Tolnai Népújság, 1990. október (1. évfolyam, 152-177. szám)

1990-10-12 / 162. szám

4 KÉPÚJSÁG 1990. október 12. KÖRÖZVÉNY Két új betegségre hívjuk fel a figyelmet. Mindkettő rohamosan terjed, fokozott elővi­gyázatosságot igényel!!! 1. Szjárelem. Ok: valamely külső személy hatása. Lezajlása: 1-2 héttől évekig. Tünetek: álmatlanság, pszichés zavarok, retrosternialis fájdalom, dadogás, reme­gés, neurasthenia, fogyás, hyperventilatió, tachycardia. Th.: az együttlét fokozása, egyes esetei magától felszívódnak, második minden ke­zelés ellenére krónikussá, idültté válnak. 2. Hyperundoritis skoli. Ok: túlterheltség. Lezajlás: 8. évtől, az ember életének végéig: különösen erősen észlelhető 15-18 éves korban. Tünetek: undoritis, rossz közérzet, rettegés, félelem, kék foltok - a szülői beavatko­zás nyomai! Hypotensió, collapsus. Th.: nyugtatok, görcsoldók, gyermekjátékok alkalmazása, a megterhelések csök­kentése, felmentések egyes órák alól. DR. SZIL E heti okoskodásunk 7. A szerelemben az a bosszantó, hogy olyan bűn, amelyben nem lehetünk meg cinkostárs nélkül. (Baudelaire) Azt mondta az öcsém, hogy:- Annyi esze van, mint egy marék lep­kének. *- Rácsapott, mint Beethoven a zongo­rára. ^- Édesanyám csuklik a tehén!- Adjál neki vizet!- Nem úgy. Össze. Zs. A. Aranyköpések 1. Agy: - oly berendezés, amellyel azt gon­doljuk, hogy gondolkozunk. 2. Ágyú: - az államhatárok helyesbítésének alkalmazott szerkezet. 3. Baj: - kétféle: a mi balszerencsénk, és a mások sikere. 4. Béke: - a kölcsönös becsapások időszaka a nemzetközi életben, két háború között. 5. Boldogság: - tűnődés mások boldogta­lanságán. 6. Egoista: - az a rossz ízlésű személy, akit önmaga jobban érdekel mint én. 7. Előítélet: - látható támasz nélküli kósza vé­lemény. 8. Házasság: - két személyből álló közös alakzat vagy állapot, amely egy főnőkből egy szeretőből és két rabszolgából áll. 9. Hit: - elhlvése azon bizonyíték s megfele­lés nélküli valaminek, amiről olyan valaki számolt be, akinek nem volt tudomása ró­la. 10. Kéz: - az emberi kar végén hordott készü­lék, mely rendszerint más valaki zsebében matat. 11. Korhely: - aki oly komolyan élt az élveze­teinek, hogy szerencsétlenségére fölibük kerekedett. 12. Taps: - a közhelyek visszhangja. 13. Türelem: - erénynek álcázott, kisebbfajta kétségbeesés. 14. Unalom: - valaki beszél, mig mi azt szeret­nénk, hogy hallgasson. 15. Vita: - módszer mások tévedéseinek jóvá­hagyására. (Bierce) Síneken A napfény átvágja magát. A felszálló párán tompán hatol át. A természet szép - mondja a költő is,-6 ellágyul mihelyt egy kiszáradt folyómederhez ér. A dübörgés a sínek alá szorul, s csak ha vonat halad robban ki. A szántóvető bajszát a dér kóstolja, talán érzi még a reggeli sonka izét is. S a romantika agyba-főbe vágja itt a városi né­pet. Minden szép, ami otthon nincs. A földekből jövö buja mozgások rezgése tölti levegőnk hideg lehelletét. Pincébe vágyom, jó bor mellé. Láthatatlan arcokat, színeket akarok a falak közé, árvalányhajat á vázámba, s új megnemértett hangokkal vigadni a szellemvilág fenekén. És, és jó ha tudod: A HOLTAK NEM GYALÁZ- NAK SEMMIÉRT! Feneketlen kék homály kavarog a torkomban, Fújum a füstöt szakadatlan és belemerül egy szemvillanásnyiba az egész, ami az imént megértést tán soha nem remélt... LENGYEL LEVENTE SZIL-hír a kis világból Azt mondják, hogy a fiatalok a történel­met, múltat nem tisztelik. Október 6-án Szekszárdon mégiscsak a Fidesznek ju­tott eszébe, hogy megemlékezzen a 13 aradi vértanúról és velük együtt az 1848-49-es szabadságharc hősi halot- tairól. Ahogy mondták: számukra min­denféle szónoklatnál többet ér egy dal, egy vers, egy fáklya, egy érzés. A 18 órakor kezdődő megemlékezést Szabóné dr. Daczi Margit nyitotta meg Illyés Gyula Gyászinduló cimű versével. Nekrológ „...Tudom, életem utolsó perceit élem. Milyen borzasztó érzés tudni, hogy talán még két perc, aztán végleg eltűnök a föld színéről, s nem marad majd utánam sem­mi más, csak fehér porszemek milliója. Hát ilyen könyörtelen világban éltem? Hogy egyetlen sajnálkozó pillantást sem tudok felfedezni a rám szegeződö mint­egy negyven tekintet között...? Most veszem észre, hogy nem is en­gem néznek, hanem a testem már el­pusztult porszemeit. Már nem is sajná­lom, hogy meghalok. Nincs értelme an­nak, hogy éljek, hiszen még a halálom sem érdekel senkit. De legalább a társaimat értesíteni tud­nám! Akik még nem is sejtik, milyen sors vár rájuk. Hisz én sem tudtam, hogy utol­só utamra visznek, amikor kiemeltek a többiek közül. Még egy pillanat, s az élet végleg távo­zik belőlem. Csak egyszer, csak még...” Már nem tudta befejezni utolsó mon­datát a kréta, mert teljesen elfogyott. A tanár szenvtelerl nyugalommal nyúlt a krétásdoboz felé, ahonnan - egy még mit sem sejtő - új áldozatot emelt ki. SZIL-posta Október 1-jén a szekszárdi Sajtó­házban megbeszélést tartottak a megye 25 középiskolájából jött kép­viselők és a SZIL szerkesztősége. Sajnos néhány iskolából nem jött el erre senki. (Szekszárdi Rózsa Ferenc Szak- középiskola, Vendéglátói Szakkö­zépiskola.)- ök nem kívánnak részt venni az ifjúsági oldal munkájában. Mivé lettél Giovanni (2) Ja és Lui. Siettek, a szobák ajtaja előtt úgy surrantak el mint a tolvajok. Giovanni benyitott a szobájába. Persze nemcsak az övé volt. Lui a mellette lévő ágyon aludt, utána kö­vetkezett Pietro és Francesco, avagy „az ik­rek". Nem szeretett itt aludni. Lefektette Luit, megvárta míg elalszik, mellé tett egy szörbabát és ledobta magát az ágyra. Egy ideig fészkelő­dön. Ekkor Pietro megszólalt:- Nem ........nem..., ...nem akaron...soha. R ögtön odaugrott. Csak nem megint lázas. Jézus szive! Akkor megint kezdődik elölről az egész kálvária. Anyja dolgozott és neki kellett szaladgálnia a beteg ikrekkel orvosról orvos­ra. Addig, amíg nem talált egy emberibbet, aki nemcsak a pénzt nézte. A vizsgálat után szinte érezte, ahogy vastagszik a bőre: Nincs olyan sok pénzünk - akkor nincs gyógyszer se - és ez így ment sokáig. De végre a Sforza utcában, egy eldugott helyen egy rendesebbel is talál­kozott, ő szánta meg. így az „ikrek" meggyógyulhattak. Szerencsére Pietro most csak álmában be­szélt. Érdekes, addig soha nem vette észre. Betakarta, ezek mindig lehúzzák egymásról a takarót! Szegénykék, még most is mint a vere­bek. Aztán Luigit nézte, lihegett, akár egy jólla­kott kiskutya. Kipirosodott a nagy ugrálásban. Fogta a plédjét és átment a kamrába aludni. A nagyi priccse, a kicsik csak így csúfolták, a ki- vénhedt, öceg heverőt. Valamikor még sze­gény nagyi aludt rajta. Már két éve eltemették. Éz most nem érdekelte. Alig tette le a fejét már­is durmolt... Szépeket álmodott, csak úgy, a lányokról. Máramilyeneket a fiúk szoktak. Gyönyörűség töltötte el a szivét, úgy érezte szeretnie kell va­lakit. Legszívesebben Lucretiáról ábrándo­zott.- Ébresztő! - hasított a fülébe, szinte fájt el­válni az álomtól.- Givanni, hát ez nem igaz, már megint a kamrában, és tegnap, tegnap hol voltál? Az idegeimre mész!- Mi csak Antonióval...- Ó fiam, már megint csavarogsz, ahelyett, hogy tanulnál. Figyeld meg, meg fogsz bukni! - Ezzel továbbviharzott. Felkászlódott, fogta és összehajtotta a pok­rócot. Szerencsére a mama nem vette észre, hogy ruhában aludt. Mindig kiabált, olyankor nem lehetett hozzá szólni, - lehülyézte. Meg, hogy tanuljon, ez volt a mániája, pedig a suli­ban jó tanulónak számított. Utált tanulni de ol­vasni imádott. Olvasva tanult, a tankönyveket félresikerült regényeknek vette.- Már fél nyolc, Giovanni, itt egy kis kakaó és zsemle, - megint ábrándozol, el fogsz késni! Mamája mindig előre látta a jövőt, ekkora pesszimizmust viszont nehéz volt elviselni. Bedobta a kaját, fogta a cuccát és rajt. Rohant mint egy őrült. Bénító, az utcai árus holtbiztos, hogy egész nap rajta fog röhögni. Egy perccel csengetés előtt érkezett. A portás megkegyelmezett neki, pedig egy időben min­den elkésett nebulót felrángatott az igazgató­hoz. Ő még mindig megúszta, úgy látszik sze­reti az öreg. Bement a mosdóba, felmosta ma­gát, eligazította a haját, és elindult az osztály­terem felé. Az ajtót António támasztotta:- Te, a Gyagyás azt mondja, nincs bent a vadállat Giulio! Tényleg! Ez szenzációs. Most már megúsz- sza a napot. Ezt a megkönnyebbülést. Boldog szívvel lépett be. Rögtön a hátsó padokat kutatta a szeme, végre megtalálta Lucretiát, a barátnőjével beszélgetett. Szép volt. Mindig szép volt, legalábbis szá­mára. Elkezdődött az óra. Botto, a matektanár jött be. Giovanni nem sokat törődött vele, egész végig Lucrétiát nézte.- Biztosan szerelmes vagyok - gondolta. Aztán egymás után múltak el az órák. Az egész napból csak Toro hülye poénjai marad­tak meg a fejében. Máskor is szoktak vele ökörködni óra alatt, de akkor is szokott figyel­ni, jegyzetelni, mert akkor nem kell annyit ta­nulnia otthon. De Giovanni ma csak az esti bu­lira tudott koncentrálni. Ha nem lesz gyáva, felkéri Lucrétiát egy lassúra. Eddig mindig görcsölt. Úgy érezte sokszor megfoghatta vol­na a lány kezét, de bizonytalan volt. Néha fel­járt hozzájuk, jókat beszélgették. Sőt ajándé­kot is vitt neki néha. Szerette ha Lucrétia örül az ajándékoknak. (Folyt, köv.) Pongy Válasz A Tolnatáj 1990. szeptember 8-án Exitus címen futó interjújában az olvasók zöme, akarva-akaratlanul szembeütközik olyan esetekkel, ahol súlyos betegek vesztik el éle­tüket (exitálnak). Ebben az interjúban nyilatkozik a bonyhádi kórház főnővére llcsik Ist­vánná, s többek között a szekszárdi Egészségügyi Szakiskola volt tanítványai: Antal Zsuzsanna, Palkó Andrea. Mindkettő ugyanabban az intézményben dolgozik. Bennünket diákokat, a cikkel kapcsolatban az döbbentett meg, hogy iskolánk volt ta- ' nítványai hogyan vélekednek az oktatásról, a munkára való felkészítésről akár - „pszichésen” is. Antal Zsuzsa szerint - „sehogy”. Tudjuk, hogy az „elhalálozás” nem egy szórakoztató dolog, s éppen ezért kellene pályakezdéskor eldönteni, vagy legalább mérlegelni, hogy mivel is szeretnék szívesen foglalkozni, s az szerint vélekedni, vagy netán véleményt nyilvánítani. Iskolánkban ta­náraink, szakoktatóink minden téren iparkodnak elsajátíttatni velünk, megszerzett is­mereteiket, s még példákat és tanácsokat is adnak, mit, hogyan cselekedjünk, többek között akkor is, mikor egy haldokló ágya mellett vagyunk. A fentiekből okulva, természetesen azt szeretném levonni tanulságnak, hogy min­den diák magának tanul, s amit elsajátít, ha kell minden körülmények közt felhasználja vagy továbbadja munkája során, s nem pedig az iskolára hárítja a felelősséget misze­rint - „nem készít fel az életre, munkára”. ORSÓS HAJNALKA Eü. Szakiskola III. D. osztályos Program­ajánlatunk Lesz-e Bikini-koncert? Érdeklődé­sünkre megtudtuk, hogy igaz a pletyka. A szekszárdi sportcsarnokban október 21 - én (vasárnap) 18 órai kezdettel tervezik, amely megfelelő jegy előzetes eladása után válik biztossá. * Október 12-én, pénteken 19 órakor Pakson, az ESZI csarnokában nagysza­bású divatbemutatót rendez a budapesti Dior Divatstúdió. A műsorban fellépnek: Czuczur Kinga (Miss Hungary), Geszler Dorottya, Nessy, a Dior Divatstúdió ma­nökenjei és sztárvendégként a Dolly Roll. Gitársuli 3. Az előző jelentkezéseink segítségével talán sikerült megismerni a gitár sajátossá­gait, valamint úgy-ahogy, de fogjuk rá, hogy be is tudtuk hangolni. » A próbálkozók ujjai pedig talán már „szokták” a hangszert (érzik, hogy mekkor a tá­volság az érintők között, mekkora erővel kell nyomni a húrt, tisztán szól-e a megpendí­tett hang, stb.). Az akkordtanulásnak csakis azután érdemes nekilátni, ha már úgy érezzük, hogy nagyjából biztonságosan tudunk „mozogni” a gitár nyakán. C O f & H r f O o IV * O 3 p t ír * e * v----: ~ T 6 v r C ti ? _ 4 O T } 0 o Ís Í H 9 tL 4 _ « _ .v r tV flm _ £ í ­H $­o 0 o ti c i ­£ ? ß 4 . /•----------------- V---------------- - ► Jönnek az akkordok Az itt látható alap dúr (C, D, E, F, G, A, H) és két moll (Em, Am) akkord fogástáblájának közlésével megpróbálok segíteni az indulás nehézségein. Már ezek „egymás után kötésével” (sok-sok gyakorlás után és természetesen megfelelő, esetleges sorrendben) nagyon sok nóta, dal lekísérhető. A fogástáblák (amelyek a hangolásnál ismertetetthez hasonlóak) bal oldalán látható bekarikázott 1 -es a legvastagabb, a 6-os a legvékonyabb húrt jelzik. A húrokon látható fekete pöttyök a lenyomás helyét mutatják. A jobb oldalon a megszólaló hangok találhatók, míg az áthúzot karika a tompítás jel­zése (nem szólalhat meg, pl. a bal kéz hüvelykujját lenyomás nélkül rátesszük). Két akkordnál (F, H) a bal kéz mutatóujjával kell az érintőközben az összes húrt le­nyomni (keresztfogás vagy szaknyelven „barré”). Akkordfüzetek, segédletek Azoknak, akiknek ez már kevés vagy többre vágynak, érdemes beszerezni azokat a segédleteket, amelyekről cikksorozatunk elején már szó esett. Közülük néhány: 1 Véreczkey László: A gitár hangolása. - Budapest, Editio Musica, 1975. Berki Géza: Gitárakkordok a tánczenekarban (Kezdők számára). - Budapest, Zeneműkiadó, 1966. Csepei Tibor: Gitárakkordok a tánczenekarban (Haladók számára). - Budapest, Ze­neműkiadó, 1968. Csepei Tibor: Improvizációk a tánczenében. - Budapest, Zeneműkiadó, 1969. Csepei Tibor: Gitárakkord kislexikon. - Budapest, Editio Musica, 1971. Csepei Tibor: Elektromos gitáriskola 1 -2. - Budapest, Editio Musica, 1976. Muszty-Dobay: Folk gitáriskola. - Budapest, Népművelési Propaganda Iroda, 1978. Ha a környéken beszerezhetetlenek, akkor még két boltot tudok javasolni: Rózsavölgyi Zeneműbolt (Budapest, Martinéin tér) és Kodály Zoltán Zenei Antikvárium (Budapest, Múzeum körút). Ezzel be is fejeztük alapozó jellegű cikksorozatunkat. Most már a gyakorlókon a sor. Sok sikert! . SZEIFERT DEZSŐ A SZIL szerkesztősége Szekszárd, Liszt Ferenc tér 3. Tel.: 16-211/12. Szerkesztő: Zsédely Andrea. Társszerkesztő: Szijjártó Erika. Grafikus: Lengyel Levente. Ügyelet: október 15-én 16 órától 20.30-ig.

Next

/
Thumbnails
Contents