Tolnai Népújság, 1990. november (1. évfolyam, 178-203. szám)

1990-11-14 / 189. szám

TÁRSADALMI POLITIKAI NAPILAP — ___________— —___ ARA: 5,80 Ft 1990. november 14., SZERDA I. évfolyam, 189. szám Országgyűlési vita a tisztessegtelen piaci magatartás tilalmáról Az építési tilalom feloldásának elha­lasztása érdekében tett javaslatot az épí­tésügyről szóló törvény módosítására a környezetvédelmi bizottság, valamint Ká­dár Péter (SZDSZ). Kedden - az érdemi munka megkezdése előtt - a parlament úgy döntött: az indítványt sürgősséggel tárgyalja majd. Ezután a plénum ott folytatta, ahol hét­főn este abbahagyta: az illetékekről szóló törvényjavaslat általános vitájában szót kérők véleményét hallgatta meg. Az öt hozzászóló mindegyike bejelentette: mó­dosító indítványokat kíván benyújtani az előterjesztéshez, ezek egy részét már sokszorosítják, más részük pedig ké­sőbb készül el írásban. A képviselők többsége a lakásszerzés megkönnyítése érdekében emelt szót, javasolva például, hogyha a gyermekek együtt laknak a szülőkkel, a szülök halála esetén az első örökölt rész- vagy lakás- tulajdon legyen illetékmentes számukra. A javaslatok között szerepelt, hogy lakás- tulajdon ajándékozása esetén az egyéb­ként járó illetéknek csak a felét kelljen megfizetni. Volt aki azt szorgalmazta, hogy ne legyen különbség a lakosság és a különböző ingatlanközvetítő intézmé­nyek illetékkötelezettsége vagy -mentes­sége között. Balás István (MDF) pedig egyenesen azt indítványozta: jelentős mértékben csökkentsék az illetékkul­csokat. Úgy vélte: ez egy matematikailag kiegyensúlyozott előterjesztésben is megoldható, ha a társadalmi szerveze­tek, illetve a vízgazdálkodási társulásokat kivonják a teljes személyi illetékmentes­ség alól, annál is inkább, mert az erköl­csileg nem igazolható. Emellett javasolta, hogy a gépjárművek illetéke legyen egy­ségesen hat százalék. A képviselő meg­ítélése szerint nem progresszív, hanem lineáris kulcsot kell bevezetni, mert a progresszivitásnak elsősorban elkobzó funkciója van. Bár több hozzászóló nem jelentkezett, az elnöklő Szabad György - a Házbizott­ság korábbi döntésének megfelelően - az általános vitát nem zárta le, csupán el- (Folytatás a 2. oldalon.) Kedvező dollármérleg a külkereskedelemben A legújabb összesítés szerint kedve­zően alakul a magyar külkereskedelem dolláregyenlege: október végéig 890 millió dolláraktívum keletkezett, szemben a tavaly ilyenkori 285 millió dollárral - kö­zölték az MTI kérdésére a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériumá­ban. Az export az elmúlt év hasonló idősza­kához képest 16 százalékkal emelkedett, s összesen 5,130 milliárd dollár értékű volt. Ezen belül figyelemre méltó, hogy az EGK-tagállamokba a magyar vállalatok 24 százalékkal növelték kivitelüket. A legnagyobb mértékben - 41 százalékkal - az NSZK-ba irányuló export nőtt. A teljés magyar dollárimport viszont ugyanakkor mindössze 2 százalékkal emelkedett az elmúlt év első tiz hónapjá­hoz képest, s így összesen 4,240 milliárd dollár volt. Bár ebben még nem szerepel az októberben a mediterrán térségből megrendelt 518 ezer tonna kőolaj után fi­zetendő mintegy 170 millió dollár, s ter­mészetesen az sem, hogy az év hátralevő részében még további mintegy 140 millió dollár értékű olaj vásárlására kell számí­tani, nem biztos, hogy romlani fog a dol­láregyenleg. A magyar vállalatok ugyanis az év utol­só hónapjaiban rendszerint a szokásos­nál többet