Tolnai Népújság, 1990. október (1. évfolyam, 152-177. szám)
1990-10-24 / 171. szám
1990. október 24. 4 NÉPÚJSÁG Tv-napló Földes Imre vígjátéka A századelő a magyar színházi élet megújulását is jelentette, a gazdagodó polgárság szívesen járt színházba, következésképp megnőtt a darabírók száma. A színműírás már-már foglalkozási ág lett, aminek fogásait el lehetett sajátítani. A kor divatos szerzői között a tehetséges Molnár Ferenc vagy a másik Ferenc, Herczeg mellett ügyes mesteremberek sora vonult fel, mint Fodor László, Szenes Béla, Bus Fekete László, Ferenczy Ferenc, Fiajó Sándor vagy éppen Földes Imre. Húszéves volt, amikor első darabját, A király aráját bemutatták s ettől kezdve ontotta a színpadi műveket, ezek közé tartozik a Grün Lili is, amit Csalással nem! címmel Hajdufy Miklós rendezésében mutatott be most a tévé. Földes, miként annyi nemzedéktársa, a legjobb esetben is az irodalom peremén éli utókorát, színháztörténeti szerepük is elhanyagolható. Nem az a baj velük, hogy az a kispolgári világ, amit oly kedvvel ábrázoltak, eltűnt, hisz ebben az esetben a történelmi drámák is elveszítenék jelentőségüket, a darabok felszínesek, ásatagok. Itt van például ez a Grün Lili, aki szeleburdi hisztérika, beleszeret a snájdig albérlő úrba, mégis a posztóügynök felesége lesz. Ennyi és nem több, s a hozomány körüli huzavona isany- nyira érdektelen, hogy a néző közben elbóbiskol, mert Liliké sorsa éppoly közömbös számára, mit atyjaura erkölcsi aggályai. Évekkel ezelőtt valaki elhatározta a tévében, hogy feleleveníti a hajdani polgári színjátszást, aminek néhány darabja (Molnár, jobb pillanataiban Herczeg, de még talán Guthi Soma is) érdemes a felújításra, a többség azonban nem. Ez a Földes-darab is ezek közé tartozik, s a jobb sorsra érdemes Garas Dezső vagy Margitai Ági sem tudott életet vinni bele. Szalay Lajos köszöntése Amikor 1941-ben megjelent hatvan rajza, már a legjobb grafikusok között volt a helye, s nem sokkal azután, hogy 1946-ban Párizsban úgy döntött, a bomló haza helyett a hazátlanságot választja, tekintélye, rangja nemzetközi méretűvé nőtt. Előbb Argentínában telepedett le, majd az Egyesült Államokba költözött, itt készült egyetlen plasztikai munkája, az 1956-os emlékmű, amit a forradalom tizedik évfordulójára állítottak fel. 1967-ben hazalátogatott, a filmesek is elkísérték szülőfalujába, Tarnabodra, most ebből a filmből is láthattunk részleteket, s abból is, amit 80. születésnapjára készített Kernács Gabriella és a rendező B. Farkas Tamás. Nagy művész és bölcs öregember szólt hozzánk, minden szavát érdemes lenne megjegyezni. Olyan áhítattal és tisztelettel szólt a magyar nyelv szépségéről a több évtizedes emigráció után is, hogy írók sem tehetnék szebben. M[ csak magyarságunkban vagyunk megérthetők, mondta, gondolkozásunkból hiányzik a latin és a germán észjárás, s ilyen értelemben magyarnak lenni valóban tragédia, de nem tudunk mást csinálni. „Elfogadott zűrzavarban élünk" - mondta a mester s hozzátette: hasonultunk a zűrzavarhoz, mi pedig csak arra gondolhatunk, hogy ez is a feladatot növeli. Mert az itt élned, halnod kell parancsa mellett ott van Illyés intelme is: itt élned kell, tisztességben, megértésben, magyarnak fogadva el mindenkit, aki magyarnak vallja magát. Nagy művész lehettem volna, mondta szerényen, bár maga figyelmeztetett a szerénység veszélyeire, aminél csak az önteltség rosszabb. S panaszkodott, hogy nálunk hiányzik a művészetben, elsősorban a grafikában a hagyomány, s ez igaz, mert Szalay Lajosnak saját útját kellett járnia. Művészeknek szóló intelem, amit a kívülálló is jó, ha tud: a valóság nem arra való, hogy nézzük, hanem hogy csodáljuk. S isméi visszatért a magyarság kérdésére: nem boldog a magyar ember, mondta, a múltban sem volt az, aminek egyik, ha úgy tetszik, történelmi okát Szalay Lajos abban látja, hogy okosabb, nagyobb, mint