Tolnai Népújság, 1990. október (1. évfolyam, 152-177. szám)
1990-10-10 / 160. szám
2 NÉPÚJSÁG 1990. október 10. Folytatódtak az összetűzések Izraelben Az árokpartról Európába? „Simontornya 4-es számú választókörzete, az újtelep érdeklődő lakói október 8-án kiszorultak állandó szavazó helyükről, a 3-as számú óvodából. A független polgármesterjelöltként indult tanácselnök egy telefonon kapott felsőbb utasításra hivatkozva a helyszínen is megtagadta a körzet lakóinak és a rivális polgármesterjelöltnek a területre való belépést. Elfelejtette, hogy ezzel nemcsak vetélytársát, de a falu választóit is kirekesztette. Mindenesetre a hideg, esős őszi idő ellenére és kiszorítva az árokszélre a kitartó 50-60 ember aktívan és fegyelmezetten vett részt a beszélgetésen. Mi akik ott voltunk és dideregve indultunk haza, eltöprengtünk az udvariasságról, az egyenlőségről, de főleg az igazságról. De messze van az árok széle Európától! Szekszárd, 1990. október 9. DR. ZSIGMOND TIBORNÉ SZABÓ RÓBERT” (Folytatás az 1. oldalról.) A „palesztin provokációról” beszélő hivatalos izraeli kommentárok sorából kitűnt a jeruzsálemi polgármester, Teddy Kollek hétfőn esti tévényilatkozata, amelyben felelősséget tulajdonított Jichák Samir kormányfőnek is a történtekért. Szerinte a kormányfő vasárnapi bejelentése, miszerint Kelet-Jeruzsálem- ben, a Scopus-hegy és az olajfák hegye között rövidesen új zsidó lakónegyed épül, bizonyosan hozzájárulta feszültség fokozódásához a lakosság körében, „őrült, veszélyes szándéknak” nevezte a polgármester a Templomhegy hívei nevű szélsőséges zsidó szervezet előre bejelentett tervét, hogy hétfőn tagjai bevonulnak a mecsetek körzetébe. Teddy Kollek emlékeztetett arra, hogy ezt a legfelősbb bíróság döntése tiltja. A muzulmán hívők szemében Mekka és Medina után a harmadik szent helynek számító terület, ahol a hétfői véres összetűzések történtek, az iszlám javakra kiterjedő igazgatás alatt áll. Palesztin források szerint a falakkal körbezárt térbe vezető kapuk kulcsait, amelyek a muzulmán őrök birtokában voltak, hétfő este az izraeli rendőrség elkobozta. Számos megfigyelő úgy véli, hogy a Siratófalnál történt események olyan Irak- barát palesztin csoportokkal hozhatók-ösz- szefüggésbe, amelyek szeretnék, ha az iraki elnök háborús kalandja által elterelt figyelem ismét a palesztin problémára irányulna. Ez - részben az izraeli hadsereg túlságosan kemény válaszának is köszönhetően - bizonyos mértékig sikerült is nekik. A legnagyobb nyertes azonban Szad- dám Húszéin, aki sietett kijelenteni, hogy „az Öböl térsége és a megszállt területek egységes frontvonalat jelentenek az imperializmus és a cionizmus ellen”. A Külügyminisztérium közleménye A Külügyminisztérium sajtófőosztálya az alábbi közleményt juttatta el a Magyar Távirati Irodához: A Magyar Köztársaság Külügyminisztériuma mély megdöbbenéssel értesült arról a rendkívül súlyos és tragikus ösz- szecsapásról, amely október 8-án a kelet-jeruzsálemi muzulmán kegyhelyen, majd Jeruzsálem óvárosában több mint 20 palesztin áldozatot és számos palesztin, illetve izraeli sebesültet követelt. A Magyar Külügyminisztérium együttérzését fejezi ki az áldozatok és sebesültek hozzátartozóinak, továbbá hangot ad annak a reményének, hogy a térségben felülkerekednek a gyűlölködést visszaszorító, a népek és vallási felekezetek egymás iránti megértését, tiszteletét hirdető józan erők. Elvárja, hogy a város felett ellenőrzést gyakorló hatóságok felelősségteljesen biztosítsák a vallási kegyhelyek, a vallások szabad gyakorlásának tiszteletben tartását. E tragikus incidens is arra figyelmeztet, hogy mielőbb megoldást kell találni a térség népeit megosztó, egymással szembeállító közel-keleti válság békés, valamennyi érdekelt fél jogos érdekeit kielégítő igazságos rendezésre. A levelet, melyet idéztünk, tegnap délelőtt személyesen juttatták el szerkesztőségünkbe simontornyai állampolgárok. Sérelmükre jogorvoslattal természetesen nem szolgálhatunk, megkértük azonban Cserháti Pétert, az érintett tanácselnököt, mondja el ő is a véleményét a történtekről. Válasza röviden a következő volt: Múlt héten riválisa, dr. Dési Istvánná az MDF, a FKgP, az SZDSZ és a Fidesz közös jelöltje közölte vele, hogy a választások második fordulója előtt gyűlést szeretne tartani. A tanácselnök e célra felajánlotta a tanácsháza tanácstermét bármelyik időpontra, térítésmentesen. Ellenfele azonban ragaszkodott az óvodához, tási törvény idevágó 56. paragrafusának 2. bekezdését. E szerint az állami költségvetési szervek térítési díj nélkül azonos feltételekkel bocsátanak rendelkezésre helyiséget (és nem helyiségeket) valamint berendezéseket. Vagyis, Simontornya lévén 5000 főnél alacsonyabb lélekszámú, így egyetlen választó- körzetnek minősül, tehát égy helyiséget kell biztosítani. Ezt ő véleménye szerint megtette, törvényt nem sértett. Nem így ellenfelei, akik a 23. paragrafus 2. bekezdését be nem tartva nem jelentették be a gyűlést és nem állítottak embereket a rend fenntartására. Ehelyett igyekeznek őt mint független jelöltet, de volt MSZMP-tagot lehetetlenné tenné. Ki megy el szavazni - hatodszor? (Folytatás az 1. oldalról.) A választójogi törvények kimondták: a választójog gyakorlása a választópolgár szabad elhatározásán alapul. Vége tehát a százszázalékos - időnként felkerekített - választásoknak, amelyekre nem ritkán félelemből mentek el az emberek, hiszen a választók névjegyzékéből a hatalom megtudhatta, hogy ki nincs vele. A százszázalékos választásokon a politikai részvétel tartalmi része, az állampolgároknak a közhatalomhoz való viszonya mérhetetlen volt. A köztársaság kikiáltása óta demokratikus és mérhető választásokon vehet részt az egyre fáradó választópolgár. A pártok harsonái s a civil szervezetek csendesebb szólamai egy év alatt a hatodik választásra hívják az állampolgárokat Az eddigi öt választás (1989. novemberben 58 százalék, 1990. márciusban 65 százalék, áprilisban 45,5 százalékjúliusban 14 százalék, szeptemberben 40 százalék, politikai részvételének átlaga 44,5 százalék) a többségi elv alatt maradt Elgondolkoztató a rendszerváltás kezdetének két magasabb részvételi mutatója után a fokozatos csökkenés, és különösen mély önvizsgálatra késztető az önkormányzat' választások városi részvétenségi mutatója. Október közepén - remélhetőleg - nem következik be a negatív csúcs, amely nemzetközileg rendkívül rossz bizonyítvány lenne honi bizalmi közállapotainkról. A választásnapi döntés ugyanis októberben úgy is megszülethet, hogy a politkától önmagukat távol tartó választópolgárok tömegesen nem mennek el szavazni. Az önkormányzati választások második fordulójában erősen vitatható rendszer érvényesü I: az a jelölt nyeri el a mandátumot, aki a legtöbb szavazatot kapta, függetlenül a résztvevők számától. Ez a szabály irányadó a listákra is. Adódik a kérdés: alacsony részvétel esetén mennyire tekinthetők majd legitimnek a néhány tucatnyi szavazattal megválasztott városi szenátorok és a képviselő-testületek első emberei, a polgármesterek? A politikai szociológia osztályozása szerint vannak politikailag aktív állampolgárok-egy részük támogatja, másik részük ellenzi a fennálló rendszert és vannak közömbösek a politika iránt A közömbösek, a kevéssé informáltak megnyerése minden választás, minden választáson induló politikai erő legfőbb célja. Ha ez látványosan sikertelen, akkorba- jok vannak a társadalmi Önszerveződéssel, a politikai bizalommal, akkor kialakulhat a szakadék a politizáló elit és a társadalom között Bizalmi válság elé nézünk? Az eddigi eredmények azt sugallják, hogy a lakótelepekkel zsúfolt városok helyi