Tolnai Népújság, 1990. október (1. évfolyam, 152-177. szám)

1990-10-11 / 161. szám

2 NÉPÚJSÁG 1990. október 11. Marosvásárhelyi zavargások (Folytatás az 1. oldalról.) Ezzel egyidejűleg menesztették a ro­mán rendőrség kötelékéből az eljáró ma­gyar rendőrtisztet. Az ország második legnagyobb politikai pártja, az ellenzéki RMDSZ szerint az emlékművet nem gya- lázták meg, és az állítólagos tettesek egy­szerűen részegek voltak - jelenti a BBC, hozzátéve: bármi is legyen a helyzet, va­lószínű, hogy az incidens tovább fokoz­hatja a feszültséget Marosvásárhelyen és általában Erdélyben. (A Rompres román hírügynökség ked­di jelentése szerint „huligánok Marosvá­sárhelyen le akarták szakítani a román nemzeti lobogót egy emelvényről, ezért őrizetbe vették őket”. A huligánok közül négynek „magyar hangzású” neve van - Irta a Rompres, beszámolva a főkapi­tány-helyettes menesztéséről is.) Az RMDSZ azonnal cáfolta, hogy bármi köze lett volna az incidenshez. - Nem sok kétség fér ahhoz, hogy ez igaz, figyelem­be véve azt a katasztrofális hatást, amit az incidens gyakorolhat a romániai ma­gyarság helyzetére - jegyzi meg a BBC. - Az eset kiválóan alkalmas lehet a romá­nok feldühítésére, a legcsúnyább nacio­nalista magyarellenes érzelmek kelté­sére. Az ugyancsak Marosvásárhelyen már­ciusban lezajlott, öt emberéletet követelő véres összecsapások óta románok és ma­gyarok viszonyát Romániában a feszült nyugalom jellemzi. Annak a parlamenti bi­zottságnak, amelyet az akkori események kivizsgálásával és a következmények levo­násával bíztak meg, már régen elő kellett volna terjesztenie jelentését - ám még min­dig nem készült el vele. A májusi választásokon a kétmilliós ma­gyar kisebbség egyöntetűen az RMDSZ-re szavazott, amely a kormányon lévő Nemze­ti Megmentési Front után a legnagyobb parlamenti csoport A szövetség szerint a front a kisebbségi érdekekkel szemben alapvetően ellenséges. Az RMDSZ-nek azonban vérszegények a kapcsolatai más ellenzéki csoportosulásokkal. Egyetlen román ellenzéki párt sem akar­ja, hogy közelállónak tekintsék hozzá a ma­gyar kisebbségi szervezetet minthogy az ország politikai klímáját erőteljesen befo­lyásolják azok az aggodalmak, miszerint Magyarország területi igényt fog bejelente­ni Erdélybe - vélekedik a BBC. - A magyar­országi nacionalizmus éledezése nagy­mértékben táplálja ezeket az aggodalma­kat Ugyanakkor a zűrzavarban leledző román társadalom eszményi táptalaja a magyar terrorizmusról, szabotázsról és Összeesküvésről keringő vad híresztelé­seknek, amelyeket a sajtó egy része szándékosan terjeszt. Ennek a légkörnek az igazi haszonélvezői a volt Ceausescu- rendszer túlélői, elsősorban az egykori secusok, akik amúgy is meg vannak győ­ződve arról, hogy a Nicolae Ceausescut - és vele együtt őket is - megdöntő forradal­mat Magyarországról élesztették. Ilyen körülmények között az RMDSZ nem so­kat tehet annak érdekében, hogy meg­kezdje a Ceausescu uralma alatt elvesz­tett nemzetiségi jogok helyreállításának programját. S mindez megnehezíti azt a törekvését is, hogy kordában tartsa a ra­dikálisabb, esetleg szélsőséges eleme­ket, akik a magyar kisebbség soraiban is létezhetnek. Ez lehet a magyarázata a keddi ese­ményeknek - hangoztatja a BBC, de megjegyezve azt is: a mai romániai politi­kai élet viharos káoszában nem lehet ki­zárni a provokáció lehetőségét sem. Több ezer új tag Nyitottabbak a vadásztársaságok Országszerte megkezdődött az őszi va­dászszezon. Együttesen mintegy 700 va­dászterülettel rendelkező társaság több mint 32 ezer tagja, továbbá 160-180 va­dászterülettel nem rendelkező, úgyneve­zett bérkilövő társaság mintegy 11 -12 ezer tagja járja az erdőket mezőket Mint a Fölművelésügyi Minisztériumban elmondták, az egyesülési jogról szóló tör­vény megalkotása óta eltelt viszonylag rö­vid idő alatt, a törvény kedvező hatására, legalább háromezerrel nőtt a vadászok száma. Mindenekelőtt a bérkilövök száma emelkedett jelentősen. Mindez azt mutatja, hogy a vadásztársaságok, egyesületek nyitottá váltak, és manapság már lényege­sen könnyebb csatlakozni egy-egy társa­sághoz vagy akár egy új vadászegyesüle­tet létrehívni is, mint az utóbbi évtize­dekben. Szeptember elsejével a gímszarvassze­zon kezdődött, október 1 -jétöl dámbikára is lehet vadászni, miközben szeptember végével befejeződik az őzbakszezon. Eb­ben az évben is 23-^4 ezer külföldi ven­dégre lehet számítani. A magyarországi vadászati lehetőség iránt ugyanis továbbra is nagy a nemzetközi érdeklődés. Mivel a már túlságosan elszaporodott vaddisznóállomány jelentős mezőgazda­sági, erdészeti károkat okoz, a vadásztár­saságokat külön felkérték arra, hogy szer­vezzenek a korábbinál töb dúvadvadásza- tot. Annál is inkább szükség van erre, mivel a mezőgazdasági nagyüzemek, amelyek korábban még sokfelé hajlandóak voltak eltekinteni a vadkárok megtérítésétől, újab­ban - már tavaly is és az idén is - könyörte­lenül behajtották, illetve behajtják, akár pe­res úton is, a kiesett termény árát a vadász- társaságokon. A környezetvédők nem kaptak felvilágosítást A Greenpeace nemzetközi környezetvédő mozgalom sérelmezi, hogy a Szovjetunió nem hajlandó felvilágosítást adni a szervezet­nek a Barents-tengeren őrizetbe vett 34 aktivistájáról és hajójukról. A környezetvédők azt szerették volna ellenőrizni, hogy folynak-e nukleáris kísérletek az északi sarkkörön túl fekvő nagy szigetcso­porton, a Novaja Zemlján. A Greenpeace képviselői kedden Moszkvában szovjet tisztségviselőkkel, köztük a KGB tájékoztató osztályának tisztjével találkoztak, de kérdéseikre nem kaptak felvi­lágosítást Rebecca Johnson kedden azt mondta, hogy a hallgatás falával veszik őket körül Moszkvában, és ez a körülmény találgatá­sokra ad okot aktivistáik biztonságáról. A szóvivő szerint a felvilágosítás megtagadása párhuzamba hozható a Szovjetunió hallgatásával a kísérleti robbantásokról. A KGB határőr-tengerészei hétfőn tartóztatták föl a Green­peace hajóját a Novaja Zemlja szigeteknél, ahol a nemzetközi legénység négy tagja mér előzőleg partra szállt, hogy megmérje a sugárzás szintjét. Novaja Zemlja 1958-63 között nukleáris robbantások kísér­leti terepe volt, a Greenpeace szerint azonban utoljára 1988- ban is ilyen célra használták fel. A nemzetközi környezetvédő szervezet azért szánta el magát arra a szovjet hatóságoknál egyébként előre bejelentett akcióra, mert egyes tiírek szerint a szemipalatyinszki terep elleni lakossági tiltakozások miatt 1993-tól valamennyi szovjet kísérleti atomrobbantást a finn és a norvég határoktól 600 kilométerre levő Novaja Zemlján szándé­koznak végezni. A kukorica felét betakarították a gazdaságok Tolnában is alacsony a hozam (Folytatás az 1. oldalról.) Tóth János, az ország egyik legna­gyobb kukoricatermelőjének számit^ bábolnai Iparszerű Kukoricatermelő Kö­zös Vállalat - az IKR - igazgatója rámuta­tott: a termelési rendszerükhöz tartozó gazdaságokban tavasszal 190 ezer hek­tár kukoricát vetettek, az aszály miatt eb­ből csaknem 40 ezer hektáron úgyszól­ván kiégette növény, silótakarmány lett belőle. Eddig a megmaradt területnek csaknem feléről takarították be a termést. Kiderült, még a-szeptember 20-a körüli utolsó becsléskor is túlontúl optimisták voltak. Akkor majdnem 4,6 tonna hektá­ronkénti átlagterméssel számolhattak, ezzel szemben a jelenlegi valóság: 3,9 tonna. Remélik, hogy egyes jobb terüle­tek magasabb hozama révén ez az átlag még némileg emelkedik majd, s az IKR- hez tartozó összes kukoricaföld átlagá­ban eléri majd a 4,2-4,3 tonnát. A tag- gazdaságonkénti szóródás az alacsony átlag ellenére is meglehetősen nagy. Fe­jér, Somogy és Veszprém megye IKR- gazdaságaiban eddig átlagosan 3 ton­nát, a Bács-Kiskun, Heves és Pest me­gyeiekben 3,5-3,6 tonnát, a Békés és Csongrád megyeiekben pedig 4,2 tonnát takarítottak be hektáronként Valamivel jobb a helyzet Vas megyében. Onnan 5 tonnás átlagot jeleztek az IKR taggazda­ságai. Az átlagost jóval meghaladó meny- nyiségeket, esetenként 10-12 tonna ku­koricát hordanak le a táblákról az olyan üzemekben, ahol folyamatosan öntözték a növényt. Az IKR-hez tartozó gazdasá­gokban mintegy 20 ezer hektár öntözés­re alkalmas terület található. Táci József, a szekszárdi KSZE Nö­vénytermelési Rendszer, Agrárfejlesztő Közös Vállalat ágazatvezetöje hasonló eredményekről számolt be. E közös vállalat taggazdaságaiban, mint mondotta, 200 ezer hektáron érett be a ku­korica. Az átlagtermés, az eddigi mázsálá- sok szerint 4 tonna körül van, s ennek lé­nyeges növekedésére már nem is számíta­nak, sőt a későbben érő fajták valószínűleg még kevesebbet adnak. Különösen Fejér, Tolna és Baranya megyében alacsony a hozam. A termelési rendszer taggazdasá­gainak 18 év átlagában 6,7 tonna volt a ku­korica hektáronkénti hozama. Jeruzsálemi vérengzés Az Egyesült Államok kész a Biztonsági Ta­nácsban elítélni Izraelt a hétfői jeruzsálemi események miatt, de elutasítja a palesztinok­nak azt a követelését, hogy a testület küldjön tényfeltáró bizottságot a helyszínre. A Washington által is támogatott határozat- tervezet egyebek között elítéli a jeruzsálemi erőszakos eseményeket, különösképpen az aránytalanul kemény izraeli választ A BT üd­vözölné, ha az ENSZ főtitkára bizottságot kül­dene Jeruzsálembe és a megszállt terüle­tekre. A PFSZ szerint ez a megoldás nem elégíti ki az arab országokat, amelyek azt követelik, hogy a Biztonsági Tanács közvetlenül vegyen részt a tényfeltárásban. Izrael már korábban határozottan elutasí­totta, hogy ilyen bizottság keresse fel Jeru­zsálemet. Kedden az izraeli rádió közölte, Jichák Sa­mir izraeli miniszterelnök elfogadta a rendőr­ségi ügyek miniszterének azt a javaslatát, hogy egy független bizottság derítse ki:túlzott mértékben alkalmazott-e erőszakot a rendőr­ség Kelet-Jeruzsálemben. Alöfegyve rt használó rendörökhuszonegy palesztint megöltek, mintegy százötvenet megsebesítettek. Párthírek SZDSZ, Fidesz Ruhaakció Az SZDSZ és a Fidesz ingyenes ru­haakciót szervez Tamásiban október 12- én, pénteken 14-18 óráig, a tanácsház udvarában. KDNP, MDF Visszalépések A Kereszténydemokrata Néppárt és a Magyar Demokrata Fórum szekszárdi szervezetei bejelentik, hogy az önkor­mányzati választások második fordulójá­ban - tekintettel az MDF jelöltjének visszalépésére - a szekszárdi 10-es szá­mú választókörzetben Lackó László ve­gyészmérnököt pártonkívüli független jelöltet támogatják. Kérjük, tiszteljék meg bizalmukkal. * ^ Osztrák választás - nyertesek és vesztesek (Folytatás az 1. oldalról.) és a közvéleménykutatók és a politikai szakértők előrejelzéseire. Az elemzők többsége azt jósolta, hogy a majdnem négy éve- fennálló kormányzati nagykoalíció mindkéttagja, a Szocialista Párt (SPÖ) és a Néppárt (ÖVP) csak viszonylag keveset ve­szít az 1986-os választásokon elért 43,1, il­letve 41 százalékos szavazati arányából és a 183 tagú képviselőházban birtokolt 80, il­letve 77 mandátumából. Mint mondták, a parlament két ellenzéki pártjának akkori eredménye - a Szabadságpárt (FPÖ) 9,7 százalékos szavazathányada és 18 képvi­selői helye, valamint a zöldek 4,6 százaléka a 8 mandátuma - csupán szerény mérték­ben gyarapodhat Mégsem egészen így történt. A választá­sok után nyomban közzétett „ideiglenes végeredmény” szerint a választók másként döntöttek. A jóslatok csak a részvételi arány tekintetében váltak be, mert az ezút­tal valóban nem érte el az évtizedek óta megszokott, 90 százalék fölötti szintet ha­nem - az 5,6 milliónyi jogosultból csaknem egymillió személy távolmaradásával - 83,2 százalék volt. A szavazási eredmények vi­szont rácáfoltak a előrejelzésekre. Az SPÖ meg tudta őrizni két évtizede tar­tott első helyét, a szavazatok 43 százaléká­val 81 mandátumhoz jutott, az FPÖ ugrás­szerű előretöréssel 16,6 százaléknyi sza­vazatot és 33 mandátumot szerzett, az ugyancsak ellenzéki Zöld Párt pedig 4,5 százalékos vokshányaddal 9 képviselői posztot A kormánykoalíció másik pártja, az ÖVP most is a második helyen végzett, de nagyarányú veszteséget szenvedett. Mos­tani 32,1 százalékos szavazati aránya 1945 óta a legalacsonyabb, s így az eddiginél 17-tel kevesebb, 60 mandátuma lesz az új törvényhozásban. A választásoknak tehát a várakozások ellenére nagy nyertesei és nagy vesztesei egyaránt vannak. Kom­mentátorok ironikusan a Néppárton kívül „nagy veszteseknek" minősítik azokat a politikusokat és politikai szakértőket is, akik jóslataikban nem számoltak közhan­gulat alakulásával. Azzal például, hogy a Szocialista Párt el­sősége ma is szilárd alapokon nyugszik. Az SPÖ tekintélyét kétségkívül megtépázta, hogy az utóbbi években számos egykori vezető politikusa ballépéseket követett el és távozásra kényszerült párt vagy állami tisztségéből, sőt némelyikük ellen bírósági eljárás is indult Helyzetét valamelyest ron­totta a „szocialistáknak” nevezett kelet­európai rendszerek bukása is. Mindezt a vetélytársak a választási kampányban ala­posan kihasználták. Ám a választók első­sorban gyakorlati tevékenysége, kormány­zati munkájának hasznossága alapján ítél­ték meg Stó-t. Ugyancsak számon tartják, hogy ez a párt már nem ugyanaz, mint akár a legutóbbi választásokon volt. Nem vala­miféle szocializmus elvont, utópisztikus céljait követi, hanem a teljesítményelvü társadalom, a piacgazdaság alapján áll, bár a jóléti államban a hagyományos szo­ciáldemokrata értékeket - a társadalmi szolidaritást, a szociálisan hátrányos hely­zetűek védelmét - is igyekszik érvényesíte­ni. A párt modernizálódása és pragmatikus gazdasági irányvonala különösen azóta érzékelhető jól, hogy 1988 tavaszán az SPÖ elnöki tisztségét is a kiváló gazdasági szakember,és tehetséges politikus, Franz Vranitzky kancellár vette át. Vezetésével a szocialisták olyan társadalompolitikai stra­tégiát képviselnek, amely Vranitzky széles körű személyes népszerűségével együtt kellő méltánylást kapott a választópolgá­roktól. Bizonyos változások a Néppártban is végbementek. A kereszténydemokrata polgári irányzatú ÖVP mindinkább beépíti politikájába a korábban csak más pártokra jellemző szociális és környezetvédelmi tö­rekvéseket s ezért nevezi az általa megcél­zott gazdasági modellt ökoszociális piac- gazdaságnak. Szociálpolitikai céljai időn­ként meghaladják a szocialistákét, de gyakran a reális lehetőségek határait is. Tavaly a Néppárt elnöke és egyúttal a kor­mány alkancellárja Alois Mock helyett Jo­sef Riegler lett, s irányításával folytatódik az ÖVP megújulása. A két nagy párt politikai vonalának köze­ledése tette lehetővé négy éve koalíciós társulásukat és együttes kormányzásuk eredményeit Ebben az időszakban az or­szág gazdasága évente legalább 4 száza­lékkal növekedett, egyaránt emelkedtek a munkavállalók és a vállalkozók jövedelmei, csökkentek adóterheik, gyarapodtak a szociális juttatások és javult az államház­tartás pénzügyi helyzete. Az ÖVP csak saját magát okolhatja azért, hogy a közösen elért sikereket a választók közül többen tekintik az SPÖ, mint ahányan a Néppárt érde­mének. A választások után természetesen azon­nal felvetődött a kérdés: hogyan tovább, mi lesz a nagykoalícióval. Az ÖVP vezető poli­tikusai közül a súlyos választási vereség miatt többen megfontolásra ajánlották, hogy a párt vonuljon ellenzékbe. Ennek el­lene szól azonban, hogy a mostani erővi­szony-eltolódás korántsem számít föld­csuszamlásszerűnek. Ezenkívül a pártok közötti új parlamenti arányok lehetőséget kínálnak az ÖVP-nek arra, hogy vereségé­nek következményeit számottevően mér­sékelje. Az SPÖ ugyanis nem hajlandó kor­mányzásra társulni a most már közepes nagyságú párttá „előlépett” FPÖ-vel, ame­lyet túlságosan jobboldali, nacionalista szélsőségektől sem mentes pártnak tart, a baloldali eszméket is képviselő zöldekkel pedig nem is tudna többségi koalíciót létre­hozni. Ha egypárti kisebbségi kormányt alakítana, vagy az ellenzéki szerepet vállal­ná, nyilvánvalóan több elvi és gyakorlati engedményt kellene tennie a többi párttal szemben, mint amennyit egy új nagykoalí­cióban a Néppárt kívánhat tőle. Az SPÖ és az ÖVP szövetsége a képviselöházban to­vábbra is kétharmadosnál nagyobb több­ségre támaszkodhat Ahhoz azonban, hogy társulásuk megmaradjon, a szocialis­táknak most nem szabad túlságosan kiak­názniuk partnerük választási meggyengü­lését, és megalázó feltételeket kényszeríte- niük rá. A két párt vezetőinek a választások után tett eddigi nyilatkozata arról tanús­kodnak, hogy szándékaik ezen a józan helyzetfelismerésen alapulnak, és a kormányalakítási tárgyalásokon előny­ben részesítik a nagykoalíció fenntar­tását. A szocialista és a néppárt megegyezése nem is látszik nagyon ne­héznek, hisz céljaik lényegében egybe­vágnak, s legfeljebb sorrendiségben, hangsúlyokban és a tervezett megoldási módokban és ütemben különböznek. Ha pedig közösen ismét erős kormányt hoznak létre, akkor a vasárnapi választá­sok legfőbb nyertese az ország fejlődé­sének folytatódása révén az osztrák társadalom lesz. SEBESTYÉN TIBOR (Bécs) Tisztelettel bejelentem Szekszárd 10- es számú választókörzet lakóinak, hogy az önkormányzati választások második fordulójából visszalépek. Köszönöm, hogy az első fordulóban megtiszteltek bi­zalmukkal, kérem önöket, hogy jelölése­met az MDF listáján továbbra is támogas­sák. Dr. Szabó Zsolt, jelölt. Fidesz-fórum Dombóváron Ma este 18 órától a Fidesz dombóvári csoportja fórumot tart a helyi művelődési házban. Vendég: Trombitás Zoltán, a Fi­desz parlamenti frakciójának tagja. Az aprópénzt meghagyták... Bárki felkeresheti panaszaival az ügy- félfogadás időpontjában a sárpilisi köz­ségházat. A helyi önkormányzat azonban bármennyire is igyekszik rugalmasan al­kalmazkodni a megnövekedett ügyfélfor­galomhoz, éjszakai vendégek fogadásá­ra kevésbé voltak felkészülve. A váratlan látogatók a 9-ére virradó éj­szakát találták a legalkalmasabbnak, hogy felkeressék a községi házat, az or­vosi rendelőt és a postahivatalt magában foglaló épületet. Bemásztak az udvarra, behatoltak az elöljáróság helyiségébe, majd lebontották a falat, így jutottak a postahivatalba. Itt egy lemezszekrénnyel találták magukat szemben, aminek „mackósokat" megszégyenítő ügyes­séggel kifeszitették az ajtaját, s a benne talált 160 ezer forintot felmarkolták. A riasztóberendezést csak postai dolgozó hozhatta volna működésbe, így néma maradt a készülék. A rendőrség ismeret­len tettesek ellen megindította a nyomo­zást.

Next

/
Thumbnails
Contents