Tolnai Népújság, 1990. szeptember (1. évfolyam, 127-151. szám)

1990-09-10 / 134. szám

1990. szeptember 10. NÉPÚJSÁG 3 Ki viseli gondjukat? Jövő ­a küszöbön túl Kónya-jóslat a helyhatósági választásokra „A legtöbb szavazattal az MDF lesz a legerősebb ” Interjú a Magyar Demokrata Fórum frakcióvezetőjével Sorozatunk első írása fölvetette a kér­dést: mit bír majd, ha átléptük a küszöböt a kézzelfogható jövő felé - az azokkal szembeni gondoskodás, felelősség te­kintetében, akik öregekként, elesettek­ként lépték át a szociális otthonok küszö­bét és szakadtak el múltjuktól - a teher- ből a helyi önkormányzat? Kivonulhat-e az állam a szociálpolitikából, hogy a szo­ciális otthonok saját erőből mire képe­sek, és mit vállalhatnak, és kik ezenfelül, beleértve az egyházakat is. Ezekre a kér­désekre, ha határozott választ nem is, de némi tájékoztatást Czemmelné Bálint Gyöngyi, a szekszárdi városi tanács egészségügyi osztályának előadója nyújtott, aki augusztus 13-18 között a Ba- latonfenyves-Alsón megrendezett szo­ciálpolitikai tábor résztvevőjeként hall­gatta az ezzel összefüggő előadásokat, információkat.- A szociálpolitika távlati elképzelései­ről a Népjóléti Minisztérium helyettes ál­lamtitkára, Zám Mária tartott előadást, melynek alapján elmondhatjuk, hogy ru­galmas és megelőző szociálpolitikára van szükség Magyarországon. Ilyen szintű szociális ellátásnak kell létrejön­nie, amely kivédi a létminimumból és lét­minimum alatt élők életszínvonalának to­vábbi romlását. Mindez feltételezi az egyéni felelősség megjelenését: az ön- kormányzati rendszer milyensége fogja meghatározni a szociálpolitikát. A szo­ciális törvény megjelenése, a szociális közigazgatási gyakorlat kialakulása, a szociális hivatalok létesítése és a szociá­lis közérdekű alapítványok létrehozása feltétlenül szükséges mindehhez. Hadd hivatkozzam arra, amitdr. Szigeti Tamás- né, a Népjóléti Minisztérium főosztályve­zető-helyettese mondott el nekünk a ta­nácsi szociálpolitikához viszonyított vár­ható változásokkal kapcsolatban: mint­hogy jelenleg magas szintűek az elvárá­sok a szociálpolitika felé, de ennek felté­telei nem biztosítottak, a jövőben ezek kielégítése nem lesz kizárólagos állami feladat. Ennek ellenére az állam szerepe meghatározó jellegű lesz. Az állam tehát nem vonulhat ki a szociálpolitikából. To­vábbra is biztosítani kell az alapellátást, a szociálpolitikai ellátásokat, kiemelt fel­adatként a szociális étkeztetést, segélye­ket, üzemanyagköltség-hozzájáruláso­kat, új feladatként a hajléktalanokról tör­ténő gondoskodást. A normatívákat az új szociális törvényben biztosítják. Jelenleg a szociális otthonok zöme megyei irányí­tással működik. Szociális otthont az ön- kormányzati rendszerben község csak akkor vehet át a megyétől, vagy létesít­het, ha a gondozottak 50 százaléka helyi lakos. Ám ismereteink szerint ilyen szo­ciális otthon az egész országban nincs... Az állami költségvetés tehát továbbra is támogatja a szociális otthonokat. Ebben az esetben azonban a szociális otthon vezetője köteles más megyében lakókat is fölvenni. A beutalások a lakóhely sze­rinti polgármesteri hivatalban történnek majd, a férőhely kijelölése a főjegyző fel­adata lesz. Szeretnénk arra is kitérni, hogy a jövőben lehetőség nyílik rá, hogy a helyi önkormányzatok vállalkozzanak. Ezt a lehetőséget a szociális intézmé­nyek is megragadhatják, vállalkozhat­nak. Például a negyedéves költségveté­süket megforgathatják a piacon úgy, hogy a haszon meghaladja az infláció mértékét. Tehát továbbra is megmarad a normatív finanszírozás az állam részéről, a működési bevételek (gondozási díj, sa­ját termék értékesítéséből származó be­vétel) szintén megmaradnak, az intéz­mény továbbra is önállóan működik. An­nak ellenére, hogy állami támogatást kap, az intézménytől, ha nyereséges, el­vonni semmit sem lehet.