Tolnai Népújság, 1990. október (1. évfolyam, 152-177. szám)

1990-10-27 / 174. szám

TOLNATAJ III. évfolyam, 30. szám 1990. október 27. Mise született KYRIE Kyrie eleison, Uram, irgalmazz! Christe, eleison, Krisztus, kegyelmezz! Kyrie eleison. Uram, irgalmazz! * ' _ Félig nyit csak ajtót Tomsits Rudolf, benéz, majd szól, hogy jöhet-e, aztán elnézést kér a pár perc késésért. Budapestről jött a Szekszárd Big Band próbájára, a Babits Mihály művelődési központba. Előtte a Liszt Ferenc zeneiskolában beszélgetünk. A népszerű muzsikus, zeneszerző elrendezi spor­tos öltözékét, cigarettát vesz elő, de nem gyújt rá. Nyomban a beszélgetés tárgyára tér:- Pecze István felkérésére írtam a misét. Ma­gyarországon nem létezik jazzmise. Az ötletet azért is tartottam jónak, mert Magyarországon nincs még egy ilyen állandóan, öntevékenyen mű­ködő big band, rrjint a szekszárdi. Ez figyelmet ér­demel! Különösen úgy, hogy Szekszárdnak már íródott egy mise. Számomra tehát nagy megtisztel­tetés volt a felkérés. Egy misét elő lehet adnj kon­certen is. Tudom, hogy a szekszárdi zenekar gyakran vendégeskedik külföldön, ezért úgy kezdtem a komponálást, hogy nemzetközivé le­hessen. Egy teológiai tanárral konzultáltam arról, hogy magyar, vagy latin nyelvű legyen a mise. A magyar nyelvűt azért pártolják jobban, mert a kül­földön élő magyarság kap egy misét, a latin nyelvű viszont a nemzetköziséget húzza alá. Az alapötlet, hangsúlyozom: Pecze Istváné - arra épült, hogy a szekszárdi Liszt Ferenc Pedagógus Kórus és a big band adja elő a jazzmisét. Tőlünk nyugatra szinte minden városban van énekkar és ilyen big band zenekar is. A kapcsolatok tehát nem üzleti jelle­gűek lehetnek, hanem inkább a muzsikálás közös örömét szolgálhatják, ami a népek kultúráját kap­csolja össze. Szeretném ha ezzel rombolnánk azt a képet, amit a magyarokról kialakítottak, hogy: gulyás, csikós, paprika. * GLORIA Gloria in excelsis Deo Dicsőség a magasságban et in terra pax hominibus Istennek bonae voluntatis. és a földön békesség a jóakaraté embereknek. * A Szekszárdi mise - Liszt írásmódja szerint „Messe Sexardique” - terve először 1865-ben merült fel Lisztnek magyar barátjához, Augusz Antalhoz irt levelei során. Liszt Ferenc az 1846. év­től kezdve több ízben szívesen látott vendége az Augusz-család szekszárdi otthonának. (Ma ebben az épületben van a Liszt Ferenc Zeneiskola - a szerk.) Itt vetődött fel az a gondolat, hogy Liszt az újvárosi templom felszentelésére misét komponál­jon. A terv ebben a formában nem valósult meg: Liszt új kompozíció helyett, korábbi férfikari miséjének 1869-ben átdolgozott változatát ajánlotta fel erre az alkalomra. Ennek a műnek a bemutatója 1870 szeptemberére volt kitűzve, de ez elmaradt. Elen- létében. Liszt misekompozícióinak sorát 1848-ban irt férfikari miséje nyitja meg és ugyanennek a műnek a már említett 1869-ben átdolgozott változata, a Szekszárdi mise zárja le. Az egyházi muzsika legértékesebb hagyományait és saját zenei kifeje­zőeszközeit ötvözte össze magas rangú zenei egységbe - írja róla Gárdonyi Zoltán. A Szekszárdi mise tételei során a „Gloria” és az „Agnus Dei” gre­gorián koráltémákat is felhasznál. A Szekszárdi mise szövege azonos a mise állan­dó részeinek hagyományos szövegével.- A klasszikus összhangzattant figyelembe véve ötvöztem a jazzelemekkel - magyarázza Tomsits Rudolf. Igyekeztem, hogy változatossága mellett maradjon egyszerű. Nagy dallamok alatt mennek a harmóniák. Nagyon szívesen írtam, élvezetes munka volt, nem éreztem fáradságot, bár nagyon sok szempontot kellett figyelembe vennem. Pél­dául, hogy magát a nyelvet ne csúfoljam meg. A dallamokat mindig bemutattam a teológiai taná­romnak, dr. Medvigy Mihálynak, hallgassa meg, hogy a prozódiák a helyükön vannak-e. Érdekes dolog, hogy minél többet olvastam a mise szöve­gét és átjárta lelkemet, változott bennem valami. A professzor meg is kérdezte, hogy miért csinálom, vallásos ember vagyok? Én azt feleltem, nem, in­kább hívő! * CREDO Credo in unum Deum Hiszek az egy Istenben, patrem unipotentem, mindenható Atyában, factorem coeli et terrae mennynek és földnek, visibilium omnium minden láthatónak et invisibilium. és láthatatlannak a Teremtőjében. * Liszt Ferenc a Szekszárdi mise megszólaltatá­sát négyszólamú férfikarra, szólókvartettre és or­gonára szánta. A szólók részben dinamikai kont­raszttal, részben egyes szakaszok lírai Hangvéte­lével teszik változatossá a mű hangzását. Az orgo- nakiséret csupán néhány helyen lép fel önálló, te­matikus igénnyel. Tomsits Rudolf igazít bajuszán és ujjaival a ciga­rettát morzsolgatja:- Egy mise nem lehet mindenhol könnyű. Na­gyon jó partnereket találtam a szekszárdi Liszt Fe­renc Pedagógus Kórusban is, amelyet itt az ősbe­mutatón Kamarásné Sinka Márta vezényelt. Szív­vel, lélekkel dolgozott, de a zenekar is. Jó érzés volt tudni, hogy mindenáron meg akarják csinálni. Nem mondom, hogy nem voltak nehézségek, pél­dául a Credóban. Ez szövegben is a le^iosszabb tétel. A Kyrie kissé gregoriános hangzású. A Gloria természetesen klasszikus himnusz. A Credóban, ahogy a szöveg megkívánta, zenekari, énekkari részek váltják egymást. Itt nem szabad nagy beve­zetővel indítani. A Sanctus, ami együtt van a Bene- dictussal, már tartalmaz blues-os elemeket, mert itt már a szöveg is megengedi ezt. Az Agnus Dei teljesen egyszerű, egy skálára épül, ami tulaj­donképpen kimenő zenének is megfelel. Tehát be­zárja az egészet. Egy régi misekönyvből dolgoz­tam. Nem láttam értelmét, hogy külön szöveget ír­junk, amikor megvan a régi latin nyelvű. Liszt Szek­szárdi miséjét többször áthallgattam. Volt egy olyan elképzelésünk is, hogy abból egy-egy töre­déket átmentünk, de erre nem került sor. Amikor már kész voltam, akkor kezdtem tanulmányozni Liszt Koronázási miséjét, a tempók, a hangvétel miatt. Az ember ilyenkor nagyon fél, hogy ne má­soljon, hanem próbáljon valami egyénit, egyedit, ami belülről jön. Észrevettem, hogy Liszt miséjé­nek a ritmusa és annak amit én komponáltam, ha­sonlóságokat rejt. Rájöttem, hogy lelki rokonság miatt, azonos zenei gondolkodásról van szó. Tomsits Rudolf zeneszerzői pályájára leginkább abból az időszakból emlékeznek az emberek, ami­kor könnyed slágereket szerzett. A siker egy-két dal után azt követelte, hogy mást csináljon. Nála a komponista fejlődést az a szerencse is meghatá­rozta, hogy mind nagyobb és nagyobb feladatokat kapott. A Magyar Rádióhoz 1964-ben került, akkor írta az első zenekari kompozíciót, amiben rutinos volt, hiszen a korábbi zenekarokban, ahol játszott, sokat hangszerelt. Divat volt akkor a külföldi zene­karokat utánozni, amiből azért Tomsits Rudolf so­kat tanult. A Stúdió 11-ben eltöltött évekkel párhu­zamosan játszott egy jazz-kvartettben is. Tiz éve, hogy Jugoszláviában elvállalta a Növi Sad-i Rádió zenekarának karnagyi tisztét. Sokat komponáló egyéniség Tomsits Rudolf. Akkor is lejegyez egy-egy dallamot, harmóniafű­zést, vagy egy ritmust, ha nem megrendelésre, fel­kérésre dolgozik. A szimfonikus könnyűzene terén is szerzett tapasztalatokat komponistaként. A nágy számok törvényének hisz, amely szerint sok száz darabot, dalocskát kell megírni ahhoz, hogy abból egy pár jól sikerüljön. Az igényesség mércéjét mindenkinek magasra kell tenni, aki nyomot akar maga után hagyni - vallja Tomsits Rudolf. SANCTUS ÉS BENEDICTUS Sanctus, Sanctus, Szent vagy, szent vagy, Sanctus szent vagy Dominus Deus Sabaoth. mindenség Ura, Istene. Pleni sunt coeli et terra Dicsőséged betölti a mennyet „ Tomsits Rudolf zeneszerző és a földet, Hozsanna a magasságban. Áldott, aki jön az Ur nevében. . Hozsanna a magasságban! *- A zenei divathullámok mellett a politikai, társa­dalmi élet változásai mennyire befolyásolják a ze­neszerző életét?-7 A politikai helyzet nem hatott már nagyon ré­góta. Körülbelül 1956 óta. Azután szabad volt már jazzt játszani. Az 1960-as évek végén a táncdal­fesztiválok egy országot mozgattak meg. Tehát nem volt befolyásoló tényező...- ... és most?- A jövőt látom veszélyben. Tanltok is a zenemű­vészeti szakközépiskolában és a főiskolán. Hogy csak egy példát mondjak a veszélyeztetettségre, az elromlott a hangszerek pótlására nincs biztosít­va anyagi fedezet. Óriási összegekbe kerül a javí­tás és az új árakról ne is beszéljünk. Például a Ya­maha trombita, ami nem is a legkitűnőbb, tehát csak tanuló trombitának felel meg, ennek ára ma, 52 ezer 800 forint. Ha nem változott már is. Egy főiskola, vagy egy szakközépiskola ahol a jövő ge­nerációját hivatottak nevelni, anyagi eszközök hí­ján most képtelen megvenni. így az a zenei nagy­hatalom, ami Magyarországot jelenti mások sze­mében, most veszélybe került. Reméljük, hogy ez nem marad így. Úgy érzem, hogy mi elég nagy sza­badsággal játszhattunk eddig. Ami korlátozta mű­ködésünket, az a gazdasági helyzet. A megélhetés miatt nagyon sok kollégánk távozott külföldre. Ez érthető is. Tanul tizenöt évet valaki és kikerül az életbe olyan alacsony fizetéssel, amiből alig lehet megélni még akkor is, ha tanít mellette az illető. Ez borzalmas veszteségeket okoz a profi zenészek világában.- Profi és amatőr. Mi erről a véleménye?- Mindenkinek amatőrnek kell lenni, hogy profi­vá legyen. Az élet szelektál. Segédekből lesznek a mesterek. A mi szakmánkban, a könnyűzene terü­letén megszűntek a zenés szórakozóhelyek, ahol én is tanultam. Egyik kocsmából a másikba jár­tunk, hallgattuk a zenét, tanultunk a muzsikusok­tól. Volt példaképe és repertoárja a zenészeknek. A Beatlesek meghatározták a könnyűzenét. Az új­jal mindenki szembenállt egy kicsit. Később ez föl­hígult, pop- és rockelemekkel. Ma már másként ítélik meg. A Stílusok nagyon jól megvannak egy­mással. A vendéglátók rájöttek, hogy közönséget csak zenével lehet megtartani. Viszont ma olyan árak vannak, hogy kevesen járnak ilyen szórako­zóhelyekre. A tömegkommunikációnak is nagyon fontos szerepe van, de a természetes zenét, az élű muzsikusok jelenlétét nem pótolhatja a gép. Az elektronikát fel lehet használni, sokat tanulni belő­le. Az olyan kollektíváknak, mint amilyenekkel itt Szekszárdon találkoztam, jövőjük van. Természe­tesen meg kell tartaniuk azokat a mecénásokat - és ezt talán csupa nagybetűvel kellene írni - tehát- a MECÉNÁSOKAT, akik eddig is jó szívvel támo­gatták akár a Szekszárdi Pedagógus Kórust, akár a big bandet. * A Szekszárdi Jazzmisét újból láthatja és hallhat­ja az érdeklődő közönség november 7-én este 7 órakor Szekszárdon a Béla téri templomban. Közreműködik Tomsits Rudolf. Karigazgató Szily Lajos. Szólisták Pajor Márta és Szily Lajos. Orgo­nái Lozsányi Tamás. Vezényel Pecze István. gloria tua. Osanna in excelsis. Benedictus, qui venit in nomine Domini Osanna in excelsis! AGNUS DEI Agnus Dei, qui tollis peccata mundi, miserere nobis. Agnus Dei, qui tollis peccata mundi, miserere nobis. Agnus Dei, qui tollis peccata mundi, Dona nobis pacem! Isten Báránya! Te elveszed a világ bűneit: Irgalmazz nekünk! Isten Báránya! Te elveszed a világ bűneit: Irgalmazz nekünk! Isten Báránya! Te elveszed a világ bűneit: Adj nekünk békét! DECSI KISS JÁNOS

Next

/
Thumbnails
Contents