Tolnai Népújság, 1990. október (1. évfolyam, 152-177. szám)

1990-10-16 / 165. szám

1990. október 16. NÉPÚJSÁG 3 (N)agygyűlés Jegyzetlapok Fehér ipart falun Kibontakozóban van a fehér iparnak titulált falusi turizmus. Többször beszámoltunk már, hogy mindennek összefogó szervezete a Magyar Falusi Vendéglátók Szövetsé­ge. Ezekben a napokban rendez Kaposvárott, a Pannon Agrártudományi Egyetemen egy konferenciát, ami természetesen a falusi turizmusról szól. A műhelyviták, szek­cióülések témái között szerepel az európai országok falusi turizmus politikája, ezen belül a kormányok falusi turizmust segítő finanszírozási kezdeményezései, adó­politikája. Olyan témákat sem lehet elkerülni, hogy milyen örökséggel állhatunk a falusi turiz­mus szolgálatába, melyek azok az építészeti, természeti sajátosságok, amelyek egy- egy tájegység viszonylatában vonzást jelentenek. Módom volt tapasztalni, hogy a tőlünk nyugatra levő országokban miként működik a falusi turizmus. Nem kellene szégyenkeznünk napjainkban, ha szabad útját járhatta volna az elmúlt legutóbbi évtizedekben is a magyaros vendéglátás. Alapvető a környezet. Sokszor elsirattuk már azokat a magyar falusi szombat, vasár­nap reggeleket, amikor a család egy tagja kiment az utcára, összesöpörte a szemetet, sőt még föl is locsolta a ház előtti területet, ami akkor nem a közé volt. Ma ez már sehol nincs. Itt kezdődik minden. Igény és lehetőség. Amíg nem tudunk mit kezdeni a papírzseb­kendőinkkel, a tejeszacskóinkkal és más keletkezett hulladékkal, ha autóink ablakai­ból kiszórjuk a friss kenyérmaradékot, addig... messze maradunk a falusi turizmust ro- konszenvezőktől. Fehér iparnak nevezik szükebb berkekben, hiszen leginkább a falusi asszonyoknak kínál munkalehetőséget. Bízunk benne és a reményünk adott, hogy a fehérség nem is­meretlenséget, hanem tisztaságot jelent majd, amit büszkén vallhat magáénak minden magyar falu. - decsi ­Veszedelmes vírusbetegség fenyegeti a cukorrépát Veszedelmes virusbetegség, a cukor- répa-aids-nek is nevezett kór jelent meg hazánkban. A rizománia nevű vírus jel­lemző tulajdonsága, hogy egy valameny- nyi talajtípusban megtalálható gomba út­ján terjed. A vírus általában tavasszal, il­letve kora nyáron jelenhet meg, s főleg a meleg időjárás és nedves talaj kedvez szaporodásához. Európa más országaiban szerzett ta­pasztalatok alapján a betegség a répa­gyökér súlyát, illetve cukortartalmát csökkenti nagy mértékben. Olaszor­szágban például már előfordult olyan erős fertőzés is, hogy a rendkívül satnya répafejeket nem volt érdemes betakarí­tani, s nyersanyag híján cukorgyárak be­zárására is sor került. Hazánkban egyelőre csak helyenként fordul elő a vírus, a szakemberek azon­ban komoly erőfeszítéseket tesznek a fertőzés terjedésének megfékezésére, visszaszorítására. A nádudvari Kite és a Mátra-vidéki cukorgyárak például igény­be veszik a kór elleni küzdelemben veze­tő szerepet játszó dán Maribó cég ta­pasztalatait, segítségét is. A dán szakem­berek véleménye szerint a fertőzés ellen csak a betegséggel szemben ellenálló fajták kinemesítésével lehet védekezni - vegyi, kémiai ellenszere még nincs a ví­rusnak. A dán cég kutatóinak eddig két olyan fajtát sikerült kinemesíteniük, amelyek a szántóföldön is bizonyították ellenálló képességüket. Végleges, megnyugtató megoldást csak a rezisztens fajták jelenthetik, ezek azonban - a legkorszerűbb géntechno­lógiai eljárásokat alkalmazva is - legko­rábban az ezredfordulón kerülhetnek a köztermesztésbe. B. úr nem érti. Azzal kezdődött, hogy csak úgy simán beengedték. Se meghívó, se kitűzött név­kártya nem kellett, senki se kérdezte, hogy mit keres itt. Őszintén szólva ő ma­ga se tudja pontosan, mire idejövet a ne­gyedik féldecit belökte, valahogy kiment a fejéből, mi is lesz itt ma este. Csak arra emlékezett, hogy valami gyűlés. És tessék. Most itt álldogál a zsúfolt né­zőtér szélén és úgy érzi, át van verve. Mert a színpadon ugyanolyan szőttes abrosszal letakart asztal áll, mint ahogy régen a tévében szokta látni az ilyen elnökségi pulpitusokat, ugyanúgy ott van a kancsó víz meg a poharak, hátul a füg­gönyre gombostűzve meg ott egy hatal­mas drapéria. Valami mégse stimmel. Mert az asztal két sarkára egy-egy na­rancssárga zászlófélét terítettek, a dra­périaolyan, mintha foltokban kiszívta vol­na a nap, a ráfestett mondatot meg hiába betűzgeti, nem ért belőle egy árva kukkot se. B. úr megpróbál gondolkodóba esni. Igaz, hogy furcsa ott az asztal lábához csak úgy odatámasztva az az otromba bőrtáska, az abrosz alól meg mintha egy surranót látna kikandikálni, de azért ez mégiscsak egy gyűlés. Hiszen az a pulóveres gyerek már több mint egy órája beszél. Nyökögés, ö-ö-zés, mellézizegés, mindenféle paksaméta nélkül. Egysze­rűen csak mondja a véleményét. A kö­zönségnek úgy látszik tetszik a dolog. Egyre többen hozzászólnak. Csak úgy, a helyükről, nem kijelölt sorrendben, ha­nem akinek éppen kérdése van. Aha. B. úr fejében foszladozni kezd a köd. Fülét megüti egy mondat, nosza rea­gál is. Nem kérdezte ugyan senki, de hát" ez itten állítólag demokrácia. Akkurátu­sán csuklik eíjyet, aztán hozzáteszi a ma­gáét az eszmefuttatáshoz. De ahelyett, hogy az a suhanc ott a mikrofonnál felelne neki, rá se hederít. Ezek meg itt körülötte pisszegnek. B. úrban megáll az ütő. Mi az, hogy lehurrogják? Egyforma állampolgárok vagyunk mind, nem igaz? Méltatlankodó horkantásokkal morfon­dírozik magában, aztán hirtelen felra­gyog a szeme: pár sorral lejjebb szellemi társra talál.- Sápadt vagy édes fiam - kiáltja oda egy mackónad rágós atyafi a szónoknak, s mivel az elengedi a füle mellett az aggó­dó szavakat, újra odarikkant neki: - Hé, nem enged be az asszony, ha ma nem szólhatok hozzá! B. úr fél füllel még hallja, amint az elő­adó finoman megjegyzi, kissé furcsa számára ez a nexus, de a mondat végéről már lemarad. Narancssárga jelvényes fiúk immár másodszor szelíden karon fogják és kife­lé csalogatják a teremből. Most már velük tart, meggyőzőbb érveik vannak, mint az előbb. Azt mondják, jó sört mérnek a közel­ben. CSER ILDIKÓ Csúcsforgalom a mözsi vasútállomáson Bányai Ignác igazítja a búzát Szállítószalagról ömlik a vagonba a kenyérnek való Hatodik fuvarját szállította cukor­répából múlt hét péntekén Abonyi László, a Gemenc Volán dolgozója a tolna-mözsi vasútállomásra. A cukornak valót a faddi téesz ha­tárában szedik. A környék gazdasá­gai 10-15 ezer tonna szállítására kö­töttek szerződést az Ercsi Cukor­gyárral. Ugyancsak vagonlrozzák a búzát a Szekszárdi Mezőgazdasági Kombi­nát kajmádi kerületének tárolóiban is. Ebből körülbelül 100 vagont szál­lítanak Szovjetunióba a záhonyi ha­tárállomáson keresztül, kisebb-na- gyobb megszakításokkal egész hó­napban - tudtuk meg Lux Károlyné állomásfőnöktől.