- Köszönjük a tájékoztatást. Lejegyezte: d. e. Ha valamiben, úgy önbizalomban nem szenved hiányt Kónya Imre, a Magyar Demokrata Fórum parlamenti frakciójá­nak vezetője. Legalábbis ezt állapította meg a szekszárdi orvosklub legutóbbi vendégéről az egyik résztvevő, miután az ismert közéleti személyiség sorra össze­hasonlította egymással az MDF és az SZDSZ szakértőit. Talán mondanunk sem kell, hogy melyik párt képviselői ke­rültek ki győztesen ebből az összhasonli- tásból. Kónya Imre egyébként a másik markáns ellenzéki csapat, a Fidesz gár­dájáról sem volt túl jó véleménnyel. Mint mondotta, felesége, az egyetemi tanár Kutrucz Katalin a manapság sokak által csodált Fidesz-kiválóságok közül nem egyet csak kegyelemből engedett át a vizsgán... Egy konkrét esetet illetően vi­szont önmagát sem kímélte a frakcióve­zető: a hírhedt balatonszárszói ügyben - ahol is egy önjelölt MDF-es rendcsináló már-már terrorisztikus eszközökkel akarta végrehajtani a számára kedvező „hatalomváltást” - elhamarkodottan fe­jezte ki örömét.- Azt hiszem, hogy mindenki követhet el hibát - ismerte el tévedését Kónya Im­re. - Persze, ha az ember egy rosszul megfogalmazott nyilatkozatot tesz, s ez­zel saját népszerűségének árt, az még nem tragédia. Azt kívánnám, hogy a jövő­ben is legfeljebb csak ilyen típusú téve­déseim legyenek. Mindenesetre frakció- vezetőként egyfajta fronthelyzetet élek meg: ha elkövetek egy hibát, akkor az az­tán ragozva van hónapokig.- A balatonszárszói ügyön kívül azon­ban még lehetne sorolni a többi, nagy visszhangot kiváltó eseteket: volt még egybek mellett Csurka-ügy, Kéri-ügy, Torgyán-ügy. Nem gondolja úgy Kónya Imre, hogy a felsoroltaknál ugyancsak szükség lenne az egyértelműbb elhatáro­lódásra?- Nem. A balatonszárszói ügyben sem határolódtam el senkitől, hanem beis­mertem a tévedésemet. Hogy politikai el­lenfeleink szólítsanak fel bennünket el­határolódásra, nos, arra semmiféle joguk nincs. Torgyán József esete pedig kifeje­zetten kisgazda belügy.- Etikai szempontból sem érzi szüksé­gét annak, hogy kifejezze nemtetszését?- Semmilyen szempontból. Miért, mi­lyen etikai vétséget követett el Torgyán József?- Meglehetősen szélsőséges kijelenté­seket tett...- Ameddig a kisgazdapárt fő irányvo­nala a demokrata fórumnak megfelel, addig a kisgazdák irányvonalától eltérő megnyilvánulásokat nekem nincs jogom kritizálni. Nagyon rosszízű lenne, ha be­leszólnék a kisgazda belügyekbe. Kéri Kálmán megnyilvánulása - bár abban a pillanatban nem volt szerencsés és a megfogalmazás is problematikusnak ne­vezhető - mégis rendkívül fontos kérdést vetett fel. Olyan kérdést, amit negyven évig nem lehetett megvitatni, s amit előbb-utóbb felelősségteljesen végig kell gondolni. Kéri Kálmán személye szá­momra hiteles, minden megfogalmazás­beli tévedése ellenére sem veszem ma­gamnak a bátorságot bármiféle elhatáro­lódásra.- Csurka István - akárcsak Jeszenszky Géza külügyminiszter - korábban márki­fejezte aggályát a parlamenti ülések élő televíziós közveítését illetően. Ön egyetért ezekkel az aggályokkal?- A tévéközvetítésnek az az óriási hát­ránya, hogy a képviselőkből egyfajta szereplési ingert vált ki, s ez a munka ro­vására megy. Politikailag nem tartom ká­rosnak azt, ha a közvélemény látja a hon­atyákat...- Az sem káros - mármint az MDF szá­mára - ha a közvélemény tapasztalja az ellenzék kemény és néha nem is meg­alapozatlan kritikáját?- Egyáltalán nem hátrány. Sőt, kifeje­zetten jó az, ha a választók látják azt a sokszor kíméletlen és igazságtalan el­lenzéki támadássorozatot, ami megy a parlamentben. Azzal együtt, hogy mi ezt emberül viseljük.- Engedjen meg egy szubjektív meg­jegyzést. Néha mintha sértettség tükrö­ződne az arcán. Nehezen viseli az ellen­zék bíráló megjegyzéseit?- Ez nem sértettség. Ám azt tényleg úgy gondolom, hogy az ellenzék nem tesz jót azzal, hogy így viselkedik. Az em­bereknek egy ideig talán tetszik az oda- mondogatás, de aztán kiderül, hogy ez csak önmagáért van. Különös módon nekünk érdekünk lenne ez a forma, de mégsem örülök, mert hiszen csak az ügyek elhúzását szolgálná.- Tehát ezek szerint nem megbántott- ságról van szó...- Sokkal inkább arról, hogy sokszor fáradt vagyok. Egyfolytában dolgozunk a bizottságokban, nekem még ott van a frakcióvezetés is... Az kétségtelen, hogy felszabadult öröm nem látszik rajtam. De abszolút nem vagyok sértett.- A helyhatósági választások előtt ál­lunk. Mekkora esélyt ad Kónya Imre a Ma­gyar Demokrata Fórumnak?- Óriási esélyt. Meggyőződésem, hogy a legtöbb szavazattal az MDF lesz a leg­erősebb párt a helyhatósági választáso­kon is. Hogy beválik-e ez a jóslat? A kérdésre szeptember 30. után kapunk választ. SZERI ÁRPÁD Az országban a legnagyobb Budapesti autópiac Szeptember 15-én reggel 7 órakor meg­nyílik az ország legnagyobb használtautó­piaca Budapest határában, a Nagykőrösi úton. Igaz, hogy a teljes területnek csak mintegy 50 százalékát tudják ezúttal átadni (a másik felét október közepén) - mégis teljes kapacitással indul a piac, egyidejűleg 2 ezer személygépkocsi elhelyezésére lesz lehetőség. A részletekről érdeklődött a Csarnok és Piacigazgatóságnál az MTI munkatársa. Perger Béla igazgatóhelyettes elmondotta: az új autópiac Budapest déli részén, az M5-ös autópálya mellett mint­egy 60 ezer négyzetméteren létesült A heti hatnapos nyitva tartási idő - a szünnap hét­fő - kényelmes vásárlási lehetőséget bizto­sít eladók és vevők számára egyaránt Az aszfaltozott utak és parkolóhelyek kulturált körülményeket teremtenek. Az eladók a te­rületet gépkocsinként napi 150 forintért ve­hetik igénybe, aki csak parkolni akar, az 40 forintot fizet. A fővárosi autópiacot a 130 millió forintos törzstőkével alapított gazda­sági társaság, a Fővárosi Autópiac Kft léte­sítette és üzemelteti. A kft. tagjai a hazai au­tókereskedelem reprezentánsai: a három Autóker kft, a fővárosi autópiacot évtize­dek óta üzemeltető Csarnok és Piacigaz­gatóság, valamint a német Klapka GmbH. Az autópiacot az alapítók tovább szándé­koznak fejleszteni: tervezik a személygép­kocsik mellett tehergépkocsik, mezőgaz­dasági gépek, valamint alkatrészek forgal­mazását Elképzeléseink között szerepel a bizományosi árusítás megszervezése. A rendelkezésre álló terület alkalmas gépko­csi-bemutatók rendezésére, haszonjár­művek tárolására, autók téli elhelyezésére, oktatópályaként való felhasználására, vagy akár autósmozi létesítésére is. Ha akad vál­lalkozó, a kft partner az új létesítmények kialakításában is. Elsősorban a vevők és eladók kiszolgá­lására, de a piac nyitva tartásától függetle­nül is működő kereskedelmi centrum épül a piacon, ahol előregyártott konténerhá­zakban kapnak helyet a kereskedők. Első­sorban természetesen azok, akik autózás­sal vagy motorozással kapcsolatos termé­keket forgalmaznak. grammos tárgyak megjelenését is (a leg­nagyobb tárgy körülbelül 10-15 kg-os kődarab volt, egy közeli temetőből került oda egy kereszt ietört darabja). A jelenséget a 80-as évek elején Kíná­ban vizsgálták, talán a legjobb kísérleti módszerekkel, itt ugyanis az eltünteten­dő tárgy egy pici rádióadó volt. Az adó néhány dekástömege már lehetővétette, hogy ez a tárgy „eltűnjön” -, de mivel fo­lyamatosan rádiójeleket sugárzott, állan­dóan szemmel lehetett tartani mozgását, útját. A körülbelül 1 milliárd kínai között 2 tizenéves fiatalt találtak a Pekingi Egye­tem és a kínai Tudományos Akadémia kutatói és hosszabb kísérletsorozatot vé­geztek velük. A kísérletek során több tu­cat alkalommal sikerült a működő, ellen­őrzött rádióadót a gyerekeknek eltüntet­niük úgy, hogy egy kis idő múlva máshol jelent meg, esetleg másik helyiségben. A kísérletsorozatnak érdekes módon pont a lényegét nem sikerült tisztáznia, azt, hogy milyen módon, milyen úton mozog­nak ezek a tárgyak, milyen állapotban vannak akkor, amikor nem detektálha- tóak. Ugyanis amíg a gyerekek zsebében volt a rádió, addig a jelet tökéletesen lehetett venni, majd minden különösebb mozgás és mozdulat nélkül, egyszer csak szóltak, hogy úgy érzik, hogy elin­dult a rádióadó és eltűnt a zsebükből. Ebben az esetben a piciny adó valóban eltűnt a zsebükből, de egyszerre a jel is eltűnt, vagy pedig nagyon erősen le­gyöngült. Ez azonban végül is várható volt, mert az eddigiek során láttuk, hogy a pszichokinézist állandóan az anyagszer­kezet megváltozása kíséri, tehát az elektromos tulajdonságok is megváltoz­nak. Emiatt a rádióadó egyes elemei, me­lyek normál esetben szigetelőek, vezető­vé válnak és így az adó működése egy darabig áramlik. Az eltűnés és újrameg- jelenés között változatos nagyságú idő­tartamok teltek el, a legrövidebb idő né­hány másodperc volt, a leghosszabb idő pedig majdnem egy óra. Azt azonban nem lehet tudni, hogy az egy óra alatt hol tartózkodott a rádióadó. Elképzelhe­tő, hogy néhány töredék másodperc alatt megtette útját az eltűnés és megjelenés helye között, azonban lehet, hogy olyan nagymértékű volt a vezetőképesség vál­tozása, hogy csak egy óra múlva rende­ződött vissza az anyag szerkezete és akkor szólalt meg újra az adó. Azt, hogy valami ilyen gond van a hát­térben, az is bizonyítja, hogy a kis rádió­adóba beszerelt elemek rendkívül rövid idő alatt kimerültek. Mig normális eset­ben órák hosszat képes volt a rádióadó folyamatosan jeleket sugározni és eköz­ben a telep feszültsége legfeljebb né­hány százalékot csökkent, a teleportá- ciós kísérletek alatt gyakran teljesen ki­sült a teljesen új, ellenőrzött elem. Ez olyankor fordul elő, ha rövidre zárják az elemet, de valójában ez is történhetett -, teljes, vagy részleges rövidre zárást okozhatott a vezetőképesség drasztikus megváltozása. Ezek a kísérletek rendkívül fárasztóak voltak az alanyok számára. Ilyenkor több kg-ot is fogynak az erőfeszítések miatt az alanyok, néhány esetben pedig el is ájul­nak és hetekig nem képesek újra megis­mételni a kísérletet, annyira „lemeríti” őket ez a tevékenység. Kapcsolat a gömbvillámmal A teleportáció, bár rendkívül bizarr és szokatlan, de mégsem az élővilágban je­lenik meg egyedül. A gömbvillám környe­zetében is előfordulnak hasonló jelensé­gek. Kétségtelen, hogy a gömbvillám- megfigyeléseket összegyűjtő kutatókat rendkívül zavarta ez a tény. Például a leg­nagyobb német megfigyelés-gyűjte­ményt összeállító kutató, Brant az elő­szavában le is írja, hogy bizonyos megfi­gyeléseket ki kellett szűrnie, mert azok eleve nem lehetnek igazak. Itt megemlí­tette, hogy az összes olyan megfigyelést kihagyta, amely szerint a gömbvillám napfényes időben jelenik meg, vagy mi­kor környezetében tárgyak tűnnek el, tárgyak jelennek meg. Ma már ezrével vannak olyan megbízható megfigyelé­sek, ahol teljesen egyértelmű, hogy a gömbvillám szép, napos időben is meg­jelenik, vagy olyan zárt helyeken, ame­lyeket Faraday-kalitkának tekinthetünk (tehát például a repülőgépek belseje, vagy fémdobozok belseje, vagy mélyben levő pincék). Azóta azt is tudjuk, hogy va­lóban előfordulnak ilyen furcsa tárgyel­tűnések és -megjelenések, bár nem sok esetről tudunk. Magyarországi megfi­gyeléseknél például előfordult, hogy egy nagyobb kő esett ki egy hosszan lebegő gömbvillámból, amely vízszintesen járta körül a szobát, vagy egy teniszlabdányi gömböcskéből kb. 30 liter víz zuhant ki, egy másik esetben több pohárnyi viz zu­hant ki gömbvillámból. Olyan eset is volt, amikor több kilogrammnyi üvegtörmelék esett ki egy gömbvillámból, ami egy lakó­telepi lakás ablaktalan teakonyhájában jelent meg. Olyan esetet is ismerünk, amikor ho­mok zuhant ki gömbvillámból, vagy ami­kor apró ablakzár és folyóirat tűnt el mel­lette. Lehetne ugyan azt mondani, hogy eny- nyi eset nem elég arra, hogy meggyő­ződjünk eme furcsa jelenség létéről, azonban több ezerre tehető azon esetek száma, amikor napfényes időben jelenik meg a gömbvillám és ilyenkor is hatal­mas mennyiségű elektromos töltés és energia jön ki belőle. A tömeg, az energia és az elektromos töltés megmaradása ugyanolyan fontos és alapvető fizikai tör­vényszerűség. Mivel a jó időjárási körül­mények között megjelenő eseteknél a megfigyeléseket ma már nem lehet két­ségbe vonni, ugyanezzel a teleportációs jelenséggel találkozunk, csak itt nem tár­gyak jelennek meg, hanem töltések, de a lényeg ugyanaz: a teleportáció a ter­mészetben előfordul annak ellenére, hogy nem örülünk neki. A témáról továb­bi részleteket olvashatnak a „Titokzatos erők tudománya?" c. könyvben (Háttér, 1989). (Folytatjuk) Aszály... A kukorica mellett az egyéb őszi beta- karitású növények is sínylődnek az évszázad aszályában, ezt bizonyítják szeptember máso­dik hetének elemzései, jelentései. A mezőgazdasági kistermelők jelentős ré­sze, várakozó álláspontját feladva, jóval a nor­mális idő előtt megkezdte a burgonya felsze­dését, még ha a termés csak fele is a vártnak. A cukorrépa sokfelé 4-5 hete megállt a nö­vekedésben, immár nemcsak az alsó levélzet száradt le, hanem a fölső levélzet is pusztuló- ban van. A szakemberek mindinkább valószí­nűnek tartják, hogy a cukorgyári alapanyag hozama sokfelé a vártnak a felét sem éri el. Nemkülönben rossz a helyzet a gyökérzöld­ségeknél, ahol nem volt lehetőség mestersé­ges öntözésre, ott szintén soron kívül kell föl­szedni az egészségesen és a teljesen immár be nem érő termést. TÁJÉKOZTATÓ! Közöljük, hogy szeptember 15-e után megkezdjük a kint lévő gyapjútételek BIZOMÁNYI ÁTVÉTELÉT, illetve raktározását Bővebb felvilágosítást a 12-902-es telefonszámon, vagy a 14-261-es telexen Kirschner Ádám kirendeltségvezető ad. Gyapjúforgalmi Vállalat Szék szárd (54/0)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents