Tolnai Népújság, 1990. október (1. évfolyam, 152-177. szám)
1990-10-12 / 162. szám
1990. október 12. NÉPÚJSÁG 3 Az állampárt(ok) dokumentumai hamarosan kutathatók Levéltárba kerül a pártarchívum (Folytatás az 1. oldalról.) A Tolna Megyei Levéltár azonban vállalta a dokumentumok kezelésbe vételét és elhelyezését. Ezért kérdeztük az archívum további sorsáról dr. Dobos Gyulát a levéltár igazgatóját.- Milyen dokumentumok találhatók az archívumban?- Olyan iratokról van szó, amelyek 1945 és 1989 között keletkeztek. Ezek az M KP, az MSZDP, az MDP, az MSZMP, a DISZ, a KISZ, a Munkásőrség és az Úttörőszövetség iratai. Tehát ezeknek a tömegszervezeteknek az iratanyaga itt található a pártarchívumban, valamint tükrözött anyagként a tanácsok és egyéb társadalmi és tömegszervezetek beszámolói, esetleg intézményeknek, vállalatoknak a munkatervei is fellelhetők benne.- Ezeket a dokumentumokat eddig lehetett kutatni?- Igen. Az archívum vezetőjétől, illetve a felügyelő titkártól kellett engedélyt kérni.- Miért nem maradhat eredeti helyén ez az anyag?- A régi pártbizottság archívumában azért nem maradhat tovább, mert az MSZP megállapodást kötött a kezelői joggal rendelkező városi tanáccsal, miszerint csak november 30-ig maradhat ott. Erre az emeletre a megyei bíróság cégbírósági része kapott kezelői jogot, és nekik is szükségük van erre az irattárra. Ezért kell az archívumot elköltöztetni.- Hová fogják szállítani a dokumentumokat?- A megyei tanács döntése alapján a vármegyeháza épületébe, tehát oda, ahol a levéltár található, mégpedig a földszinti déli szárnyra, a nagyterem alatti területre. Itt korábban a megyei tanács könyvtára volt, illetve a másik terem irodaként szolgált.- Az archívum rendezett vagy kusza állapotban van?- A kezdetektől, tehát 1945-től 1984-ig rendezett, és selejtezett anyagokról van szó. Az azt kővető időszaktól kevésbé rendezett, és nincs kutatható állapotban. Az utolsó öt év iratainak begyűjtése kötegelt formában, zsákban történt.- Milyen költségeket jelent az áthelyezés?- A megyei tanács biztosítja a raktárhelyiségekben a dexion salgó állványzatot, ami százezreket igényel.- Az új helyen mikorra kerül kutatható állapotba az archívum?- Az átköltözést sürgősen szeretnénk végrehajtani. A szerződés értelmében november 30-ig be kell fejezni az átköltözést, mert attól kezdve a bíróságé a raktár. De ez nemcsak rajtunk múlik, hiszen a megyei könyvtár még nem költözött ki, az irodát sem tudták rendelkezésünkre bocsátani. Ha mind a két terem üres, akkor következhet az állványzat beszerelése, és csak ezt követheti az átpakolás. Az átszállítást szeretnénk levéltárosokkal megoldani a keveredések elkerülése érdekében. De azon leszünk, hogy decemberre kutatható állapotban legyen az anyag.- Milyen előírások szerint lesznek kutathatók ezek az iratok?- Ugyanazok a kutatási szabályzatok lesznek érvényesek erre az iratanyagra is, mint a többi dokumentumra, ami a levéltár őrizetében található. A harminc éven túli iratok korlátozás nélkül kutathatók, a személyiségi jogoknak a védelme természetesen érvényesek rájuk. A harminc éven belüli iratok pedig az iratképző szerv, illetve annak jogutódjának a beleegyezésével kutatható. Konkrétan az MSZMP jogutódjának, az MSZP-nek megyei vezetője, vagy az általa megbízott személy egyetértése szükséges a kutatási engedély kiadásához.- Ez azt jelenti, hogy a levéltár csak kezelői jogokat kapott, az archívum tulajdonosa továbbra is az MSZP?- A magánjellegű iratok általában úgy kerülnek a levéltárba, hogy egy letéti szerződést írunk alá. így történt ez most is. A pártok iratait nyugaton sem szokták a közlevéltárakba beadni, hanem a saját irattáraikban őrzik. Most az a szokatlan helyzet állt elő, hogy az MSZP ezeket az iratokat a levéltár őrizetére bízza. Azonban olyan feltételt szabtak, hogy csak olyanok foglalkozhatnak a dokumentumokkal, akik az ö hozzájárulásukat élvezik. Ez így természetes. Ha egy nemesi család iratanyagáról lenne szó, akkor is ez lenne a gyakorlat. A levéltár csak abban dönthet, hogy fogadja vagy sem az iratokat. Jelen esetben örömmel fogadjuk, ennek az anyagnak itt a helye. - puskás Egy új Zöld Forradalom kellene Pár évtizede, a hatvanas években világméretű volt az aggodalom, hogy hamarosan tömeges lesz a földön az éhínség, milliókat veszélyeztet majd az éhhalál. Aztán a Zöld Forradalom néven ismert mezőgazdasági technológiaváltás úgy tűnt, hogy mintegy másfél évtizede megoldotta a problémákat. Az új fajták, az öntözés, a vegyszerek alkalmazása, tömeges bevezetése, a fejlődő országokban hihetetlen termésemelkedéshez vezetett. Olyannyira, hogy a nyolcvanas évek elején e legszegényebb országot leszámítva világszerte élelmiszertúltermelés alakult ki. Ennek következtében a készleteket drasztikusan csökkentették, a gazdákat jó néhány fejlett országban abban tették érdekeltté, hogy hagyják a földjüket parlagon. Napjainkban úgy tűnik, az ingamozgás elve szerint újabb élelmiszerhiányos korszak határára jutottunk. A New Scientist című amerikai folyóirat beszámol a Worldwatch Institute legújabb vizsgálatairól, amelyek szerint máris az a kritikus helyzet állt elő, hogy az emberiség létszáma évente 1,7 százalékkal, mig az élelmiszertermelés csak egy százalékkal nö. Ha a készletek tovább apadnak, például több egymás utáni aszályos évben, akár már 1992-re olyan gabonakrízis alakulhat ki, amely az egész világgazdaságot veszélybe sodorja. A tanulmány szerzője szerint az új élelmiszerválság fő oka a környezet mind drámaibb pusztulása. A klímaváltozás miatt egyre gyako'ribbak az aszályos évek, amelyek a nagy gabonatermő vidékeken katasztrofálisan gyenge terméssel járnak. Világszerte mind nagyobb probléma a talajerózió, amely a termőföldeket hozza végveszélybe. Mára kiderült, hogy a kellő előrelátás és szakértelem nélküli öntözés ugyancsak az erózió melegágya és különösen a Szovjetunióban, Kínában valamint az Egyesült Államokban okozott máris visszafordíthatatlan környezeti változásokat. Nagy bajok vannak a vízzel is. Amerikában évente egy méterrel, a Kínai Alföldön két méterrel csökken a karsztvízszint, a túlhasználat miatt a teljes kiszáradás fenyegeti az Arai-tavat. Az apadó erőforrásokon kívül az új technológiák hiánya veti vissza a mezőgazdasági termelés növekedését. Olyan forradalmi újítások, mint a mű- trágyák/az új fajták bevezetése, ma nincsenek napirenden s a géntechnológia sem váltotta be eddig a hozzá fűzött reményeket. A technológiai feltételek stagnálása a kutatók szerint azt jelenti, hogy a legfejlettebb mezőgazdasági vidékek terméseredményei megközelítették a biológiai maximumot, azaz egyes növények már annyi napenergiát hasznosítanak, amennyit egyáltalán képesek, mivel a tápanyag és víz felvétele maximális. Ugyanakkor a környezeti ártalmak rohamos növekedése az eddigi termelési eredményeket komolyan veszélyezteti. A sivatagosodás, az üvegházhatással összefüggő klímaváltozás, a savas esők és a biológiai tartalékok gyengülése - azaz a növény- és állatfajok tömeges kipusztulása - mind a világ élelmiszer-termelésének csökkenése irányába hat. mm ■■ ■■ ■ ■■ ■ Köszönjük, hogy eljött! MDF mm ■■ ■■ ■ ■■ ■ Köszönjük, hogy eljön! POLGÁRTÁRSAK! A falu már döntött. Most a városon a^sor. Segítse közös ügyünket, mely mellett márciusban hitet tett! Szavazzunk újra együtt! Városa sorsa az Ön jövője. Köszönjük, hogy eljött! mm ■■ ■■ ■ ■■ ■ Köszönjük, hogy eljön! MDF MAGYAR DEMOKRATA FÓRUM (104) Nátriumlámpák Tamásiban Sokan csodálkoztak, néhányan morogtak, hogy a még nem kiszolgált higanygőzlámpákat nátriumlámpákra cserélik ki az áramszolgáltató vállalat szakemberei Tamásiban. Nem pocsékolás ez? - tették fel sokan a kérdést az utcán, a boltban és egyéb helyeken dr. Benkő András tanácselnök-helyettesnek és a régi tanácstestület tagjainak. A kérdezőnek megmagyarázták a gazdaságosságát, ezúttal pedig kérdésünkre, kérésünkre adott válasszál a város lakosságát kívánjuk informálni.- A nátriumlámpák után fizetett közvilágítási díj körülbelül 40 százaléka a higanygőzlámpák dijának - állította dr. Benkő András. - Tájékoztatásul azt is elmondom, hogy a Dédász a közvilágítási díjat lámpahelyenként vetíti, amely díj 60 százalékát a lámpahely teljesítménye és fogyasztása együttesen adja. A teljesítmény díja körülbelül az egész összeg 60 százaléka, a fogyasztásé pedig 40 százaléka. Ha a lámpa valamilyen oknál fogva nem ég, a teljesítmény díját akkor is ki kell fizetni, csak a fogyasztás díja jelentkezik megtakarításként. Például, ha 23 órától reggel 5-ig minden második lámpahelyen szüneteltetnénk a világítást, a fogyasztás felét, tehát az összköltség 10 százalékát takarítanánk meg. Ez a megtakarítás azonban nem arányos a keletkező kellemetlenségekkel. Célszerűbb volt beruházni a nátriumlámpák kicserélésére, mert így körülbelül a régi díj 50-60 százalékát lehet lámpahelyenként megtakarítani. Az erre felvett hitel a megtakarításból kamatostól 2-3 év alatt visz- szafizethető - ha újabb energiaáremelések lesznek, akkor előbb -, a visszafizetés után pedig az önkormányzat költségvetésében megtakarításként jelentkezik. Tudni kell még azt is, hogy a nátriumlámpák a közlekedés látási viszonyai szempontjából hatékonyabbak, jobbak.