maga is hiszi. Lehet, hogy így van, talán az „elfogadott zűrzavar” az oka, ami történelmi örökség, s amit ma is tapasztalnunk kell, önmagunkban és világunkban. Azt már nem teszem hozzá, hogy ez a zűrzavar, amihez hasonulnunk kellett, csak akkor fog feloldódni, ha egy kiegyensúlyozott világban mindenki megtalálja a helyét, józan önismerettel. Szalay Lajos, a nemzetközileg elismert művész filozófiai magaslatokra emelkedett ebben a szép monológban, s magáról így vallott: „Létezem, mint a saját magam álomvilágából kivetített valóság." Gyönyörű gondolat, méltó a művészhez, aki a hosszú emigráció éveiben sem adott fel semmit emberségéből és magyarságából. CSÁNYI LÁSZLÓ Könyv Börtönéi mények sok humorral 9 Néhány szó Ordas Iván új könyvéről „...a szépirodalom és a tényirodalom határán táncolok, hatvanéves fejjel használva fel olyan írásokat, melyeket több mint harminc vagy éppenséggel kevés híján negyven esztendeje követtem el. Meglehetősen sajátos környezetben, börtönben szerzett élményeimből”: írja „ör az udvaron” című, most megjelent új könyvének előszavában kollégánk, Ordas Iván.. A Babits Kiadó által megjelentetett kötetben a Tolnai Népújság nyugdíjas főmunkatársa a törvénnyel, a hivatalos hatalommal való összeütközéseit meséli el. Az első börtönélmény 1949-ből származik, amikor is az akkor 21 éves ifjú abbéli elkeseredésében, .hogy a Kertészeti Egyetemről osztályidegen jelzőt rásütve eltanácsolták, tiltott határátlépést kísérelt meg. Ballépésének következményeként először a szombathelyi katonai elhárítás fogdájában, a Bagolyvárban, majd ugyanannak a városnak az ÁVH-pincéjében, később a helyi megyei, még később a sátoraljaújhelyi börtön cellájában találja magát. Mi mással is múlathatná az időt egy frissen kirúgott, írói tehetséggel megáldott volt egyetemista, minthogy krónikásként lejegyzi élményeit, tapasztalatait, ahogy celláról cellára vándorolva szembesült a kor visszásságaival. Bár a 49-es börtönélmény töredékes, mivel az eredeti kéziratot egy 1957-es házkutatás során elkobozták, és a szerző soha nem kapta vissza, mégsem marad hiányérzet az olvasóban a történeteket megismerve. Nem komor élmények gyűjteménye az első rész, hanem kitűnő humorral fűszerezett történetek sora, mert a huszonéves Ordas Iván a betonpadló csontfagyasztó hidegében, a babérral ízesített krumpli- és babfőzelék mellett, nem testi bajain siránkozik, hanem a személyeket, a környezetet veszi nagyító alá. „A legveszedelmesebb a szerelmes őr,” - írja, mivel az két hosszú éjszakáját rabolja el az őrizeteseknek azzal a kérdéssel faggatva őket, mi módon tudhatná meg, hogy szíve választottja milyen ajándéknak örülne a legjobban. Az írói éleslátásnak, a humornak köszönhető, hogy a könyvet szinte lehetetlen letenni, annyira jól megírt, olvasmányos. A 155 oldalas kötet második része az ötvenhatos eseményekkel függ össze és a gépállomásokkal. Egy olyan végérvényesen letűnt termelési - és életformával, melynek hiteles ábrázolásával eddig az olvasó még nem találkozhatott. Mert ami 1956 táján a városokban történt, azt sokan, sokszor, többféle szempontból megírták. Ami viszont a falvakban, a kistelepüléseken zajlott ez időszakban, arról Sánta Ferenc „Húsz óra" című művén kívül szinte sehol, semmi sincs lejegyezve. A forradalom falusi eseményeiről, a gépállomási helyzetképről most Ordas Iván ad számot, abban a reményben, „hogy nem annyira a meglehetősen jelentéktelen események keltik majd fel az érdeklődést, hanem sokkal inkább az azokban szereplő emberek, akiknek java része - többnyire örömömre - még él...” Bár az „Őr az udvaron” című könyvnek inflációs ára van - 172 forintba kerül -, mégis úgy vélem, hogy aki megveszi, nem csalódik, mert olyan történelmi dokumentumot olvashat, ami a páratlan mesélőkedvnek köszönhetően lebilincseli az olvasót. F. KOVÁTS ÉVA Színházi előzetes Régi ismerősünk a cfmben szereplő