Tolnai Népújság, 1990. szeptember (1. évfolyam, 127-151. szám)

1990-09-04 / 129. szám

4 NÉPÚJSÁG 1990. szeptember 4. Tv-napló Történelem A másik Magyarország a hivatalos állam mögött élt, házkutatások, rendőri intéz­kedések fenyegetésében, miközben a régi rend sorra adta fel hídfőállásait, mert nem tehetett mást. Ez a két esztendő 1988. és 1990. között igazi forradalmi időszak, leomlanak az öröknek hitt falak, Berlinben valóságosan is, s átértékelődik a múlt, a tegnapi elítéltekből hősök lesznek, egy értelmetlen bosszú áldozatai, 1956. pedig történelmi fényt kap, október 23 március 15-e mellé kívánkozik. A történelmet eddig csak olvashattuk, mostlátjukis, mert a technika a maga való­ságában őrzi meg az eseményeket, felesleges utólag magyarázkodni, mentegetőz­ni. így van ez ennek a két évnek történetével is, amiből az egykori felvételekből film készült, amit Hollós János rendezett, bár nem is ő az igazi rendező, hanem maga a történelem, neki csak egymás mellé kellett állítani az egyes jeleneteket Alighanem van izgalmasabb élmény, mint így szembesülni azzal a valósággal, aminek valamilyen formában valamennyien résztvevői voltunk. 1988 márciusában megalakult a Fidesz, körülbelül eg időben a pártértekezlettel, melyen Kádárt pártel­nöknek választották meg, Grósz Károly azt mondta, hogy meg kell szilárdítani a ha­talmat, de az is kiderült, hogy az ország adóssága 17 milliárd dollárra emelkedett. Az utcákon tüntetők vonultak fel, nyomukban természetesen rendőrök, mintha ők lennének a felelősök az eddig titokban tartott nagymarosi építkezésért, a hozzá nem értés és önkény iszonyatos emlékművéért. A képen ismét Grósz jelenik meg - most már 1988 novemberében vagyunk arról beszél, hogy ellenforradalmi erők szervezkednek s a fehérterrorral próbálja megrémíteni az országot, de a tüntetők tábláin már az is olvasható, hogy hány ál­dozatot szedett Haynau és mennyit Kádár. Az eseményeket nem lehet feltartóztatni, kihantolják Nagy Imre és társai marad­ványait, zúgnak a harangok, az országban megáll a forgalom: most temetik Nagy Imrééket. Közben meghal Kádár, vele végképp eltemetik a múltat, a feltámadás re­ménye nélkül. 1989. június 29: lebontják a hírhedt vasfüggönyt, a világ Magyarországra figyel, a határ túlsó oldaláról boldog keletnémetek integetnek, a rémséges szögesdrótrend- Szer darabjaiból elméktárgyakat vágnak ki, Bush elnök is kap egyet, amikor hazánk­ban jár. Feloszlik az MSZMP, kikiáltják a Magyar Köztársaságot, nemzeti ünnep lesz október 23, s az ország elindul egy olyan jövő felé, melynek legföljebb körvonalait látjuk, csak azt tudjuk, hogy más lesz, jobb lesz. Közben árnyak jelennek meg, hajléktalanok, szegények és még szegényebbek, mert a rendszerváltás nem tüntette el azokat, akik mindenből kiszorultak, sőt szá­mukat növelte, a politológusok pedig, akikből egyre több van, vitatkozhatnak, hogy romlott-e a helyzet, vagy csak stagnál, ami már eredménynek számítana. Mindez egy órában a kitűnő filmben, ami nincs tanulság nélkül, mert arra int, hogy a nép ellenében erőszakkal is csak ideig óráig lehet kormányozni, Grósz is hiába festette a fehérterror ördögét a falra egy évvel ezelőtt. Történelemoktatásunk ma is nehézségekkel küzd, ez a film sok hiányt pótolhat­na, tankönyvként is használható, amit a technika készen kínál, s minden korábbi tör­ténelemkönyvvel szemben az az előnye, hogy nemcsak elmondja, be is mutatja a történelmet. Legendákat oszlat el, midőn a maguk testi mivoltában vonultatja fel azokat, akik ilyen meg amolyan szerephez jutottak. íme: Nagy Imre vérbírái előtt, Kádár roskadt aggastyánként, kiábrándultán, aztán az új szereplők, az átmenet múlékony figurái és mindenki, akinek hálás vagy hálátlan szerep jutott. Ajánlott irodalom az új törté­nelemkönyvekhez. CSÁNYI LÁSZLÓ Szobrok, emberek, történetek Leveszi a kalapját, ha hallja a harangszót (TUDÓSÍTÓNKTÓL.) Szakályban az Árpád utcában, Szabó Mihálynéék telkén található a Kapós- völgy legrégibb Vendel-szobra. Az „öreg” - így nevezik a háziak - az elő- kertben áll, és a vasúti sorompó fölötti dombról „rálátása” van az útra, a Kapos- hídra, és az azon túli templomra. Talapzatának felirata: Állítatták Sza- kály - Község Hívei - 1857. A ház gazdaasszonya, Ilonka néni, kérdésemre elmondta, hogy a szobor mögötti házat a szülei építették a 40-es években. Egyébként 1931 óta családjuké a te­lek. Úgy tudják, hogy valamikor egy pap­nak volt ott a borospincéje. A hajdani nagy állatpusztulás idején ő engedte meg, hogy a község a telkére állítsa fel a pásztorok védőszentjének Szt. Vendel­nek a szobrát. A szoborral együtt az új tulajdonosok­ra maradt egy sokakat beugrasztó kis A Vendel-szobor szokásos tartozéka a lábánál fekvő bárány A puhább homokkőből faragott szobor arcát lekoptatta az idő tréfa is, melynek főszereplője volt gyer­mekkorában Ilonka néni, később az ő fia, a vendégek, vagy éppen a házon dolgo­zó mesterek. Legutóbb egy, a házat javító kőműves figyelte meg alaposabban az „öreget”. A vakolat javítgatása közben gyakran rá-rá nézett a szoborra, mire Ilonka néni azt mondta neki: - Ez olyan, hogy mikor meghallja a harangszót, leveszi a kalap­ját. Hitetlenkedő fejcsóválás volt a válasz, de dél közeledtével a fiatal mester egyre sűrűbben nézett a kvarcórájára. Ilonka néni bement a házba, mert már akkor alig tudta visszatartani a nevetését. Elharan­goztak már, amikor kijött. - Hát hallja! Nem vette le a kalapját - mondta némi csalódottsággal a kőműves. - Hát, mert nem is hallotta meg a harangszót. - csat­tant fel nevetve a válasz. Stefán György Kotán János, a taktaközi fafaragó Fúró-faragó ember­ből nőtte ki magát naiv művésszé Kotán János, aki négyéves kora óta Tiszaladányon él. Édes­apja mezőőr és halász volt. A fiának is efféle sors jutott. „írott” szak­mája nincs: mezei mun­kákból, kosárfonásból tartotta el magát, ké­sőbb ácsként dolgozott. A helyi téesz bognár­műhelyéből ment nyug­díjba. Azt. utcáról maga faragta székelykapu kö­szönt ránk, s az időn­ként kiállításokon is szereplő kisplasztikáit mutatja meg a látoga­tóinak. MTI-fotó Történelemtankönyvek alulnézetben Iskolában tanult történelem, otthon hallott történelem, értékzavar, értékvál­ság, feszültség, bizonytalanság - mind­ezeket sokszor halljuk hangoztatni nap­jaink történelemtanításáról. Nem könnyű feladatra vállalkozik szerző és kiadó, ha századunkról szóló történelemtanköny­vet kíván adni a tanulók és a tanárok ke­zébe.- Ilyen körülmények között mit lehet tenni? Hogyan készült a Tankönyvkiadó az új tanévre? - kérdeztük Dürr Bélát a Tankönyvkiadó igazgatóhelyettesét.- Mivel a tankönyv jut el a legszéle­sebb tömegekhez, és nem csak oktatási eszköz, hanem az erkölcsi nevelésben is fontos szerepe van, ezért a tankönyv iránti érdeklődés világszerte nagy és nem egyedül magyar sajátosság. Alkal­mas arra is, hogy motiválja a tanulók szociális magatartását. A tankönyv egy- egy korszak hú tükre, a legkézzelfogha­tóbban mutatja be mit és hogyan tanít az iskola. Ismeretanyagát, metodikai felépí­tését és használatát a mindenkori társa­dalmi igények szabják meg. Ez önmagá­ban is indokolja a tankönyvek időnkénti felülvizsgálatát, változtatásának szüksé­gességét.- Mindez milyen mértékben vonatkozik a történelemtankönyvekre?- Az mindenki számára nyilvánvaló, hogy az utóbbi időben viharos gyorsa­sággal bekövetkezett politikai-társadal­mi változásokat, a közelmúlt eseményei­vel foglalkozó történelemtankönyvek képtelenek lépést tartani. Ennek ellenére az utóbbi időben felszínre került új té­nyek alapján munkatársaink rekordgyor­sasággal átdolgoztatták a gimnáziumi IV. osztályos tankönyvet, ugyanakkor pár­huzamosan két szerző új szemléletű tör­ténelemtankönyvet írt az általános iskola 8. osztályosai számára. Az új tankönyvek kiegészítéseként a tanév második felére kiadunk egy új történelmi szemelvény- gyűjteményt, egy olyan forrásanyagot, amely a tengernyi új anyagból a legfonto­sabbakat illusztrálja, s dokumentálja az 1945 utáni történelmi események fő vo­nalait. Ezeket a munkálatokat az 1988 áprilisában tartott országos történelem- tanári tanácskozáson elhangzottak alap­ján kezdtük meg, és folytatjuk tovább az új tantervek elkészülte után is.- Mennyiben más az átdolgozott tan­könyvek történelemszemlélete?- Az elmúlt négy évtized alatt lényegé­ben három, frontálisan végrehajtott tan­könyvreform zajlott le: az 50-es évek ele­jén, a 60-as években és a 70-es évek vé­gétől. A még mindig érvényben lévő tör­ténelemtanterv alapjait tekintve ráépült a korábbi két tantervre, de már jobban hangsúlyozza az egyéniség szerepét. Az előttünk álló tanév átdolgozott történe­lemtankönyvei új megvilágításba helye­zik az állam és az egyház szerepét, ki­emelik szervezői, közösségformáló funk­cióit. Különösen