Tolnai Népújság, 1990. október (1. évfolyam, 152-177. szám)
1990-10-10 / 160. szám
1990. október 10. Képújság 3 Történészként - nyugodtabban fVr r in n|.|!tn _______ C If« viliiOS IVI3fT3V3i „Azt szeretném, ha egy kicsit megnyugodnánk, megnyugodhatnék én is... Beszélgetnék. Csakúgy... Emberekkel. Barátokkal, emberi dolgokról...” Többek között ezt mondta lapunknak tavaly szilveszterkor dr. Ormos Mária, a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem rektora, arra a kérdésre válaszolva: mit vár 1990-től. Nemrég Szekszárdon járt a professzor asszony, s a történelmi személyiségek történelemformáló szerepéről tartott előadása után arra kértem, vegyük sorra, mi valósult meg az egy évvel ezelőtt megfogalmazott álmaiból.- Sikerült korlátok közé szorítanom a tevékenységemet, ami bizonyos megnyugvást jelent.- Itt bizonyára az országgyűlési képviselőség és az egyetemi munka között az utóbbi javára történt választására gondol...- Igen, ennek a két dolognak az ösz- szeegyeztethetetlensége rettenetesen nyomasztott engem, idegileg szétcibált. Mivel ez most nincs, arra a munkámra koncentrálhatok, amiben igazán otthon vagyok. Lényegesen nyugodtabban élek, többet találkozhatom emberekkel, hogy beszélgessünk, eszmét cseréljünk.- „Szeretnék tanítani. Nem az x az en- nediken reformra vágyom, hanem egyszerűen egyetemi munkára... álmodom tudásra szomjas diákokról” - mondta továbbá tavalyi nyilatkozatában. Kézenfekvő a kérdés: mi a véleménye az egyetemisták múlt heti sztrájkjáról?- Azt gondolom, hogy a felsőoktatás ügye komplex kérdés, tulajdonképpen egy nagy építmény. Annak nem lehet a^ harmadik emelet jobb oldali második szobáját elrendezni anélkül, hogy az egész épület konstrukcióját átalakítanánk. Márpedig a felsőoktatás épülete arra szorul. Következésképpen majdnem mindegy, hogy a diákoknak forintokban igazuk van, vagy nincs. Egy dolog a döntő, hogy a felsőoktatás egészének a mechanizmusát javítsuk meg, csak azon belül lehet az ösztöndíjakat rendezni.- Persze, a hallgatók sem csak a pénz miatt emeltek szót, ők is megfogalmazták, hogy például a felvételirendszer és a tanárok kiválasztása más legen.- Igen, és ez mind összetartozik. Ha ezt szorgalmazzák, igazuk van, de hát ezt mindenki szorgalmazza. Mi ebből az egészből a tanulság? Hogy jobb együtt, mint egymás ellen.- „Szeretném hinni, hogy a tudományos érték elismerhető anélkül, hogy alkotója politikai hitvallását firtatnánk. Szeretném... ha a politikacsinálásban minél kevesebb sárral lenne dolgunk. ” Ismét az ön szavait idéztem.- Hát a fentieket most is szeretném, s mindenképpen öröm, hogy egyre többen elmondják ugyanezt. De, sajnos, az általános gyakorlat ettől még messze van.- Itt kapcsolódnék a most elhangzott előadásához. A nagyformátumú, a történelmi befolyásoló személyiségekről beszélt, de nem ejtett szót a közelmúlt politikusairól. Ezek az emberek tehát kevésbé jelentősek?- Azt hiszem, hogy a közelmúltnak, és nemcsak a mának, néhány év vagy évtized múlva le tudjuk mérni azon szereplőit, akik a magyar kibontakozás érdekében sokat tettek. De ez pillanatnyilag lehetetlen. Mert a mindenkori jelen, mindig saját magának akarja kisajátítani az érdemeket, abban érdekelt, hogy a közvetlen múltat letakarja. Ez nem magyar sajátosság, és nem is a mostani idők jellemzője.- Történelmet tanítani viszont addig is kell, de e téren nagy a zűrzavar, a tanárok több iránymutató segítséget várnak, nincsenek tankönyvek stb.- Szerencsére egyszerre több helyen is nekifogtak már segédeszközök, szöveg- gyűjtemények összeállításának, egy gond lesz majd, hogy ezek különbözőek. A tanárnak kell kiválasztania, hogy mihez nyúl.- Végül kanyarodjunk vissza egy pillanatra a politikai sárdobálásra. Érzi-e magát személyiségében támadva amiatt, hogy az MSZMP KB tagja volt?- Nem, ezt így nem érzem, legfeljebb az összhangulatból szűrhetnék ki ilyesmit. Az, hogy közvetlen támadás nem ért, gondolom, annak is köszönhető, hogy akik ismernek, tudják, hogy én mikor kapcsolódtam be. Azt viszont, hogy a szocialista párt, amivé az MSZMP összeszűkült, vagy amivé átalakulni próbált, eléggé gyengén áll a lábán, bizony nagyon fájlalom. Mert egy olyan politikai, történeti alternativa kezd hiányozni a magyar politikai életből, aminek nem szabadna hiányoznia. Az, hogy a szociáldemokrácia olyan amilyen, és hogy a szocialista párt lábrakapása nem igazán átütő, az én véleményem szerint nem tesz jót a magyar közéletnek. CSER ILDIKÓ Magyar farmergazdaság svéd megbízásokkal Pallér István egy évvel ezelőtt Kétegyháza közelében alapított farmergazdasága a svéd Nordbeco AB cég megbízásait teljesíti. A svéd vállalat mezőgazdasági növények nemesítésével, szaporításával foglalkozik és azt szeretné, ha a kitűnő képességű zöldségnövényei a magyar földben és az itteni éghajlat mellett a svéd minőséget hoznák. Ezzel a munkával a szakmai képzettsége alapján - Pallér Istvánt bízták meg, aki 10 holdon alakította ki kísérleti telepét. A növények honosítását a svéd cég kutatói rendszeresen ellenőrzik. Pallér István (szemüveges) a svéd szakemberekkel - Stina Fjelkner-Modig és Gunbritt Stalberg - valamint a cég magyarországi képviselőjével Hakan Bengstssonnal egy hatalmas étkezési tököt vizsgálnak. MTI-foto. Köszönjük, hogy eljött! Polgártársak! A falu már döntött. Most a városon a^or. Segítse közös ügyünket, mely mellett márciusban hitet tett! Városa ovoje. mw mm ■■ ■ ■■ ■ Köszönjük, hogy eljött! MDF Köszönjük, hogy eljön! MAGYAR DEMOKRATA FÓRUM Közbiztonsági razzia Az ország közbiztonságát sértő külföldiek kiszűrése érdekében hétfőtől elrendelt intézkedéssorozat eredményeként az első napon 488 külföldi állampolgárt állítottak elő. Eddig 288 személy adatait dolgozták fel. Összesen 13 ország állampolgárainak - köztük 146 románnak és 98 lengyelnek - az ügyében történt intézkedés. Közülük 56- ot meghallgatás után elbocsátottak, 39-en pedig önként vállalták az ország elhagyását - közölték az MTI érdeklődésére a Belügyminisztériumban. Idegenrendészeti intézkedésként 143 külföldinek a tartózkodási engedélyét megvonták, 22 személyt kiutasítottak. Hét esetben elrendelték a kiutasítást biztosító őrizetet is. Büntető-, illetve szabálysértési eljárást 18 személy ellen kezdeményeztek. A legtöbb rendőri intézkedés oka az útiokmány, illetve a tartózkodási engedély hiánya, a vám- és devizaszabályok megsértése valamint engedély nélküli árusítás volt. A BM Határőrség illetékese arról tájékoztatta az MTI-t, hogy hétfőtől a korábbi gyakorlattól eltérően nem küldik vissza az ország belsejébe azokat a külföldi állampolgárokat, akik ugyan érvényes útlevéllel, de többnyire vízum nélkül kísérelnek meg magyar területről Ausztriába átszökni, hanem bekísérik őket a Győrött, Sopronban és Szombathelyen ideiglenesen felállított befogadóállomásokra. Ezeken a helyeken pedig az igazgatásrendészet, valamint a menekültügyi hivatal munkatársai döntenek az elfogott személyek sorsáról. Kedd reggelig 127 felnőtt és 5, velük tartózkodó gyermeket kísértek be a három állomásra. Közülük 47 román állampolgárt busszal máris útnak indítottak a nagylaki határállomásra. Az elfogott libanoni, török és szír állampolgárokat várhatóan katonai repülőgéppel szállítják haza. Az idén egyébként nagyon megszaporodott a tiltott határátlépések száma. Szeptember végéig több mint 10 ezren kísérelték meg illegálisan átlépni a Magyar Köztársaság államhatárát, s ez a korábbi évekhez képest mintegy tízszeres növekedést mutat. Kilenc hónap alatt több mint 7000 román, s mintegy 1000 török állampolgárt tartóztattak fel a határőrök. A magyar-román határszakaszon mintegy 3000-en szöktek át magyar területre, az osztrák szakaszon pedig 5500-an próbáltak illegálisan Ausztriába jutni.