úriember: Szerb Antal regényéből ismerjük a túlvilági urat, a Pendragon-legenda misztikus világából. Bencsik Imre fantasztikus krimivigjátéka a regény cselekményét eleveníti meg, sok humorral, groteszk, sőt pikáns helyzetekkel fűszerezve azt. A szereposztás parádés: Szakácsi Sándort láthatjuk kettős szerepben önnön hasonmásaként, Tóth Tahi Mátét koSzakácsi Sándor, Tóth Tahi Máté ésZenthe Ferenc a krimivigjáték egyik jelenetében A Lady koccint a komornyikkal... mornyikszerepben, Esztergályos Cecíliát mint amerikai üzletasszonyt, Szegedi Erikát ladyként, Guttin Andrást testőrszerepben és Zenthe Ferencet mint Dono- gan felügyelőt. A székesfehérvári Vörösmarty Színház előadását, melyet Bujtor István rendezett, október 29-én 19 órakor láthatjuk a Babits művelődési központ színháztermében a Sárdy-bérlet első előadásaként. Pályázati felhívás! Kapospula Község Önkormányzata pályázatot hirdet jegyzői munkakör betöltésére. Pályázati feltételek:- jogtudományi egyetemi, vagy államigazgatási főiskolai végzettség- két év államigazgatási gyakorlat Bérezés: megegyezés szerint, a vonatkozó jogszabályok alapján. A pályázatot a polgármesternek címezve, 1990. november 30-ig kell benyújtani, részletes, a szakmai tevékenységet is bemutató önéletrajzzal. Pályázati felhívás: Attala Község Képviselő-testülete pályázatot hirdet jegyzői munkakör betöltésére. Pályázati feltételek:-állam- és jogtudományi egyetemi végzettség, vagy államigazgatási főiskolai végzettség + 2 év szakmai gyakorlat,-tanácsakadémiai végzettség. A pályázat tartalmazza munkahelyeinek felsorolását, beosztását, részletes önéletrajzot, oklevélmásolatot. Bérezés: megegyezés szerint a vonatkozó szabályok alapján. A pályázat benyújtásának határideje: 1990. november 30. Az állás 1990. december 15. napjával tölthető be. Pályázat benyújtandó: Attala község polgármesterénél, Attala, Kossuth u. 15. (218) Pályázati hirdetmény Pálfa Község Önkormányzatának Képviselőtestülete pályázatot hirdet a jegyzői munkakör betöltésére. A jegyzői állás elnyerésének feltétele: államigazgatási főiskolai vagy állam- és jogtudományi egyetemi végzettség + 2 év szakmai gyakorlat Bérezés: a közszolgálati törvény rendelkezései szerint. Igény esetén szolgálati lakást biztosítunk. A pályázat tartalmazza rövid önéletrajzát, eddigi szakmai tevékenységét szakmai elképzeléseit A pályázathoz csatolni kell a képesítést igazoló okiratot vagy annak hiteles másolatát A pályázatokat Pálfa község polgármesterének címezve Pálfa, Alkotmány u. 5. szám alá kell benyújtani. Pályázati határidő: 1990. november 15. (229) pályázatot hirdet jegyzői állás betöltésére. Feltételek:-államigazgatási főiskolai vagy állam- és jogtudományi egyetemi végzettség,-legalább 2 év államigazgatási gyakorlat. A pályázatokat a hirdetés megjelenésétől számított 30 napon belül lehet benyújtani a polgármesternél. Szolgálati lakás nincs. A pályázatnak tartalmaznia kell:- részletes szakmai önéletrajzot,- végzettséget igazoló okiratot. További felvilágosítást a polgármester ad. Cím: Polgármesteri hivatal, 7122 Kakasd, Rákóczi u. 94. (246) Az Izmény Községi Önkormányzat Képviselő-testülete pályázatot hirdet jegyzői állás betöltésére. Feltételek:- államigazgatási főiskolai végzettség,- 2 év államigazgatási gyakorlat. A pályázatot 1990. november 30-ig lehet - Izmény, Fő út 27., polgármester - címére benyújtani. (57/18) Fadd Nagyközség Képviselő-testülete pályázatot hirdet jegyzői állás betöltésére Pályázati feltételek: államigazgatási főiskolai vagy állam- és jogtudományegyetemi végzettség és legalább 2 év közigazgatási szakmai gyakorlat. A pályázat rövid önéletrajzot és részleges szakmai életutat tartalmazzon. A pályázatot 1990. november 15-ig a polgármesteri hivatalhoz címezve lehet benyújtani (7133 Fadd, Dózsa György u. 12.) Felvilágosítást a polgármester ad, telefonon: 40-517. 0/4) Úriember, jó kriptából
