Tolnai Népújság, 1990. október (1. évfolyam, 152-177. szám)

1990-10-24 / 171. szám

1990. október 24. NÉPÚJSÁG 3 A töltőüzemben a kisgazdaságok részére 5 és 10 kg-os tasakokba töltik a vetőmagot Az idei OMÉK vásári nagydijá­val tüntették ki a Bábolnai IKR Rt. kukorica-vetőmagjait. A vető­magüzemben megkezdték a ki­váló minőségű vetőmagok cso­magolását, amelyekből az idén már a farmergazdaságok részére is szállítanak. Laboratóriumi vizsgálatra szánt kukori­cacsövek Kukorica-vetőmag a farmergazdaságoknak Hét hónap siker, öt hónap kudarc? A magyar gazdaság szereplése a világpiacon A szakembereket és az érdeklődő lai­kusokat egyaránt foglalkoztatja, hogyan értékelhető a magyar nemzetgazdaság idei első héthavi teljesítménye. A nyilvá­nosságra hozott adatokból és értékelé­sekből ugyanis sajátos kép alakult ki. A belső gazdasági folyamatok jelzőszámai a leépülést, a gazdaság szétzilálódását mutatják. Ugyanakkor a konvertibilis kül­kereskedelmi és folyó fizetési mérleg im­pozáns számai, a rubelelszámolású for­galom kormányzati szándékoknak meg­felelő alakulása optimizmusra, mi több, sikerpropaganda-ízű megnyilatkozá­sokra adtak okot. Vajon van-e alapja a túlzott optimizmusnak? Mit mutat a mérleg? Az év első negyedében a konvertibilis folyó fizetési mérleg még jelentéktelen, 45 millió dolláros passzívumot mutatott. Júniusra ez mintegy 260 millió dolláros aktívumba csapott át, és július végén is 250 milliós aktívumot könyvelhetünk el. A konvertibilis valutákban elszenvedett ár­folyamveszteség - hiszen bevételeink jelentős része az egyre gyöngébb dollár­ban folyik be, míg kiadásaink és adós­ságállományunk elsősorban jenben és svájci frankban jelentkeznek - mialatt a nettó adósságállomány a fizetési mérleg aktívumánál kisebb mértékben csök­kent. Fizetésimérleg-aktívumunk döntő részben a konvertibilis külkereskedelmi mérleg többletének köszönhető, az ebbe az elszámolási körbe tartozó export mint­egy 14 százalékos bővülése és az import csaknem 4 százalékos csökkenése ad magyarázatot a több mint félmilliárd dol­láros többletre. Az exportbevételek növe­kedésében része volt mind a világpiaci árak emelkedésének, mind a növekvő ki­vitelnek. A konvertibilis kivitelből származó be­vételek - az előző év azonos időszaká­hoz viszonyítva - összességében 31 szá­zalékkal emelkedtek. A kedvező árfelté­telek miatt legdinamikusabban a köny- nyű- és élelmiszeripari termékekből származó exportbevételek nőttek, utá­nuk pedig a gépipar következik. Mélyponton a devizatartalék Szerkezeti elmozdulást egyedül a gé­pek, berendezések részarányának nö­vekedése mutat. Feltűnő, ám nagyon jel­lemző, hogy az exportban a hagyomá­nyos, konjunktúraérzékeny termékek dominálnak. Az idei kedvező eredmé­nyek nagyban köszönhető^ a lanyhuló, de még meglévő nyugat-európai kon­junktúrának és bizonyos közös piaci kor­látozások feloldásának. Az importoldalo- n kedvezőtlen tendenciákat vetít előre az energiabehozatal kényszerű növelé­se. A konvertibilis külkereskedelem or­szágcsoportok szerinti összetétele is mutat bizonyos változást. Megtört - bár nem vált elhanyagolhatóvá - az az évtize­des tendencia, hogy külkereskedelmi mérlegünk aktívuma döntően a szocialis­ta és a fejlődő országokkal folytatott ke­reskedelemből származott. Figyelemre méltó az Egyesült Államok­kal és a közös piaci országokkal szem­ben elért exporttöbblet. Ezenbelüt is szembeötlő, hogy az NSZK-ba ötven százalékkal többet exportáltunk, mint a tavalyi év hasonló időszakában. Fizetési mérlegünk aktívumához jelen­tékeny mértékben járult hozzá a lakossá­gi devizaszámla-betétek tetemes növe­kedése, az idegenforgalom eredményei és az a tény, hogy az ország kamatkiadá­sai a felvett hitelek után a korábbi évek­hez viszonyítva alacsonyabbak voltak. A közép- és hosszú lejáratú tőkebeho­zatal (hitelfelvétel és működőtöké együtt) meghaladta az időszak tőketörlesztési kötelezettségeit. A vizsgált hét hónap so­rán a nálunk elhelyezett rövid lejáratú betétek egy jelentős részét kivonták a tő­ketulajdonosok, ami kétségkívül a biza­lom megingásának a jele. Ez újabb rend­kívüli hitelfelvételhez vezetett és a tartalé­kaink fokozott igénybevételét is megkö­vetelte. Ezért fordulhatott elő, hogy az amúgy is szűkös tartalékaink a múlt év végi szintről (akkor 3-6 havi importot tudtunk fedezni) még tovább, mindössze két hónapi importot fedező szintre sül­lyedtek. Többet, jobbat - azonnal! Kérdés, hogy az eddig ismertetett eredmények mennyiben nyújtanak biz­tos alapot az ország fizetőképességének fenntartásához. A kormány helyzetét a belső gondokon túl külső tényezők is ne­hezítik. Érzékelhetően lanyhult a koráb­ban irántunk tanúsított nemzetközi figye­lem. A német egyesítés közvetlen és köz­vetett költségei (ez utóbbiak közül pél­dául a Szovjetuniónak felajánlott 15 mil­liárd márka), valamint a kelet-európai térség politikai és gazdasági válsága va­lószínűleg tovább rontják hazánk hitelfel­vételi lehetőségeit. Az iraki agresszió nyomán kialakult olajsokk ma még csak sejthető mértékben növeli meg idei és jö­vő évi olajszámlánkat. A KGST elszámo­lási rendjének megváltozása - az előbb említett hatást felerősítve -, a szervezet szétesésével együtt, rövid távon komoly, a külkereskedelmi mérleget rontó ténye­ző lesz. Az eddigi konvertibilismérleg­többlet várhatóan jelentős hiányba csap át. Az aszálykárok (az exportálható áru­alap összeszűkülése) és a várható nyu­gati dekonjunktúra nyomán zuhanó árak miatt az első félévi exportsiker nem lesz megismételhető. Sőt az eddigi csökkenő import az év második felében előrelátha­tólag tetemesen megugrik majd az ener­giahordozók és a mezőgazdasági termé­kek szükségessé váló behozatala miatt. A mostani kedvező helyzet tehát nagy­részt a külső körülmények kedvező ala­kulásának köszönhető, s csak akkor tart­ható fenn, ha itthon viharos sebességgel beindulnak a kedvező változások (ame­lyek részben már megkezdődtek). A vál­lalkozói szektor -, beleértve a működőtö­ké importját is -, csak akkor lesz képes kimozdítani az országot a mélypontról, ha a privatizációs csomagtervek mellett a magyar gazdaság további működésé­nek gazdaságpolitikai és szabályozási feltételrendszere is kialakul. A tényleges változásokra mihamarabb szükség van, hiszen az előbbiekben jelzett kedvezőt­len külső feltételek miatt kamatfizetési kötelezettségeinknek csak megfelelő mennyiségű export esetén tudunk eleget tenni. ' V. A. Fából vaskarika? Nem tölt el egetverő örömmel, de elgondolkodtat, miért