Tolnai Népújság, 1990. október (1. évfolyam, 152-177. szám)
1990-10-27 / 174. szám
2 - TOLNATÁJ 1990. október 27. p í£ ,V |^DomonkosJózsefnéésDecsiH^^ „Ring a bölcső, ringadoz” Népszokások és hiedelmek a születés körül I- Egyre nagyobb figyelemmel fordulunk a természeti jelenségek felé. A gyógyászatban is mind több szerep jut azoknak a tapasztalatoknak, amelyek szerint a gyógyszeres kúrát ki lehet váltani valami mással.- Magyarországon nagyon fejlett a gyógyszeripar, de véleményem szerint elég, ha a gyógyszereket a legnehezebb esetekre hagyjuk. Nem is gondolná az ember, hogy a szervezete magától is megújul, meggyógyul, ha egy kis segítséget adunk neki. Persze, az ideális a megelőzés volna, az egészséges táplálkozás, a sok mozgás, az örömteli munka. I- Ön örömmel végzi mosta munkáját, sőt erről egy tájékoztató kis könyvet is írt, de az Atomerőmű Vállalatnál, ahol korábban dolgozott, ott is kedvvel tette mindennapi dolgát- Igen, valóban szerettem azt csinálni és nehezen érthető, miért hagytam ott.- Elnéztem magát munka közben. Próbáltam megfogalmazni azt a belső késztetést, hogy óráról órára úgy ül le, hogy idegen emberek lábát fogja kézbe, masszírozza abban a reményben, hogy meggyógyulnak, hiszen azért keresik föl itt Pakson, hogy segítsen rajtuk.- Minden ember életében történnek megmagyarázhatatlan dolgok. Egyszer érdeklődni kezdtem a természetgyógyászat iránt. Kaptam egy címet, ahol 25 ezer forintért megtanították volna a talpmasz- százs, a reflexzónák gyógyító célú gyúrását. Közben eljutottam dr. Oláh Andorhoz és az ő kurzusain sokat tanultam. Az első könyv, ami igazán elmélyített ezekben az ismeretekben, az Egészség a jövőben című, azt sugallja, hogy nem szabad semmit föladni, mindig van remény, egy lehetőség. Úgy éreztem, hogy mindenkinek tudnia kellene erről.- Bevallom, ha csak azt láttam volna itt önnél, hogy masszírozza valakinek a lábát, nem emeltem volna szót Úgy érzem, egészen más történik. Olyan erőt adott át egy-egy páciensének, ami inkább lelki egyensúlyát mozgatta eredeti állásába.- Amikor mi a tanfolyamon végeztünk, harmincán voltunk. Kiderült, hogy közülünk csak hárman csináljuk a masszázst. A többiek valahogy lemaradtak. Budapesten a belvárosban él egy barátnőm, aki sokkal ügyesebb nálam és panaszkodik, hogy nem mennek hozzá az emberek. I- Hadd mondjam ki maga helyett, hogy itt szeretetet is kapnak, amint látom.- Ez a kulcs. Azonos hullámhosszra kell kerülni az emberekkel. Meg kell érteniük saját titkukat és akkor könnyen megy minden. Ha valakinek fáj a válla, akkor abból nem kell túl nagy ügyet csinálni és lelki dolgokra terelni. A masz- százs felszabadít egy csomó feszültséget, gátlást. Az a célom, hogy másként lássák a világot. Szebbnek. Azért, mert itt igyekszem feloldani benne egy csomó haragot, gyűlöletet, amit az emberek iránt érzett. Külön képzést kaptunk arról, hogy ugyanazt a hatást érhetjük el egy kézfogással, mint masszírozással. Megérzem, ha beszélni akarnak, vagy sírni, szenvedni. Az emberek nem tudnak mit kezdeni az érzelmeikkel. A könny ajándék, az élet folyója. A személyiségfejlesztő tréningen mondta egyik előadónk tréfásan, hogy a - nők azért élnek tovább, mert tudnak sírni. A férfiak megkeményedett érzéseikkel nem jutnak messze. A házasságok nagy része is ezért romlik meg, mert úgy gondolják, hogy negyven éves korban már nincs helye az érzelemnek, nem lehet megfogni annak a kezét, akit valamikor nagyon szerettek. Tagadják, hogy egymás közelsége jó. I- Ha nem nevet ki, akkor itt megjegyzem, hogy nem csupán jó, de gyógyító is lehet Hiszem, hogy aki nagyon közel áll hozzám, a puszta jelen- „ létével is erőt ad.- Most egy különös területre tért ezzel a megjegyzésével. Az energia-átadásra mindenki képes. Úgy is felfoghatjuk, 7 hogy ez az egyetemes szeretet rezgése. A kézrátétes gyógyítás is ezen alapszik. Egy valakinek mindenki tud segíteni, akit nagyon szeret, azt meggyógyíthatja, fájdalmát enyhítheti. Ha például egy kisgye- , reknek fáj a hasa, az anyja ráteszi a kezét és attól megnyugszik. Volt itt egy fiatal pár és nekik is megmutattam, hogy mit kell csinálniuk, hogy átsegítsék egymást a nehezebb időszakokban. I - Részletezné ezt egy kicsit?- Ez már majdnem szexbe hajlik, de komolyan kell venni. A testünk tele van olyan pontokkal, amit lehet gerjeszteni és ez erőt acj, Az akupunktúrás pontokat, ha megfogom, akkor ott az energia útja felszabadul. Akik szeretik egymást, azok mindenhol érintik ezeket a pontokat. Teljes mértékben karbantartják egymást. I- Ha játszhatunk a szavakkal, akkor egymás karjában tartják^egymást és ettől lehet, hogy a szerelmesek felszabadult boldogok, egészségesek.- Az is érdekes, ha valaki imára teszi a kezét, akkor ezek a meridiánok összeérnek és ez teljes mértékben nyugalmat hoz. A térd egy pontján ugyancsak megtaláljuk az érzelmek raktárát. Ha valaki imához térdel, akkor olyan sajátos helyzetbe hozza magát, amiből különös nyugalomba kerül, kizárja a külvilágot. Fontos lenne az embereknek tudniuk, hogy az erőtartalékaikkal miként kell gazdálkodni. Ha ismernék önmagukat, köny- nyebb lenne. Egyik ismerősöm munka- nélküli lett. Tanácstalanok voltak. Ő hűséges típus, nem hagyta volna el a munkahelyét, de az csődbe ment. Korábban járt egy személyiségfejlesztő tréningre é$ elmondása szerint ennek köszönheti, hogy amikor megkapta a munkakönyvét, akkor úgy érezte, mintha kitárult volna a világ. Ö addig csak egy kis körben mozgott, akkor ez megváltozott. Egyre több ötlete támadt, újabb és újabb kapcsolatokat szerzett, ami az anyagi fellendülését is eredményezte. I- Ez azért talán mégsem általánosítható, hiszen akkor mindenki munka- nélküli lenne...- Nem, nem! Csak elgondolkodtató, hogy aki gyámoltalan, az egyben elveszettnek is számít. Az emberi tartás megőrzése is lényeges dolog. A sikeres élet kulcsának tekinthető az a Darnel-tréning, amit Budapesten csinál egy Amerikából települt magyar. Az embereknek hinniük kellene önmagukban, hogy sok mindenre képesek és mindent meg is tudnak csinálni... I- ...közben egy kis füzetet tart a kezében, alig tenyérnyi nagyságú.- Többször előveszem, mert olyan gondolatok vannak benne, amit a mostani beszélgetésünkhöz is ajánlhatok. ■ - Tegye meg!- „Ameddig nem ismered fel, milyen nagyszerű vagy, elég nehéz lesz megjavulnod. Ismerd fel milyen nagyszerű vagy és magadtól megjavulsz”... Itt van egy másik... „Kötelezd el magad a másik ember életének minősége iránt és a sajátod magától átalakul.”... „Amikor megosztottad a másikkal a reá vonatkozó összes jó és rossz véleményedet, akkor majd ész- reveszed, hogy amit visszafogtál, az az, hogy: szeretlek.” I- Úgy érzem, mintha küldetésnek tekintené amit csinál. Egyre szaporodnak a talpmasszázzsal foglalkozók. Nem fél a konkurenciától?- Egyáltalán nem! Nagyon örülök, hogy sokaknak meglesz a lehetősége, de gyanítom, hogy kevesen lesznek közülük, akik a szeretetet is megadják, mert olyan munkának tekintik, amivel pénzt lehet keresni. Egy masszázs 200 forint. I- Nem hétköznapi helyzet teremtődik itt két ember között Azt gondolom, hogy mind a kettőnek nagyon erős hitre van szüksége, hogy sikert érjenek el.-Ami itt történik, az önkéntes. Mindenki azt kapja, amit akar. Ha valaki nem hisz ebben, akkor nem is kap semmit. Ezért nem reklámoztam magam soha, nem voltam rákényszerülve. Úgy gondoltam, hogy aki megtalál, az megérdemli, hogy foglalkozzam vele. Kíváncsiskodókra nincs szükségem. Segíteni akarok az embereknek. Úgy gondolom, hogy jobb, ha nem az orvosi rendelők előtt zsúfolódnak, hanem keresnek más megoldást. Több orvossal is jó a kapcsolatom, küldenek hozzám különböző panaszokkal embereket, akikről tudják, hogy egy-egy kúra éppen úgy segít, mintha teletömné gyógyszerrel, aminek különböző mellékhatása van. A talpmasszázs a negatív erőket leveszi. Egy hézagpótló. Olyan periféria, amire szükség van. Nem gyógyítok, ezt hangsúlyozom, csak segítek. Tanuljanak meg az emberek önerejükből létezni. Gyógyszerek nélkül. I- Említette, hogy a talpterápia tulajdonképpen az akupunktúrával rokon, de máig meghatározhatatlan módon fejt ki gyógyító hatást- Több ezer évvel ezelőtt az emberek felfedezték, hogy az ember teste, külső burka rengeteg információt ad a belső állapotról. A kézen, lábon, fülön, orron, szemen a hozzáértők sok mindent találnak. Az akupunktúrával foglalkozók szívesen gyógyítanak fülön. A szeminformációval az íriszdiagnosztika foglalkozik. Én a kéz és a láb gyógyító zónáira szeretném felhívni a figyelmet. ■ - Mit is kell keresni ezeken?- Tulajdonképpen apró göböcskéket, lerakódásokat, amit a véráram szállított oda. Ugyanis, ha valamely szervünk nem működik rendesen, rossz a vérellátása, akkor a vérből kicsapódó húgysavkő-lerakódások az annak a szervnek megfelelő zónán rakódnak le. Ezek adják az információt, akkor, amikor még nem érzünk fájdalmat sehol sem. A reflexzónák jelzik a legyengült állapotot. Ezért ez a módszer jó lehet a betegségek megelőzésére, visszafordítására. Ez orvosi szempontból nem nevezhető gyógyításnak, hisz nem történik egyéb, minthogy a szervezet erőit mozgósítjuk, hogy küzdje le a betegséget. A reflexiós utakon keresztül küldjük az ingert a szervhez, ahol ezáltal javul a vérkeringés, így á beteg szerv friss, oxigéndús vérhez jut, ez táplálja, erősíti a sejteket. Ugyanakkor javul a nyirokkeringés, fokozódik a vese működése,.gyorsul a szervezet méregkiválasztása, az egész test szinte megújul. A masszázs a szervezet gyógyító erőit mozgósítja, azokat, amelyek csak végső esetben lépnek működésbe önmaguktól, vagy akkor sem... I- ... hisz ma már mindenki hozzászokott, hogy gyógyszerek segítségével gyógyuljon meg.- Éppen ezért nagy segítség lehet a reflexzónamasszázs gyógyszerallergia esetén is. I- Nem akarok túlzott jelentőséget tulajdonítani a munkájának, amiben azért egyre inkább hiszek, de azt állíthatom, hogy fárasztó. Egész nap koncentrálni, nyomni mások kezét, lábát.. Ez energiaveszteség.