Tolnai Népújság, 1990. november (1. évfolyam, 178-203. szám)
1990-11-15 / 190. szám
2 KÉPÚJSÁG 1990. november 15. Lehet, hogy a forintról is szó lesz? A mai kormányülés napirendje (Folytatás az 1. oldalról.) törtökön terjeszti a kormány elé a köz- igazgatás vagyonáról készült felmérést. A miniszterek tanácsa megtárgyalja még a koncesszióról szóló előterjesztést, és a munkaügyi miniszter beszámolóját a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról. Az információk szerint javaslat hangzik el a jövő évi bérszabályozásra vonatkozó tervezetre és a vezetői érdekeltségi rendszer kialakítására. Az MTI arról értesült, hogy a találgatásokkal ellentétben a kormányülés napirendjén nem szerepel a forint leértékelésének kérdése, ám nem kizárt, hogy szóba kerül ez a témakör. * Az Érdekegyeztető Tanács titkárságától kapott közlemény szerint az ÉT szerdára tervezett ülését azért halasztották péntek délelőttre, mivel a kormány csütörtöki ülésén át kívánja tekinteni a szakszervezetek Érdekegyeztető Tanács elé terjesztett javaslatait. Szolidáris munkatársak Felmondtak a Magyarország főszerkesztőjének November 14-én - másnapi hatállyal - felmondtak Kanyó Andrásnak, a Magyarország című hetilap főszerkesztőjének. Mint ismeretes, a volt főszerkesztőt hétfőn - munkaviszonya érintetlenül hagyásával - Horti József, a Hírlapkiadó Vállalat vezérigazgatója felmentette beosztásából. Főnökük menesztése ellen a szerkesztőség munkatársai nyílt levélben tiltakoztak. Kanyó András az MTI kérésére tájékoztatást adott a szerdai, immár a munkaviszony megszüntetését is tartalmazó döntés körülményeiről. Elmondta: a vállalatvezetői hat hónapos felmondási időt kínáltak neki, teljes fizetésének folyósítása mellett. A „türelmi idő” lejárta után, 1991. május 15-től azonban nyugdíjba kellett volna vonulnia. „A kollégáim tiltakozására is tekintettel ezeket a feltételeket nem fogadhattam el” - közölte Kanyó. A Hírlapkiadó Vállalatnál ezután megírták az azonnali hatályú felmondó levelet. A volt főszerkesztő arról is beszámolt: csütörtökön délutánra Horti József szerkesztőségi értekezletet hívott össze, megtiltotta azonban, hogy azon a lap leváltott vezetője is részt vegyen. Értesülések szerint nélküle a szerkesztőség többi munkatársa sem kíván a megbeszélésen részt venni. v Helsingörben járt a képviselő Hazaérkezett Koppenhágából Pap András országgyűlési képviselő, aki az északeurópai államok együttműködését összehangoló Északi Tanács november 13-án Dániában, a parlamenti képviselőknek az új európai rend kialakításában játszott szerepéről tartott konferenciáján vett részt. A Helsingör közelében fekvő Scanticon kongresszusi központban rendezett szemináriumon a magyar Országgyűlés Pécsett megválasztott, s az Országgyűlés Külügyi Bizottságában is tevékenykedő tagja, hozzászólásában röviden vázolta a napjainkban Kelet-Európábán végbemenő alapvető politikai változások történelmi hátterét, s a magyar Országgyűlés előtt álló legfontosabb feladatokat. Szovjet katonaszökevények Fosztogatnak, lopnak, mert éhesek Eladó rakéták, aknák, géppisztolyok A bonni védelmi államtitkár, Willy Wimmer szeptember 21-iki közlése szerint a szovjet katonák százai dezertáltak keletnémetországi támaszpontjaikról. Egy másik bonni védelmi tisztviselő ehhez hozzáfűzte, hogy a szám ennél nagyobb: a néhány száz csupán a német hatóságoknál politikai menedéket kért szovjet katona- szökevényekre vonatkozik. Novemberben egy szovjet forrás, Oleg Brjanim moszkvai emberi jogi ügyvéd azt közölte: Németországban az idén több mint hétszáz szovjet katona dezertált, s számuk egyre nő. Sokan fegyvereiket is magukkal vitték, bevették magukat a keletnémet erdőkbe. Az éhség arra kényszeríti őket, hogy fosztogassanak, lopjanak. Oleg Bogomolov, Gorbacsov tanácsadója, a moszkvai Nemzetközi Gazdasági és Politikai Kutatóintézet vezetője maga ismerte be a német Bild am Sonntag cimű hetilap tudósítójának: „Német területen állomásozó hadseregünket komoly mértékben megtámadta a szétesés vírusa. Fontos ezért a helyzet lecsillapítása, a szovjet csapatok meggyorsított kivonása”. A Der Spiegel című hamburgi politikai magazin szerint az elmúlt hetekben mintegy kettőszáz szovjet katona szökött meg kelet-németországi laktanyákból. Ezek közül ötvenhárom kért politikai menedéket a nyugatnémet hatóságoktól, további százötven bujkál. Ezek a bujkáló szovjet katonák csak tovább szítják a keletnémet lakosság dühét, mert gyakran betörnek a villákba, főleg ennivalót, de olykor mást is rabolnak. Az egységeiknél megmaradó szovjet katonák sem keltenek különösebb rokon- szenvet, noha nyomorúságuk valójában szánalmat érdemel. Wunstorfban, ahol a Németországban állomásozó szovjet erők főhadiszállása található, az ottani feketepiacon jóformán mindent árulnak a szovjet közlegények és tisztek, ami a szovjet katonai raktárakban megtalálható. Vadonatúj egyenruhákat, kabátokat, rangjelzéseket. Wunstorf pályaudvarán van az illegális szovjet fegyverpiac. Potom hatezer márkáért a német Tempo magazin riporterei itt egy kisebb magánháborúhoz elegendő szovjet fegyvert vásároltak: légvédelmi rakétát, Kalas- nyikov-géppisztolyt, különféle aknákat - a berlini rendőrség tudomása szerint a szovjet egységeknél még tankok is eltűntek... Berlin nyugati felében egy rendőrségi razzia során egy fegyvergyűjtő lakásán hihetetlen mennyiségű szovjet gyártmányú géppisztolyt, rakétát és kézigránátot foglaltak le. MDF-sajtótájékoztató A frakció mellett: munkacsoportok A legújabb kérdés Hol tartják a miniszter munkakönyvét? Felmentésük esetén hat hónap felmondási idő illeti meg a minisztereket - adott tájékoztatást szerdán az MTI kérdésére Horváthné Simon Mária, a Miniszterelnöki Hivatal munkatársa, a miniszterelnök által bejelentett kormányátalakítás esetlegesen kormánytagokat is érintő munkajogi vonatkozásairól. A rendelkezések szerint a volt kormánytagnak ez idő alatt már nem kell dolgoznia: hathavi átlagkeresetét kapja meg végkielégítésként.,(A miniszteri fizetés jelenleg bruttó 65 ezer forint.) A tisztviselő elmondta: a miniszterek munkakönyvé ugyan a Miniszterelnöki Hivatalban van, ám bérüket és bérjellegű juttatásaikat az általuk vezetett tárca finanszírozza, így a felmondási idejükre járó pénzt is ott kell kigazdálkodni. A felelős állami munkával járó ellátmány már e hat hónapra sem jár: a volt miniszter nem használhatja hivatali személyautóját, leszerelik a lakásán levő „K” telefont, s ha addig szolgálati lakásban lakott új otthon után kell néznie. Kérdésre válaszolva Horváthné Simon Mária beszámolt arról: akad kormánytag, aki kinevezésekor előző munkahelyén nem mondott fel, csupán fizetés nélküli szabadságot kért. A korábban már nyugdíjukat élvező, de jelenleg miniszterként dolgozók között pedig olyan is van, aki nem „aktiváltatta” magát, megőrizte nyugdíjas besorolását. (Folytatás az 1. oldalról.) Lezsák Sándor ügyvezető alelnök megállapította: azok a politikai személyiségek, akik rendkívül sokat tettek a rendszerváltásért - ide sorolható Király Zoltán, Németh Miklós és Pozsgay Imre is -, nem találják helyüket az új politikai tagozódásban. Ugyanakkor kifejtette azt a véleményét is, amely szerint Pozsgay tévedett, amikor arról beszélt, hogy Lakitelek szelleme szertefoszlott, s az MDF jobbközép konzervatív pártként már nem képviseli a nemzeti középosztályt. Mint az 1987-es találkozó egyik szervezője, úgy ítélte meg: az a szellem ép és egészséges, nem foszlott szét. Kónya Imre frakcióvezető kijelentette: a törvényhozó testület 6 hónapos működése nem volt zökkenőmentes. Az okokat sorolva utalt arra, hogy a parlamentbe került új, s a régi politikusok sem rendelkeztek megfelelő tapasztalattal a többpártrendszerű Országgyűlésről. Hiányoztak a technikai feltételek, s akadozott a 164 tagú MDF-frakció belső szerveződése is. Nehezítette a rendes munkamenet kialakulását, hogy több képviselő kormányzati feladatot kapott. A közelmúltban megtartott, a belső struktúra átrendezését szolgáló frakciótanácskozás eredményét ismertetve elmondta: a szakmai, törvényhozói munka elősegítésére - a parlamenti bizottságoknak megfelelően, kiegészítve egy mezőgazdasági bizottsággal - tizenegy munka- csoportot hoztak létre a frakció mellett. A munkabizottságokból a feladatokat csoportosítva, koordinátorokat delegáltak a vezetőségbe. A frakció megújulása lehetőséget nyújt arra, hogy a képviselők a törvényalkotással, s nem a plenáris ülésen folytatott vitával politizáljanak. Lezsák Sándor elsősorban az MDF szervezeti életéről számolt be. így elmondta, hogy 37 ezer tagja van a pártnak; csaknem ezer szervezete, s 200-300 helyi csoportja működik. Kitért arra is, hogy sok bírálat érte az utóbbi időszakban a Fórum központjának működését. Hozzátette azonban: pénz hiányában nem volt lehetőség adminisztrációs centrum létrehozására. A megyékben irodák működnek, alapítványi támogatással. Az alelnök tájékoztatásként elmondta azt is, hogy a felmerült igények nyomán önkormányzati szövetséget indítanak útjára, amely érdekvédelemre szerveződve akár a kormánnyal szemben is felléphet. A szövetség - amelynek támogatását a Konrad Adenauer Alapítvány vállalta - vasárnap tartja alakuló ülését a műegyetemen. Lezsák Sándor végül kifejezte azt a reményét, hogy a december 15-16-i országos gyűléssel az MDF életében lezárul a hőskorszak, s egy termékeny időszak kezdődik, amelyben az MDF-en belül felerősödik a politikai, mozgalmi tevékenység. Hozzátette azt a véleményét: a magyar politikai életben ma jelen vannak a politikai szélhámosok is, de várhatóan olyan időszak következik, amikor „ezeknek bealkonyul”. A szokásoknak megfelelően az újságírók ezúttal is számos kérdést intéztek a házigazdákhoz. Arra a felvetésre, hogy Bíró Zoltán MDF-es elnökségi tagságáról való lemondása esetleg Pozsgay Imre lépésével hozható összefüggésbe, a sajtótájékoztatón hangsúlyozták: a két politikus baráti kapcsolatai közismertek, bár Bíró Zoltán további szándékairól nem nyilatkozott, nem kizárt egy új politikai mozgalomban való részvétele. Azzal összefüggésben pedig, hogy egy csoport kiválásra készülne az MDF-ből, úgy fogalmaztak: az MDF vezetése attól még nyugodt lehet, mert a pártnak egy része nem érzi magát jól a Fórumban. A tapasztalatok szerint azonban a tagságot sok-sok élmény köti össze, s ez olyan összetartó erőt jelent, amely nem valószínűsít számottevő létszámcsökkenést. Mátyás király halotti pajzsa rövid időre hazatért Magyarországra: a párizsi Musée de L'armée - ahol a becses magyar történeti emléket őrzik - kölcsön adta a Budapesti Történeti Múzeumnak, a Mátyás király halálának 500. évfordulójára rendezett kiállításra. A pajzsot Katona Tamás külügyminisztériumi államtitkár szerdán adta át a múzeumnak. Beszédében Mátyás király uralkodói érdemeit méltatva hangsúlyozta: nagyon nehéz körülmények között, hallatlan erőfeszítéssel fejlesztette az országot és annak kultúráját. Magyarország, miként 500 esztendővel, de még korábban, ezer évvel ezelőtt is utat talált Európához, úgy napjainkban szintén megtalálja ezt az utat. Azon munkálkodik, hogy újra megteremtse a korszerű, de már a XX. század végi Európának megfélelő demokráciát. Az ünnepségen részt vett Für Lajos honvédelmi miniszter, a Magyar Honvédség és a kulturális élet számos képviselője. Jelen volt Pierre Brochand, a Francia Köztársaság budapesti nagykövete, valamint a diplomáciai képviseletek több más vezetője és tagja. Ezt a pajzsot - miként a kutatók elmondták - feltehetően Kálmáncsehi Domokos székesfehérvári prépost készíttette és helyezte Mátyás ravatalához. A bőrből és fából készült pajzson Mátyás király, Kálmáncsehi, Er- nuszt Zsigmond pécsi püspök és feltehetően Morvaország, s Galícia címere, valamint a Jatin nyelvű felirat: Istennek kegyes, áldott anyja Mária, esedezzél Mátyás királyért - látható. A leírás szerint Sopronban őrizték a pajzsot, 1620-30 között II. Ferdinánd Bécsbe szállitatta a császári fegyvertárba. Innen vitte Franciaországba Napoleon 1805-ben. A pajzs a magyar Külügyminisztérium, a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Hitel Bank támogatása révén jutott el Budapestre. A Matthias Rex kiállításon csaknem ezer más tárgyi emlékkel, dokumentummal együtt a Hunyadi-családról, a Mátyás-kori Magyarország életéről vall az érdeklődőknek. Januárban a Hadtörténeti Múzeum is bemutatja Mátyás király halotti pajzsát. Nagy Ferenc: Küzdelem a vasfüggöny mögött (3.) A tanácsiak bizonytalanok, és aláírásokat gyűjtenek Már közel tízezer aláírás gyűlt össze annak a két napja kezdődött akciónak a során, amellyel az önkormányzati, tanácsi dolgozók szeretnék elérni, hogy a parlament mielőbb megkezdje a közszolgálati törvény tárgyalását - erről Weglárz Péter, a Tanácsi és Intézményi Dolgozók Szakszervezetének illetékese tájékoztatta az MTI-t. A szakértő hangsúlyozta: természetesen nem egy több száz millió forintos kiadással járó népszavazásra gondolnak, csupán az úgynevezett népi kezdeményezés - 50 ezer támogató aláírásra van szükség - lehetőségével élve szeretnék elérni, hogy végre megszűnjön a közszolgálati dolgozók körében hónapok óta tapasztalható feszültség és létbizonytalanság. Magyarország egykori kisgazdapárti miniszterelnökének, Nagy Ferencnek egyéni sorsa tragikusan egybefonódik nemzetével. Számkivetésben halt meg, fájdalmasán távol szülőföldjétől, az egyesült államokbeli, virginiai Herndon- ban, 1979. június 11-ről 12-re virradóra. Június 16-án temették... Emlékirata - amely az Európa Könyvkiadó sorozatában a közeljövőben kerül az olvasó elé - krónika és mementó, súlyos történésekről tudósít Ebből közlünk részleteket. Drága vendég az Ellenőrző Bizottság A fegyverszüneti egyezmény alapján felállított Szövetséges Ellenőrző Bizottság, mindamellett, hogy nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, nagyon sokba került Magyarországnak. Az Ellenőrző Bizottság hatalmas apparátussá vált. Tagjainak létszámát nem lehetett megállapítani, de a legnagyobb létszámmal az oroszok vettek benne részt, majd az amerikaiak és angolok, később pedig a jóvátétel teljesítésének ellenőrzésére helyet kapott benne Jugoszlávia és Csehszlovákia is. Óriási intézménnyé nőtte ki magát ez a szerv. Tagjainak lakásáról, élelmezéséről, közlekedési költségeiről és pénzellátásáról Magyarországnak kellett gondoskodni. Amikor a magyar kormánynak egy-egy elkerülhetetlen vacsora vagy fogadás megrendezése is mérhetetlen gondot okozott, akkor nem volt egyszerű kérdés az Ellenőrző Bizottság ellátása. Legelőször is lakásról kellett gondoskodni az Ellenőrző Bizottság számára. Ez azt jelentette, hogy sok száz rommá lőtt házat kellett rendbe hozni, hogy az lakhatóvá váljon. Ezeket a lakásokat azután be is kellett rendezni, mégpedig nem egészen a magyar hatóságok ízlése szerint. Az Ellenőrző Bizottság tagjai felkeT resték az éledező bútorkereskedéseket, kiválasztották a legszebb bútorokat, a legértékesebb szőnyegeket, s ezeket azután a magyar kormánynak kellett kifizetnie. Ezenkívül előírták, hogy milyen fajta élelemből mennyit kell beszereznie a kormánynak. Eszembe jut a szekszárdi polgármester panasza, aki az Ellenőrző Bizottság szekszárdi szovjet kirendeltségét volt köteles ellátni. Elmondotta, hogy a szovjet őrnagy naponta magához kéreti, és minden reggel kiadja az utasítást, hogy mit szerezzen be aznapra neki. Egyik reggel előveszi a polgármestert:- Polgármester, a mai napon szállítson be nekem egy tonna kávét és egytized tonna teát. A polgármester elszörnyűlködik.- Őrnagy úr, hiszen egész Magyarországon nincs ez idő szerint egy tonna kávé vagy egytized tonna tea! A szovjet őrnagy csodálkozva néz rá. Franciaországból hozták Mátyás király halotti pajzsa Budapesten
