Tolnai Népújság, 1990. november (1. évfolyam, 178-203. szám)
1990-11-14 / 189. szám
2 NÉPÚJSÁG 1990. november 14. Országgyűlési vita a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról (Folytatás az 1. oldalról.) napolta, mondván: legyen mód további módosítások érlelésére. Az Országgyűlés még a délelőtti órákban megtartotta a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényjavaslat részletes vitáját. A vitában felszólaló képviselők a már írásban is benyújtott módosító indítványaik közül kiemelték azokat, amelyeket a legfontosabbnak tartottak a magyar piacgazdaság kiépítéséhez nélkülözhetetlen törvényjavaslat kapcsán. A vitában többen is foglalkoztak a fogyasztói érdekvédelem kérdésével, így például Ungár Klára azt javasolta, hogy a fogyasztói érdekek sérelme esetén a fogyasztók maguk, egyénileg is „hallathassák hangjukat”, azaz maguk is kezdeményezhessenek jogorvoslatot. Lotz Károly ezzel szemben úgy vélekedett, hogy a jelenlegi jogszabálycsomagból ki kellene hagyni a fogyasztók megtévesztésének tilalmáról szóló paragrafusokat, s a fogyasztók érdekvédelmét egy külön jogszabályban kellene rögzíteni. Kompromisszumos megoldásként végül is elfogadta a fogyasztói érdekvédelem jogszabályi garanciáinak rögzítését a jelenlegi törvényjavaslatban, ugyanakkor kérte, hogy a törvényszöveg indoklásában jelezzék: az érintett törvényszakaszok ideiglenes jelleggel kerültek a jogszabálygyűjteménybe. Az elhangzott észrevételekre Balsai István igazságügy-miniszter válaszolt. Elmondta, hogy a versenyjog három legfontosabb részét tartalmazó rendelkezésekhez - köztük a kartelltilalomhoz, a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalmához, valamint a fúziókontrollhoz - érkezett a legtöbb módosító indítvány. Rámutatott, hogy a kartelltilalom a versenyjognak régi szabálya, ugyanakkor a későbbi jogfejlődés eredménye az ezek alóli kivételek és mentességek összegzése. A kivételekre már csak azért is szükség van bizonyos esetekben, mert a gazdasági erők koncentrálása serkentőleg hathat a műszaki és technikai fejlődésre, illetve a hazai vállalatoknak külpiacokon való megerősödésére. Ezért a jelenlegi törvényjavaslat külföldi példákból átvett mentességeket, kivételeket is tartalmaz. A magyar gazdasági viszonyok között a készülő versenyjognak egyik legfontosabb része a gazdasági erőfölénnyel való visszaélés tilalmáról szóló szabályozás. A gazdasági erőfölény meghatározásába külföldi tapasztalatok alapján került be az a pont, amely a piaci részesedés arányában vizsgálja a kérdést. Ennek mértékével kapcsolatban azonban rengeteg módosító indítvány érkezett. Balsai István azonban továbbra is úgy vélekedett, hogy a fejlett versenyjoggal rendelkező országok gyakorlatához igazodva azt a megfogalmazást kell megtartani, amely szerint erőfölényben van az, akinek a vizsgált időszakban az érintett piacon az adott áru tekintetében a 30 százalékot meghaladja a részesedése. Több képviselő abbéli aggályát fogalmazta meg, hogy a magyar piac sajátosságai folytán a legtöbb szereplő részesedése meghaladja a 30 százalékot, ezért ők állandóan beleütköznek majd ebbe a tilalmi plafonba. Az igazságügy-miniszter ezzel szemben arra figyelmeztetett, hogy a törvény a gazdasági erőfölény meglétét önmagában nem tiltja, csupán az azzal való visszaélést. Balsai István utalt arra, hogy számos módosító indítvány érkezett a fúziókontroll részletszabályaihoz. Ezek közül az igazságügy-miniszter elfogadhatatlannak tartotta azokat, amelyek a fúziókontroll alóli kivételek csökkentését szorgalmazták. Hangoztatta: a tőkekoncentráció szükségszerű a gazdasági életben, hiszen a műszaki-technikai fejlődés, vagy a megbízható minőség hatalmas anyagi összefogást igényel, s ezek az eredmények a fogyasztók számára is hasznosak. A tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényjavaslat ügyében a határozathozatalt következő ülésén tartják meg. Az árak megállapításáról szóló törvényjavaslat részletes vitáját is lezárva döntését ugyancsak elnapolta a plénum. A parlament vita nélkül döntött az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankban való tagság elfogadásáról és ezzel kapcsolatos más kérdésekről szóló országgyűlési határozatról. Az Országgyűlés délután interpellációk és kérdések tárgyalásával folytatta munkáját. Az eszkimók rubellel fizetnek Rubelt is elfogadunk - hirdetik Nome városának kirakataiban elhelyezett táblák. Az alaszkai város valószínűleg az egyetlen hely a világon, ahol a szovjet fizetőeszközért szinte mindent lehet kapni és a nyugati világban egyedüli a tekintetben is, hogy a rubelt egyáltalán elfogadják. A „jégfüggöny” is törvényszerűen elolvadt a vasfüggöny és a berlini fal leomlása után. A csukcsföldi szovjet eszkimók amolyan kishatárforgalom keretében vízum nélkül látogathatnak át a Bering- szoroson a legészakibb amerikai szövetségi államba. Az év elején a nome-i központú Bering Air légitársaság volt az úttörő a tekintetben, hogy a szovjet állampolgárok rubelért válthattak jegyeket tőle alaszkai járatokra. Az ötletet felkarolta a szovjet partokkal átellenben fekvő Nome ■ helyi kereskedelmi kamarája, és más cégeket is arra buzdított, hogy kövessék a Bering Air példáját. Bár a szovjet törvények is tiltják, hogy az állampolgárok külföldre magukkal vigyék a nemzeti fizetőeszközt, ám ez keveseket tart vissza, mert üres zsebbel mégsem indulhatnak a másik kontinensre valutához pedig nem lehet hozzájutni. Az alaszkaiakat - legalábbis rövid távon * - kizárólag a nagylelkűségük vihette rá ilyen gesztusra, hosszabb távlatokban viszont nem olyan biztos, hogy ráfizetnek. A légitársaság elnöke szerint ezzel a lépésükkel a jövőbe invesztálnak az alaszkaiak, s amit most elvesztenek a vámon megtérül majd a réven, amikor beérik annak gyümölcse, hogy a szomszédos ország lakosainak elérhetővé tették az utazásokat. Az összegyűlt szovjet rubelekkel ugyanis egyelőre semmit sem lehet kezdeni. A Bering Air még a szovjet repülőtéri szolgáltatások ellenértékeként sem fizethet rubellal, mert a szovjetek dollárt követelnek tőle, vagy legalábbis hiánycikknek számító fogyasztási cikkek, mint zsebszámológépek vagy írógépek szállítását. A szovjet parton fekvő Provigyenyi- ja bankjában elhelyezett rubelért még kamat sem jár, így nemrég 80 ezer rubelt ajánlott fel szovjet iskoláknak és kórházaknak, hogy legalább kezelési költséget ne kelljen fizetnie. A Bering Air ennek ellenére fenntartja heti két járatát Nome és Provigyenyija között. Nome-ban a többi kereskedő sem hiszi, hogy érdemes a rubeleket addig tartalékolni, míg a szovjet pénz valóban konvertibilissé válik, arra talán több remény van, hogy valamikor levásárolhatják majd. Egyelőre azonban csak az Alaszkába látogató turistáknak adhatják el „szuvenír” gyanánt. Párthírek MSZMP Az MSZMP Tolna Megyei Koordinációs Bizottsága november 16-án (pénteken) Szekszárdon, a volt oktatási igazgatóság épületében kibővített ülést tart, amelyre a bizottsági tagokon kívül tisztelettel meghívja azokat is, akik a párt színeiben indultak a helyhatósági választásokon. A tanácskozáson Nyirő Sándor, az MSZMP KB titkára ad tájékoztatást a központi bizottság november 10-i üléséről és a pártszervezetek előtt álló feladatokról, majd ezt követően Pozsonyi Attila, az MSZMP KB alelnöke tart élménybeszámolót a Munkáspárt delegációjának kínai tapasztalatairól. * Az MSZMP Tolna Megyei Koordinációs Bizottsága 1990. november 23-án (pénteken) 14 órára előadást szervez Zsákutca vagy kerülőút? címmel a kelet-európai közösségi társadalmakban végbemenő folyamatokról. Az előadás helye: Szekszárd, Mártírok tere 15-17. (a volt oktatási igazgatóság) épületében. Előadó: Sántha János, az MSZMP KB titkára. Tisztelettel várjuk az MSZMP tagjait, az MSZP tagjait, és minden baloldali gondolkodású elvtársakat. MSZMP Tolna Megyei Koordinációs Bizottsága Irak kitart(?), ha kell Jelcin javaslatai Az oroszországi vezetők Mihail Gorbacsov elnökkel folytatott vasárnapi találkozójukon szövetségi koalíciós kormány megalakítását javasolták az államfőnek. Azt kérték, hogy a kialakítandó, nemzeti egyetértésen alapuló koalíciós kormány vezetőjét, védelmi és pénzügyminiszterét az oroszországi föderáció jelölhesse ki. Erről beszélt kedden az oroszországi Legfelsőbb Tanács ülésén Borisz Jelcin, a parlament elnöke, tájékoztatást adva az orosz vezetők és Mihail Gorbacsov igen nagy érdeklődéssel fogadott vasárnapi találkozójáról. Jelcin hangsúlyozta, hogy az orosz vezetők szerint az államirányítási rendszer teljes átalakítására van szükség. - Ennek- szellemében a szövetségi államfővel folytatott vasárnapi eszmecserén az orosz vezetők kezdeményezték a jelenlegi kormány menesztését, és a nép bizalmát élvező, nemzeti egyetértésen alapuló új kormány megalakítását - mondotta Borisz Jelcin. Véleményük szerint ugyanis csak egy ilyen vezetés képes azoknak az intézkedéseknek a végrehajtására, amelyekre az ország mai helyzetében óhatatlanul szükség van. Szerinte az oroszországi vezetőség nem követelt sokat, amikor a létrehozandó új kormányban a miniszterelnöki, a védelmi és a pénzügyminiszteri tisztségeket kérte. A találkozón részletesen megvitatták az új szövetségi szerződéssel kapcsolatos alapkérdéseket, a központ és a szövetséges köztársaságok közötti funkciók elosztásának módozatait. Az orosz vezetők jelezték, hogy a köztársaság nagyobb beleszólást szeretne a szövetségi külpolitika, illetve pénzügyi politika irányításába. Jelcin szerint Gorbacsov áldását adta egy oroszországi nemzeti televízió- és rádióprogram létesítésére. Célzott arra is, hogy az elnök „több kérdésben” elvi egyetértését hangoztatta. Hogy melyek voltak azok, arról viszont nem tett említést. Megerősítette, hogy megkezdődött az úgynevezett „ötszáz napos” gazdasági stabilizációs program végrehajtása. A Satalin-tervet az orosz parlament szövetségi programként hagyta jóvá annak idején, abban a hiszemben, hogy a központ bizonyos alapelveket mindenképpen magáévá tesz. Bár nem ez történt, Oroszországnak most már végig kell mennie a megkezdett úton. (Folytatás az 1. oldalról.) „Nyolc év háborúskodás Iránnal, majd két év béke, most pedig ez. Bush és Thatcher háborút akar, hát megkapják” - morogta egy bagdadi boltos. Irakban általában nem nagyon lelkesednek a kuvaitiak iránt, kivált azért, mert az emírséget mesés gazdagságáról és hivalkodásra való hajlamáról ismerik leginkább. Ku- vait lerohanása előtt a hivatalos tömegtájékoztatás még tovább szította a gyűlöletet az emírség ellen, az iraki kormány azzal vádolta meg Kuvaitot, hogy túltermelésével és ezáltal az olaj árának csökkentésével tönkretette az iraki gazdaságot. A Baath-párti bagdadi kormánnyal szembenállók közül is csak kevesen fogják fel úgy a kuvaiti válságot, hogy egy erős és hatalmas ország bekebelezett egy kicsiny, gyenge államot. A gazdasági sérelmen túl az iraki elnök a közvélemény tudatába sulykolta, hogy a kuvaiti kérdés összekapcsolódik az egész közel-keleti problémával. Ezért számos iraki - köztük a képzett, közép- osztálybeli rétegek is - az Egyesült Államok által vezetett katonai felvonulást az egész arab világgal, de különösen a palesztinbarát Irakkal szembeni nemzetközi összeesküvésnek tekinti. Mindezek alapján az iraki lakosság úgy érzi, hogy hazafias, sőt testvéri kötelessége támogatni a háborút, amely - és ezzel is tisztában vannak - könnyen kiterjedhet az egész térségre. Az embargó eredményeképpen az alapvető élelmiszerek árai az elmúlt három hónap alatt megduplázódtak. A kenyér, a liszt, a sütőolaj, a bab, a cukor, a rizs, a szappan, a mosószer és a tea mind jegyre kaphatók, egyes árucikkekhez csak hosszú sorbanállás után lehet hozzájutni. A csirkehús azonban jegy nélkül is kapható, nyugati megfigyelők szerint ez részben a kuvaiti készletek elhurcolásának és az élő baromfi levágásának köszönhető. Hírek keringenek arról, hogy míg Szíria, Jordánia és Törökország betartja az embargót, Irán felől bejut némi áru Irakba. Hétfőn Prágában is megalakult az Ami- cus-kör, a cseh-magyar kulturális és baráti kapcsolatok ápolásának műhelye. Mint Firon András, a budapesti Amicus- kör titkára elmondta, a cseh kormány százezer koronát bocsátott az újonnan létesült társaság rendelkezésére. A prágai és a budapesti Amicus-kör azt tervezi, hogy jövő tavasszal közös, negyedévenként megjelenő folyóiratot indít. Három évvel ezelőtt a kormány az élelmiszer-termelés növelése érdekében kampányt indított, most pedig elrendelte, hogy a megművelhető földek 80 százalékát vessék be búzával. A következő aratás azonban csak májusban várható, a gyümölcs- és a zöldségszezon pedig hamarosan végetér. Megfigyelők szerint az élelmiszerkészletek januárig vagy februárig elegendőek csupán. Annak ellenére, hogy Irak normális esetben élelmiszer-szükségleteinek háromnegyedét importálja és egymaga rendelkezik a világ olajkészleteinek mintegy 20 százalékával, megfigyelők szerint az olaj és nem az élelem Irak gyenge pontja. Az országban szinte kizárólag csak olajból nyerik a főzéshez és a szállításhoz szükséges energiát, olajjal működnek az erőművek, és a hatalmas katonai gépezet üzemanyagigénye is tetemes. A nyersolajkészletek szinte kifogyhatatlanok, a gondot az olaj finomítása okozza. A volt olajminiszter a finomításhoz szükséges adalékanyagokkal való spórolásra hivatkozva nemrég a benzinre is kiterjesztette a jegyrendszert. Mivel a szállításban emiatt súlyos akadályok keletkeztek, Szaddám feloldotta a jegyrendszert és menesztette miniszterét, mondván: egyelőre bőven van adalékanyag. Megfigyelők azonban kétségbe vonják ezt, szerintük a benzinre bevezetett jegyrendszernek a hangulatra gyakorolt katasztrofális hatása játszott szerepet az iraki elnök döntésében. Az egyik elemző szerint a finomítók termelése 50 százalékkal csökkent az adalékanyagok és az alkatrészek hiánya miatt. Diplomáciai források szerint „a szankciók következtében Szaddám nem rendelkezik a katonai felszerelésekhez szükséges alkatrészekkel sem, így hát csak rövid ideig lesz képes háborúzni. A válság tehát vagy hamarosan véget ér, vagy ha a háborúba Izrael is belesodródik, akkor az arabok Szaddám mellé állnak és figyelmen kívül hagyják az embargót. A prágai Amicus-kör vezetője Helena Nemcova, a cseh törvényhozás képviselője lett. A prágai magyar kulturális központban tartott alakuló gyűlésen jelen volt Dobossy László, a budapesti Amicus-kör díszelnöke - cseh-magyar kapcsolatok ápolásának „nagy öregje”, akit egyúttal nyolcvanadik születésnapja alkalmából is köszöntöttek a jelenlévők -, valamint Varga György, Magyarország prágai nagykövete. Prágai Amicus-kör Nagy Ferenc: Küzdelem a vasfüggöny mögött (2.) Négerezés Ha hallgattál volna, bölcs maradtál volna - tanítja a latin közmondás. A japán igazságügy-miniszter vélhetően nem ismeri ennek az ázsiai megfelelőjét sem, mert egy razzia után - a tokiói éjszakai lokálok tájékán - azt nyilatkozta, hogy az már oly módon ellenőrizhetetlenné vált, „mint amennyire ellenőrizhetetlen Amerikában az a negyed, amelyet a négerek özönlenek el, és ahonnan a fehérek kénytelenek elmenekülni. A prostituáltak ugyanígy teszik tönkre ezt a környezetet”. A miniszter pech- jére néhány óra múlva már meg is érkezett az első válasz Amerikából, a Harlemből. A polgármester sajtó- konferencián szólította fel az ország lakóit a japán áruk bojkottjára. Tüntető csoportok vonultak a japán képviseletek elé. Még a parlamént külügyi bizottsága is foglalkozott az üggyel. A honatyák először a miniszter lemondását követelték, majd a megfelelő ellenlépésre szólították fel Bush elnököt. Tokióban az afrikai nagykövetek tiltakoztak. A minisztert célba vette, és tűz alatt tartotta a hazai sajtó, mire az nyílt levélben kért elnézést. Ezt azonban a japán parlament sem tartotta elegendőnek, úgy vélték, delegációt kellene küldeni az amerikai feketék megkövetésére. Az esetről beszámoló hírügynökségi jelentés emlékeztet egy korábbi japán elszólásra: 1986-ban Nakaszone miniszterelnök azt mondta, hogy az átlagamerikai intelligenciája azért alacsonyabb az átlagjapán intelligenciájánál, mert az amerikaiak között sok a színes bőrű. Következtetés: az igazságügy-miniszter azóta csak felejtett. Magyarország egykori kisgazdapárti miniszterelnökének, Nagy Ferencnek egyéni sorsa tragikusan egybefonódik nemzetéével. Számkivetésben halt meg, fájdalmasan távol szülőföldjétől, az egyesült államokbeli, virginiai Herndon- ban, 1979. június 11 -érői 12-ére virradóra. Június 16-án temették... Emlékirata - amely az Európa Könyvkiadó sorozatában a közeljövőben kerül az olvasó elé - krónika és mementó, súlyos történésekről tudósít. Ebből közlünk részleteket. Az ideiglenes kormány Mint már mondottam, a nemzetgyűlésnek azért kellett sürgősen összeülnie, hogy meginduljon a magyar politikai élet, ehhez pedig kormányra is szükség volt. A felszabadított terület lakosságának kijelentették, hogy az új kormányt a nemzet- gyűlés fogja megválasztani, és így az a nép akaratából születik meg. A nemzetgyűlés összehívásának ideje alatt már megindultak a tanácskozások a kormány tagjainak kijelölésére. A tanácskozásokon nem vett részt, de természetesen belefolyt a Szovjet is, ha jól emlékszem, valami Szuszajkov nevű tábornok, későbbi romániai ellenőrző bizottsági elnök révén. Úgy határoztak, hogy a Független Kisgazdapárt, a Magyar Kommunista Párt és a Szociáldemokrata Párt két-kéttárcátXapnak a kormányban, míg a Nemzeti Parasztpártnak meg kell elégednie egy tárcával. De bevonnak ezenkívül még öt, pártonkívüli embert is. A Kisgazdapárt részéről tárgyaló Vásáry István debreceni polgármester, Gyöngyösi János és Balogh István hiába hangoztatták, hogy a Kisgazdapárt a legnagyobb párt, tehát több tárcát kell kapnia, mint más pártoknak, a Kommunista Pártnak és a Szovjetnek az volt a taktikája, hogy nem lehet még ismerni a pártok erőviszonyait, tehát csak az egyenlő elosztás lehet igazságos. Megállapodtak a kormányban részt vevők személyére is. Miniszterelnökké dálnoki Miklós Bélát jelölték, aki elsőnek pártolt át a Vörös Hadsereghez, amikor a Vörös Hadsereg átlépte a határt. Miklós Béla átállásának akkor nagy jelentőséget tulajdonított a Szovjet, sokat operált vele a szovjet rádió is, és így eléggé ismertté vált a magyar nép előtt. Sohasem politizált ugyan, és képességei sem a politika irányában fejlődtek ki, de az akkori feladatokra megfelelőnek látszott. Külügyminiszternek Gyöngyösi Jánost, a Kisgazdapárt békéscsabai vezetőjét hozták javaslatba. Gyöngyösi tanárember volt, aki azonban fiatal korában otthagyta ezt a pályát és könyvkereskedést nyitott. Harcos, kitartó tagja volt a Kisgazdapártnak, több képviselő-választáson elbukott a kormány nyílt terrorjával szemben. A pénzügyminiszteri állásra Vásáry Istvánt ajánlották, aki a háború alatti parlamenti ciklusban kisgazdapárti képviselő volt. Azelőtt is a debreceni polgármesteri széket töltötte be. Jó eszű, közigazgatási tájékozottsággal bíró, bátor ember volt Vásáry István, egy nagy debreceni gazdacsalád legidősebb férfi tagja.
