Tolnai Népújság, 1990. november (1. évfolyam, 178-203. szám)

1990-11-13 / 188. szám

2 NÉPÚJSÁG 1990. november 13. Japán A nyitott palota Moszkvai figyelmeztetés (ultimátum?) a balti köztársaságoknak (Folytatás az 1. oldalról.) Hétfőn emelkedett trónjára az 56 éves uralkodó, persze csak „formálisan”, hi­szen Hirohito császár betegeskedése, 1987 óta gyakorlatilag ő viszi az állam­ügyeket, és apja halála óta hivatalosan is császár. A januártól tucatnyi szakaszon át tartó és most lezárult drága beiktatási ceremóniasorozat azonban minden csá­szárnak dukál és egyben alkalmat is ad a külföldi méltóságoknak a gratulációkra. Január óta új, a Heiszei korszakban él Ja­pán, amely a császári udvarban is sok változást hozott, könnyedebbé tette az életet. A császárnak nem kell a szigorú udvari szabályok szerint kötelezően használnia* például a császári különvo- natot, mint ahogyan azt - a halála után - Showa nevét viselő apja tette 62 éves uralkodása alatt. Megszüntették a palo­tában az előevő hivatalát is, nem tart te­hát attól az uralkodó, hogy valaki meg akarná mérgezni. A modern élethez kö­zelebb álló szokásokat honosított meg Akihito, aki köznapi japán nyelven be­szél, nem pedig a dagályos, bonyolult udvari nyelven, ahogyan elődei tették. Az Akaszaka palota magánrezidenciájába költözött, amióta csak ellátja a főként reprezentálásból álló „gyenge elnöksé­gi” funkciókat. Mesélik, hogy amikor a nyáron a Honshu-szigeti Karuizavába utazott hat­napos üdülésre, egy helybeli hotelt vá­lasztott szálláshelyéül, és gyakran fordult meg a teniszpályán. Sokszor volt partne­re Michiko, a császárnő, akivel az ismer­kedés is egy teniszpályán történt har­minc évvel ezelőtt. Már ez a házasság is előrevetítette árnyékát a császári hagyo­mányok változásának, Akihito ugyanis a japán arisztokrácia és az udvar megrö­könyödésére egyszerű polgárlányt, So­da Hideaszaburo üzletember lányát vette nőül 1959 áprilisában. Az sem volt ko­rábban megszokott uralkodói vonás, hogy a császár ápolja a szoros családi kötelékeket - Akihito ebben is újított. A magánrezidenciáján gyakran csen­dül fel a zene, a házikoncert, amelynek résztvevője a csellón játszó uralkodó, a zongoránál, vagy a hárfánál Michiko csá­szárnő, hegedűn pedig Naruhito trón­örökös, a gitáron Akisino herceg játszik. Sokan mondják: talán abból fakad a csá­szár vágya a családi környezetre, hogy annak idején a szokásos módon, a világ­tól elszakítva nevelték a trónörököst. Az 1933-ban született Akihitót - Showa csá­szár és Nagako császárnő idősebbik fiát - hároméves korában elszakították a családtól és vagy harminc udvaronc gondjaira bízták. Csak hatéves korában térhetett vissza a korához illő gyerekek közé, ekkor íratták ugyanis a Gakusuin elemi iskolába. Kíváncsiskodó, érdeklődő gyereknek tartották és ezt a tulajdonságát megerő­sítették felvilágosult nevelői a későbbiek­ben is. Egy szabadgondolkodású egye­temi tanár és egy amerikai protestáns nevelőnő foglalkozott vele, ez utóbbi ta­nította angolra a fiatal herceget a máso­dik világháború utáni években. Felvilágosult, világlátott uralkodó kerül most a trónra, aki az ötvenes években lépte át először mint trónörökös az or­szághatárt - és azóta vagy 37 országban fordult meg. Jugoszláviában, Bulgáriá­ban és Romániában járt a kelet-európai országok közül és talán most majd Göncz Árpád meghívására Magyaror­szágra is ellátogat. A Gakusuin egyetemen politikai tudo­mányokból szerzett diplomát, de a tudá­sát a japán alkotmányos monarchia ke­retei között aligha kamatoztathatja. A há­ború utáni alkotmány rendkívül szűk ke­retekre korlátozza „az államot szimboli­záló, a nép egységét jelképező” császár feladatkörét. így aztán inkább apja nyomdokain haladva ő is a biológiának szenteli szabad idejét, mint a japán vize­ken ismert Gobi specialistája tett szert nemzetközi hírnévre. A vitákat, feszültségeket igyekszik el­kerülni, egyáltalán tartózkodik a politizá­lástól. Mindössze kétszer tett határozott politikai kijelentéseket, az első alkalom­mal apja hivatalát átvéve a kormányta­gokkal közölte: tiszteletben tartja az al­kotmányt és ennek szellemében látja majd el funkcióit. A második alkalommal, (augusztusban) újságírókkal közölte, hogy ragaszkodni fog a gondolkodás- és a szólásszabadsághoz és a nyitottságot a császári rendszerre is érvényesnek te­kinti. Ebben is szakított a császári ha­gyományokkal, amely mindig is miszti­kus ködöt vont a császári család élete köré, az emberektől zárt uralkodói világot a császárság alapkövetelményének te­kintette. MARTON JÁNOS (Tokió) Ivars Godmanis lett miniszterelnök szerint Nyikolaj Rizskov szovjet mi­niszterelnök a balti köztársaságok vezetőivel folytatott szombati tárgya­lásokon ultimátumot intézett a balti köztársaságokhoz: ha nem monda­nak le saját adórendszerükről, árpo­litikájukról, és önálló külgazdasági kapcsolataikról, nem kapcsolják be őket az 1991 -es évi egységes állami gazdasági terv rendszerébe. A lett miniszterelnök, aki betegsége miatt személyesen nem vett részt a moszkvai találkozón, vasárnap este a rigai televíziónak telefonon adott interjújában számolt be a tárgyalá­sokról. Lettországot a tárgyaláson Arnis Kalnins miniszterelnök-helyettes és Janis Aboltins gazdasági miniszter képviselte. Godmanis saját véleményeként el­mondta, hogy Lettország összefog Észtországgal és Litvániával, és nem engednek az ultimátumnak. - To­vább haladunk a függetlenséghez vezető úton, függetlenül attól, milyen gazdasági szankciók következnek a központból - mondta. Godmanis kö­zölte, hogy a döntést, amelyre Moszkva egyhetes határidőt szabott, a köztársaság legfelsőbb tanácsa fogja meghozni, de hozzátette, hogy a „lett kormány nem enged a gazda­sági diktátumnak”. ATASZSZ rigai tudósítója szerint a szombati találkozón a szovjet mi­niszterelnökség képviselői azt han­goztatták, hogy az új szövetségi tör­vény megkötéséig a központ és a köztársaságok kapcsolatai a szovjet szövetségi törvényeken, az elnöki rendeleteken és a szovjet miniszter- tanács utasításain alapulnak. A ta­nácskozáson felszólaló litván és észt miniszterelnök azonban gyakorlati­lag minden kérdésben, elutasítóan foglalt állást. Nyikolaj Rizskov ennek ellenére reményét fejezte ki, hogy mire be­fejeződik az 1991 -es terv és költség- vetés kialakítása „felülkerekedik a józan ész, és kölcsönösen elfogad­ható megoldást találnak a balti köz­társaságokkal" - írta hétfői jelenté­sében a TASZSZ. Egyiptomi katonák nem lépnek Irak területére Dombóvári alagút (Folytatás az 1. oldalról.) Az elmondottakból kiderült, hogy a vá­ros pénzügyi mérlege egyensúlyban van. Tartozásunk nincs. De tartalékunk sincs. Gond azonban anri'ál több! Évekre előre megvan a költeni való pénz helye. A tele­pülés működési lehetőségei vészesen leromlottak. Ezek javításához arányaiban is komoly összegekre van szükség. Pél­dául a fűtőmű olyan helyzetben van, hogy ha tartósan -10 fok alá esik a hőmérsék­let, akkor több épületben le kell állítani a fűtést. A lakásokban egyelőre nem. Pa­kurával olcsóbb lenne fűteni, ahhoz pe­dig 35 millió forint kellene. A szeméttelep megtelt, közelléte a városhoz szinte elvi­selhetetlen. Az új létesítése három évvel ezelőtt került volna 26 millióba. Nyitott a közműolló, ami azt jelenti, hogy a felhasznált és a tisztított víz meny- nyisége között nagy a különbség. Rá­adásul az esővíz is belekeveredik a meg­lévő szennyvízcsatornába, így 11 forin­tért tisztítják az amúgy tiszta esővíz köb­méterét. A szennyvíztelep kapacitását meghaladó mennyiség egyenesen a Ka­pósba ömlik. Soroljam? Sorolom! Állami bérlakás ez évben nem épült, nem is épül. A szociális hálót idén nem a tanács szövögette, hanem a Gyermekvé­dő Intézet, a kórház és a Művelődési Ott­hon Szomszédház Szolgálata. Emellett tudni kell, hogy a kórház ez évben egy fil­lért sem kapott a várostól. Ugye milyen sötét az alagút? A vége pedig nem is látszik. Ráadásul boltozata is összeomlani készül, hiszen a hegy még növekszik is fölötte. Pedig nem üres kézzel érkeztünk a bejárathoz. Jók a vá­ros adottságai, út- és vízhálózata is meg­felelő. Egy dinamikus fejlődési szakasz­ban álltunk meg. Talán nem is muszáj be­bújni az alagútba! Talán lehet más irány­ba is menni! Talán nem is vonaton kéne utazni, hiszen ott hiába más a mozdony- vezető, a sin ugyanaz! Talán meg lehetne próbálni repülni! Tudom, szárnyunk nincs hozzá, de a fejünkben ott kell, hogy legyen a szer­szám az építéséhez. - kesu ­Austria Lotto A Lottó Unió Kft. közlése szerint a 45. heti osztrák lottó nyereményei az illeték levo­nása után a következők: 6 találatos szelvény 4 darab, nyereményük egyenként 10800616 schilling. 5 plusz 1 találatos 10 darab, nyere­ményük egyenként 712 448 schilling. 5 talála­tos 643 darab, nyereményük egyenként 16 620 schilling. 4 találatos 32 958 darab, nyereményük egyenként 432 schilling. 3 talá­latos 569 293 darab, nyereményük egyenként 31 schilling. A jokerszámra fizetett nyeremé­nyek: a telitalálatos jokerszám 2068261 schillinget ér. A jokerszám egymás melletti utolsó 5 számjegye 100000, négy számjegye 10000, három számjegye 1000, két számje­gye pedig 100 schillinget ér. Az egyiptomi katonák nem lépnek Irak területére, ha Washington és szövetsé­gesei támadást indítanak Irak Kuvaitból történő kiszorítására - jelentette ki Hosz- ni Mubarak egyiptomi elnök egy kairói lapnak adott nyilatkozatában. Mubaraknak a kairói Mayo című lap­ban közölt kijelentése ellentétben áll amerikai illetékesek múlt heti kijelenté­seivel, akik James Baker külügyminiszter múlt heti közel-keleti körútja kapcsán el­mondták: Egyiptom és a többi arab or­szág katonái „együtt fognak harcolni” Kuvait felszabadításáért az amerikaiak­kal. Mubarak kérdésre válaszolva azt is elmondta, hogy az egyiptomi csapatok még békefenntartó erőként sem jöhet­nek számításba Irakban egy amerikai tá­madás után. A Bagdadban tartózkodó Csien Csi- csen kínai külügyminiszter támogatásá­ról biztosította II. Hasszán marokkói ki­Az első nemzetgyűlés alakulásának komédiája Kovács Béla, Vásáry István és B. Sza­bó István beszélték el nekem Debrecen­ben, hogy miként alakult meg az ideigle­nes nemzetgyűlés és az ideiglenes kor­mány. Érdemes külön-külön foglalkozni mind a kettővel, mert a két szervezet lét­rehozása rámutat a Szovjet kezdeti takti­káira, amelyeket egyes országokban al­kalmaztak. Amikor a Tiszántúlt elfoglalta a Vörös Hadsereg, a hadseregparancsnokság és a Kommunista Párt kimondották, hogy Magyarországon el kell kezdeni az új po­litikai élet kiépítését. A Vörös Hadsereg autóin száguldozó kommunista vezérek, akiknek ismertetésére még visszatérek, elkezdtek keresni más pártállású partne­reket is a politikai élet kiépítésére. A Nemzeti Parasztpárt részéről megsze­rezték maguknak Erdei Ferencet, akinek a magyar nép szociális helyzetéről írt könyveit a kommunisták is jól ismerték. Felkeresték Gyöngyösi János békéscsa­bai könyvkereskedőt, a Kisgazdapárt ré­gi harcosát, hogy csatlakozzon hozzájuk a Kisgazdapárt képviseletében. Elláto­gattak Balogh István szegedi tanyai plé­bánoshoz, és meghívták a politikai mun­kába. Balogh István, aki azelőtt párton- kívüli volt, úgy határozott, hogy szintén kisgazdapárti programmal csatlakozik a kommunistákhoz. Előkeresték Takács Ferencet, a szociáldemokrata párt régi, becsületes titkárát Hódmezővásárhely­ről és Valentiny Ágoston ügyvédet Sze­gedről, hogy szociáldemokraták is le­gyenek benne az új alakulásban. így megteremtették a tiszántúli politika ideig­lenes vezérkarát. A Szovjet azt tanácsolta nekik, hogy szervezzenek valamilyen ideiglenes rálynak egy arab csúcsértekezletre vo­natkozó felhívását. A kínai diplomácia ve­zetője hétfőn találkozott Szaddám Hú­széin iraki elnökkel, majd tovább utazott Szaúd-Arábiába. A bagdadi tárgyalá­sokról a kínai nagykövetség annyit kö­zölt, hogy Csien Csi-csen a háború elke­rülését célzó „gyümölcsöző és sikeres megbeszéléseket” folytatott az iraki el­nökkel. A kínai külügyminiszter Szaud el- Feiszal herceggel, a szaúdi külügymi­niszterrel a válság békés rendezéséről tárgyal. Tom King brit védelmi miniszter hétfőn Abu Dzabiba, az Egyesült Arab Emírsé­gek fővárosába érkezett, hogy a helyi ve­zetőkkel a válság megoldásáról tárgyal­jon. Kinget megérkezése után fogadta Zaid bin Szultán an-Nahajan sejk állam­fő. Edward Heath volt brit miniszterelnök hétfőn ismét szorgalmazta, hogy kezdje­nemzetgyűlést új törvények megszava­zására és az ideiglenes kormány megvá­lasztására. Bekapcsolták még a munká­ba Dálnoki Miklós Béla, Vörös János és Faragho Gábor tábornokokat, akik az utolsó hetekben átálltak a Vörös Hadse­reghez, majd gróf Teleki Gézát is, aki Fa­raghóval együtt kint járt Moszkvában, hogy az októberi ideiglenes fegyverszü­neti egyezményt ott magyar részről aláír­ja. Elhatározták tehát, hogy nemzetgyű­lést hívnak össze. Minél nehezebb volt egy nemzetgyűlés összehívása, annál szívesebben foglalkoztak a gondolattal a kommunisták, mert annál kevesebb sza­bály kötötte őket. Képviselőket választani nem lehetett, mert hiszen a választók ösz- szeírására rövid idő alatt nem volt mód. Erre az egész kérdést leegyszerűsítették. Összeírták a felszabadított terület váro­sait és nagyközségeit, s minden város és falu után odaírták, hogy hány képviselőt választhat. A kommunisták eléggé tájé­kozottak voltak ahhoz, hogy tudják, me­lyik város milyen politikai felfogású. Eszerint állapították meg a városból hí­vandó képviselők számát. Olyan váro­sokból, amelyekben nagy baloldali mun­kástömegek vagy nagy parasztproleta­riátus élt, több képviselőt írtak elő, vi­szont amelyik város vagy község inkább a polgári demokrácia mellett állott, on­nan keveseb képviselőnek a behívását határozták el. így például a baloldali fel­fogású, harmincezer lakosú Orosházáról tizennégy képviselőt irányoztak elő, ugyanakkor pedig a nyolcvanezer lako­sú Pécsről és a hozzá tartozó három- százezer lakosú Baranya vármegyéből öszszesen hét képviselő behívására ad­tak módot. Amikor ezt Debrecenben elhatározták, akkor elindult a felszabadított országré­szen négy kommunista autó képviselő­nek tárgyalásokat Szaddám Huszeinnel, mivel nem várható, hogy Irak feltételek nélkül kivonulna Kuvaitból. Heath a BBC brit rádiónak adott nyilat­kozatában arra hivatkozott: eddig még nem fordult elő, hogy valamely nemzet egy vitatott terület megszállása után fel­tételek nélkül kivonult volna onnan. Egy Irak elleni háború a polgári lakos­ság körében több százezer halálos áldo­zatot követelhet - jelentette ki Walter Stützle, a stockholmi békekútató intézet (SIPRI) vezetője a Deutschlandfunk né­met rádiónak adott nyilatkozatában. Az Öbölben állomásozó amerikai haderő felépítése alapján Washington nyilván­valóan az iraki hadászati célpontok ellen indít támadást egy háború esetén, ez azonban sok polgári áldozatot követelne, mivel a célpontok sűrűn lakott körzetek­ben vannak. választásra. Mindegyik autóra felültettek egy-egy más pártállású politikust is. Amint ezek a kiküldöttek megérkeztek egy-egy városba vagy nagyközségbe, összehívták a pártok vezetőit és a szak- szervezeti vezetőket, s velük együtt jelöl­ték ki pártonként a képviselőjelölteket. Igazságos arányról persze szó sem lehe­tett. A kommunisták azt mondták, hogy nem lehet még tudni, melyik párt milyen erős, tehát a Kommunista Pártból, a Kis­gazdapártból és a Szociáldemokrata Pártból egyforma arányban kell képvi­selőket kijelölni, csak a Parasztpártból jelöltek ki kevesebbet. Amikor aztán megállapodtak a szemé­lyekben is, akkor még aznapra népgyű­lést hívtak össze a városban a moziba, színházba vagy a főtérre, ahol a kiküldöt­tek elmondták, hogy most kezdődik az új magyar politikai élet, amelyhez nemzet- gyűlésre van szükség, javasolják tehát, hogy a város népe közfelkiáltással válasz- sza meg azokat, akiket ők pár órával előbb kijelöltek. A szerencsétlen nép, amelyet előbb a német megszállás sa­nyargatott meg, most pedig a Vörös Had­sereg megszállása tartott állandó rette­gésben, a nemzetgyűlés alakulásától előnyösebb változást várt, és kivétel nél­kül minden városban megéljenezte a szónokokat és elfogadta a jelölteket. Amint ezt a komédiát az egész felsza­badított területen végigcsinálták, azonnal összehívták Debrecenben a nemzetgyű­lést. Szovjet teherautók jelentek meg az egyes városokban, összeszedték a „megválasztott” képviselőket, és szállí­tották őket Debrecenbe a nemzetgyűlés megalakulására. Az alatt a néhány nap alatt, amíg a nemzetgyűlés együtt volt, a Szovjet szállásolta el és élelmezte a kép­viselőket. Valuta­árfolyamok Érvényben: 1990. november 13-tól 19-ig Pénznem vételi eladási árf. 100 egys. Ft-ban angol font 11 536,15 12 249,73 ausztrál dollár 4568,08 4850,64 belga frank 192,19 204,07 dán korona 1034,21 1098,19 finn márka 1655,65 1758,07 francia frank 1178,90 1251,82 görög drachma a/b 38,67 41,07 holland forint 3511,63 3728,25 ir font 10 613,09 11 269,57 japán yen (1000) 455,81 484,01 kanadai dollár 5031,47 5342,69 norvég korona 1015,18 1077,98 német márka 3959,39 4204,31 olasz lira (1000) 52,61 56,87 osztrák schilling 562,91 597,73 portugál escudo 44,95 47,73 spanyol peseta 62,69 66,57 svájci frank 4705,19 4996,23 svéd korona 1058,24 1123,70 USA dollár 5862,67 6225,31 ECU (közös piac) 8170,97 2676,39 A nemzetgyűlés elnökévé egy szent- péteri Kun Béla nevű tanárt akartak meg­választani a kommunisták. Valaki azon­ban elkiáltotta:- Uraim! hiszen ez a Kun Béla jobbol­dali ember volt a háború alatt. Lett erre megrökönyödés. Azzal még­sem akarták kezdeni, hogy már a nem­zetgyűlés alakulásánál kimutassák, hogy aki jobboldalról közelíti meg a Kommu­nista Pártot, annak a múltját elfelejtik, te­hát el kellett ejteni a jelöltet. Tanakodás indult meg, ki legyen a nemzetgyűlés el­nöke. Ott állott a terem közepén tisztelet­re méltó alakjával Zsedényi Béla debre­ceni jogakadémiai tanár, régi demokrata, s egyszerre csak elhangzott egy felkiál­tás:- Jó lesz Zsedényi Béla! így lett a nemzetgyűlés elnöke Zsedé­nyi Béla, aki később is nagyon gerince­sen és bátran viselkedett a magyar par­lamentben a kommunisták erőszakosko­dásaival szemben. Annak a feltételezése mellett, hogy a magyar politikai élet elindításához a Szovjet önzetlenül nyújtja a maga segít­ségét, milyen meghatónak tartottuk azt a nagy lelki támogatást, amellyel a Szovjet az új magyar politikai élet megteremtésé­ben tevékenykedett! Hányszor dicsértük meg azután is a megszálló hadsereg pa­rancsnokságát nemes gondolkodásáért, s hányszor mondottam el magam is, hogy a Vörös Hadsereg nem győzőként, hanem segítő jó barátként lépett a ma­gyar földre! Mennyi leköteleztetést jelen­tett a későbbi magyar politika számára a Szovjet debreceni kezdeményezése és támogatása, és hányszor vitte keresztül egyoldalú akaratát a magyar kormánynál azon a címen, hogy tulajdonképpen ö te­remtette meg az új magyar politikát! Nagy Ferenc: Küzdelem a vasfüggöny mögött (1.)

Next

/
Thumbnails
Contents