltatása iránt nagy az érdeklődés: az indulásként Magyarországra hozott tíz lakóautót, illetve utánfutó kocsit máris kell mérni, és minden darab földről írást kell adni az új birtokosnak. Ezzel az volt a célom, hogy elejét vegyem a szovjet mintára történő kolhozalapítási törekvéseknek. Ezt a javaslatomat elfogadták. A másik javaslatom az volt, hogy a földbirtokrendeletben konkrét módon meg kell határozni, hogy az egyházaktól elvett földek helyett mekkora mértékű kárpótlást ad az állam, hogy az iskolákat és egyéb intézményeiket fenntarthassák. Ennél a javaslatomnál nem találtam támogatásra, és így ezt elvetették. Azóta is a kormányok jóindulatától függ, hogy a vagyonuktól megfosztott egyházak, iskolák és jóléti intézmények milyen mértékű kárpótlást kapnak elvesztett jövedelmeik helyett. Próbáltam elfogadtatni még egy gondolatot. Azt, hogy a községi földigénylő bizottságok, amelyek megjelölik a kiosztásra kerülő földeket és összeírják a föld juttatására érdemes szegényparasztokat, ne csak a nincstelen igénylőkből álljanak, hanem legyen a bizottságokban néhány olyan tapasztalt parasztember is, akitől nem vesznek el földet s aki maga nem is kap földet, tehát érdektelen az emberek kiválasztásában és a föld helyes kiosztásában. Ezt a javaslatomat is elvetették, és így a földosztás kizárólag az egyik oldalon érdekelteknek, az igénylőknek a kezébe került, akik azután a legtöbb helyen teljes felelőtlenséggel végezték el azt a korszakos feladatot, midőn a nagybirtokos Magyarországból egyszerre parasztállamot kellett csinálni. kibérelték a jövő évre, mégpedig egész esztendőre. Ezért 1991-ben két-háromszorosára növeli lakókocsiparkját a tatabányai székhelyű új vegyes vállalat. Rövidesen megkezdikTatabányán egy javító- és szervizbázis építését, s itt parkolnak majd az eladásra, és bérbeadásra szánt lakóautók, lakókocsik. A tatabányai vegyes vállalatnál arra is lehetőség nyílik, hogy az osztrák fél Olaszországba, Görögországba, Spanyolországba, Ausztriába és Jugoszláviába telepített lakókocsijait forintért bérbe vegyék. A földreformrendelet tehát megszületett, és lázas tempóban elkezdődött a végrehajtása mindenfelé az országban... ...Sok igazságtalansága és túlkapása mellett is meg kell állapítani, hogy helyes volt a földreform gyors és radikális végrehajtása. Amíg a békeévekben helytálló volt az az érvelés, hogy egy radikális földreform súlyos zavarokat okozna a termelés folytonosságában, addig a háború és a megszállás által feldúlt magyar gazdasági életben a földek megművelését csak úgy lehetett biztosítani, ha a földet kisemberek tulajdonába adjuk. Nagybirtokosok nem tudtak volna munkásokat szerezni a föld megműveléséhez, de a parasztok megművelték saját földjüket. Megható volt látni, hogy felszerelés és állatállomány hiányában a parasztság hogyan művelte meg kézi eszközökkel, ásóval és kapával a földjét, és hogyan állította a termőföldnek egy-egy darabját a nemzeti termelés szolgálatába. Sok helyen emberek húzták az ekét traktor vagy igavonó állat helyett. Sok helyen asszonyok és gyerekek törték a rögöt, és úgy vetették bele a magot. 1946-ban már a magyar mezőgazdaság szántóföldterületének kilencvenhárom százaléka volt megművelve és bevetve. A magyar paraszt hatalmas alkotóereje életet teremtett a földúlt és elhanyagolt mezőkön és biztosította szűkös kenyerét a sokat szenvedett magyar nemzetnek. (Folytatjuk) DUPLA A FŐNYEREMÉNY! Ha novemberben vesz BONGÓT, nyerhet 14 milliót! (158) .CSAK NÁLUNK! EZ MÁR VALÓSÁG! OLASZORSZÁGBÓL GÉPKOCSIT KÖZVETLEN NAGYKERESKEDŐKTŐL! Szolgáltatásaink: utazás autóbusszal, szállás, félpanziós ellátás, tolmács, vámügyintéző. Időpont 1990. november 21. 1990. november 26. Jelentkezés: M&M Utazási Iroda Szekszárd, Kereskedők Háza Telefon: 74-15-472, 74-16-058 (190) Csikóstőttős, Jágónak és Kaposszekcső községek képviselő-testületei PÁLYÁZATOT HIRDETNEK körjegyzői állás betöltésére. Pályázati feltételek:- államigazgatási főiskolai vagy jogi egyetemi végzettség,- két év államigazgatási gyakorlat,- tiszta erkölcsi bizonyítvány. Bérezés: a hatályos jogszabályok szerint. A pályázatot írásban, részletes önéletrajzzal és a szakmai végzettséget bizonyító okirat fénymásolatával lehet benyújtani Kaposszekcső község polgármesteréhez 1990. november 30-ig. (7361 Kaposszekcső, Táncsics utca 30.) (1gg) TRAVEL AGENCY HUNGARY 1 Tolna Megyei Tanácsi * Kommunális Szolgáltató Vállalat felvesz pénzügyi csoportvezetőt. Feltétel: mérlegképes könyvelői végzettség. Bérezés megegyezés szerint. Jelentkezni a számvitelipénzügyi osztályvezetőnél lehet. Telefon: 12-822 L _u22j _„s3j Szárazd Községi Önkormányzati Testület pályázatot hirdet jegyzői állás betöltésére. A munkakör betöltésének feltétele legalább tanácsakadémiai végzettség és két év szakmai gyakorlat. Bérezés megegyezés szerint. A pályázatot 1990. november 29-ig polgármesteri hivatal, Szárazd címére kérjük benyújtani. Szekszárdi telephelyű részvénytársaság pénzügyi előadót és raktárost keres azonnali belépéssel. Jelentkezés a 74-11-564-es telefonon. (181)