exportálnak. Az év első tíz hónapjában a rubelelszá­molású export értéke 4,351 milliárd volt, s ez 28 százalékkal kevesebb, mint a ta­valyi kivitel. A rubelimport 4,552 milliárd volt, ami 19 százalékos visszaesést mu­tat. Az így kialakult 199 millió rubeles passzívum viszont megfelel a terveknek. Az elmúlt évben ugyanis ilyenkor 438 millió rubel aktívumot mutatott az egyen­leg, azaz ekkora összegű kamatmentes hitelt nyújtott Magyarország a KGST- partnereknek. Kié lesz a vármegyeháza? Arra, hogy a város ellenszegülhet a megyének, csak történelmi isme­reteinkből és olvasmányélmé­nyeinkből meríthettünk legtöbben példát. A tanácsrendszer olyan hie­rarchiát alakított ki, amelyben a tele­pülések feletti csúcsszervet alkotott a megyei tanács. Az önkormányzatok létrejöttével megszűnt ez az alá-fölé rendelt­ség. (Folytatás a 3. oldalon.) Az MSZP alelnöke a Pozsgay-ügyről A hazai belpolitikai élet múlt heti szenzációja kétségkívül Pozsgay Imrének a Magyar Szocialista Pártból történő kilépése volt. Dr. Jánosi György főiskolai docens, az MSZP alelnöke pontosan egy héttel ezelőtt értesült a párt parlamenti frakcióvezetőjének döntéséről. (Folytatás a 3. oldalon.) Tamási laktanya Hatvan lakásért és a kantinért kell fizetni Nemrégiben a már megüresedett és az 1991. június 30-ig kiürülő lak­tanyák sorsáról tárgyaltak a polgár- mesterek a Honvédelmi Miniszté­riumban. Az ott jelenlévőket Annus Antal al­tábornagy, lapunk olvasóit dr. Deák Gábor, Tamási polgármestere tájé­koztatta. Tőle tudtuk meg, hogy az objektumokat magyar-szovjet ve­gyes bizottság vizsgálta át, s a meg­állapodásuk lényege, hogy a szovje­tek által kiürített laktanyákban milyen épületekre vállalt a magyar fél térítési kötelezettséget. Ezek zöme lakás. (Folytatás a 3. oldalon.) Irak kitart(?), ha kell Háború lesz az Öbölben - véli a legtöbb iraki, több mint száz nappal Kuvait leroha- nása után. Az Irak ellenes szankciók, úgy tűnik, hatásosnak bizonyulnak, senki sem éhezik azonban, az ország hangulatát egyfajta elszánt határozottság jellemzi. (Folytatás a 2. oldalon.) Különgépen távozott az országból 33 kiutasított külföldi állampolgár Nagymányokról Bonyhádra Munkásőrségből - mentőállomás A volt fegyverraktár ma pihenőszoba Kedden a reggeli órákban a Malév különgépén elhagyta az országot az a 33 libanoni és pakisztáni állampol­gár, közte 7 gyermek, akiket az októ­beri idegenrendészeti akció kereté­ben vettek őrizetbe, mivel nem volt tartózkodási engedélyük. A kiutasí­tott személyek nyolc kommandós és A Magyar Villamos Művek Tröszt (MVMT) fontosnak tartja, hogy az ország villamosenergia-importja mielőbb biz­tonságossá váljon - közölte az. MTI ér­deklődésére Hatvani György vezérigaz­gató. Elmondta, hogy az októberi szovjet szállitáskimaradás óta rendben érkezik az energia a Szovjetunióból, de a jövő évi szállításokról, a magyar sürgetés ellené­re, még nem kezdődtek meg a tárgyalá­sok. Magyarország - miként az idén - jö­vőre is 11 milliárd kilowattóra villamos energiát kíván a Szovjetunióból importál­ni. Ez a mennyiség a teljes magyar fel- használás 27 százalékát jelenti. A tröszt ugyanakkor tárgyalásokat folytat a francia villamosipari vállalattal, az EDF-fel is, hogy esetleges energia­gondok esetén kisegítse Magyarorszá­got. Az EDF a Németországon és Cseh­szlovákián keresztül tudna áramot szállí­tani, s e hálózat áteresztőképessége 400-600 megawatt, míg Ausztrián ke­öt rendőr kíséretében utaztak Da­maszkuszba, illetve Karachiba. Az akció mintegy 5,5 millió forintba kerül a magyar államnak, de mint az Országos Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője hangsúlyozta, hosszabb távú őrzésük, illetve ellá­tásuk is nagy összegbe került volna. resztül mintegy 200-300 megawatt szál­lítására van elvi lehetőség. Az MVMT a német Venag céggel is megbeszéléseket folytat esetleges áramszállításról. A német kormány ugyanis felajánlotta, hogy kritikus idő­szakokban kisegíti Magyarországot árammal. Az is elképzelhető, hogy az EDF és a Venag közösen szállítanak ára­mot Magyarországnak. Ezenkívül a Szabadka-Szeged veze­téken keresztül is van elvi lehetőség 200 megawatt áram importjára, ameny- nyiben Jugoszlávia energiafelesleggel rendelkezik. Az MVMT a jövőben szeretné megte­remteni annak lehetőségét, hogy a ma­gyar villamosenergia-import több lábon álljon. A Nyugat-Európai Egyesített Villamos­energia Rendszerhez (UCPTE) való csat­lakozás azonban mintegy 300-500 millió dolláros beruházást igényel. Ennek a for­rását keresi most a tröszt. A nagymányoki mentőállomás - ak­kor még egy autóval - 1949 szeptembe­rében kezdte meg működését. Hogy ép­pen ott, az akkoriban természetes volt, hiszen a közeli bánya miatt az átlagosnál több balesetre kellett számítani, s Bony- hádon akkor még nem is volt kórház. A helyzet azóta sok szempontból megvál­tozott. A mentőállomás épülete elavult, tetőzete többször beázott, fűteni csak kályhákkal lehetett, s bővítésére sem volt lehetőség. Ráadásul időközben kórháza lett Bonyhádnak, ahova mielőtt beszállí­tott egy beteget a mentő, először a Nagy- mányok és a rászoruló állampolgár lakó­helye közötti pluszkilométereket is meg kellett tennie. Ami mind időben, mind fo­rintokban tetemes veszteséget jelentett. Ezért az Országos Mentőszolgálat már régóta tervezte hogy áttelepíti a mentőál­lomást. A szándékok helyett immár tényekről beszélhetünk. Tegnap délelőtt ugyanis dr. Bencze Béla, az OMSZ főigazgatója, dr. Penczel Dániel, a Tolna Megyei Men­tőszervezet vezető főorvosa, valamint Oroszki István, a város polgármestere részvételével Bonyhádon sor került az új, korszerű mentőállomás átadására. Mint dr. Bencze Béla lapunknak elmondta, az ország 167 mentőállomása közül 15 úgyszólván alkalmatlannak minősíthető, Dr. Bencze Béla: „A nagymányoki a me­gyében az utolsó alkalmatlan mentőál­lomás volt” ezek egyike volt a nagymányoki. Mikor országszerte lehetőség nyilt a volt MSZMP- illetve munkásörségi székhá­zak hasznosítására, a mentőszolgálat új­ra számba vette elavult állomásait, s megkezdte a tárgyalásokat. Ezek ered­ményeként kapta meg térítésmentesen a bonyhádi munkásőrség épületét úgy, hogy abban három helyiséget biztosíta­nak a vele egy telken lévő, volt pártbizott­ságra beköltözött városi bíróságnak. Ezt követően mintegy 1 millió forintért néhány átalakítást végeztek a házban, s igy a kulturált szolgálatszervezésre, fer­tőtlenítésre, az egészségügyi dolgozók normális körülmények közötti munka­végzésére alkalmas mentőállomással gyarapodott a Völgység. Az új állomáson az eddig Nagymányo- kon dolgozott 11 gépkocsivezető, hét ápoló és három URH-rádiótelefonnal fel­szerelt mentőautó teljesít szolgálatot, a remények szerint gyorsabban, biztonsá­gosabban és olcsóbban eljutva majd a rászorulókhoz.- esi - őr ­Honnan lesz vJllamos energiánk? Dr. Penczel Dániel kipróbálja a rádiótelefont

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents