Tolnai Népújság, 1990. szeptember (1. évfolyam, 127-151. szám)
1990-09-04 / 129. szám
1990. szeptember 4. NÉPÚJSÁG 3 Kisgazdák - nagy gondok Kollektív kivonulás a békítő ülésről (Folytatás az 1. oldalról.) Természetesen mindkettő saját magát tartja hivatalosnak, amelyből azután különféle bonyodalmak származtak: nemrég például a félreértéseket elkerülendő, az FKgP Országos Fegyelmi Bizottsága egy határozatot juttatott el szerkesztőségünkbe, mely egyebek mellett arról adott tájékoztatást, hogy a Béla király téri központú szervezet hét tagja ellen fegyelmi eljárást rendelt el. A vizsgálat befejeztéig az érintettek nem rendelkezhetnek tagsági és tisztségviselői jogokkal, s tilos számukra bármifajta intézkedés. Ám úgy tűnik, mindez csak olaj volt a tűzre, mert a felfüggesztett személyek annál hevesebben tiltakoznak s hátországként a tagságot is maguk mögött tudhatják. Mármint a Béla király téri központú tagságot, mert nem jelentéktelen azok száma sem, akik továbbra is a másik oldal, az ismert szekszárdi közéleti személyiség, Kapitány Ferenc országgyűlési képviselő mellé sorakoznak fel. A két vonal közötti ellentét nem mai keletű: annak idején lapunk hasábjain is beszámoltunk arról, hogy a megyei nagyvállasztmányi gyűlésen né- hányan váratlan váddal illették Kapitány Ferencet, a kisgazdapárt megyei szervezetének elnökét. Ennek értelmében Kapitány Ferenc állítólag részt vett volna a '45 utáni német kitelepítésekben, amit az érintett természetesen azonnal cáfolt, s iratokkal bizonyította az állítás valótlanságát. Kapitány Ferenc kijelentette, hogy tevékenysége a németek mentésére irányult, s kitelepítésre ítélt embereket szállíttatott le a vagonokból. Nos, ez persze csak a felszín, a mélyben bizonyára heves hatalmi harcok játszódhattak le, melynek csak egy mellékes adaléka ez a több mint negyven évvel ezelőtti história. A nyílt szembenállás mindenesetre ettől az időponttól datálódik, s az eltelt hónapokat azóta is vádaskodások s kölcsönös kiátkozások jellemzik. Bár talán ez a megfogalmazás nem is igazán fedi a lényeget, hiszen a megyei szervezet elnöke annak is tanújelét adta, hogy demokrácia lévén, elfogadható számára akár egy különutakon járó szekszárdi kisgazdacsapat is. Az engedékenység ellenére mindkét fél érezhette a patthelyzetet, amit nem oldott a már említett, folyamatban lévő fegyelmi eljárás sem. A nézeteltérések tisztázása érdekében hívták össze azt a múlt heti gyűlést, mely hivatalosan a helyhatósági választásokon való együttműködést lett volna hivatva tisztázni, illetve a felfüggesztett személyek ügyében hozott volna valamiféle döntést. Különös módon ez a két napirend egyszerre, két egymás melletti teremben zajlott le, pontosabban a felfüggesztett személyekkel külön tárgyalt az FKgP két országos szintű vezetője, az újságírót - természetesen eredménytelenül - kidobni szándékozó István József, országos vezetőségi tag, valamint Csirke Ernő, országos ügyvezető. Míg ez a szűk körű megbeszélés tartott, addig a másik helyiségben Kárpáti András, a párt megyei szervezetének főtitkára próbálta jobb belátásra bírni a szekszárdi tagságot nem sok eredménnyel, mivel az egymást összekötő lehetőségek helyett csakhamar az egymást elválasztó, megválaszolatlan kérdések kerültek terítékre. Kisvártatva a közbekiabálásokkal, tetemrehívásokkal tarkított gyűlés elveszítette működőképességét s a másik teremből is fojtott hangzavar szűrődött át. A felfüggesztettek ügyét tárgyaló irodából elsőként Neiner Istvánné lépett ki, szemmel láthatóan feldúlt idegállapotban, s arról adott tájékoztatást, hogy az álláspontok egyáltalán nem közeledtek. A felfüggesztést egy előre kitervelt akciónak minősítette, s a megyei elnök személyét látta a történtek mögött. - Mi egy egészséges kompromisszumra készültünk - folytatta Neiner Istvánné -, ám ezek az urak (István József és Csirke Ernő) azzal jöttek le Budapestről, hogy a korábbi, a felfüggesztésünket visszavonó határozatot mégis érvénytelenítették, s ha ki nem is zártak bennünket, mégis félre vagyunk állítva, legalábbis a választásokig. Ezután az Országos Fegyelmi Bizottság ismételten megtárgyalja az ügyünket. Csirke Ernő szerint ez az egész dolog egy teljesebb kivizsgálást igényel, s igazán indulatok nélkül kell meghozni a végleges határozatot. - Nagyon gyorsan le lesz pergetve az ügy - vélekedett Csirke Ernő -, s ha az érintettek akkor sem nyugodnak bele a döntésbe, annak komoly konzekvenciái lesznek. Ha a párt alkotmányának nem felel meg az a politikai, emberi magatartás és megnyilatkozás, amit itt képviselnek egyesek, akkor az a párttagsági viszony megszűnésével jár. Csirke Ernő mégis bizakodva fejezte be mondandóját, kifejezve reményét hogy minden jóra fordul. Azonban nem ezt látszott alátámasztani az a - katonai nyelven fogalmazva - rendkívüli esemény, amelynek előszele végig ott lebegett a gyűlés felett. Ugyanis Kárpáti András majd Csirke Ernő után István József kívánta megbékíteni a méltatlankodó szekszárdi tagságot, s ezenközben szót ejtett az ugyancsak ott tartózkodó Kapitány Ferencről is, aki - idézzük István Józsefet - börtönbüntetést is szenvedett elveiért. Több sem kellett a résztvevőknek: indulatoktól viharos hangzavar közepette vonultak ki a teremből. A nem túl dicső befejezés után némi meglepetéssel konstatálhatta jelen sok írója, hogy a két rivális szervezet két fiatal képviselője indulatoktól mentesen vitatja meg a történteket. Dr. Hadházy Árpád, a megyei szervezet alelnöke és Csuka József, a szekszárdi szervezet vezetőségi tagja egyetértett abban, hogy képesek harag nélkül tárgyalni egymással.- Ez a kelevény még akkor keletkezett, amikor a nagyválasztmányi gyűlésen antidemokratikus módon zárták ki az említett személyeket - ismerte el saját tévedésüket dr. HadházyÁrpád. -Tudniillikazt a kizárást nem előzte meg egy fegyelmi tárgyalás. Persze, a másik fél sem tarthat ki azon alapállása mellett, hogy ott minden hibátlan.- Nem ez a jellemző, ami most itt volt-állította Csuka József. - Bennünk, fiatalokban nincs meg a hatalommal való élés vagy visszaélés vágya. Tény az, hogy néhány ember között óriási ellentétek feszülnek. Kérdéses persze, hogy ezek az ellentétek feloldódnának-e, ha a felfüggesztett személyeket mentesítenék a hátrányos döntés alól. Éles kontraszt a teremben történt események után ez a tovább folytatódó nyugodt beszélgetés, aminek bizonyára akkor lenne igazi haszna, ha mások is csatlakoznának hozzá, felülemelkedve a vélt vagy valós sérelmeken. Kapitány Ferenc - aki szemmel láthatóan szántszándékkal nem kívánt résztvenni az összejövetelen kirobbanó vitában - még ezek után sem látta teljesen reménytelennek a helyzetet. - Remélem, hogy Szekszárdon kialakul egy olyan kisgazdapárt, amely valóban a párt, a nemzet, a választópolgárok érdekeit képviseli. SZERI ÁRPÁD Csak a rizs ígér jó termést a Nagykunságban Jász-Nagykun-Szolnok megye aszály sújtotta határában az őszi érésű növénykultúrák közül csak a rizsben van reményük a nagyüzemi gazdaságoknak. A délszaki gabonának kedvez a sok napfény; Karcag, Kisújszállás, Mezőtúr