Tolnai Népújság, 1990. november (1. évfolyam, 178-203. szám)

1990-11-13 / 188. szám

A törvénytervezet pontosítása Egy szóval az óvodákért A hatalomgyakorlásnak, a végre­hajtásnak, a képviseletnek megvan­nak a különböző színterei, de kér­dés: kiépült-e az a közös kapcsolat- rendszer, amelyben egymással tud információt cserélni például választó az őt képviselővel? A napokban Gyönkön találkoztak Tolna megyei óvónők Nyerges Tibor (MDF) országgyűlési képviselővel, ab­ból az alkalomból, hogy... és erről kér­deztük Badics Tiborné szekszárdi óvónőt, a Pedagógiai Intézet munka­társát (Folytatás a 3. oldalon.) Újabb törvényjavaslatok az Országgyűlés napirendjén Újabb törvényjavaslatok és képviselői indítványok napirendre tűzéséről döntöt­tek az Országgyűlés hétfői plenáris ülé­sének kezdetén a képviselők. A kormány sürgős tárgyalást kérve nyújtotta be a bíróságokról, valamint a polgári perrendtartásról szóló törvénye­ket módosító tervezetet, illetve az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankban való tagság elfogadásáról szóló határozati ja­vaslatot. A képviselők elfogadták, hogy Nem újdonság már az a megállapítás, hgoy kiszámíthatatlan a parlament mű­ködése. Ezúttal azonban az eddig meg­szokottól eltérően - amikor a honatyák többnyire nem tudtak végezni vállalt fel­adataikkal - előbbre jutottak, mint aho­gyan tervezték. Erről tanúskodik a forga­tókönyv is, amely csupán az első két na­pirendi pont tárgyalásához nyújtott fo­gódzót hétfőn a levezető elnökök számá­ra. Ennek oka vélhetően az volt, hogy az első, a fegyveres erők és testületek hiva­tásos állományának szolgálati viszonyá­ra vonatkozó előterjesztés hetek óta té­mája mind a plénumnak, mind az egyes mindkét tervezetet sürgősséggel tárgyal­ja meg a Ház. Ugyancsak elfogadták a sürgős tárgyalást az építésügyről szóló törvény módosítása esetében. Nem ér­tettek viszont egyet a képviselők azzal, hogy napirendre tűzzék három MDF-es képviselő indítványát a vadgazdálkodás­ról és a vadászatról szóló törvényjavaslat tárgyában. Ezt követően a képviselők egyetértettek a plenáris ülés tárgysoro­zatával, majd döntéshozatalba fogtak. bizottságoknak, s így számos módosító indítvány várt elfogadásra avagy elvetés­re. A másik törvényjavaslat a Társada­lombiztosítási Alap tavalyi költségvetésé­nek végrehajtása volt. S bár ilyesfajta pénzügyi vitákról a mai honatyák csak az előző parlament működését figyelve sze­rezhettek tapasztalatokat, a napirend előkészítői ebből, s az ország szociális­gazdasági helyzetéből kiindulva joggal feltételezhették a bírálatokat sem nélkü­löző éles és hosszadalmas vitát. A plénum azonban túllépett ezen. A fegyveres erők és testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szó­ló rendeletmódositő törvényjavaslatot mintegy fél óra alatt elfogadták, annak el­lenére, hogy a módosítványokat helyen­ként még a belügyminiszter sem értette, s a döntés hol az egyszerű többséget, hol pedig a jelen lévő képviselők kétharma­dának egyetértő szavazatát igényelte. Ám végül is törvény született a Belügymi­nisztérium „polgárosodásáról” és bizo­nyos szolgálati funkciók pályázat útján történő betöltéséről. Kevesen, ám annál hosszabban szól­tak hozzá a Társadalombiztosítási Alap tavalyi költségvetésének végrehajtásá­hoz. Többnyire a társadalombiztosítás vagyonának kezelését bírálták, illetve a társadalombiztosítás stabilitási feltételei­nek megteremtését, a társadalombiztosí­tási önkormányzatok megalakítását sür­gették. A parlament végül - miután a be­nyújtott két módosító indítványt is vissza­vonta beterjesztője - a törvényjavaslatot ellenszavazat nélkül elfogadta. így következhetett a családi pótlékról szóló törvény, valamint a társadalombiz­tosítási törvény újabb módosításának tárgyalása, s igy vált a szociálpolitika az ülésnap elsődleges témakörévé. Magyarország egykori kisgazda- párti miniszterelnökének, Nagy Fe­rencnek egyéni sorsa tragikusan egybefonódik nemzetéével. Számkivetésben halt meg, fájdal­masan távol szülőföldjétől, az egye­sült államokbeli, virginiai Hern- donban, 1979. június 11 -érői 12-ére virradóra. Június 16-án temet­ték... Emlékirata - amely az Európa Könyvkiadó sorozatában a közeljö­vőben kerül az olvasó elé - krónika és mementó, súlyos történésekről tudósít. Ebből közlünk részleteket. (Folytatás a 2. oldalon.) Elnök nélkül maradt a Szolgáltató Ipari Szövetkezet Rendkívüli közgyűlést tartott tegnap Szekszárdon a Tolna Megyei Szolgáltató Ipari Szövetkezet a volt oktatási igazgató­ság tanácstermében. A rendkívüli jelző nemcsak azért illik erre az összejövetelre, mert soron kívül hívták össze a dolgozók kezdeményezésére, hanem azért is, mert heves vitákkal bekiabálásokkal, érzelmek­től túlfütve, olykor anarchikus módon zajlott le. Az első pillanatokban nyilvánvalóvá vált, hogy a szövetkezet tagjainak többsége elé­gedetlen a vezetőséggel és e véleményü­ket nem is rejtették véka alá. Pálinkás István elnöknek már a kidolgozott napirendi pon­tokat sem sikerült megszavaztatni a tag­sággal, már-már elszabadultak az indula­tok, a legkülönbözőbb kérdésekben nyitot­tak vitát a hozzászólók. Hosszas huzavona után végül Pálinkás István kénytelen volt szavazásra bocsátani, hogy ki vezesse a továbbiakban e közgyű­lést. A résztvevők nagy többséggel Hen- csik József vezetőségi tagot választották levezető elnökké. Ezután a tagság kinyilvá­nította, hogy szétválási ügyekkel nem kíván foglalkozni ezen a közgyűlésen, majd elfo­gadta az összehívást kezdeményező dol­gozók által javasolt napirendet. Ebben el­sőként szerepelt a szövetkezet elnökének visszahívására tett javaslat. Ezután újabb érvek, vélemények, beszédek hangzottak el Pálinkás István mellett és ellen, órák tel­tek el meddő vitával, mire végül sikerült a titkos szavazást lebonyolítani. A szavazás eredménye az lett, hogy a közgyűlés 157 szavazattal 101 ellenében felmentette Pálinkás Istvánt elnöki tisztéből. További fontos döntés is született a délután folyamán: a márciusi közgyűlés által elfo­gadott, vagyonnevesítésre vonatkozó ha­tározatot hatályon kívül helyezték azzal, hogy ezt új elvek alapján, szakértők bevo­násával felül kell vizsgálni. Hátra volt még a leváltott elnök utódjának megválasztása. Érdekes fordulatként Pá­linkás István jelöltként felkerült a szavazó­lapra, mellette még két személy neve sze­repelt: Hencsik József és Shifter József. Utóbbi a közgyűlésen résztvevő külső gaz­dasági szakértők egyike volt, tehát kívülál­ló. A közgyűlés ott helyben felvette őt a szö­vetkezeti tagok sorába, igy felkerülhetett a szavazólapra. A késő délután megtartott újabb titkos szavazás eredménye a követ­kező volt: Shifter József 129, Pálinkás Ist­ván 120 és Hencsik József 46 voksot ka­pott. A szavazás így érvénytelen volt, hiszen egyik jelölt sem érte el a szükséges többsé­get A fáradt és ingerült tagság ezután már nem volt hajlandó újabb választási forduló­ban részt venni, hanem a döntést elhalasz­tották december 8-ra. Addig Hencsik Jó­zsefet bízták meg az elnöki teendők ellátá­sával.- áa ­Japán A nyitott palota Autóval megy rendszeresen mun­kahelyére, nyarat szokás szerint az elegáns karuzuvai fürdőhelyen tölti családja körében, szeret teniszezni és alkalmasint házi koncerteket ren­dez megintcsak családtagjaival. Bármelyik japán üzletemberről el lehetne mondani ezeket, csakhogy ez a „polgári életvitel” Akihitoé, azé a japán uralkodóé, aki 125. csá­szárként testesíti meg a 2600 éves japán uralkodói folyamatossá­got. (Folytatás a 2. oldalon.) A Gemenc-Plast Rt redőnye Tőkés László püspöki parókiáján Mint azt korábban hírül adta a Népúj­ság, Tőkés László a GPRt. segítségét kér­te a nagyváradi parókia ablakainak kül­sőtokos redőnnyel való felszerelésére. A parókia tatarozásának végeztével a napokban kerülhetett sor a redőny fel­szerelésére. A GPRt. munkatársai a redőnyökön kí­vül a 340 négyzetméteres parókia folyo­sójának lambériázását is elvégezték a legújabb típusú nemesített felületű (úgy­nevezett Ong. 101-es festett) esztétikus falburkolóval. Az elvégzett munkát a GPRt. referenciahelynek tekinti, miután Romániában ezek az anyagok ismeretle­nek, és igen nagy tetszést arattak. Várha­tó a cég termékeinek további piaci sikere szomszédainknál. Dombóvári alagút Mint tudjuk, azalagútban nem esik az eső, nem süt a nap. Az alagút bel­sejében teljesen mindegy, hogy mi­lyen változások zajlanak a külső kör­nyezetben. Ezt, van, aki védettségnek, van aki bezártságnak értékeli. Egy azonban biztos. Az alagútban nem lehet elka­nyarodni, sőt, sötétben még azt sem látni, hogy van-e út tovább. A múlt hét csütörtökjén a Dombóvári Önkor­mányzat tagjai beszámolót hallgat­tak meg a váró? helyzetéről, a mű­szaki, pénzügyi, és igazgatási osz­tályvezetőktől. A kórház igazgatója az egészség­ügy helyzetét vázolta fel. (Folytatás a 2. oldalon.) Nagy Ferenc: Küzdelem a vasfüggöny mögött (1.) Parlamenti összefoglaló Ülést tartott a kormány A köztársasági megbízott hatásköre - A bírák, ügyészek javadalmazása A szóvivői iroda közli: A kormány hétfői ülésén elfogadta és az Országgyűlés elé terjeszti a köztársa­sági megbízott jogállásáról, hivataláról és egyes feladatairól szóló törvényjavasla­tot. A köztársasági megbízottat a minisz­terelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. Kinevezése a köztársasági el­nök megbízatásának időtartamára szól. Címzetes államtitkári rangot visel. Alap­vető feladata az önkormányzatok műkö­désének tövényességi ellenőrzése - ez a joga a jogszerűség vizsgálatára korláto­zódik -, de szerepet vállal a közigazgatás általános fejlesztési munkájában is. A köztársasági megbízott tisztsége össze­férhetetlen az országgyűlési képviselői és a helyi önkormányzati képviselői man­dátummal. A köztársasági megbízottat a hivatalvezető helyettesíti. A kormány megvitatta és elfogadta a bírák,-ügyészek, a bírósági és ügyészsé­gi dolgozók előmeneteléről és javadal­mazásáról készült előterjesztést és azt ­sürgőséggel - az Országgyűlés elé ter­jeszti. A törvényjavaslat a birák, az ügyé­szek, valamint a bírósági-ügyészségi dolgozók közül az érdemi feladatot ellátó tisztviselőkre, ügykezelőkre terjed ki. A Legfelsőbb Bíróság elnökének személyi alapbére azonos az Alkotmánybíróság elnökéével. A bírósági és ügyészségi tisztviselők és ügykezelők személyi alap­bére a helyi bírák és ügyészek fizetésé­nek meghatározott százaléka. Az előmenetel a szolgálati idő emelke­désével garantált. Az új javadalmazást fokozatosan 1991. december 31-ig ve­zetik be. A kormány elfogadta a vállalkozási nyereségadó, a magánszemélyek jöve­delemadója és az általános forgalmi adó jövő évi módosításának tervezetét. A tör­vénytervezetek egységes rendszerben tárgyalják ezeket az adónemeket. Az adók mértéke nem változik, de az új sza­bályozás szerint kevesebb lesz a kivétel és csökkennek a kedvezmények. mentek a Speciál kisszövetkezetbe, és ennyien maradtak a faipari és az építő részlegnél. Itt a fő profil a különböző méretű csigalépcsők és a kerti garnitú­rák gyártása, értékesítése. Szigeti László főkönyvelő szerint most a gyönkieknél az a legfontosabb, hogy a hazai piac felkutatása mellett az export is beinduljon. Kerti garnitúra egyszemélyes ülőkéje Térelválasztó készül „Elszakadt” a Spirál Nem közgazdasági kifejezés a címben foglalt gondolat. Arról van szó, hogy Gyönkön, a Spirál nevű Vegyesipari Szö­vetkezet október 20-i közgyűlésén elha­tározták, hogy a fémipari részleg, ahol a szerszámgyártás történt, kivált. Ez volt egyébként az a részleg, ahol a maga­sabban jövedelmező tevékenységet foly­tatták. Bakos Zoltán lett e kivált egység­nek, a Speciál Ipari és Kereskedelmi Kis­szövetkezetnek az elnöke. Tájékoztatott arról, hogy mi tette szükségessé ezt a lépésüket. Nem egyébbel indokolható, mint a piaci törvények, a privatizálási le­hetőségek követelte változásokkal. A műszaki fejlesztésekhez elengedhetet­len lépés volt a nagyobb létszámú szö­vetkezet megosztása. Harmincnégyen

Next

/
Thumbnails
Contents