- Igen. Ezt is tudomásul kellene venni az embereknek, hogy mindaz amit itt kapnak, ajándék. A reiki módszer - amivel az egyetemes életerőt lehet továbbítani ezzel tudok beavatkozni a másik ember energiarendszerébe, aurájába. Ahol probléma van, ott kisegíteni. Ha például valakin végighúzom a kezem, akkor érezni lehet, hogy hol kívánja, hogy megfogjam. Ha például a két kezemet egyszerre ráteszem valakire, akkor az duplán kap ebből az erőből. A tenyérben van a szívburok meridián nyolcas számú pontja. Ez mindenkinek sugárzik. Ezen a ponton keresztül olyan erőt tud adni, amivel a nehéz időszakokat átvészeli. Nem szabad, hogy elfelejtsék az emberek, az egymás kezének megfogását. ■ - Köszönöm! Minden család életében nagy esemény egy újszülött világrajötte. így volt ez a hagyományos parasztgazdálkodás keretén belül is, azonban a mainál nagyobb jelentőséget tulajdonítottak a gyermekek nemének - nyilvánvalóan gazdasági megfontolásból. Többnyire a fiúkat részesítették előnyben. Ezt mutatja a gyerek szavunk is, mely mindig fiút jelentett, a lány csak kisleány, lányka, pisás leány nevet érdemelte. „Na mi lett, széna vagy szalma?” - kérdezték az újdonsült apát. „Á, csak szalma” - volt a válasz kislány esetében. Az asszonyok, hogy a gazdasági szempont, a presztízs, vagy akárcsak az apai büszkeség diktálta követelményeknek eleget tegyenek, sokat mesterkedtek azon, hogy születendő gyerekük a vágyott fiú legyen. A hagyományok szerint az eljövendő gyermek nemét már az esküvő napján biztosítani kell. Attól függően, hogy az ifjú pár mit szeretett volna elsőszülöttnek, egyes helyeken a magasra vetett menyasszonyágyra kisfiút vagy kislányt rakott a vőfély, másutt a menyasszony ölébe ültették a kívánt nemű kisgyermeket. Bizonyos előjelekből, eseményekből, a terhes asszony külsejéből, viselkedéséből, közérzetéből szerettek volna következtetni a gyermek nemére. Nagy öröm volt, ha újévkor a várandós menyecske házába elsőként férfi látogató érkezett, ez biztos fiút jelentett. A hegyes, baloldalra húzó, magas has, mozgékony magzat, a túlhordás fiú, a foltos arc, széles far, jobbra húzó has, gyomorégés kislány születését jövendölte. Tiltó és óvó rendszabályok egész sora mutatja, hogy a szülők és a közösség számára a legfontosabb mégiscsak az volt, hogy az újszülött életképes, szép és egészséges legyen. Ennek érdekében a terhes anya nem végezhetett bizonyos házi munkákat, nem készíthetett kovászt, nem dagaszthatott kenyeret, tilos volt káposztát vagy uborkát savanyítani, pénteken fonni, varrni, szemetet az ajtó felé söpörni, temetőbe menni, esküt tenni, kötél * alatt átbújni stb. Mindezek - a hiedelem szerint - a magzat halálát okozhatják. Nem volt szabad vizesedényre ülni, mert a baba nagyfejű lesz, kutyába, macskába rúgni, epret vagy egrest enni, mert akkor szőrös lesz. Óva intették a leendő anyát csúnya vagy testi hibás ember megcsodálásától, szokatlan, torz dolgok megnézésétől, mert a gyerek is olyan lesz. Ha terhes asszony tököt lop, kopasz, ha kukoricát, hosszú hajú gyereke születik. Ha kedvező tulajdonságokat szeretne biztosítani gyermekének, akkor viszont jól nézze'meg a szép embereket, a kék szemű gyermeket. Az áldott állapotban levő anyákat mindenki óvta, vigyáztak rájuk, minden kívánságukat teljesítették. Vendégségben minden ételből megkínálták, otthon is megkapott mindent, amit megkívánt, „hogy el ne vesse péterkéjéf. Még a határban is levehette a megkívánt gyümölcsöt, nem szólt érte a csősz. Az újszülöttet életének első pillanatától kezdve mágikus, rituális cselekedetekkel vették körül, melyek egyszerre voltak egészségügyi eljárások, társadalmi szokások - mint például a családba fogadás -, illetve óvó-védő varázslatok. Amikor a csecsemő világra jött, a bába megtörülgette, négysarkú, pehellyel töltött vánkosba csavarta, pólyamadzaggal körültekerte, majd egy pillanatra letette a földre. Onnan vette fel az apja a családba fogadás jeléül. Volt hely, ahol a kalapját is rátette egy pillanatra, vagy kivitte az istállóba, és lóra „ültette”, hogy jó lovas váljék belőle. Ezután az anyja mellé fektették az ún. „boldogasszony ágyába”, ahol 2-3 hetes koráig maradt. A lepedővel elfüg- gönyzött, ezért sátoros ágynak is nevezett ágy nemcsak nyugalmat biztosított a gyermekágyas asszonynak és gyermekének, hanem védelmet nyújtott a gonosz lelkek ellen és megóvott a szemmel veréstől. Hogy az ágy minél biztosabb menedék legyen, varázserejű tárgyakat tettek bele: patkószöget, sarlót, kést, fokhagymát, szentelt füvet, keresztet stb. A csecsemő nem maradhatott egyedül, ha anyjának fel kellett kelnie, seprűt tett maga helyébe, hogy a boszorkány ne tudja kicserélni a még meg nem keresztelt újszülöttet. A váltott gyerekkel kapcsolatos hiedelmek már csak a mesékben élnek, de országszerte elterjedtek és egységesek voltak. A visszacserélés úgy történt, hogy a befűtött kemence előtt sütőlapátra ültették az elcserélnek vélt gyereket, ekkor a boszorkány félelmében, hogy az ő gyerekét dobják a tűzbe, visszaadta az egészséges gyereket. Az első fürösztésnek is egész életre kiható jelentőséget tulajdonítottak. A fürdővízbe aprópénz került, hogy ne szűkölködjék, tej, hogy fehér legyen a bőre, álma, hogy piros arcú legyen, kislányoknak virág, hogy szépek legyenek, liba lábát mosták a vízbe, hogy ne legyen fagyos kezű, tűt, fejszét, fúrót - az eljövendő mesterség szimbólumait - tették a vízbe. Megoszlottak a vélemények a fürdetés legmegfelelőbb idejéről. A többség a reggeli, délelőtti fürdetést találta jobbnak, erre utal az a hiedelem is, hogy ha naplemente után öntik ki a fürdővizet, az elviszi a baba álmát. Az sem volt mindegy, hová öntik ki a vizet. Fontos volt, hogy olyan helyre kerüljön, például bokor, vagy kerítés tövébe, ahol nem járnak át rajta idegenek. A rózsabokorra öntött víz a kislány szépségét biztosította, a fa tövébe pedig az egyenes, szép szál ember növekedését. A beteg gyermek gyógyítása jóformán csak a babonás szokások segítségével történt. Még a két háború közötti időszakban sem igen fordultak orvoshoz, csak ha a baj már nagyon nagy volt. Azt tartották, hogy a legtöbb betegséget a szemmel verés okozza. Elháritásként piros szalagot, gyöngyöt kötöttek a csecsemő csuklójára, fordítva adták rá a kisinget, pénzt tettek főkötője alá. A szemmel vert gyerek fürdővizébe meghatározott számú parazsat dobnak - ez a szenes víz - s minden parázsnál egy személy nevét mondják. Amelyik említésénél leszáll a parázs, az vagy olyanféle személy igézte meg a gyermeket. A gyógymódhoz ráolvasás is tartozott ilyesféle: „Kalap alá, konty alá, vidd a rontást tűz alá, víz alá”. A népi gyógymódok alkalmazásával, hiedelmekkel sok kötetnyi irodalom foglalkozik - szerencsére ma már nem az orvostudományt helyettesíti, a néprajzi kutatás egyik területe csupán. László Katalin A szemmel verés gyógyítása, Tunyog, 1931. (Luby Margit felvétele)