századunk eseményei­nek megítélésében adnak újat a tan­könyvek. Megpróbálják pl. objektiven ér­tékelni Trianon tragédiáját; hogy a törté­nelmi régió nem azonos a földrajzi régió­val, hogy a sztálinizmus nem azonos a munkásság történetével. Új történelem- tankönyveink már nem kötődnek a for­mációelmélet kanonizált fogalomrend­szeréhez, oldják a szemléleti merevsége­ket, a gazdaság- és politikatörténet túl­súlyát megszüntetve, s megkísérlik a va­lódi történéseket bemutatni - tanulókö­zeiben de nem „tankőnyvszagúan”.- Mindezek a törekvések mennyiben felelnek meg a mai társadalmi igények­nek, elvárásoknak?- A tankönyvkészités során az igények kielégítése csak időleges kompromisz- szumok árán lehetséges. A tankönyvel­méleti kutatások ugyanis több száz ilyen igényt vettek számba, egyidejűleg vala­mennyit teljesíteni lehetetlen. Pl. csak egyet lehet érteni azzal az alapvető köve­telménnyel, hogy a tankönyv tartson lé­pést a tudomány fejlődésével. Ugyanak­kor az is társadalmi elvárás, hogy ne vál- toztatgassák szüntelen a tankönyveket és a tudományos tartalmat vulgarizálás nélkül transzformálják. Véleményem szerint mindenekelőtt annak az elvárásnak kell eleget tenni, ami szerint kapjanak helyet a tanköny­vekben az állandó, maradandó tudomá­nyos értékek, vagyis a megcáfolhatatlan tények, jelenségek, események. A hipo­téziseket, következtetéseket pedig bíz­zák a tanárra, a tanulóra. Igaz, hogy az is­meretek napjainkban gyorsan megdup­lázódnak, de az általános ismeretek mennyisége nem. s ezért nem szabad to­vább növelni a tankönyvek terjedelmét. Azok viszont, akik csak egyetlen vagy néhány önkényesen kiragadott igény fi­gyelembevételére hajlandók, igencsak elvetik a sulykot egy-egy tankönyv felszí­nes, de a közvélemény előtt hatásosnak tűnő bírálatánál. Beporosodott tankönyveink védelmé­ben emlékeztetni szeretnék arra a bölcs mondásra, mely szerint „nem kívánható meg az elődöktől, hogy az utódok szem­léletével rendelkezzenek” - mondja be­fejezésül Dürr Béla, a Tankönyvkiadó ál­talános igazgatóhelyettese. R. Zs. RÁDIÓ-TV KOSSUTH RÁDIÓ Óránként: Hírek. Időjárás. Útközben. 4.30: Reggeli Krónika. 8.05: Hangszemle. 8.20: Szonda. 8.50: Külpolitikai figyelő. 9.05: Napközben. 10.00: Országgyűlés. 10.30: Balaton-rádió. 11.10: Postabontás. 11.35: A 22-es csapdája. 12.00: Déli Kró­nika. 12.30: Ki nyer ma? 12.45: Intermikrofon. 13.05: Klassziku­sok délidőben. 14.05: Beszélgetés Debreczeni Tibor előadó- művésszel. 14.35: Dzsesszmelódiák 15.05: Ezredforduló. 15.48: Grabócz Miklós teld.: Bányászdalok 16.00: Délutáni Krónika. 16.15: Muzsikáló természet. 16.20: A mi utcánk... 16.40: Pilinszky János verse. 17.00: Hírek. Időjárás. Útközben. 17.05: Bioritmus. 17.25: A Szabó család. 18.00: Esti Krónika. 18.30: Ráadás. 19.05: Sportvilág. 19.15: Láttuk, hallottuk, ol­vastuk. 19.30: Hol volt hol nem volt... 19.40: Népdalok. 19.50: Hajszálgyökerek. 20.05: Kérdőjelek a tudomány körül. 20.35: Fjodor Saljapin operaáriákat énekel. 21.05: Rádiószinház. A szivattyú. 21.50: Rímzene. 22.00: Késő esti Krónika. 22.30: Portis Zsuzsa csembalózik. 23.45: A Lipcsei Rádió énekkara Brahms-kórusokat énekel. 24.00: Hírek Időjárás. PETŐFI RÁDIÓ 4.30: Reggeli zenés műsor. 6.03: Reggeli csúcs. 7.35: Sportreggel. 8.00: Hírek Időjárás. 8.05: Rivaldafényben. 9.00: Hírek Időjárás. 9.03: Társalgó. 10.00: Operettkedvelőknek 10.50: Tükörképek 11.00: Hírek Időjárás. 11.03: Helykereső. 11.20: Apró-cseprő - gyerekekről. 11.40: Óvodások műsora. 12.00: Asztali muzsika. 13.00: Hírek Időjárás. 13.03: Popzene sztereóban. 13.45: Időjárás- és vízállásjelentés. 14.00: Iránytű. 15.00: Hírek. Időjárás. 15.05: Csúcsforgalom. 17.00-19.00: RádióMa. Benne: 17.00: Hirek Időjárás. 17.30: Helykereső. 19.00: Hírek Időjárás. 19.03: Táncházi muzsika. 19.30: Pop­regiszter. 20.00: Más-világ. 21.00: Hírek Időjárás. 21.03: A kí­gyó pillantása. 21.22: Nótakedvelóknek 22.20: Magánhangzó. 23.00: Hirek. Időjárás. 23.03: Sporthíradó. 23.10: A dzsessz története. 23.50: Virágénekek BARTÓK RÁDIÓ 6.00: Muzsikáló reggel. 9.10: Zenekari muzsika. 10.23: A magyar nyelv századai. 10.38: Allez! 10.53: Helsinki Fesztivál 1989. 11.35: Zenetörténeti értéktár. 12.00: Hirek Időjárás. 12.05: A furfangos parasztlány. 12.43: Previn: Négy közjáték rézhivós kvintettre. 13.00: Hallgassuk újra! 14.00: Beethoven kamarazenéjéből. 15.09: Operarészletek 16.00: Hírek Időjá­rás. 16.05: Két barokk szvit. 16.55: Kapcsoljuk a... stúdiót. 18.00: V materinskom jazyku. 18.20: In limba matema. 18.40: Na matemjem jeziku. 19.00: Hirek Időjárás. 19.05: In der Mut­tersprache. 19.25: A kamarazene kedvelőinek 19.55: Brams: I. szimfónia. 20.40: Társadalom és iskola. 21.00: Nádor Magda operaáriákat énekel. 21.34: Ránki György műveiből. 22.20: Könnyűzene. 23.05: Vizkereszttől szilveszterig. 24.00: Hirek Időjárás. 0.10: Maynard Ferguson dzsesszegyüttese játszik 1.00: Balettzene. Éjfél után (Kossuth kh, Petőfi URH): 0.15-4.20: Népszerű muzsika (Tartini, Daquin, Beethoven, Haydn), szórakoztató zene, nóták 1.03: Tangentor. PÉCSI RÁDIÓ 5.55-8.00: Hajnaltól-reggelig Dél-Dunántúlon. (6.15: Dél­dunántúli krónika. Lapszemle. Jelentés az utakról. 7.15: Dél­dunántúli krónika. Időjárás. 7.55: Programajánlat.) Szerkesztő: Németh Károly. 13.00: Szerbhorvát nyelvű nemzetiségi műsor. 14.00: Német nyelvű nemzetiségi műsor. 15.00: Hirek (Petőfi). 15.05: A pécsi stúdió háromnyelvű szolgáltató és kereskedel­mi műsora. (Közben hirek: 16.00-17.00-18.00: regionális. 16.30: német és szerbhorvát nyelvű.) 18.30: Magyar nyelvű krónika. 18.40: Szerbhorvát nyelvű nemzetiségi műsor. 19.00: Magyar nyelvű hirek 19.05-19.25: Német nyelvű nemzetiségi műsor. MAGYAR TELEVÍZIÓ TV1 8.03: Műsorismertetés. 805: Tévétoma nyugdíjasoknak 8.10: Az oroszlánnak birodalma - Kandy. 9.00: Neuhauséknál. 9.30: Mozgató. 9.40: OMÉK '90.9.50: Képújság. 9.55: Parla­menti Napló. 1600: Képújság. 16.28: Műsorismertetés. 16.30: Pannon Krónika. 16.40: Nachrichten. 16.45: Nasa obrazovka. 17.15: Az animáció mesterei. Az Egyesült Államok 17.45: Szám-adás. 18.00: Új Reflektor Magazin. 18.45: MűsorajánlaL 18.55: Esti mese. 19.05: OMÉK 00.1905: Közlemények Mü- sorajánlat. 19.30: Híradó. 20.05: Örökségünk 1. Tutajozás. 20.20: A Guldenburgok öröksége. A fekete rózsa. 21.10: Parla­menti Napló. 21.40: Stúdió ’90.22.40: Szving a horogkereszt alatt. A zene, amely ölt és életet mentett 23.30: Híradó 3. TV2 Radványi Dorottyával és Dombóvári Gáborral 17.00: Képújság. 17.15: TV2. 17.45: Kérdezz! Felelek! 18.00: Telesport. 18.25: Gyerekeknek A rőp-ruha. 18.47: TV2. 19.00: A névtelen vár. A történet vége. 2001: TV2. .Félúton". 21.00: Híradó 2.21.20: TV2. Benne: Nulladik típusú találkozá­sok Kb. 22.50: Napzárta. Kb. 23.35: TV2. JUGOSZLÁV TELEVÍZIÓ 1. MŰSOR 11.00: Hirek. 11.05: Nyári szabadságon. 13.30: Premier. 15.05: Gyermekmagazin. 15.35: Hirek, műsorismertetés. 16.30: Magyar híradó. 18.20: Bűvös számok-betűk 19.45: Del­ta. 19.30: Tévénapló II. 20.00: Lottóhúzás. 20.05: Kék álom. 22.10: Tévénapló III. 22.30: Hírek. 22.35: Zene szárnyán. 0.45: Hirek. RTL PLUS 6.05: Gazdag és szép. 6.30: Halló, Európa - jó reggelt, Né­metország! 8.35: Telebutik 9.10: A Springfield-sztori. 10.00: Egy különleges nap. 11.00: Művészet és küldetés. 11.05:Tele- butik 11.30: Játék 12.00: Forró nyeremény. 12.30: Klassziku­sok délidőben. 13.00: Gazdag és szép. 13.25: Kalifornia klán. 14.10: A Springfield-sztori. 14.55: Gazdag ember, szegény ember. 15.48: Nettó. 16.00: Buck Rogers. Vissza a csillagokról. 16.40: Rizikó. 17.10: Forró nyeremény. 17.45: Játssz velünk! 18.00: Kalifornia klán. 18.45: Híradó, időjárás. 19.10: Knight Ri­der. Atitokzatos ékszer. 20.00: Isten hoztaMr.B.21.45: Robba­nékony. 22.45: A fejvadász. 0.15: Mennyi szerelem kell? 1.25: Aerobic. SAT1 6.00: Jó reggelt a SAT1 -gyei! 8.35: Szomszédok 9.05: Car- son és Carson. 9.50: Teletipp. / Horoszkóp. 10.05: Teleüzlet. 10.30: Sport. 12.15: Szerencsekerék. 13.00: Telebörze. 14.00: Carson és Carson. Utójáték 14.50: Teletipp. / Horoszkóp. 15.00: Szomszédok Húsvéti ünnepek 15.25:Teleüzlet. 15.35: Sport. 16.40: Teletipp. 16.50: Tenisz. 18.45: Híradó, időjárás. 19.05: Szerencsekerék. 20.00: Tenisz. 22.10: Tévétükör. 2.40: Cagney és Lacey. A konferencia. 23.30: Tenisz. 4.30: Előrejel­zés. * A SZEKSZÁRDI VÁROSI TELEVÍZIÓ szerkesztősége szeptember 5-én, 16 órára várja mindazon szervezetek, pártok képviselőjét, akik a helyi választásokon jelöltet kívánnak indítani. A megbeszélés témája a szerveze­tek és a városi televízió együttműködésének tehetőségei a választások ideje alatt A megbeszélés helye a VTV stúdiója (művelődési központ földszinti keleti szárnya). * A részletes RTV-műsor minden héten a pénteki RN-EXTRA című műsormellékletünkben található.

Next

/
Thumbnails
Contents