Tolnai Népújság, 1990. október (1. évfolyam, 152-177. szám)

1990-10-12 / 162. szám

1990. október 12. NÉPÚJSÁG 3 Az állampárt(ok) dokumentumai hamarosan kutathatók Levéltárba kerül a pártarchívum (Folytatás az 1. oldalról.) A Tolna Megyei Levéltár azonban vál­lalta a dokumentumok kezelésbe vételét és elhelyezését. Ezért kérdeztük az arc­hívum további sorsáról dr. Dobos Gyulát a levéltár igazgatóját.- Milyen dokumentumok találhatók az archívumban?- Olyan iratokról van szó, amelyek 1945 és 1989 között keletkeztek. Ezek az M KP, az MSZDP, az MDP, az MSZMP, a DISZ, a KISZ, a Munkásőrség és az Úttörőszövet­ség iratai. Tehát ezeknek a tömegszerveze­teknek az iratanyaga itt található a pártarc­hívumban, valamint tükrözött anyagként a tanácsok és egyéb társadalmi és tömeg­szervezetek beszámolói, esetleg intézmé­nyeknek, vállalatoknak a munkatervei is fellelhetők benne.- Ezeket a dokumentumokat eddig le­hetett kutatni?- Igen. Az archívum vezetőjétől, illetve a felügyelő titkártól kellett engedélyt kérni.- Miért nem maradhat eredeti helyén ez az anyag?- A régi pártbizottság archívumában azért nem maradhat tovább, mert az MSZP megállapodást kötött a kezelői joggal rendelkező városi tanáccsal, mi­szerint csak november 30-ig maradhat ott. Erre az emeletre a megyei bíróság cégbírósági része kapott kezelői jogot, és nekik is szükségük van erre az irattár­ra. Ezért kell az archívumot elköltöztetni.- Hová fogják szállítani a dokumentu­mokat?- A megyei tanács döntése alapján a vármegyeháza épületébe, tehát oda, ahol a levéltár található, mégpedig a föld­szinti déli szárnyra, a nagyterem alatti te­rületre. Itt korábban a megyei tanács könyvtára volt, illetve a másik terem iro­daként szolgált.- Az archívum rendezett vagy kusza ál­lapotban van?- A kezdetektől, tehát 1945-től 1984-ig rendezett, és selejtezett anyagokról van szó. Az azt kővető időszaktól kevésbé rendezett, és nincs kutatható állapotban. Az utolsó öt év iratainak begyűjtése köte­gelt formában, zsákban történt.- Milyen költségeket jelent az áthelye­zés?- A megyei tanács biztosítja a raktár­helyiségekben a dexion salgó állványza­tot, ami százezreket igényel.- Az új helyen mikorra kerül kutatható állapotba az archívum?- Az átköltözést sürgősen szeretnénk végrehajtani. A szerződés értelmében no­vember 30-ig be kell fejezni az átköltözést, mert attól kezdve a bíróságé a raktár. De ez nemcsak rajtunk múlik, hiszen a megyei könyvtár még nem költözött ki, az irodát sem tudták rendelkezésünkre bocsátani. Ha mind a két terem üres, akkor következ­het az állványzat beszerelése, és csak ezt követheti az átpakolás. Az átszállítást sze­retnénk levéltárosokkal megoldani a keve­redések elkerülése érdekében. De azon le­szünk, hogy decemberre kutatható álla­potban legyen az anyag.- Milyen előírások szerint lesznek ku­tathatók ezek az iratok?- Ugyanazok a kutatási szabályzatok lesznek érvényesek erre az iratanyagra is, mint a többi dokumentumra, ami a le­véltár őrizetében található. A harminc éven túli iratok korlátozás nélkül kutatha­tók, a személyiségi jogoknak a védelme természetesen érvényesek rájuk. A har­minc éven belüli iratok pedig az iratképző szerv, illetve annak jogutódjának a be­leegyezésével kutatható. Konkrétan az MSZMP jogutódjának, az MSZP-nek me­gyei vezetője, vagy az általa megbízott személy egyetértése szükséges a kuta­tási engedély kiadásához.- Ez azt jelenti, hogy a levéltár csak ke­zelői jogokat kapott, az archívum tulajdo­nosa továbbra is az MSZP?- A magánjellegű iratok általában úgy kerülnek a levéltárba, hogy egy letéti szer­ződést írunk alá. így történt ez most is. A pártok iratait nyugaton sem szokták a köz­levéltárakba beadni, hanem a saját irattá­raikban őrzik. Most az a szokatlan helyzet állt elő, hogy az MSZP ezeket az iratokat a levéltár őrizetére bízza. Azonban olyan fel­tételt szabtak, hogy csak olyanok foglal­kozhatnak a dokumentumokkal, akik az ö hozzájárulásukat élvezik. Ez így természe­tes. Ha egy nemesi család iratanyagáról lenne szó, akkor is ez lenne a gyakorlat. A levéltár csak abban dönthet, hogy fogadja vagy sem az iratokat. Jelen esetben öröm­mel fogadjuk, ennek az anyagnak itt a he­lye. - puskás ­Egy új Zöld Forradalom kellene Pár évtizede, a hatvanas években vi­lágméretű volt az aggodalom, hogy ha­marosan tömeges lesz a földön az éhín­ség, milliókat veszélyeztet majd az éhha­lál. Aztán a Zöld Forradalom néven is­mert mezőgazdasági technológiaváltás úgy tűnt, hogy mintegy másfél évtizede megoldotta a problémákat. Az új fajták, az öntözés, a vegyszerek alkalmazása, tömeges bevezetése, a fejlődő orszá­gokban hihetetlen termésemelkedéshez vezetett. Olyannyira, hogy a nyolcvanas évek elején e legszegényebb országot leszámítva világszerte élelmiszertúlter­melés alakult ki. Ennek következtében a készleteket drasztikusan csökkentették, a gazdákat jó néhány fejlett országban abban tették érdekeltté, hogy hagyják a földjüket parlagon. Napjainkban úgy tűnik, az ingamoz­gás elve szerint újabb élelmiszerhiá­nyos korszak határára jutottunk. A New Scientist című amerikai folyóirat beszámol a Worldwatch Institute leg­újabb vizsgálatairól, amelyek szerint máris az a kritikus helyzet állt elő, hogy az emberiség létszáma évente 1,7 szá­zalékkal, mig az élelmiszertermelés csak egy százalékkal nö. Ha a készle­tek tovább apadnak, például több egy­más utáni aszályos évben, akár már 1992-re olyan gabonakrízis alakulhat ki, amely az egész világgazdaságot ve­szélybe sodorja. A tanulmány szerzője szerint az új élelmiszerválság fő oka a környezet mind drámaibb pusztulása. A klímavál­tozás miatt egyre gyako'ribbak az aszályos évek, amelyek a nagy gabo­natermő vidékeken katasztrofálisan gyenge terméssel járnak. Világszerte mind nagyobb probléma a talajerózió, amely a termőföldeket hozza végveszélybe. Mára kiderült, hogy a kellő előrelátás és szakértelem nélküli öntözés ugyancsak az erózió melegágya és különösen a Szovjet­unióban, Kínában valamint az Egyesült Államokban okozott máris visszafor­díthatatlan környezeti változásokat. Nagy bajok vannak a vízzel is. Ameri­kában évente egy méterrel, a Kínai Alföldön két méterrel csökken a karsztvízszint, a túlhasználat miatt a teljes kiszáradás fenyegeti az Arai-ta­vat. Az apadó erőforrásokon kívül az új technológiák hiánya veti vissza a me­zőgazdasági termelés növekedését. Olyan forradalmi újítások, mint a mű- trágyák/az új fajták bevezetése, ma nincsenek napirenden s a géntechno­lógia sem váltotta be eddig a hozzá fű­zött reményeket. A technológiai felté­telek stagnálása a kutatók szerint azt jelenti, hogy a legfejlettebb mezőgaz­dasági vidékek terméseredményei megközelítették a biológiai maximu­mot, azaz egyes növények már annyi napenergiát hasznosítanak, amennyit egyáltalán képesek, mivel a tápanyag és víz felvétele maximális. Ugyanakkor a környezeti ártalmak rohamos növekedése az eddigi terme­lési eredményeket komolyan veszé­lyezteti. A sivatagosodás, az üvegház­hatással összefüggő klímaváltozás, a savas esők és a biológiai tartalékok gyengülése - azaz a növény- és állat­fajok tömeges kipusztulása - mind a világ élelmiszer-termelésének csök­kenése irányába hat. mm ■■ ■■ ■ ■■ ■ Köszönjük, hogy eljött! MDF mm ■■ ■■ ■ ■■ ■ Köszönjük, hogy eljön! POLGÁRTÁRSAK! A falu már döntött. Most a városon a^sor. Segítse közös ügyünket, mely mellett márciusban hitet tett! Szavazzunk újra együtt! Városa sorsa az Ön jövője. Köszönjük, hogy eljött! mm ■■ ■■ ■ ■■ ■ Köszönjük, hogy eljön! MDF MAGYAR DEMOKRATA FÓRUM (104) Nátriumlámpák Tamásiban Sokan csodálkoztak, néhányan mo­rogtak, hogy a még nem kiszolgált hi­ganygőzlámpákat nátriumlámpákra cse­rélik ki az áramszolgáltató vállalat szak­emberei Tamásiban. Nem pocsékolás ez? - tették fel sokan a kérdést az utcán, a boltban és egyéb helyeken dr. Benkő András tanácselnök-helyettesnek és a régi tanácstestület tagjainak. A kérdező­nek megmagyarázták a gazdaságossá­gát, ezúttal pedig kérdésünkre, kéré­sünkre adott válasszál a város lakossá­gát kívánjuk informálni.- A nátriumlámpák után fizetett közvi­lágítási díj körülbelül 40 százaléka a hi­ganygőzlámpák dijának - állította dr. Benkő András. - Tájékoztatásul azt is el­mondom, hogy a Dédász a közvilágítási díjat lámpahelyenként vetíti, amely díj 60 százalékát a lámpahely teljesítménye és fogyasztása együttesen adja. A teljesít­mény díja körülbelül az egész összeg 60 százaléka, a fogyasztásé pedig 40 szá­zaléka. Ha a lámpa valamilyen oknál fog­va nem ég, a teljesítmény díját akkor is ki kell fizetni, csak a fogyasztás díja jelent­kezik megtakarításként. Például, ha 23 órától reggel 5-ig minden második lám­pahelyen szüneteltetnénk a világítást, a fogyasztás felét, tehát az összköltség 10 százalékát takarítanánk meg. Ez a meg­takarítás azonban nem arányos a kelet­kező kellemetlenségekkel. Célszerűbb volt beruházni a nátriumlámpák kicseré­lésére, mert így körülbelül a régi díj 50-60 százalékát lehet lámpahelyenként megtakarítani. Az erre felvett hitel a meg­takarításból kamatostól 2-3 év alatt visz- szafizethető - ha újabb energiaáremelé­sek lesznek, akkor előbb -, a visszafize­tés után pedig az önkormányzat költség­vetésében megtakarításként jelentkezik. Tudni kell még azt is, hogy a nátriumlám­pák a közlekedés látási viszonyai szem­pontjából hatékonyabbak, jobbak.

Next

/
Thumbnails
Contents