Tolnai Népújság, 1990. október (1. évfolyam, 152-177. szám)
1990-10-21 / 170. szám
2 Képújság 1990. október 21. Antall József és Ronald Reagan találkozója Vasfüggönyt kapott az exelnök Túlterhelték a hálózatot - kiégett a lépcsőház Antall József miniszterelnök és a kíséretében lévő kormányférfiak pénteken, közép-európai idő szerint az éjjeli órákban amerikai útjuk utolsó állomására, Los Angelesbe érkeztek. A kormányfőt és kíséretét az amerikai kormány különgépe szállította a kaliforniai nagyvárosba, ahol - mint a washingtoni tárgyalásokon bejelentették - a közeli jövőben megnyílhat a helyi magyarságot és a gazdasági kapcsolatokat szolgáló magyar főkonzulátus. Antall József elsőnek Los Angeles és környéke üzletembereivel találkozott. Tájékoztatta őket a magyar gazdaság helyzetéről, a felgyorsuló privatizálásról, a beruházási lehetőségekről. A jelenlévők számos kérdést tettek fel a kormányfőnek, akinek útja ezután Ronald Reagan volt elnökhöz vezetett. Reagan Los Angeles-i irodájában fogadta a magyar miniszterelnököt, aki a szívélyes hangulatú találkozón méltatta a volt elnök meghatározó, történelmi szerepét a világ- politikai változásokban, a szovjet befolyás visszaszoritásában, ezzel a közép- és kelet-európai átalakulásban. Reagant láthatóan megindították a magyar politikus elismerő szavai, aki végül a vasfüggöny egy darabjával ajándékozta meg. Az emléktárgy helyet kap majd az épülő levéltárban, amely Ronald Reagan elnökségének dokumentumait tartalmazza. Antall József ezt követően a kaliforniai magyarság képviselőivel találkozott. Több száz kaliforniai magyar meleg ünneplésben részesítette Antall József miniszterelnököt pénteken este'Los Angelesben. A magyar szervezetek október 23-i ünnepségükön a Biltmore szállóban köszöntötték a kormányfőt, a forradalom évfordulóján egyúttal Magyarország újra elnyert szabadságát ünnepelve. A díszvendégek között volt Teller Ede, a világhírű atomfizikus, aki megkapó beszédében árról szólt, hogy hisz a csodákban: az elmúlt év csodája az volt, hogy százmillió ember visszanyerte szabadságát. A csodára azonban cselekedetekkel kell felelni, figyelmeztetett Teller Ede, aki tanácsokkal is szolgált: véleménye szerint az új Magyarország a biokémiában s az atomenergia békés, biztonságos felhasználásában törekedhet nagy szerepre a világban. Az idős tudós végül figyelmeztetett: nem szabad megengedni, hogy feledésbe merüljenek a magyarság 1100 éves hagyományai, amelyek máig összefűzik a világ különböző tájain élő magyarokat. Dolinszky János, a szabadságharcos szövetség elnöke kijelentette: az emigráció megszűnt, az amerikai magyarság ismét a magyar nemzet része lett, egyben természetes szövetségese a felszabadult hazának, amellyel szoros, intézményes kapcsolatra van szükség. Szörényi Éva, a Nemzeti Színház egykori művésznője Vass Albert költeményét adta elő nagy sikerrel, majd Antall József szólt az egybegyűltekhez, méltatva a nyugati magyarság helytállását s jövendő nagy szerepét abban, hogy a felszabadult haza a politikai változások után gazdaságilag is felvirágozzék. 1991. június 16-ig az utolsó szovjet katona is elhagyja Magyarországot, így Szörényi Évának már nem lesz oka arra, hogy ne látogasson haza, mondotta a miniszterelnök. Antall József látogatóba hívta Teller Edét is, aki 1929-es kivándorlása óta nem járt Magyarországon. Antall miniszterelnök szombaton részt vesz a Los Angeles-i magyarság másik október 23-i megemlékezésén a Mind- szenty érsek nevét viselő parkban, majd helyi idő szerint a délutáni órákban hazautazik az Egyesült Államokban tett hatnapos hivatalos látogatásáról. Tegnap déltájban tűz ütött ki Duna- földváron, a Kossuth utca 14. számú kétszintes tanácsi lakótömbben. Meggyulladtak a lépcsőházban az elektromos vezetékek, a műanyag lambéria, a kapcsolószekrény és a fölötte lévő tetőszerkezet. Az ablakok kitörtek. A keletkezett kár 300 ezer forint, a megmentett érték mintegy 20 millió. A tüzet a paksi és a dunaújvárosi állami, valamint a dunaföldvári önkéntes tűzoltók oltották el. A tűz feltételezett keletkezési oka: elektromosáram-túlterhelés. A felelősség megállapítására a vizsgálat szakértők bevonásával megkezdődött. A halálbüntetésről dönt az Alkotmánybíróság Az Alkotmánybíróság október 24- én délelőtt 11 órakor nyilvános teljes ülést tart a budapesti székházának tanácstermében. Az ülés napirendjén a halálbüntetés alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítvány tárgyalása szerepel. Az indítványt a Halálbüntetést Ellenzők Ligája nyújtotta be az Alkotmánybírósághoz. Az Alkotmánybíróság a nyilvános ülésen meghallgatja az indítványozó képviseletében a liga elnökét és a meghívott szakértőket. Az Alkotmánybíróságról szóló törvény értelmében az ülésen - a zárt ülés elrendeléséig - jelen lehet és felszólalhat a köztársasági elnök, az Országgyűlés elnöke, a miniszterelnök, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, a legfőbb ügyész és az igazságügy-miniszter. A nyilvános határozathirdetésre feltehetően szerda délután kerül sor. Ä Munkáspárt közleménye A Munkáspárt (MSZMP) szervezetei az elmúlt napokban számos telefonhívást kaptak, amelyek arra utalnak, hogy egyes szélsőséges erők vagy személyek október 23-án közrend megbontására, szélsőséges akciókra készülnek. A Munkáspárt tiszteletben tartja október 23-a állami ünnep jellegét. Elhatárolja magát minden szélsőséges megnyilvánulástól, bárki is kezdeményezze azt. A párt felhívja tagjait és minden más politikai erőt, amelyek demokratikus Magyar- országot akarnak, hogy történelmi felfogásuktól és politikai nézeteiktől függetlenül segítsék elő a törvénysértő, provokativ akciók megakadályozását. (Országos Sajtószolgálat) Mozambiki többpártrendszer A mozambiki parlament szombaton egyhangúlag megszavazta az alkotmánytervezet azon cikkelyeit, amelyek biztosítják a többpártrendszerű demokráciát az országban. Ezzel véget ér a FRELIMO-nak a függetlenség elnyerésekor kezdődött másfél évtizedes egyeduralma Mozam- bikban. Bratkowski a magyar-lengyel viszonyról Stefan Bratkowski, a neves lengyel publicista és lapszerkesztő a Gazeta Wyborcza hét végi számában keserű szavakkal ecsetelte a magyar-lengyel barátság elmúlását. Mint írta, a lengyelek körében ma is élő szimpátia a magyarok iránt mára teljesen egyoldalúvá és viszonzatlanná Vált. Természetesen vannak még kitűnő és bölcs barátaik a lengyeleknek a magyarok körében, mint Antall József (akinek apja szobrot érdemelne Lengyelországban) miniszterelnök, aki mindent megtesz a két ország közeledése érdekében, de ez a törekvése még minimális támogatásra, sőt megértésre sem talál honfitársai körében, pusztába kiáltott szó maradt a lengyeleknek a Pen- tagonaléhoz való csatlakozására tett javaslata is odahaza. A szerző szerint az sem igaz, hogy az üzletelő lengyelek tették tönkre a két nép barátságát, ők csak beleillettek az előző rendszer lengyelellenes propagandája által kialakított képbei Úgy véli, hogy az ötvenes évektől a kádári propaganda egyik fő célja a lengyelek iránt érzett barátság megsemmisítése volt, s ennek hatása ma is érezhető. A magyar tömegtájékoztatásból nem kapnak megfelelő képet az olvasók a valós lengyel helyzetről. Mivel a cseheknél és a szlovákoknál hasonló a helyzet, Bratkowski azt tanácsolja, hogy a lengyelek inkább forduljanak Ukrajna és Belorusszia felé, ha partnert és szövetségest keresnek. A honvédelmi törvény módosításáról tárgyalt a parlament (Folytatás az 1. oldalról.) Felelősséget Vizsgáló Bizottság létrehozásáról szóló országgyűlési határozati javaslat megtárgyalása. Az interpellációk és a kérdések tárgyalását délutánra időzítette a Ház. A napirend megkezdése előtti közjáték volt Debreczeni József (MDF) és Horn Gyula (MSZP) szóváltása. A sajtóprivatizációs ügyeket vizsgáló bizottság vezetője ugyanis nehezményezte; az MSZP, úgymond, elzárkózott az elől, hogy a parlamenti vizsgáló testület betekinthessen a párt megyei lapjainak eladásával kapcsolatos dokumentumokba. Horn Gyula pártelnök e; zel szemben arról tájékoztatta a törvényiozást, hogy a szocialisták mindenben rendelkezésére álltak a vizsgálatokat végző testületnek. Ugyancsak napirenden kívül kért szót Ráday Mihály. A szabáddemokrata képviselő a „szobordöntögető indulatok’’ ellen emelt szót. Székelyhídi László (MDF), az 1956-os mosonmagyaróvári sortűz körülményeinek hiteles feltárására parlamenti vizsgáló- bizottság felállítását követelte. A napirenden szereplő kérdésekre áttérve a parlament elsőként a honvédelmi törvény módosítását tárgyalta. Az első konkrét vita akörül alakult ki, hogy vajon kiterjesszék-e a törvény hatályát azokra is, akik 1990. augusztusa előtt kezdték meg szolgálatukat. Für Lajos honvédelmi miniszter azzal érvelt a javaslat ellen, hogy ez esetben 24 500 katonát kellene leszerelni. Ez gyakorlatilag lehetetlen helyzetbe hozná a honvédséget hiszen például a szárazföldi haderőknél minden második harci technikai eszközt le kellene állítani. Esetleg tartalékosok behívásával áthidalhatnák a problémát, ám ez több milliárdos veszteséget okozna a nemzetgazdaságnak. Kompromisszumos megoldásként a honvédelmi miniszter felajánlotta, hogy a tárca jövedelempótló segélyt folyósít azoknak a sorkatonáknak, akikre még a régi rend szerint 12 hónapnál hosszabb sorkatonai szolgálat vár. Ez azt jelentené, hogy illetményük havi 1000 forintról 5540- re emelkedne - adómentesen. Emellett havonta egy nap pótszabadság is megilletné őket, s eltávozásuk is gyakoribbá válhatna. Sorkatonai szolgálatuk időtartama is értelemszerűen 4 hónapra mérséklődik, s a honvédelmi vezetés vállalja, hogy három éven belül nem hívják be őket tartalékos szolgálatra. Mód nyílik arra is, hogy sokukat már 15 hónapos szolgálat után leszerelhessék. Továbbra is nagy vitát váltottak ki az alternatív katonai szolgálati formák időtartamának csökkentésére vonatkozó javaslatok. Ellenzéki képviselők szerint ez euró- „ paiságunk mércéje. A kormánypárti képviselők többségének véleménye szerint viszont nem lenne kívánatos, hogy túlságosan vonzóvá tegyék a fegyver nélküli, illetve a polgári szolgálatot, mivel ezzel meggyengülhetne a honvédség, ezáltal Magyarország védelmi képessége. Erősen vitatott kérdés az alternatív szolgálatot kérelmezők ügyének elbírálása. Az ellenzék abból indul ki, hogy semmiféle bizottság, testület nem vájkálhat a fiatalok lelkiismeretében. Ezzel szemben áll a nézet, hogy valamiféle szűrőre, kritériumrendszerre mégiscsak szükség lenne a kérelmek megítélésében. Vitatott az is, hogy a katonai büntetőintézményekben, illetve a fogdában eltöltött időt beszámítsák-e a katonaidőbe. Általánosan elfogadott véleményként fogalmazódott meg, hogy a törvény módosítgatása helyett záros határidőn belül szükségessé válik egy teljesen új honvédelmi jogszabály megalkotása. A honvédelmi törvény tárgyalását délután mintegy kétórányi időtartamra az interpellációk és kérdések szakították félbe. Ezek után Für Lajos honvédelmi miniszter kapott lehetőséget arra, hogy összefoglalja a honvédelmi törvény részletes vitáját. A válaszadást követően tanácskozott a Házbizottság, s mint kitűnt: már csak apró részletkérdésekben van szükség egyeztetésre. Emiatt azonban a honvédelmi törvény módosításának elfogadása a következő ülésre halasztódik. A délutáni szünet után a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló törvényjavaslat általános vitájával folytatódott az Országgyűlés szombati ülése. Az általános vitát több hozzászólás után végül is azzal zárták le, hogy a törvényjavaslat részletes megtárgyalásakor, az esetleg felmerülő újabb módosító indítványok beterjesztésére lehetőséget adnak. A részletes vitára - a bizottsági állásfoglalások ismeretében - a következő ülésen kerül sor. Ezzel az Országgyűlés szombati munkája befejeződött, a képviselők október 29- én, hétfőn folytatják a plenáris ülés munkáját Heti eseménynaptár Szombat, október 13. - Az ENSZ BT határozatban ítélte el Izraelt, a jeruzsámi vérengzés miatt; a főtitkár vizsgálóbizottságot küld a megszállt terű letekre - Mubarak egyiptomi elnök fogadta Hurd brit külügyminisztert; Vasárnap, október 14. - helyi parlamenti választásokat tartottak az öt keletnémet tartományban; a kereszténydemokraták győztek négy tartományban - Irak és Irán közvetlen diplomáciai kapcsolatokat létesített egymással - az öbölbeli válságról tárgyalt Tuniszban Dumas francia külügyminiszter és Jasszer Arafat; * Hétfő, október 15. - Mihail Gorbacsovnak ítélték az idei Nobel-békedijat - Antall József miniszterelnök hivatalos látogatásra New Yorkba érkezett német-magyar külügyminiszteri tárgyalások voltak Bonnban - Izrael elutasította a tervezett ENSZ-misszióval való együttműködést - kétnapos Du- na-Adria együttműködési tanácskozás kezdődött Bécsben - Kijevben mintegy százezer tüntető diák követelte a kormány lemondását - több mint 50 százalékkal leértékelték a csehszlovák koronát; Kedd, október 16. - a japán kormány jóváhagyta azt a törvényjavaslatot, amely lehetővé teszi, hogy all. világháború óta első ízben katonákat vezényeljenek külföldre (az öböl térségébe, az ENSZ akcióinak keretében) - Moszkvában kezdett tárgyalásokat Cheney amerikai védelmi miniszter - Hurd brit külügyminiszter Tel Avivban tárgyalt a közel-keleti kérdésekről; Szerda, október 17. - Körea-közi miniszterelnöki találkozó volt Phenjanban - Mihail Gorbacsov és Eduard Sevardnadze tárgyalt Cheney amerikai védelmi miniszterrel - hivatalosan hadrendbe állt az első francia-német vegyes dandár - Antall József miniszterelnök és Jeszenszky Géza külügyminiszter Washingtonban tárgyalt - az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága úgy döntött: meghívja Magyarországot a szervezet tagjai sorába - Washingtonba érkezett Nguyen Co Thach vietnami külügyminiszter - Mitterrand francia elnök fogadta Jevgenyij Primakovot, a szovjet államfő személyes megbízottját - konzultatív bizottság felállítását határozták el Varsóban a lengyel-magyar-csehszlovák külügyminiszter-helyettesi találkozón; Csütörtök, október 18. - Bush amerikai elnök fogadta Antall József miniszterelnököt - szovjet-francia külügyminiszteri megbeszélés volt Bécsben - a Szovjetunió javasolta: le- rpond arról, hogy békeidőben nukleáris fegyvereket állomá- soztasson szovjet hadihajók és repülőgépek fedélzetén a Balti-tenger térségében - a brit konzervatívok súlyos választási vereséget szenvedtek Eastbourne-ban; Péntek, október 19. - olasz-német kormányfői találkozó volt Velencében - a jugoszláv parlament november elejére halasztotta az alkotmányos válság megoldásával és az ország politikai és biztonsági helyzetével kapcsolatos vitáját - a szovjet LT elviekben elfogadta az unió gazdasági szerkezetének átalakításával kapcsolatos elnöki programtervezetet - Moszkvából Párizsba utazott Cheney amerikai védelmi miniszter - Bush amerikai elnök fogadta Jevgenyij Primakovot, a szovjet elnök különmegbizottját - Temesváron több ezer fős kormányellenes tüntetés volt - tizenhárom nap után befejezte éhségsztrájkját Kim De Dzsung dél-koreai ellenzéki vezető, miután ígéretet kapott követelései teljesítésére. Sértetlenül „hazakeveredett” Végvári őrnagy megkerült (Folytatás az 1. oldalról.) Rákospalota-Újpest vasútállomáson. Ezt követően szem elől vesztette az ismeretlent, de az orvosságtól és a fáradtságtól már olyan kábult lett, hogy csak arra emlékezik vissza: pénteken 20 óra körül ébredt fel egy nyitott vagonban, ahol az éjszakát töltötte. Innen keveredett haza 23 óra körül sértetlenül, egészségesen. Sok száz eltűnési ügyben intézkedett már, de ennyire ellentmondásos esettel, mint Végvári Józsefé, nem találkozott - mondta Krőzsel Károly rendőr őrnagy, a Budapest IV. Kerületi Rendőr- kapitányság vezetője az MTI érdeklődésére. Általános rendőri tapasztalat - mondotta -, hogy akik eltűnés miatt tesznek bejelentést, többnyire rendkívül idegesek, remegnek a hozzátartozójuk miatti aggodalomtól. Végvári Jó- zsefné mind a telefonon tett bejelentésekor, mind pedig a rendőrkapitányságon, személyes megjelenésekor nem volt látható módon kétségbeesve, sőt a körülményekhez képest viszonylag nyugodtan viselkedett. Egyébként Végvári József ebben az évben már néhány alkalommal elment otthonából hosszabb-rövi- debb időre a felesége előzetes tájékoztatása nélkül, de a család egyszer sem kérte a rendőrség segítségét Végvári József mostani eltűnésével kapcsolatban az ilyenkor szokásosnál is gyorsabb rendőri intézkedések történtek. Végvári József- né pénteken 15 óra 30-kor jelent meg a rendőr- kapitányságon, s ezt követően rövid időn belül kiadták az ügyben az országos körözést az eltűnt részletes személyleírásával. A kerületben 5 járörgépkocsi és mintegy 30 egyen- és civilruhás rendőr - többségük szabadidejükből berendelve - kezdte meg Újpesten Végvári vélt feltalálási helyeinek ellenőrzését. Ugyanakkor a lakáson megjelent nyomozóknak Végváriné nem tette lehetővé a szükséges tájékozódást és nem engedte, hogy megnézzék a ház valamennyi helyiségét. Krőzsel Károly a továbbiakban elmondta: pénteken este 22 óra 30 perckor személyesen is járt Végvári József lakóházánál, de csak az utcáról, az ablakon keresztül tudott beszélni Végvári- néval. Részletesen tájékoztatta, hogy a rendőrség milyen erőfeszítéseket tesz eltűnt férje felkutatására. Ugyanekkor azt is közölte, hogy amennyiben rövid időn belül nem kerül elő, s emiatt nem folytatódhat a bírósági tárgyalás, akkor számolniuk kell annak súlyosabb jogi következményeivel is, amelyeket a Budapesti Katonai Bíróság rendelhet el. A kapitányságvezető úgy tapasztalta, hogy Végváriné komolyan vette ezt a tájékoztatást. Röviddel Krőzsel távozása után 23 óra 20 perckor Végvári Józsefné már telefonált is a kapitányságra, s közölte: „a férjem hazajött”. Ezt követően a kapitányságvezető ismételten kiment a lakásra és Végvári Józsefet gépkocsival bevitték a kapitányságra jegyzőkönyv felvételére. A kapitányságvezető szerint sem a lakáson, sem a meghallgatásakor Végvári nem tette olyan személy benyomását, aki több mint 24 órán keresztül erős gyógyszerek hatása alatt állt, illetve mintegy 15-20 órán át októberben a szabadban, nyitott teherszállító vagonban aludt. (Mint ismeretes, Végvári József ezt mondta jegyzőkönyvbe.) Teste és ruházata nem volt piszkos, nem tűnt kialudtnak, inkább fáradtnak és idegileg nagyon megviseltnek látszott.