határában erőteljes a „viziga- bona” terméskötése, néhány helyen csak néhány hűvös, ködös hajnal vetette vissza kisebb foltokban a kultúra fejlődését. A vízszolgáltató Tiszamenti Regionális Vízmű folyamatosan szolgáltatta a vizet a táblák elárasztásához, s a vízminőség is - bár a kánikulai melegben gyakoribb a hínárosodás - megfelelő volt. A megye 6100 hektáros rizstermö területén tartott termésbecslések szerint a várható átlaghozam 32-34 mázsára tehető hektáronként, de lesz ahol ennél nagyobb termést takarítanak be. Félsiker az öltözőben Mégis marad az Elektrokozmetika? Lapunkban nemrégiben foglalkoztunk a Szekszárd központjában működő Elektrokozmetika sorsával. Pálinkás István, a Tolna Megyei Szolgáltató Ipari Szövetkezet elnöke akkor elmondta, hogy a szerződéses üzemeltetés 1991. január 1-jétől már nem engedélyezett, ezért a dolgozók számára két lehetőség adódik, vagy szoros elszámolásban a szövetkezet alkalmazottai maradnak, vagy kilépnek és iparengedélyt váltanak, egyéni vállalkozók lesznek. Utóbbi esetben az üzlethelyiséget kedvező feltételekkel bérelhetik, amennyiben viszont ezt nem vállalják, akkor a szövetkezet másnak adja ki az üzletet. Az Elektrokozmetika bezárásának lehetősége felháborította és tettekre sarkallta az üzletet rendszeresen látogató ügyfeleket, érdekeik védelmében levelet fogalmaztak a szövetkezet elnökének és a kellő nyomaték kedvéért aláírásokat gyűjtöttek. íme a levél: A hölgytábor érdekei Tisztelt Elnök Úr! Miközben naponta halljuk, olvassuk, hogy legfőbb érték az ember, naponta tapasztaljuk, hogy intézkedések sokasága történik ellenünk és nem értünk. Természetesen a kárvallottak nem mindig azonos embercsoportok. Most az a népes hölgytábor érzi fogyasztói érdekeit sértve és semmibe véve, akik az önök - Szekszárd központjában lévő - Elektrokozmetika üzletének állandó vendégei. Nem kevesen vagyunk, éppen elegen ahhoz, hogy megérje értünk az üzletet fenntartani. Valószínű, hogy az üzlet megszüntetésének kérdése azért merült fel, mert önök szerint nem rentábilis az üzemeltetés. Meggyőződésünk, hogy a hiba nem az Elektrokoz- metikában dolgozó fodrászokban és kozmetikusokban keresendő, akik munkaidejük első percétől az utolsóig foglalkoztatva vannak. Hogy ennyi vendégük van, az annak köszönhető, hogy valamennyien igényes, minőségi munkát végeznek. Természetesen vendégkörük kialakulásában az is nagy szerepet játszott, hogy az üzlet a város központjában van. Gazdasági jellegű oknyomozásba nem szeretnénk belemenni. Mi csak azt kérjük, hogy mielőtt a szövetkezet közgyűlése elé kerül az üzlet sorsa, hogy a végső döntést meghozza, a gazdaságossági számítások mellett vegyék figyelembe a fogyasztók érdekeit, akik nemcsak választott fodrászaikhoz és kozmetikusaikhoz hanem a helyhez is ragaszkodnának. Kérésünket megismételve tisztelettel: Az üzlet vendégei (mintegy 70, személyi számmal is ellátott aláírás) Vita az öltözőben Amikor lapunk munkatársának e levelet átnyújtották az Elektrokozmetika dolgozói, egyben meghívták arra az egyeztető megbeszélésre, amely köztük és a szövetkezet vezetőséggé között végül augusztus 27-én délután zajlott le az üzlet öltözőjében. Pálinkás István hangsúlyozta, hogy a vezetőség mindenekelőtt a dolgozók, a szövetkezeti tagok érdekeit tartja szem előtt és természetesen figyelembe veszi a lakosság igényeit is, a jelenlegi állapot azonban nem tartható tovább, mert egyrészt a jogszabályok sem teszik lehetővé a jövőben a gebines üzemeltetést, másrészt a szövetkezet sem viselhet el hosszú távon ilyen veszteségforrásokat. A szoros elszámolás sem a dolgozóknak, sem a szövetkezetnek nem lenne jó - ebben a felek egyetértettek - így végülis egyetlen lehetőség van: a szövetkezeti tagság megszüntetése és iparengedély kiváltása. Az igazi kérdés ezután következik: vajon a dolgozók kívánják-e kisiparosként bérbe venni az üzletet? A szövetkezet ajánlata kedvező, hiszen idegeneknek évi 15 ezer forintért kínálják négyzetméterenként - ez a reális piaci ár - a dolgozóknak viszont kiadnák négyezerért. Gyors számolás után kiderült, hogy ez havonta és fejenként 4000-5600 forint bérleti díjat jelentene - attól függően, hogy hányán bérelnék az üzletet - amihez még hozzáadódik a közműköltség mintegy 2,5-3 ezer forinttal. Ez jelentősen magasabb összeg, mint amit jelenleg a szerződéses formában fizetnek a szövetkezetnek, ezért a dolgozók közül többen hangot adtak annak a véleményüknek, hogy így már nem éri meg. A szövetkezet azonban ennél alacsonyabbra nem mehet a bérleti díjjal, mondta Pálinkás István. A problémát tetézi, hogy minden kozmetika-fodrászüzlet átlag fél létszámmal üzemel, ami a gazdaságosságot rontja. Ezért elkerülhetetlen az átcsoportosítás és néhány üzlet bezárása, illetve más célokra történő hasznosítása. Érthető módon minden dolgozó ragaszkodik megszokott munkahelyéhez, ide, az Elektrokozmetikába sem akarnak más egységekből átjönni. A létszám feltöltése viszont elengedhetetlen feltétele annak, hogy ez az üzlet megmaradjon. A szövetkezet vezetése további egyeztető tárgyalásokat folytat a többi egység dolgozóival azért, hogy az Elektrokozmetika jelenlegi, összesen hatfős létszámát emelni tudják úgy, hogy négy fodrász, hat kozmetikus és egy pedikűrös dolgozzon itt. Ez csökkentené az egy főre jutó költségeket és hatékonyabbá válna az üzlet kihasználása. A másfél órás vita végén a dolgozók hajlottak a szövetkezet által felkínált megoldás elfogadására vagyis elképzelhető, hogy a jövőben az Elektrokozmetika megváltozott szervezeti felállásban, de változatlan helyen és ugyanazokkal a dolgozókkal - pontosabban már egyéni vállalkozókkal - várja a most még aggódó hölgyvendégeket. Pálinkás István azonban hangsúlyozta, hogy a létszámfeltöltéshez és a dolgozók végleges döntéséhez mindössze két hét áll rendelkezésre, ellenkező esetben elnöki határozattal dönt a szövetkezet érdekeinek megfelelő áthelyezésekről és az üzlet más célra történő hasznosításáról.- áa Egely: Parajelenségek (13.) Asztalok táncolnak A múlt század közepe felé egy különös divat, szokás, vagy hóbort terjedt el Észak-Amerikában és Európában. Ha egy-egy társaság összegyűlt, kezüket az asztalra tették, majd hosszabb-rövidebb koncentrálás után az asztal mozogni, táncolni kezdett, sőt, néha forgott is. Ez az esti időtöltés, szokás egészen a 30-as évek végéig megmaradt Európában, csak a mozizás szorította ki, majd a 40-es években természetesen a háború. A jelenség előidézése meglehetősen egyszerű, az emberek körbeülnek (esetleg állnak) egy asztalt, ami fából készült, lehetőleg nem tartalmaz vasszögeket és könnyű anyagból készül, súlya általában 4-5 kg-nál nem több. Általában az emberek ujja összeér és egy zárt kört alkot. Az esetek nagy többségében sötétben, vagy félhomályban szokták megkezdeni ezt a különös időtöltést, majd ha az asztal elkezd mozogni, két lábra áll, vagy néha csak egy lábra, akkor már kis világosságot is lehet a helyiségbe engedni. Száz- és százezrek tapasztalták meg különböző korokban és helyeken ezt a jelenséget, - a pontos magyarázat viszont még ma is hiányzik. Már a kezdet kezdetén többen úgy vélték, hogy mivel „közönséges” fizikai magyarázatot nem lehet adni, ezért szükségképpen valamilyen természetfölötti jelenség húzódik meg a dolog mögött, és ha ilyen, márpedig úgy gondolták, hogy ilyen, akkor valamilyen módon így kapcsolatot is lehet teremteni túlvilág és a mi „árnyékvilágunk” között. Ez a különös jelenség gyakorlatilag egy egészen új vallást teremtett, amit ma spi- ritizmusnak nevezünk. Természetesen nem ez az első alkalom, hogy egy ismeretlen eredetű fizikai jelenség vallás megalapítására inspirálta az embereket, hiszen például a Nap-imádásnak régi kultusza van és a legutóbbi időkig nem ismertük a Nap működését. De hasonló eset történt a tűzzel is és más természeti jelenségeket is nagyon hosszú ideig természetfölöttinek véltek az emberek. Az asztaltáncoltatásnál természetesen az adta a lehetőséget a „kommunikációra”, hogy az asztal lábával kopogtatni lehetett és így elvileg üzeneteket lehetett küldeni vagy kapni. Néhány kutató azonban nem elégedett meg ezzel az egyszerűnek tűnő magyarázattal, és megpróbálta a jelenséget mélyebben megérteni. Olyan különleges képességű embereket kerestek, akiknek a környezetében gyakran és nagyon erős mértékben előfordult, előidéződött ez a jelenség. A legkorábbi vizsgálatokat talán a svájci DeGasparin gróf végezte, aki hitelt érdemlően meg akart arról győződni, hogy vajon nem-e a résztvevők izomereje segítségével mozog az asztal. Ö olyan kísérleteket végzett ugyanis, ahol a résztvevők nem is érintették az asztalt, vagy csak a folyamat elején és akkor is csak egy kicsit. Rossz megvilágításnál persze nehéz volt ellenőrizni, hogy valaki hozzányúl-e az asztalhoz, ezért olyan egyszerű megoldásokat választottak a korai kutatók, hogy például liszttel szórták be az asztal tetejét, vagy bekormozták az asztal alját. Gasparin és csoportja megbízhatóan elő tudta állítani a jelenséget és meglehetősen nagy erők ébredtek ilyenkor, sőt, olyan eset is előfordult, hogy mázsás asztal táncolt, rázkódott, s ráadásul még egy rárakott félmázsás súlyt is fel tudott emelni. Nem az asztalmozgás volt a jelenség egyetlen jellegzetessége, hanem néhány nagyon furcsa kísérőjelenséget is meg lehetett figyelni, persze csak akkor, ha a mozgás igen intenzív és nagymértékű volt. Az első ilyen furcsa jellegzetesség az a mérhető és érezhető hideg szél megjelenése. A későbbi mérések egyértelműen igazolták, hogy néha 5-10°C-kot is lehűl a jelenség kezdetén a levegő - rendkívül kísérteties érzés ez és a hideg széllel együtt általában koppanások, pattanások, dörrenések is hallhatóak. Ha sötétben vagy erős lesötétítéssel végzik a kísérleteket, akkor néha azt is tapasztalják, hogy az asztalok elkezdenek tompa kékes fénnyel derengeni, világítani, különösen a sarkai környezetében. Egyes kirívó esetekben pedig nemcsak dörrenések és apró reccsenések, vagy folyamatos sercegés hallható az asztal felől, hanem néha erős roppanások is és több esetben a jobb sorsra érdemes kísérleti tárgyak szinte gyufaszálnyi darabokra robbantak szét. Végülis A pszichokinézis legrégebbi formája: az asztaltáncoltatás. Teljes asztallebegés. A felvétel jó megvilágítási körülmények között készült, de enyhén bemozdult, mert az asztal folyamatos hullámzó, vibráló mozgást végzett. ezek a megfigyelések egyértelműen mutatják, hogy nem mindig csalásról van szó, vagy még inkább önkéntelen izommozgásról, hanem bizony valamiféle fizikai jelenség okozza az asztal látható, furcsa mozgását.