ka­punk szerkesztett, időtartamban alig valamire jó tudósításo­kat a jövőben az Országgyűlés munkájáról. Volt már, hogy nem láthattunk bele az államvezetés fazekába. Jól oda is koz­máit az állampárt főztje, ehetjük amíg kitart ami odaégett. Csaknem az egész tartalom erre a sorsra jutott. És juthat, ha komolyan gondolják ma érvényes honatyáink, hogy a nemzet sorsát megszabó munkájuk elkonspirálható. Ilyen hamar felejtenének? Mire készülnek, ami miatt kizá- randónak tartják a nyilvánosság kontrollját? Ha értünk végzik embertelenül nehéz munkájukat, miért nem lehetünk ennek szem- és fültanúi? Ki nem képes a nyilvánosságot elviselni, a koalíciós kormány, vagy az ellenzék? Kinek lesz az jó, ha az állampolgárok beavatottságát felfüggesztik? Senki se gon­doljon arra, hogy az állampolgárnak, akinek a bőrére megy minden, tetszik a bontakozó konspiráció, a sajtó, rádió, televí­zió korlátozása! Szomorú vagyok, mert előfordulhat, hogy fölfedezzük a fá­ból vaskarikát, a kormány szájaízének megfelelő szabadsá­got, ezenbelül a „sajtószabadságot”. Volt már ilyen. Mi, szak­mabeliek akkor tanultuk meg azt a mondókát, hogy szabad országban a szabad sajtó azt ír, amit akar.- li ­Rádió Az első 365 nap Az új, Antall-kormány tagjainak bemutatása he­lyett megszakítva a parla­menti közvetítést, a BEK- döntőt adta élő egyenes­ben a televízió. Lett is be­lőle ribillió, tiltakoztak a pártok, neheztelt a köz­vélemény. Aki akkor mégsem értesült a szer­kesztési baklövésről, most megtudhatta, ha hallgatta hétfőn a Kos­suth adón az „Itt a Magyar Köztársaság beszél” cí­mű összeállítást. Az új államformánk ki­kiáltása óta eltelt egy év eseményeit idézte fel a politikai hirdetésekkel, országgyűlési tudósítá­sokkal, újságcikkrészle- tekkel tűzdelt válogatás, alig két órába sűrítve mindazokat a fontosabb eseményeket, melyek mai közállapotainkig el­vezettek. Elhangzott többek kö­zött az új parlament eskü­je, a kormányprogram vi­tája, az abortusztörvény javaslata feletti szópár­baj, valamint a pártok vé­leménye a hitoktatás be­vezetéséről, Trianonról, a Justitia-tervről, a földtör­vényről, és persze - egy­másról. Főleg ez utóbbi tért visz- sza többször is a műsor­ban, akárcsak az antisze­mitizmus kérdése, amely a máig is kételyeket ha­gyó „hordóügy" kapcsán váltott ki indulatokat Or­szággyűlés - és ország­szerte. Az adás készítői azon­ban mindezt „csupán" összeszedték, s kom­mentár nélkül elénk tár­ták a köztársaság szüle­tése egyéves évforduló­jának előestéjén. Ránk bízva, mit tartunk jónak és mit ítélünk el az elmúlt 365 nap történéseiből, egyetértünk vagy nem például annak a honatyá­nak a felvetésével, aki szerint a demokrácia olyan mint a borotva a gyermek kezében, vagyis segíteni kell, hogy bánni tudjon vele. Mégis úgy érzem, ab­ból, ahogy az egyes do­kumentumok követték egymást, pontosan érez­hettük a szerkesztők üze­netét. Hisz bizonyára nem - volt véletlen, hogy a pénzügyminiszter beje­lentése után, miszerint az ország a fizetésképesség határára érkezett, s a kor­mány nem tud ígérni semmit, záróakkordként a Serkenj fel, kegyes nép című dal sorai csendül­tek fel...- cser ­Szoptatás és fogamzásgátlás A csecsemő szoptatása - azaz a tejelválasztás - igen összetett élettani folyamat. A szoptatás elha­nyagolása és az anyák leszoktatása az egyénieken túl súlyos társadalmi következményekkel jár. A szoptatás természetes fogamzásgátlás: a tejelvá­lasztás ideje alatt szünetel a peteérés, az anyatejen növekvő csecsemők pedig egészségesebbek, mint mesterségesen táplált társaik. Francia hetilap a magyarországi beruházások lehetőségéről Magyarország gazdasági lehetőségei nyújtják a legjobb esélyeket a külföldi beruhá­zóknak Közép-Európában, de ezeket a lehe­tőségeket beárnyékolja az energiaválság ve­szélye. Erre a következtetésre jutott, a Valeurs Actuelles című hetilap szerint, a Francia Gyár­iparosok Szövetségének nemrég Budapesten járt küldöttsége. A lap idézi a szövetség elnö­ke, Francois Perigot véleményét: Magyaror­szágnak három erőssége van: a közép- és kelet-európai térség más országainál koráb­ban szerzett tapasztalatokat a liberalizálás te­rén, kiváló képességű szakemberei vannak és kész arra, hogy megteremtse a finanszírozás eszközeit. Ám a jelentős összegű külföldi adósság korlátozza a nyugati országok és a nemzetközi pénzügyi intézmények adakozó­készségét, ezért Magyarországnak szüksége van a külföldi tőke beruházásaira. A küldött­ség egy másik tagja, Jean-Marie Weydert, a Société Générale nemzetközi igazgatója úgy vélekedett, hogy „a magyarok nem akarnak teljesen germanizálódni", ezért a francia együttműködést,»szerencsés alternatívának”, tartják. „Magyarország számos előnyt kínál számunkra. A kereskedelem számára ugró­deszka lehet a közép-európai térségben, túl­mehet a 10,6 millió magyar piacán. Az ipar számára az ország lehetőséget nyújt arra, hogy új helyre települjön, alacsonyabb mun­kabérköltségekkel,, - jelentette ki a francia szakember. A hetilap szerint a francia üzlet­emberek óvatosak, s mindenekelőtt látni kí­vánják, hogyan alakul a francia-magyar együttműködés négy fontos ajánlatot illetően. Ezek közé tartozik a budapesti metró negye­dik vonalának kiépítése, amelynek finanszíro­zására részleges lehetőség nyílik a Franciaor­szág által felajánlott vásárlási hitelen belül, s amelyet a Matra, illetve a Campenon Bemard Vállalat javasol, továbbá az EDF és a Campe­non Bemard által ajánlott paksi atomerőmű- építési, illetve -bővítési program, a Sofrerail és a Spie ajánlata a Jugoszláviába vezető vasút­vonal villamosítására és a Budapest-Bécs vo­nal korszerűsítésére, végül az OGCR és a Fra- mad ajánlata egy Meridien luxusszálló felépí­tésére. Személygépkocsik, kisbuszok, tehergépkocsik, nyerges vontatók, Ford-Autófer hűtőkocsik, élelmiszert és egyéb árut értékesítő kocsik,' vállalatok, kisvállalkozók, magánszemélyek részére forintért, készpénzért vagy lízingelési lehetőséggel. Közvetlen a gyártól szállított, legújabb típusokból, saját szervizhálózattal, nyugaton érvényes garanciafeltételekkel. Megrendelhetők: Ford-ügynökség Kiskunhalas, Széchenyi u. 87. (53. számú út) UNI-SERVICE KFT. telepén Telefon: 77/22-177,22-019. Telefax: 77/22-177 (164) I I I n ca igazgatósága kéri mindazon tagjait, akiket ez idáig nem kerestek meg tagrendezés céljából, hogy 1990. november 5-ig az Áfész központi irodáját felkeresni szíveskedjenek. Címünk: Áfész Dombóvár, Hunyadi tér 7. (247)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents