Tolnai Népújság, 1990. október (1. évfolyam, 152-177. szám)
1990-10-21 / 170. szám
TÁRSADALMI - POLITIKAI NAPILAP 1990. október 21., VASARNAP I. évfolyam, 170. szám A honvédelmi törvény módosításáról tárgyalt a parlament Szabad Györgynek, az Országgyűlés elnökének megnyitójával szombaton 10 óra 8 perckor megkezdődött az Ország- gyűlés ülésnapja. Mint ismeretes, a parlament az ünnep miatt hétfői ülésnapját tette át szombatra. Elsőként, napirend előtt, döntéseket hoztak törvényjavaslatok, országgyűlési határozati javaslatok, képviselői önálló indítványok sürgős tárgyalásáról. A képviselők nagy többséggel elfogadták a társadalombiztosításról, a családi pótlékról, valamint az egyes nyugdijak felülvizsgálatáról szóló törvényjavaslatok sürgősségi tárgyalását. Mivel ennek azonnali napirendre tűzése tárgyalástechnikai nehézségeket okozna, a kérdéseket a parlament következő ülésén tárgyalják. Az Országgyűlés ugyancsak elfogadta a rádió- és televízióstú- dió-alapítás korlátozásáról, valamint a frekvenciamoratóriumról szóló törvény- javaslat, továbbá Szokolay Zoltánnak (MDF), a Polgári törvénykönyv és a sajtóról szóló törvény módosításával kapcsolatos önálló indítványa sürgős megtárgyalását. A napirend előtti indítványok megszavazása után az Országgyűlés megállapította a szombati ülés tárgysorozatát. Ennek alapján a napirend a következőképpen alakult: a honvédelemről szóló törvény módosításának megtárgyalása; a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényjavaslat vitájának folytatása; a helyi önkormányzatok megalakulásával összefüggő kiegészítő és átmeneti szabályokról szóló törvényjavaslat megtárgyalása; az Országgyűlés Házszabályáról szóló határozat módosítási javaslatának megvitatása; a Politikai (Folytatás a 2. oldalon.) „üres spekuláció” László Balázs kormányszóvivő Los Angelesben „üres spekulációnak” nevezte a kormány átalakításával kapcsolatos magyar sajtóértesüléseket. A kormány ülésén ilyesmiről szó sem volt - mondta a szóvivő az MTI tudósítójának. A Tolnatájból Szekszárdi október (1. oldal.) Hét végi beszélgetés az emberi felelősségről (2. oldal.) Bogár István fejfájára (3. oldal.) Zúgjatok csak traktorok... (5. oldal.) Megíratlan levelek ürügyén (5. oldal.) írás közben (6. oldal.) Samu Gézának - koszorú (6. oldal.) Staub Ferenc kiállítása Szék- szárdon (7. oldal.) Nehéz ünnep Könnyű ünnepelni Szent István napját, vagy a márciusi ifjakat. Már óvodában, majd az iskolában legkésőbb pedig a szociális otthonban sulykolják belénk megemlékezésekkel kultuszukat. Ezekhez az eseményekhez, személyekhez nem fűz egyikünket sem személyes kapcsolat. Nincsenek közöttünk olyanok, akit sérelmek, megaláztatások, tehát negatív indulatok kötnének hozzájuk. Nincs aki gyűlölné István királyunkat azokért az igazságtalanságokért, amelyeket feltehetően elkövetett. Nem forr bennünk azoknak a parasztoknak a vére, akik vasvillával kergették a korteskedő Petőfit. Nekünk István már Szent, március 15-e dicsőséges vértelen forradalom napja, szereplői pedig kétségtelenül feddhetetlen hazafik. Ezért könnyű róluk emelkedetten emlékezni. De most nehéz ünnep előtt állunk. Még ha igyekszünk nem is tudomást venni róla. Félő, hogy hazugságba esünk, sőt hazugságba kényszerítünk másokat, de legalább szégyenérzetet plántálunk sokakba. Kezd újra működésbe lépni a nagy nemzeti amnézia. Mintha azt a tudatot kezdenék fölülről belénk táplálni, mintha a nemzet harmincnégy éven keresztül passzív rezisztenciában élt volna és '56 rehabilitálását az igazság pillanataként élné meg. Akfígy gondolja, az becsapja önmagát, aki pedig még el is várja másoktól ezt a hitet, az megteremti egy újabb hazugság melegágyát. Mert egy hatalmi szóval elrendelt és behajtott ellenforradalmi kultuszt nem az ellenkezőjével lehet jóvá tenni. A nemzet gerincének kiegyenesedését nem azzal szolgáljuk, ha mindenkin bevasaljuk a szabadságharc elismerését. Hanem azzal, hogy mindenki lelkiismeretére bízzuk ennek eldöntését. Valljuk be, hogy 1956-ot nemcsak a pufajkások tartották ellenforradalomnak. Nem mindenkit ragadott magával az utca hangulata. A minden forradalommal együtt járó lumpenek ténykedése sokakat viszolygásra késztetett. És generációk nőttek fel a Kádár-korszak alatt, akik csak hazug történelemkönyvekből ismerték ezeket a napokat. Milliók egyeztek ki a hatalommal a konszolidáció évei alatt, akik már hitték is, hogy október 23-án ellenforradalom tört ki. Milliókat nem szabad megalázni, mert egy nemzetet alázunk meg vele. Márpedig ha azt a gondolatot plántáljuk beléjük, hogy csak őt tudták becsapni, csak ő hitte ellenforradalomnak ’56-ot, akkor örökös sértettségre ítéljük, vagy gerincet nem erősítő pálfordulásra. Puha gerincű sértett nemzet pedig sosem alkot polgári társadalmat. Engedjük, hogy senkinek ne kelljen bűntudatot érezni maga előtt, mert forradalmat mond, pedig akkor, vagy később másnak érezte. Engedjük, hogy senki ne érezze kirekesztve magát, de senkit se kényszeritsünk az ünneplők közé. Amíg személyes sorsok kötődnek ezekhez a napokhoz, addig ennek így ke" lennL - PUSKÁS IMRE Ki hibernál kit? Tegnapi lapszámunkban adtuk hírül, hogy a Magyar Nemzetben megjelent hirdetés alapján jelentkeztem a hiberná- lást ajánló intézet megadott telefonszámán. Ma örömmel mondhatom: sikerült lelepleznünk a tettest, sőt tetteseket, akik naiv, jóhiszemű emberek megtévesztésével nem őket, hanem a Magyar Rádiót akarják „hibernálni”. (Folytatás a 3. oldalon.) Tereza anya filmszerépe Teréza anya, a világhírű Nobel-béke- díjas missziósnővér önmagát fogja játszani egy róla és munkásságáról készülő olasz dokumentumfilmben. A Gianni Barcelloni által rendezett film bemutatja hivatását, a negyven éve általa alapított missziót a kalkuttai szegények körében, valamint az egész világon végzett irgalmas munkáját. Sértetlenül „hazakeveredett” És ismét a kenyér! Végvári őrnagy megkerült A Budapesti Rendőr-főkapitányságtól szombaton délelőtt kapott tájékoztatás szerint Végvári József nyugállományú rendőr őrnagy ismét otthonában tartózkodik. Az eltűnéséről és hazakerüléséről felvett jegyzőkönyvben elmondása alapján rögzítették a történteket. Eszerint Végvári József a csütörtöki tárgyalást követően, 18 órakor tért haza, ahol átöltözött, megvacsorázott és gyógyszereket vett be - egyebek között Eunoctint és Al- gopyrint -, hogy megnyugtassa a tárgyaláson felzaklatott idegeit, majd újságolvasással töltötte az időt. Eközben - 20 óra körül - becsöngetett lakásába egy ismeretlen személy, aki Végvári leányára felháborító kijelentést tett, majd eltávozott. Végvári József magára kapta kabátját és követte az ismeretlent gyalog és autóbuszon is, amig az vonatra szállt a (Folytatás a 2. oldalon.) Húsz perc alatt háromszáz kiló fogyott Mint az a hármas ünnepek bevezetése óta megszokott: tegnap délután ismét nem lehetett kenyeret kapni a megyeszékhelyen. Szek- szárdon, a közismert „ötvenes” boltban délután fél kettőkor már egy morzsányi kenyér sem volt, a százhatvanasban néhány kétkilós decsi vekni, és korpáskenyér árválkodott csupán a polcokon. Később az ötvenesben háromszáz kiló kenyér pontosan húsz perc alatt fogyott el. A sütőipari vállalat szekszárdi kenyérgyárában Smolek Sándornétól érdeklődtünk; lesz-e elég kenyér az ünnepekre?- Reggel óta folyamatosan szállítunk, méghozzá úgy, hogy raktáron egy kiló kenyér sem volt. A rendeléseket teljesítettük, sőt húsz mázsával többet szállítottunk az üzletekbe. Erre mi már korábban számítottunk, ezért több kenyeret sütöttünk, de jelentett be többletigényt a Népbolt is - mondja az üzemvezető.- A boltok egy része vasárnap és hétfőn is nyitva tart, csupán kedden lesz zárva minden egység. A munkaszüneti napokon is nyitva tartó üzletek közül egyedül a tolnai 4- es Számú ABC kért száz kiló kenyeret, ezt még szombaton délután elkészítjük. Tartalékkenyér mindenesetre lesz: tizenöt mázsa kerül a raktárba, ahol vasárnap reggel hat órától tíz óráig ügyeletet tartunk. Dr. Szita László Délután a gazdaságtörténeti illetve politikatörténeti szekcióban folytatták munkájukat a kutatók. S bár olykor vitatkoztak is egymással, abban bizonyára mindannyian egyetértettek, amit dr. Király István így fogalmazott meg: amit az egyes hatalmak a történelem során elrontottak, a tudomány nem tudja helyrehozni, a politikai szervizfeladatok megoldása nem a kutatók dolga. A másfél napos tanácskozás ma véget ér, de mindazoknak, akik nem vehettek részt rajta, álljon itt egy jó hír: Tolna és Baranya megyei szponzoroknak köszönhetően az elhangzott dolgozatok szövege jövő február végén nyomtatásban is megjelenik majd. csi-kpm „A politikai szerviz nem a tudósok feladata” Történészkonferencia Bonyhádon megnyitóbeszédében azon a tudományos tanácskozáson, mely a németek betelepítésétől a második világháborúig a Völgység népéinek történelmét boncolgatta. A részt vevő mintegy hetven kutatót, pedagógust, agrárszakembert először dr. Barcza Imre országgyűlési képviselő üdvözölte, majd dr. Kolta László, a konferencia elnöke adott rövid visszatekintést a Bonyhádon élő nemzetiségek összetételéről. Ezt követően a konferencia nyitóelőadásai hangzottak el. Dr. Glósz József, kandidátus a köznemesség birtokviszonyairól szólt a 18. századi újratelepülés- től a feudális viszonyok felbomlásáig terjedő időszakban, dr. Király István kandidátus a Völgység agrártermelésének és agrártársadalmának történetében érdeklődésre számot tartó kutatási témákra tett javaslatot. Dr. Szita László a polgári kori Délkelet-Dunántúl nemzetiségi oktatáspolitikáját ismertette, dr. Füzes Miklós kandidátus „Völgységi forgószél” címmel a népességi viszonyok változásait követte végig. Fehér István, a történettudományok doktora pedig a magyarországi németek kitelepítésének nemzetközi és hazai összefüggéseiről szólt. Az elmúlt évszázadokban számos gazdasági, társadalmi kulturális kezdeményezés bölcsője volt a Völgység, így különösen izgalmas feladat a térség történelmében kutatni, melyhez fontos szempontokat adhat a mostani konferencia. Dr. Szita László, a történettudományok kandidátusa hangsúlyozta ezt tegnapi Kutatók és érdeklődök