társadalmából hiányzik a társadalmi kötőszövet az állampolgárok önálló egyénenként élik meg választópolgári minőségüket is, nem érzik, hogy közük lenne a politikához. Számos történelmi-társadalmi oka van ennek a magatartásnak, a jogállam sáncain kívül maradásnak, s annak, hogy ebben a régióban okkal, ok nélkül évszázadok óta úri huncutságnak minősíttetik a politika. Lehetne boncolni a rosszalló minősítést kiváltó valós okokat most mégsem ezekről, hanem a bennünk, állampolgárokban meggyökeresedett távolságtartó nehezékekről, bizalmatlansági súlyokról kellene szót váltani. Mert a bizalmatlanságot oldani, az elit felőli szakadékot áthidalni az egyén felelőssége is. Legkönnyebb persze politikai cselekedeteinkre is feloldozó, önigazoló ideológiákat gyártani. Valahol nem sportszerű az a verseny, ahol mondjuk három versenyzőre háromszáz kritikus (vagy karosszékében kényelmesen hátradőlő ellendrukker) jut a szurkolók pe- diíj hiányoznak a lelátóról. Az ilyen bizalmi közállapotok nem Balczókat, hanem versenyt feladó, ■ megkeseredett veszteseket teremtenek. Bár a versenyzők között sem ártana több, az ügyet alázattal szolgáló, küldetéstudattal rendelkező Balczó-jellemű egyéniség. Ma a választójog valóban jog és nem kötelezettség. Ám a politikai részvétel mindenkori mutatója önmagunk tükre is. Nem lehet egy egész ország vagy egy városközösség kívülálló! A közhöz való - történetileg sokszor indokolt - tartózkodó állampolgári viszonyulás megváltozása- nélkül nem lesz nálunk KÖZ-Társaság. Egy demokratikus köztársaságban nem jogi, hanem általánosan elvárható morális állampolgári kötelezettség - hatodszor is - a nem feltétlenül igenlő politikai részvétel. (MTI-Press) A KSH felmérése (Folytatás az 1. oldalról.) Az exportstruktúra folyamatban lévő változását jellemzi, hogy az egy évvel korábbihoz képest a rubelexport 1,4 milliárddal csökkent, a dollárexport pedig 500 millióval növekedett. Az ipar a nagy- és kiskereskedelemnek nyolc hónap alatt 10 százalékkal, az ipar- vállalatoknak továbbfeldolgozásra 9,5 százalékkal, a többi hazai termelő felhasználására, valamint beruházási célra 17,5 százalékkal kevesebb árut szállított, mint egy évvel korábban. Az ipari termelés csökkenése a foglalkoztatottak számának mérséklődésével együtt jár. Az ötven főnél nagyobb létszámmal dolgozó vállalatok ez évben átlagosan 1 millió 228 ezer embert foglalkoztattak, 8,3 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel ezelőtt. A létszám az alapanyagtermelés területén 13,2 százalékkal, ezen belül a kohászatban 18,6 százalékkal csökkent. Az energetikai ágazat - főként a bányászat létszámának 16,5 százalékos mérséklődése miatt - a tavalyinál 8,9 százalékkal kevesebb embert foglalkoztatott. A feldolgozó- iparban 7,6 százalékkal dolgoztak kevesebben, mint tavaly az első-nyolc hónapban. Az ipari termelői árak növekedése (az előző évben 13,4 százalékos volt) az idén még erőteljesebbé vált; nyolc hónap átlagában a belföldi értékesítési árszint 21 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. A feldolgozóipar termékeit 21,4 százalékkal, az energiát és az alapanyagokat 20,5 százalékkal kapták drágábban a hazai felhasználók mint tavaly ilyenkor. Harminc százalékot is meghaladta az áremelkedés az élelmiszeripar több ágazatában, valamint a gyógyszeriparban. Bár nem vigasz, de csökkent az ipari termelés az év első felében a kelet-európai országokban, valamint a Szovjetunióban is. Európa többi részén viszont általában nőtt az ipar termelése: legnagyobb mértékban - nyolc százalékkal - a szomszédos Ausztriában, legkevésbé - 0,3 százalékkal - Franciaországban. Az európai országok közül Svédországban csökkent a termelés ■ volumene, összesen négy százalékkal. Az USA ipari termelése az idén a múlt évinél mérsékeltebben, 0,7 százalékkal növekedett. mondván, hogy abban a körzetben szavaztak legkevesebben, s plakátokon meg is hirdették oda az összejövetelt. Cserháti Péter ezt a személye elleni provokációnak tekintette, annál is inkább, mert tanácstagként korábban az érintett terület az ő választókerülete volt, ezért elment 8-án este, és a fentieket közölte az összegyűlt polgárokkal. (Szerinte mindössze 25-en voltak; ráadásul néhányan Tamásiból, tehát szerinte erősen „rászerveztek” ellenfelei a gyűlésre.) Újra felajánlotta a tanácstermet, de mivel megegyezni nem tudtak, távozott. Az elnök kérésémre idézte a válaszSzovjet párttörvény A szovjet parlament kedden elfogadta a szovjetunióbeli többpártrendszer jogi alapjául szolgáló törvényt. A társadalmi egyesülésekről szóló törvény teljes egyenjogúságot biztosít valamennyi párt részére. A történelmi jelentőségű dokumentum végérvényesen lezárta a kommunista párt egyeduralmának korszakát Az SZKP politikai és hatalmi monopóliumát legitimizáló 6. számú alkotmánycikkelyt még tavasszal módosította a Legfelsőbb Tanács. A most elfogadott törvény lényegében a realitások törvényesítését jelenti, hiszen a Szovjetunióban, különösen a Baltikumban, de Oroszországban és a kaukázusi köztársaságokban is, már huzamosabb ideje működnek különféle politikai pártok. Az új szovjet párttörvény mindazonáltal nem irányozta elő a hadsereg, a KGB, a rendőrség és a belügyi csapatok depoliti- zálását. A képviselők a késhegyre menő vita során nagyjából egyenlő arányban álltak ki a depolitizálás mellett, illetve ellene, amit a szavazás is tükrözött. Kompromisszumos megoldásként a törvény mindössze annyit rögzít, hogy a katonák és a rendfenntartó erők kötelékébe tartozó személyek számára feladatuk végzése során a jövőben kizárólag a törvény előírásai az irányadóak, nem pedig a különféle politikai pártok határozatai. Feloldották a pécsi szülészet felvételi zárlatát Közéleti hírek Felhívjuk a volt hadifoglyokat (háborús veteránokat, hadirokkantakat), hogy 1990. október 20-án (szombaton) délelőtt 11 órakor a dombóvári művelődési házban (7200 Dombóvár, Hunyadi tér 25.) tartandó (helyi) alakuló közgyűlésen szíveskedjenek megjelenni. Az országos szervezőbizottság nevében: Buru János dr. (országos) szervezőtitkár. * * A Szekszárdi Római Katolikus Polgári Olvasókör bejelentette, hogy a Keresztény- demokrata Néppárt javára visszavonta a listán és áz egyéni választókerületben induló jelöltjeit. Római Katolikus Polgári Olvasókör, Kereszténydemokrata Néppárt. A Köjál feloldotta a Baranya megyei kórház pécsi szülészetének felvételi zárlatát, amelyet szeptember 24-én azért rendelt el, mert az újszülöttek körében halmozottan jelentkeztek egy ismeretlen kóreredetű, lázzal és hasmenéssel járó megbetegedés tünetei, és két koraszülött csecsemő meghalt. A több mint kéthetes zárlat ideje alatt a kórház teljesítette a szülészet újbóli megnyitásának feltételeit: befejezték a kiürített osztály részleges felújítását, bővítették az újszülöttek elhelyezésére szolgáló alapterületet, új működési rendet vezettek be, és elvégezték a szükséges zárófertőtlenítést. Dr. Morava Endre professzor, a Baranya Megyei Köjál főigazgató főorvosa arról tájékoztatta az MTI-t, hogy az Országos „Johan Béla” Közegészség- ügyi Intézet segítségével széles körű mikrobiológiai vizsgálatokat folytatnak a megbetegedések okának felderítésére. Az eddigi eredmények alapján bizonyosnak látszik, hogy a fertőzést nem enterovirus okozta, hanem feltehetően egy coli baktériumtörzs lehetett a kórokozó. Bár a két koraszülött halálának okát még nem sikerült egyértelműen tisztázni, egyelőre semmi jele annak, hogy a halálesetek és a lázas- hasmenéses megbetegedések összefüggenének, valószínűbb, hogy véletlen időbeli egybeesésről van szó. A kórbonctani vizsgálatok még nem zárultak le. A Köjál ugyanakkor megállapította, hogy a Baranya megyei kórház pécsi szülészeti osztálya régi, korszerűtlen épületben működik, s a járványügyi vizsgálatok szerint az újszülöttrészlegen a betegségek halmozódásakor nagy volt a zsúfoltság. A higiénés követelmények teljesítését ezen felül az elhúzódó rekonstrukció, valamint az ápoló- és takarítószemélyzet létszám- hiánya is nehezítette. Ilyen körülmények között a járványveszély mindenkor fennáll - szögezte le a megyei Köjál vezetője. Tegnap reggelre plakátjaira valakik festékkel vörös csillagot fújtak, s egy-két helyen a következőképpen agitáló feliratok is megjelentek: ha tetszett az elmúlt 40 év, szavazz a független név alá bújt kommunistákra.^ * A kampány tehát igencsak eldurvult a Sió-parti községben, érvek, az ott élűk boldogulását szolgáló politikai programok mellett indúlatok csatája is zajlik. Úgy tűnik, tényleg nagy még a távolság Európa és az árokpart között.- esi Lövöldözés egy moszkvai kávézóban (Folytatás az 1. oldalról.) ■v Feltételezni lehet, hogy a szervezett alvilág újabb büntetőakciójáról van szó. Akkor, amikor néhány évvel ezelőtt kezdett elterjedni a vendéglátásban a szövetkezeti üzemeltetési torma, több moszkvai kávézó is tűz martaléka lett. A gyújtogatások oka akkor az volt, hogy a tulajdonosok nem voltak hajlandók rendszeres „védelmi” pénzt fizetni a fenyegető bandáknak. * A jó külsejű bőrkabátos férfin az izgalom legcsekélyebb jele sem látszott, amikor beült a kiszemelt taxiba. Akkor sem, amikor kabátja alatt a kocsi napi bevételével kiszállt. Pedig a taxis akkor már halott volt... A színhely Moszkva, az időpont a nyolcvanas évek vége. A szovjet főváros a gorbacsovi reform előrehaladtával egyenes arányban válik a bűn városává. Hovatovább nemcsak az utca embere szorul védelemre, rendőri védelmet kérnek a szovjet főváros egykori „keménylegényei" a taxisok is. A korábbihoz képest nagyobb személyes szabadság - vagy ennek érzete - és az egyre szaporodó válságjelenségek, főként az áruhiány és a Szegénység, jó táptalajt teremtenek a bűnözés számára. Minden szombaton szovjetek ezrei vándorolnak például a moszkvai körgyűrűhöz, ahol lopott ko- csialkatrész-adásvétel folyik. Olyan alkatrészeké, amelyeket az üzletekben lehetetlen beszerezni. Amint azt Vagyim Bakatyin belügyminiszter egy sajtókonferencián elmondta, a bűnözés az idén előreláthatólag 15 százalékkal lesz magasabb a tavalyihoz képest. Naponta 7 ezer bűnesetet követnek el országszerte, pedig ebben nincs benne az illegális valutaváltók, kábítószerek, a seftelők, és a közlekedésben vétkezők „tevékenysége". A bűnözési átlagnál nagyobb mértékben, 22 százalékkal növekszik ebben az évben az erőszakos cselekmények száma: ezeket főként lopott lőfegyverekkel követik el. Borúlátó helyzetjelentésében Bakatyin a közállapotokat a II. világháború utániakhoz hasonlította. A dallam ismerős: a rosszul felszerelt rendőrség nem tud lépést tartani az egyre inkább piacorientált bűnbandákkal, amelyek modern eszközökkel és módszerekkel dolgoznak. A növekvő szociális feszültségek, a létbizonytalanság egyre nagyobb tömegeket hajt a gazdaság - kockázattal bár, de - megélhetést nyújtó ágazatába: a bűniparba. A közvélemény ellenséges magatartása az újonnan virágzásnak indult szövetkezeti szektorral szemben, új tevékenységet hívott életre: a bűnbandák, az olasz maffiához hasonlóan a bevétel bizonyos hányadáért szervezett védelemben részesítik a szövetkezeti éttermeket, boltokat. A bandák azután a „tisztes úton” megszerzett pénzből tovább gyarapszanak és maguk is kereskedelmi láncot építenék ki. Az így felépülő bűnözési lánc valójában a kereskedelmi bankrendszer illetve az intézményes kölcsön hiányában virágzik, s azt helyettesíti: a gengszterek a náluk levő hatalmas rubeltöbbletet, amelyet nem tudnak kemény valutára átváltani, belföldön ruházzak be.
