Tolnai Népújság, 1990. november (1. évfolyam, 178-203. szám)

1990-11-13 / 188. szám

1990. november 13. NÉPÚJSÁG 3 A törvénytervezet pontosítása Sikertörténet - két évről Egy szóval az óvodákéit (Folytatás az 1. oldalról.)- Pánikhangulat lett úrrá - kezdi Ba- dics Tiborné amikor azt a hirt hallottuk, hogy az 1991-es költségvetési tervezet­ből kimaradt az óvoda. Ezt olvashattuk a Népszabadságban közölt nyílt levélben is. Arra gondoltunk, hogy nekünk is gyor­san kell valamit cselekednünk. Mi is ir­tunk egy levelet a Tolna megyei képvise­lőcsoportnak, hogy interpelláljanak már az érdekünkben. Ezt a levelet eljuttattuk megyénk több településére és aláíráso­kat kértünk azoktól az óvónőktől, akik ké­résünkkel egyetértenek. Ezután sikerült a kapcsolatot megteremtenem Nyerges Tiborral. Ez volt a mi kezdeményezésünk. Gyönkön van egy helyi szervezete az Óvodapedagógiai Egyesületnek, itt talál­koztunk a képviselővel.- Mivel tudta megnyugtatni Nyerges Ti­bor a Tolna megyei óvónőket?- Örültem, hogy megyémben született egy ilyen kezdeményezés az óvónők ré­széről - válaszol Nyerges Tibor -, mert a politika gyakorlata ilyen lesz majd; az ál­lampolgárok megkeresik az őket képvi­selőket azzal a problémával, amit csak az Országgyűlés dönthet el. Ami miatt Gyönkön találkoztunk, az az országos gond volt, hogy az augusztus 14-én meg­jelent önkormányzati törvény a második fejezet 8. paragrafus 1. pontjában azt írja: az óvodáról, az alapfokú nevelésről, ok­tatásról... mint feladatként gondoskodik az önkormányzat. Ennek a nyolcadik paragrafusnak a negyedik pontja - ahol felsorolja mindazt, amiről az önkormány­zat köteles gondoskodni, például az alapfokú oktatásról - nem részletezi, hogy.mit ért alapfokú oktatáson.- Úgy gondolom, hogy az óvodákat is ide kell sorolni.- Mi magunk is úgy értelmeztük a tör­vényt, hogy az óvodák is az alapfokú ok­tatáshoz tartoznak. Az első megfogalma­zás mégis a pontos és szakszerű, lefedi mindazokat a feladatokat, amelyeket az önkormányzatnak el kell látni az iskolá­val, oktatással kapcsolatban. Pénzügyi körökben indult el az a gondolat, ha nincs megnevezve az óvoda, akkor az ki­marad. Ez terjedt el a szakszervezetben, az óvodákban és természetesen a szülők között is. Jó, hogy be tudtam mutatni a kötelező önkormányzati feladatokról szóló törvénytervezetet, amit a közokta­tással kapcsolatos önkormányzati fel­adat és hatáskörről adtak ki. Ebben az el­ső paragrafus úgy szól, hogy „a községi, a városi, a megyei városi és a fővárosi kerületi önkormányzat köteles gondos­kodni - és itt felsorolja most rendben - az óvodai valamint az alapfokú iskolai és diákotthoni ellátásról.”- Ennek a pénzügyi rendelkezése?-Az a hatodik paragrafusban olvasha­tó: „a kötelező feladatok ellátásához szükséges normativ anyagi feltételeket a központi költségvetésből kell biztosíta­ni.”- Ez már nyilván megnyugtatta az óvó­nőket.- Nem. Arra kértek Gyönkön, hogy az önkormányzati törvényben kérjek szö­vegmódosítást a települési önkormány­zati törvényben. A második fejezet, nyol­cadik paragrafusának négyes pontjában is úgy szerepeljen, hogy az alapfokú ok­tatás mellett az óvodákat is nevezzék meg a szövegben. Ami majd így hangzik: ...a települési önkormányzat köteles g ondoskodni az egészséges ivóvízellá­tásról, az óvodáról, az alapfokú neve­lésről, oktatásról...” és a többi rész ma­rad. Ez volt az, ami az óvónők ellenállását kiváltotta. Az irányokat meghatározó ke­rettörvény nem nyugtat meg senkit. Kell lenni egy kiegészítő törvénynek, ami pontosan felsorolja, egyértelműen fogal­mazza meg kinek-kinek a kötelességét. DECSI KISS JÁNOS Feledékenységünk tele...? „Rosszkedvűnk tele” - ez egy érté­kes irodalmi mű címe. A „Feledékeny­ségünk telét” én találtam ki, nem kétel­kedve abban, hogy a most kivételesen időben közhírré tett áremelések jóvol­tából ez ötvöződik majd nagyon rossz­kedvű telünkkel. Természetesen nem­csak a távprognosztizálható várható hideg miatt. Flagyjuk tehát a rosszked­vet későbbre. Feledékenységünknek azonban mintha máris mutatkoznának jól mérhető előjelei. A két fordulóban is nagyon gyér részvételi arányt mutató helyhatósági választások előtt a magyar sajtó és minden tömegkommunikációs eszköz tele volt szívdobogtatóan kellemes szándékok előrejelzésével. Pártkü­lönbség nélkül, ami ritkaság. Azzal ugyanis, hogy teljesen mindegy hol, milyen pártállású honfitársunkat vá­lasztják az akkor még majdani képvi­selőtestület tagjai közé. Fontos az, hogy köztiszteletben álljon, megbe-. csülésnek örvendjen, lakóhelyét óhajtsa szolgálni és természetesen le­gyen becsületes. Sőt az se baj, ha ne­tán érti a mesterségét. A biztos ez utóbbiban is gyökerező közbizalom 28 településünk „régi” vezetője iránt nyil­vánult meg, akiket újra választottak im­már polgármesterré. A hozzáértés fon­tosságát úgy látszik nem volt nehéz megértetni a közvéleménnyel. Lapunk a helyhatósági választások óta tele van 'betöltendő és betölthető jegyzői állá­sok hirdetéseivel. Azt, hogy „függet­len” jelöltként mely pártok képviselői, azaz pontosabban tagjai, milyen ará­nyokban jutottak mandátumhoz, való­színűleg soha, semmilyen statisztika révén nem lesz kideríthető. így ezzel most ne is foglalkozzunk. Azzal azonban talán érdemes lenne, hogy a helyhatósági választási csata (vagy netán közöny?) elükével milyen szaporán fordult minden az ellenkező­jére. A pártok közül azoknak zöme, mely labdába rúghatott, nyomban el­kezdte közkinccsé tenni, hogy hol és milyen arányban futottak be az ő kép­viselői. Mint az országgyűlési választá­soknál is, újra elfeledkezve azokról, akik egyáltalán nem nyilvánítottak vé­leményt. Ne adja az ég, hogy bárhol így legyen, de ezzel óhatatlanul felkeltve a gyanút, miszerint most szűkebb kör­ben ugyan, de ismét a pártcsatározá­sok, marakodások napjai következ­nek. Hosszú évtizedekkel ezelőtt egy öreg ír, bizonyos George Bemard Shaw, töméntelen vitriolos mondata közé beiktatott két ide vonatkoztatha­tó! is, melyekre talán érdemes figyel­meztetni: ,,Ne tedd azt másnak, amit magad­nak kívánsz; lehet, hogy egészen más az ízlése.” És még: „Sohasem szabad figyelmen kívül hagyni azoknak a véleményét, akik hallgatnak.” Persze a hallgatók, esetünkben mil­lióinak, véleménye kitudakolására is ki kéne már találni valamilyen közegye­tértést ( = konszenzust) kiváltó mód­szert... (Ordas) PÁLYÁZATI HIRDETMÉNY A Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium PÁLYÁZATOT HIRDET az Autópálya Igazgatóság igazgatói munkakörének betöltésére. A kinevezés határozott időtartamra - legfeljebb öt évre - szól, alkalmasság esetén megújítható. A munkakör betöltésének időpontja: 1991. január 1. Az Autópálya Igazgatóság budapesti székhelyű költségvetési szerv, az ország területén ellátja az autópályák és autóutak kezelésével, üzemeltetésével, fenntartásával és fejlesztésével kapcsolatos állami feladatokat. AZ ALKALMAZÁS FELTÉTELEI:- műszaki felsőfokú, közgazdaságtudományi, vagy állam- és jogtudományi egyetemi végzettség,- legalább