- kpm ­Abonyi László és Vörös László a cukorrépa lerakodásánál Élelmezési világnap, 1990 Élelmiszerünk a jövőben 1981 óta minden év október 16- án a világ több mint 150 országa megemlékezik a világélelmezés napjáról. Az Egyesült Nemzetek, annak Élelmezési és Mezőgazda- sági Szervezete (FAO) javaslatára azért határozott e világnap éven­kénti - október 16-án, azaz a FAO megalapításának évfordulóján - megrendezéséről, hogy ily módon is felkeltse a világ figyelmét a jelen­kori történelmünket nyomasztó szegénység és éhezés megszün­tetésének jelentőségére. Ez évben tehát 10. alkalommal ünnepeljük meg az élelmezési vi­lágnapot. Immáron 8 éve, hogy a FAO javaslatára a világ országai­ban megtartott megemlékezések egy-egy központi téma köré cso­portosulnak. 1990-ben hazánk és a világ többi országa - a FAO kéré­sére - a figyelemfelkeltő emléke­zést az „Élelmiszerünk a jövőben” témakör köré csoportosítja. Az utolsó évtizedekben, de külö­nösen az 1980-as évek második felétől a világ nagy részében fel- fellobbanó akut élelmezési válsá­gon túlmenően a közvéleményt, a mezőgazdasági termelőket és tu­dósokat egyaránt, a hogyan to­vább kérdése foglalkoztatja. Jelenleg két feladatot egyszerre és egy időben kell teljesíteni: a ter­melést oly módon növelni, hogy annak során a föld ne veszítsen termőképességéből, a meglévő növényi és állati genetikai állo­mány megújuljon. Az új, szüksé­ges technológiáknak nemcsak környezetbarátoknak, de „kultúra­barátnak” is kell lenniük. Tehát nem lehet és nem szabad a har­madik világ országaiban olyan technológiai eljárásokat bevezetni, amelyek nem felelnek meg kultu­rális és más tradícióknak, hanem azok megtartásával nem ugrás.- szerű, hanem folyamatos fejlődést kell és lehet ösztönözni és segíteni. A világ megfelelő élelmiszer-ter­melése természetszerűleg a jelen­legi nemzetközi együttműködés­nél lényegesen magasabb színvo­nalat feltételez. A segély és más jellegű kapcsolatokon túlmenően a fejlett és kevésbé fejlett régiók között valódi partneri viszonyt kell kialakítani, amely nemcsak a se­gítségre szorulók részére jelent előnyöket, hanem az iparilag fejlett országok részére is olyan piaci és genetikai előnyöket biztosíthat, amelyek távlati fejlődésükhöz nél­külözhetetlenek. Madocsa Községi Önkormányzat PÁLYÁZATOT HIRDET a polgármesteri hivatal jegyzői állására. A jegyzői állás elnyerésének feltétele: állam- és jogtudományi egyetemi végzettség, vagy államigazgatási főiskolai végzettség + 2 év szakmai gyakorlat." Bérezés: megegyezés szerint. Szolgálati lakás nem biztosított. Pályázatot Madocsa község polgármesterének címezve Madocsa, Fő u. 24. szám alá lehet benyújtani. A pályázat benyújtásának határideje a hirdetés megjelenésétől számított 30 nap. ÉPÍTKEZŐK! Ezreket takaríthat meg, ha közvetlenül a gyártóműtől vásárol művi áron engedményes-fuvardíjjal, házhozszállítással. Áfa nélkül fizethet, melyhez az APEH igazolása szükséges. A KOSZIG Vállalat Tolna megye területére vállalja a Mátra gázbeton házhoz szállítását az építkezés területén lerakva. Az 500x300x250 mm falazóelemnél 1 négyzetméter teherhordó falhoz 567 Ft egységáron juthat hozzá - áfa nélkül - házhoz szállítva, lerakva. Egy átlagos lakáshoz szükséges falazóelem mintegy 102000 Ft-ba kerül adómentesen. Megrendelhető: Lajkó Sándorné Szekszárd, Ezerjó köz 24. (13 óra után). Telefon: 74-11-210 Lovász Gábor Hőgyész, Fő út 74. Telefon: 74-88-339 Ritzelné Nagy Piroska Bonyhád, Rákóczi út 13. Mátra Gázbetongyár, 3201 Gyöngyös, Pf. 155. Telefon: 37-13-035(m) »

Next

/
Thumbnails
Contents