tízéves, az útügyi igazgatásban, vagy az útüzemeltetésben, - fenntartásban, -építésben, -tervezésben eltöltött szakmai gyakorlat,- ötéves, legalább középvezetői gyakorlat,- legalább egy idegen nyelv tárgyalási színtű ismerete,- büntetlen előéletet igazoló erkölcsi bizonyítvány. Bérezés: a 21/1983. (XII. 17.) ÁBMH rendelkezésben foglaltak szerint. (135) A pénz szentélyének kovácsa „A vállalkozó szava erősebb a szerződésnél” Első találkozásunkkor Morgási Emil dombóvári vállalkozó a műhelyébe invi­tált beszélgetni - őszintén szólva sufnira, és kényelmetlen „stokira” számítottam. A hatalmas üvegablakok és a míves rézki­lincs már gyanút ébresztett, de a műhely­hez tartozó iroda azonnali megbocsátás­ra késztetett. Elegáns, praktikus, és ké­nyelmes bútorok, - a nálunk hozzáférhe­tő irodatechnikai berendezések teljes ar­zenálja. Az újságírónak az álla esik le ettől a lát­ványtól, az üzleti partnerekben pedig bi­zalmat ébreszt. Az utóbbi fontosabb Mor­gási Emilnek, aki nem minden előzmény nélkül két éve kezdett önálló vállalkozás­ba. Előzőleg tervezőmérnökként dolgo­zott a MÁV-nál, a vállalkozásokkal úgy került kapcsolatba, hogy mások termé­keinek menedzselésével foglalkozott. Az állandó jövedelmet azonban a tervezés jelentette számára, amivel ma sem ha­gyott fel. A vállalkozásba akkor kóstolt bele, amikor egy gmk. hívásának eleget téve otthagyta a MÁV-ot. A gmk-ból hamar ki­vált, mert szélhámosságban nem akart részt venni. A következő államás egy kis­szövetkezet, amelynek dombóvári rész­legénél dolgozott. A szerencse nem sze­gődött ehhez a próbálkozáshoz sem, bár a dombóváriak nyereséggel dolgoztak, a kisszövetkezet csődbe jutott. A sikerte­lenségek nemhogy elkeserítették Mor­gási Emilt, hanem bátrabb elhatározásra ösztönözték.- Ekkor döntöttem: most már csak ak­kor kezdek vállalkozásba, ha azt én indí­tom, és ha bukik, akkor tudom, hogy csak magamat hibáztathatom. Az előző siker­telenségek azért nem érintettek súlyo­san, mert a tervezést és a kisvállalkozók menedzselését továbbra is folytattam. Bár a kisszövetkezettől hónapokig nem kaptam fizetést, mégsem voltak anyagi gondjaim, mert a másik tevékenységem egyre jobban prosperált, rengeteg meg­bízást kaptam. A kivitelezésre akkor váltott át, amikor a Kereskedelmi és Hitelbank megbízásá­ból bonyhádi bankjuk belsejének fém­elemeit tervezte. A megrendelő elégedett volt a tervvel, csak kivitelezőt nem tudott erre a feladatra. A dombóvári gépész- mérnök nem késlekedett.- Azt mondtam, én meg tudom csinál­ni. Ekkor már elkészítettem a bonyhádi gyógyszertár belső fémszerkezeteit, ami referenciamunkának rendelkezésemre állt. A megbízást megkaptam. Ekkor vet­tem fel két munkatársat. így indult útjára a MOREL tervező- és vállalkozói iroda, amelyhez a szellemi tő­kéből előállított 400 ezer forint jelentette az alapot. Ebből teremtette meg a műhely alapjait. A múlt év végétől folyamatosan érkeznek a megrendelések. Ezért az is eldőlt, hogy a vállalkozás fő profilja a bankok belső fémszerkezeteinek terve­zése és kivitelezése.- A megrendeléseket egyrészt annak köszönhettük, hogy munkatársaimmal sikerült megértetnem: csak akkor mara­dunk talpon, ha megbízhatóak vagyunk, minőséget tudunk produkálni és betart­juk a határidőt. Nem elég úgy dolgozni, hogy majdnem jó legyen, ezért sok mun­kát elkészítettem velük újra és újra. Ezt természetesen megfelelően honorálom is. Nem az alapbérük magas, hiszen brut­tó tizennégyezer forint, hanem az a pré­mium, amit egy-egy munka befejezése után kapnak. A legtöbb eddig fejenként 100 ezer forint volt. Az öt kollégám ebben az évben bruttó 400 ezer forintot keres. Azt mondják: el sem tudnám már őket zavarni. A jó munkát azonban el is kell tudni adni. Ezt megtanultam akkor, ami­kor kisvállalkozókat menedzseltem. Az első évben bevételeimhez képest na­gyon sokat költöttem reklámra. Kétszáz­ezer forint volt csak a katalógus, amiben eddigi tevékenységünket mutatom be. Kiállításokra járok, minden lehetőséget megragadok, hogy információt közöljek a világgal a vállalkozásomról.- Kezdek úgy gondolkodni, mint egy kapitalista: nem akarom felélni a profitot, hanem befektetem és bővített újraterme­lésre törekszem. Nincs videóm, nyugati autóm, pedig lehetne. De csak annyi pénzt veszek ki a vállalkozásból, ami a családom színvonalas életéhez szüksé­ges. Nem könnyű megértetni velük, hogy az a tekintélyes mennyiségű pénz, ami befolyik, nem a miénk, hanem a vállalko­zásé, amit vissza kell forgatni oda. Sokan villognak a külsőségekkel, de a műhe­lyük egy kóceráj. Én inkább ennek fej­lesztésére költők. Újabb beruházásokat tervezek, hogy egyre kevesebb alvállal­kozótól függjek. Morgási Emil műhelye bizalommal tölti el az ide látogatót. Talán még azt is elhiszi - ami nálunk még mosolyra késztet -, hogy a vállalkozó szava többet ér a szer­ződésnél. p. i. Megkérdeztük Kaphatnak-e családi pótlékot a Romániából áttelepültek? Tudja-e vajon a Romániából bevándo­rolt állampolgár, ha esetleg jogosult csa­ládi pótlékra? Megyénkben közel hat­száz, keleti szomszédunkból származó személy telepedett le, s nem valószínű, hogy mindannyian tisztában vannak a jo­gaikkal. Dr. Józsa Csaba rendőr alezre­des, a Tolna Megyei Rendőr-főkapitány­ság igazgatásrendészeti osztályvezető­jének tájékoztatása szerint bizonyos fel­tételek esetén a Romániából áttelepült személyek is kaphatnak családi pótlékot. A saját háztartásban gyermeket nevelők a megyei igazgatásrendészet idegenren­dészeti osztályán kérhetik azt az igazo­lást, mellyel a munkahelyi kifizetőhelyen vagy a társadalombiztosítási igazgatósá­gon igényelhetik járandóságukat. Ilyen igazolást az kaphat, aki rendelkezik áz állandó tartózkodásra jogosító (kék) sze­mélyi igazolvánnyal, illetve van letelepe­dést előkészítő engedélye. Továbbá még az is jogosult családi pótlékra, aki ez év január elseje után benyújtotta a beván­dorlási kérelmét, ugyancsak kérhetnek pótlékot a menekültként elismert szemé­lyek is. A Kisdorog és Bonyhádvarasd Község Önkormányzati Képviselő-testülete pályázatot hirdet körjegyzői állás betöltésére. FELTÉTELEK:- államigazgatási főiskolai vagy jogi egyetemi végzettség,- legalább 2 éves szakmai gyakorlat. BÉREZÉS: hatályos jogszabályok szerint. A pályázatokat a kisdorogi (7159 Kisdorog, Kossuth u. 187.) vagy a bonyhádvarasdi (7158 Bonyhádvarasd, Kossuth u. 125.) polgármester címére kell benyújtani. Határidő: 1990. november 30. (144) Aparhant és Nagyvejke községek képviselő-testületei PÁLYÁZATOT HIRDETNEK körjegyzői állás betöltésére. PÁLYÁZATI FELTÉTELEK:- jogtudományi egyetemi vagy államigazgatási főiskolai végzettség,- két év államigazgatási gyakorlat. FIZETÉS: a jogszabály keretei között, megegyezés szerint. * <v ° Szolgálati lakást biztosítunk. A pályázatot írásban 1.390. november 28-ig lehet benyújtani Aparhant község polgármesteréhez. (7186 Aparhant, Kossuth u. 34.) Ahol a bankok belső fémszerkezetének terve születik

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents